elemzés

autók

Növekedett az európai autóipar 2019-ben

  • Cifra Gergő Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 3 perc   
A Tesla és általánosságban az elektromos, hibrid hajtású autók térnyerésével párhuzamban sokan temetik a hagyományos szereplőket, mondván nem elég agilisek, túl lassan reagáltak a változásokra és túl nagy a lemaradásuk a kihívókkal szemben. Ezt tetézi, hogy az európai gazdaság szektoriális… Tovább olvasom »Növekedett az európai autóipar 2019-ben

Satuban a pénztárcánk: pénzügyi kultúra, pénzügyi tudatosság

  • Bódia Lilla Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 7 perc   
Állampapír, alapkamat, akkreditív, cash-pool, céltartalék, corporate finance, faktorálás, inkasszó, lombard és szindikált hitelek, trade financing, forex, treasury, vagy esetleg spot, illetve swap. Csak néhány hangzatos pénzügyi fogalom, banki termék, amelyekkel valljuk be, nem mindannyian és nem teljeskörűen vagyunk tisztában. Nem… Tovább olvasom »Satuban a pénztárcánk: pénzügyi kultúra, pénzügyi tudatosság

A jövőben megszűnhet a költségvetési fegyelem?

  • Maróti Ádám Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
A jelenlegi közgazdasági gondolkodás egyik alaptétele, hogy minden kormányzatnak fegyelmezett költségvetési politikát kell folytatni különben az államadósság egyre nagyobb mértékeket fog ölteni és az emelkedő kamatteher előbb-utóbb érdemben fékezi majd az ország gazdasági növekedését. A fentiek alapján egyértelműen az a… Tovább olvasom »A jövőben megszűnhet a költségvetési fegyelem?

Vasból fakarika?

  • Németh Viktória Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 7 perc   
A jövőben játszódó filmek általában sötét képet festenek elénk a szennyezett levegőjű városokkal, amelyeknek már csak a légterében lehet élni és közlekedni. Eközben kialakult egy másik jövőkép is. A zöld gondolkodásmód világszerte egyre inkább teret hódít. Elképzelhetővé váltak olyan jövőbeli… Tovább olvasom »Vasból fakarika?
Itt az idő kidobni a régi vállalatértékelési módszereket? Január elején írtam https://danubecapital.hu/blog/toke-nelkuli-kapitalizmus/ a tőke nélküli kapitalizmus jelenségéről. Akkor úgy fejeztem be a cikket, hogy: „Minden cégnek lehet olyan értékteremtő eszköze, amely nem jelenik meg a könyvekben; mégis befektetőként vagy vállalatértékelőként fontos számolni vele. A fenti kérdésről sokat lehet filozofálgatni, elemezni; de lassan eljön az az időszak, amikor tényleg meg kell változtatni a vállalatértékelésről alkotott módszereinket, ám erről egy következő publikációban mélyülünk majd el.” A vállalatok értékelésének újfajta megközelítése abban áll, hogy míg a tárgyi eszközök szinte kivétel nélkül megjelennek a vállalatok könyveiben, addig az immateriális javak nagy része szinte egyáltalán nem. Ennek pedig sok következménye lehet. Például nem értjük, hogy egy Nike vagy Coca Cola miért forog a könyveinek 3-5-szeresén. Nem értjük, hogy a Google esetében mennyit jelent a keresőmotor. Vagy, hogy az Amazont miért vette boldog boldogtalan annak ellenére, hogy évtizedekig semmi eredményt nem termelt. Évtizedekig a pénzügyi adatok jelentették az összekötő kapcsot a vállalatok részvényeinek teljesítménye és fundamentumai között. Mára ez jelentősen megváltozott. Míg a kilencvenes években, ha valaki a nettó eredményt kis hibahatárral jelezte előre könnyen plusz hozamot tudott elérni, addig 2009-re ez az előny eltűnt, és egyre inkább a szabad pénzáram de az utóbbi években még inkább az immateriális javak helyes felmérése kap központi szerepet. A nettó eredmény és a szabad pénzáram közötti szerepcsere talán nem meglepő annak a fényében, hogy egyre több vállalat jelent egyszeri tételeket szinte minden negyedévben, amely a nettó eredményre jelentős hatással van, azaz túl nagy lett a változékonysága az utóbbinak. De elég csak arra gondolni, hogy ma már számos alternatív adatszolgáltató jelenik meg, olyanok is, akik például műholdas képek alapján próbálják megmondani, hogy egy-egy cég éppen min dolgozik, vagy mekkora a megrendelés állománya, vagy hogy egy bevásárlóközpontba parkolójában hányan fordulnak meg egy napon. Ilyen például az RS Metrics vagy az Orbital Insight, hogy csak kettő ismertet említsünk.

