digitalizáció

Tőke nélküli kapitalizmus „So much of long-term success is based on intangibles. Beliefs and ideas. Invisible concepts.” A fenti idézetet Isadore Sharp a Four Season hotellánc alapítója és igazgatója fogalmazta meg. Érdekes meglátás egy olyan cég vezérétől, amely; gondolnánk; fizikai eszközökkel rendelkezik, nevezetesen 117 hotelként funkcionáló ingatlannal a világ legdrágább helyein, jól diverzifikáltan. A társaság 47 országban van ugyanis jelen. A Four Seasonnak azonban egy hotelje sincs. A cég „csak” üzemelteti a szállodákat, viszont azok kialakítástól kezdve szinte mindenben a cég dönt. Ha egy épületben Four Season nyílik, akkor itt tolonganak az ingatlanfejlesztők, hitelezők és a többi bérlők, gyakorlatilag a név miatt. De miért érdekes ez? Azért, mert az elmúlt évtizedekben az immateriális javakba történő befektetések egyre inkább meghaladták a fizikai eszközökét. Baruch Lev és Feng Gu - The end of accounting című könyvében látható az alábbi ábra: az 1990-es évek közepétől a fizikai eszközökbe (gyárak, gépek, ingatlanok stb.) való befektetés egyre inkább alulmarad az immateriális javakkal szemben, mint például a brand-ek, márkanevek, vállalati folyamatok, IT, védjegyek, gyártási folyamatok, design, belső oktatások csak hogy néhányat említsünk.

Tőke nélküli kapitalizmus

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   
„So much of long-term success is based on intangibles. Beliefs and ideas. Invisible concepts.” Isadore Sharp A fenti idézetet Isadore Sharp, a Four Seasons hotellánc alapítója és igazgatója fogalmazta meg. Érdekes meglátás egy olyan cég vezérétől, amelyről azt gondolnánk, hogy… Tovább olvasom »Tőke nélküli kapitalizmus
Ha minden így marad, egészen jó évet fog zárni az S&P500 részvényindex. Az alábbi ábrán látható, hogy 1950-től számolva, a 2019-es év idáig a 14. legjobb évnek mutatkozik (piros oszlopdiagram). A főbb részvényindexekről nem is szeretnék bővebben beszélni, hiszen az év végéhez közeledve millió cikk, bejegyzés, komment fog születni arról, hogy a világ melyik indexe hogyan teljesített, amiből aztán persze sok következtetést nem lehet levonni, de valahogy úgy alakult a világ, hogy muszáj év végén ezzel is számot vetni. Én sokkal fontosabbnak tartom azt, hogy a piacok melyik szektora, vagy inkább alszektora tudott kiemelkedő évet maga mögött hagyni. Ehhez pedig tökéletes adathalmazt szolgáltatnak a „smart beta” ETF-ek. De nézzük mi is az az ETF, mi is az a „smart beta”? Az ETF azaz Exchange Traded Fund (tőzsdén kereskedett befektetési alap) olyan pénzügyi instrumentum, amely valamilyen index, nyersanyag, kötvény vagy több értékpapírból épített portfólió árfolyamváltozását követi. A hagyományos befektetési alapokhoz képest az a különbség, hogy az ETF-ek esetén, a nap folyamán folyamatos az árjegyzés, azaz úgy kereskednek vele, mint egy hagyományos részvénnyel, ellentétben a hagyományos befektetési alapokkal, amelyek egy nap egyszer közölnek árfolyamot és nettó eszközértéket. Számos előnye van az ETF-eknek, például, hogy a nagy forgalmat lebonyolító alapok működési, kezelési költsége rendkívül alacsony. Az S&P500 indexet követő SPY éves költsége mindösszesen 0,095%. Továbbá lehetőség van az ETF shortolására is, sőt vannak, amelyek kifejezetten ilyen stratégiát engednek meg. Emellett megjelentek a tőkeáttételes, azaz 2-3-szoros, sőt újabban már a 4-szeres ETF-ek is, amelyek a követett termék hozamának többszörösét biztosítják. Az első ETF 1993-ban jött létre (a fent említett SPY volt az), majd tíz évet kellett várni arra, hogy megjelenjen az első „smart beta” ETF, igazából 2010 után robbantak be a köztudatba. Az ilyen ETF-ek olyan befektetési stratégiát követnek, amelyekkel befektető korábban csak aktívan kezelt befektetési alapok esetében találkozhatott, ráadásul mindezt a hagyományos alapokhoz képest alacsonyabb költséggel tudja végezni. A passzív stratégia egy adott piaci indexet (például az S&P 500, vagy BUX) követ és bárhogyan is változik a piac, a portfólión nem igazán változtat. Természetesen finomhangolások lehetnek, mint hogy újra befekteti az osztalékot, de a portfólió egészét tekintve ezek nem lényegesek. Az aktívan alapkezelői stratégia ezzel szemben elemzi a piacot, mindig a lehető legjobb terméket akarja kiválasztani és a portfóliót időnként átalakítja. Megpróbál védekezni az esések ellen például opciós ügyletekkel vagy short pozíciókkal.

Víz és energetika: alternatív számvetés 2019-cel

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   
Ha minden így marad, egészen jó évet zár 2019-ben az S&P500 részvényindex. Az alábbi ábrán látható, hogy 1950-től számolva a 2019-es év idáig a 14. legjobb évnek mutatkozik (piros oszlopdiagram). Az év végéhez közeledve millió cikk, bejegyzés, komment születik, hogy… Tovább olvasom »Víz és energetika: alternatív számvetés 2019-cel

,,Soha nem nézek TV-t, csak dísznek van…” vagy mégsem?

  • Cifra Gergő Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
A KSH-t böngészve bukkantam rá arra az érdekességre, hogy Magyarországon egyre nő a televíziószolgáltatás előfizetéseinek száma, így úgy gondoltam, érdemes lenne megvizsgálni, hogy hogyan alakul a magyar piac és milyen kilátásokat vetít ez előre a jövővel kapcsolatban. Az adatokban mélyebbre… Tovább olvasom »,,Soha nem nézek TV-t, csak dísznek van…” vagy mégsem?

Közös Agrárpolitika II. : A reformok kora

  • Fehér Péter Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
Az előző blogbejegyzésemben bemutattam, hogy mennyi pénzt kapott hazánk a hazai agrárium fejlesztésére az Európai Uniótól (EU) és várhatóan mennyit kaphat a következő pénzügyi ciklusban. Ebben a bejegyzésemben az új pénzügyi ciklusra tervezett reformokról ejtek néhány szót. Az új ciklusra… Tovább olvasom »Közös Agrárpolitika II. : A reformok kora

Mit várhatunk az IoT-től, a dolgok internetétől?

  • Cifra Gergő Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
Jogosan merül fel a kérdés, hogy mit is értünk az IoT avagy magyarul a dolgok internete kifejezés alatt, hiszen egyre többet találkozunk ezzel a kifejezéssel. A technológia leegyszerűsítve az internetre való csatlakozás kiterjesztését jelenti apró eszközökre, szenzorokra. Hogy miért jó… Tovább olvasom »Mit várhatunk az IoT-től, a dolgok internetétől?