Itt az idő kidobni a régi vállalatértékelési módszereket?

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
Január elején írtam egy publikációt a tőke nélküli kapitalizmus jelenségéről, amelynek zárógondolata az alábbi volt: „minden cégnek lehet olyan értékteremtő eszköze, amely nem jelenik meg a könyvekben; mégis befektetőként vagy vállalatértékelőként fontos számolni vele. A fenti kérdésről sokat lehet filozofálgatni,… Tovább olvasom »Itt az idő kidobni a régi vállalatértékelési módszereket?

Valentin-napon meglepheti Magyarországot az S&P és a Fitch

  • Erdélyi Dóra Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   
Egy éve, 2019 februárjában – a korábbi várakozásunkkal összhangban – mind az S&P Global Ratings, mind a Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő felminősítette hazánkat: egyaránt a korábbi BBB- szintről BBB szintre javították Magyarország szuverén adóskockázati besorolását (mindkettő befektetésre ajánlott kategória), a… Tovább olvasom »Valentin-napon meglepheti Magyarországot az S&P és a Fitch

4% fölé kerülhetett a hazai infláció idén januárban

  • Erdélyi Dóra Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
Február 13-án, csütörtökön ismerhetjük meg a legfrissebb, januári inflációs adatokat idehaza. Várakozásunk szerint a 2019. decemberi 4,0%-os szintről 2020. januárban 4,1%-ra gyorsult a hazai infláció év/év alapon (2020 januári a 2019 januárihoz viszonyítva), azaz a mutató átmenetileg az MNB inflációs… Tovább olvasom »4% fölé kerülhetett a hazai infláció idén januárban

Milyen innovációknak kellett volna mára megvalósulnia?

  • Somosi Éva Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
A 2020-as évekre számos sci-fi film és regény vetített elő hol optimistább, hol inkább sötétebb jövő képet. Isaac Asimov 1983 szilveszterén a számítástechnika és az automatizáció elterjedését jósolta harmincöt évvel későbbre. Arra számított, hogy napjainkra mind az ipart, mind a… Tovább olvasom »Milyen innovációknak kellett volna mára megvalósulnia?

A koronavírus tőzsdei hatásai

  • Rácz Balázs Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 8 perc   
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a 2020. január 30-i ülésén úgy döntött, hogy a koronavírus-járvány miatt kialakult krízishelyzetre reagálva életbe lépteti a globális egészségügyi vészhelyzetekre kidolgozott protokollt. Főként a kínai tőzsde került nyomás alá a koronavírussal kapcsolatos aggodalmak miatt, a kínai… Tovább olvasom »A koronavírus tőzsdei hatásai

A koronavírus hatása a turizmusra

  • Cifra Gergő Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
Az elmúlt hetek legfelkapottabb témája a kínai Vuhanból elterjedő koronavírus, mely napról napra több áldozatot szed – jellemzően Ázsiában, de Európában illetve az Egyesült Államokban is azonosítottak vírussal fertőzött személyeket. A vírus lefutása még nem látható; egyes szakértők szerint még… Tovább olvasom »A koronavírus hatása a turizmusra

Az alacsony gázár miatt nagyot mentek a hazai gázerőművek 2019 második felében

  • Simon Tamás Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
Jelentősen nőtt a hazai gáztüzelésű erőművek termelése 2019 első tizenegy hónapjában. A legalább 50MW beépített teljesítőképességgel rendelkező hazai nagyerőművek gázfelhasználása 23,6%-kal, a földgáz részesedése az összes villamosenergia termelési célú energiahordozó felhasználáson belül pedig 3,1%-kal emelkedett ugyanebben az időszakban. A gázerőművek… Tovább olvasom »Az alacsony gázár miatt nagyot mentek a hazai gázerőművek 2019 második felében

Az üzleti tervezés pszichológiája

  • Németh Viktória Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   
Hazai kutatások alapján a KKV-k fele-kétharmada rendelkezik csak a következő egy évre vonatkozó tervvel (üzleti terv, stratégiai terv vagy marketingterv). Az arány sokkal kedvezőtlenebb, ha a legalább öt éves időszakra vonatkozó terveket vizsgáljuk. A vállalkozások tizedének nincs semmilyen elképzelése ilyen… Tovább olvasom »Az üzleti tervezés pszichológiája
A tojáslabda a piacok és a hamis korreláció Venni vagy eladni? A legfontosabb kérdés a tőzsdei szereplők körében. Mindenki keresi a választ, és mindenki talál hozzá megfelelő eszközt, hogy a saját igazát alátámassza. Tudományos, féltudományos, vagy egyáltalán nem tudományos. Mi most az utolsóra fókuszálunk. Nem azért, mert nem értjük a komolyabbat, hanem azért, mert ahogy Nassim Nicholas Taleb is írta: „…if something stupid works (and makes money), it cannot be stupid…”. Persze ettől még hamis korrelációkat fogunk bemutatni ebben az írásban, amikre támaszkodni veszélyes. Mindazonáltal ezek a megfigyelések itt vannak, a mindennapi életünk, sőt egyes esetekben talán döntési mechanizmusaink részei is. Az egyik legnépszerűbb a „sell in may and go away”, azaz adj el mindent májusban, és menj szabadságra. Mivel nyáron mindenki a megérdemelt pihenését tölti, ezért alacsony a piacokon a forgalom, és így nem érdemes semmit sem csinálni, és a legtöbb nyári kereskedési szezon emiatt inkább negatív eredményt szokott hozni. Vagy ott van például a Santa Claus rally, azaz a Mikulás rally, aminek következtében az év végi inkább pozitív lesz, lévén, hogy a befektetők, illetve menedzserek nem szeretnék a bónuszukat elúszva látni, így inkább megtartják a piacokat a magasban. Továbbá van, aki a nők által hordott szoknya és az indexek közötti összefüggést tanulmányozta, ez az úgynevezett Hemline index. Ennek megfelelően, ahogy javul a gazdaság (és emelkednek az indexek) a szoknyák hossza csökken, amikor a legrövidebb akkor kell shortolni, és amikor a leghosszabb, akkor kell venni. Hiánypótlóként 2010-ben született egy tudományos irat erről a megfigyelésről, ahol azt állapították meg az elemzők, hogy a gazdasági ciklus 3 évvel a szoknyák hosszának változása előtt jár, azaz a jó öreg megfigyelés nem igazán állja meg a helyét. Beszélhetünk még a januári hatásról is, amikor az év első hónapjában inkább emelkednek a részvényárfolyamok. Vagy azért, mert a decemberi hónapban csökkentek, hiszen a befektetők inkább az eladói oldalon vannak akkor az adóhatás miatt (persze ez ellent mond a Mikulás rallynak, de ezen most lépjünk túl, hiszen nem tudományos hatásokról értekezünk), vagy azért, mert a bónuszt januárban fektetik be azok, akik kaptak. De ott van David Leinweber – Nerds on Wall Street könyvében bemutatott, a bangladesh-i sajttermelés és az S&P500 éves hozama közötti korreláció, amely 99%-os értéket vett fel, azaz tökéletesen együtt mozgott, mégis, semmi értelme. A Hemline index chart Banglades chart Mivel közeledik február, ezért talán nem lesz meglepő, hogy a Super Bowl indikátort tárgyaljuk kicsit hosszabban. A Super Bowl az amerikai profit futballbajnokság, az NFL utolsó, mindent eldöntő mérkőzése, ahol a két konferencia nyertese csap össze. A döntőn alapuló analógia, mint a legtöbb esetben, ahogy fentebb is láttuk, roppant egyszerű. Ha olyan csapat nyer, amelyik a régi American Football Conferenc, azaz az AFC tagja volt (régebben AFL), akkor medve piac lesz, ha viszont olyan csapat nyer, amelyik a régi National Football Conference, azaz az NFC tagja volt (régebben NFL), akkor emelkedni fog a piac az év hátralévő részében. (Annak, hogy régi AFC vagy NFC tag-e a győztes csapat azért van jelentősége, mert bizonyos csapatok az évek során konferenciát váltottak, és ezt figyelembe kell venni). Az amerikai futball ugyanis 2 szálon futott a történelemben. 1920-ban alapították az NFL-t. Az évek során azonban több rivális liga is szerveződött, de ezeket az NFL könnyen elsöpörte a színről, majd a legerősebb rivális szövetség az AFL lett. Az új liga népszerűségének növekedése ellen már nem tudott mit tenni az NFL, így a két liga egyesült, 1967-ben, (véglegesen 1970-ben) és az NFL nevet tartották meg. A bajnokságban (NFL) két konferencia van az AFC és az NFC 16-16 csapattal, és a szezon végén ennek a két konferenciának a legjobbja mérkőzik meg egymással, ahogy már említettük. Super Bowl-t 1967 óta játszanak, az egyesülés óta, de ezt a nevet csak 1970-ben kapta meg a legnagyobb döntő.

A tojáslabda, a piacok és a hamis korreláció, avagy milyen hozam érhető el 2020-ban. II. rész

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
Ahogy előző publikációmban megígértem, most a Super Bowl-indikátort mutatom be. A Super Bowl az amerikai profit futballbajnokság, az NFL utolsó, mindent eldöntő mérkőzése, ahol a két liga nyertese csap össze. A döntő kimenetelén alapuló analógia, mint a legtöbb esetben és… Tovább olvasom »A tojáslabda, a piacok és a hamis korreláció, avagy milyen hozam érhető el 2020-ban. II. rész
Venni vagy eladni? A legfontosabb kérdés a tőzsdei szereplők körében. Mindenki keresi a választ és mindenki találhat hozzá megfelelő eszközt, hogy a saját igazát alátámassza - legyen az tudományos, féltudományos vagy nem tudományos. Én az utolsóra fókuszálok. Nem azért, mert nem érteném a komolyabbat; hanem azért, mert ahogy Nassim Nicholas Taleb is írta: „…if something stupid works (and makes money), it cannot be stupid…” Nassim Nicholas Taleb (2018): Skin in the Game - Hidden Asymmetries in Daily Life A publikációmban olyan hamis korrelációkat mutatok be, amelyekre támaszkodni veszélyes. Mindazonáltal ezek a megfigyelések léteznek, a mindennapi életünk, sőt bizonyos esetekben talán döntési mechanizmusaink részei is. Az egyik legnépszerűbb a „sell in may and go away”, azaz adj el mindent májusban és menj szabadságra gondolat. Ez azon a megfigyelésen alapszik, hogy nyáron mindenki a megérdemelt pihenését tölti, ezért alacsony a piacokon a forgalom és így nem érdemes semmit sem csinálni; a legtöbb nyári kereskedési szezon emiatt inkább negatív eredményt szokott hozni. Vagy ott van például a Santa Claus rali, azaz a Mikulás rali, aminek következtében az év végi árfolyammozgás inkább pozitív lesz, lévén a befektetők, illetve menedzserek nem szeretnék a bónuszukat elúszva látni, így inkább kitartanak a befektetéseik mellett. Továbbá van, aki a nők által hordott szoknya és a részvényindexek közötti összefüggést tanulmányozta, ez az úgynevezett Hemline-index. Ahogy javul a gazdaság (és emelkednek az indexek) a szoknyák hossza csökken: amikor a legrövidebb akkor kell shortolni, és amikor a leghosszabb, akkor kell venni. Hiánypótlóként 2010-ben született egy tudományos irat erről a megfigyelésről, ahol azt állapították meg az elemzők, hogy a gazdasági ciklus három évvel a szoknyák hosszának változása előtt jár, azaz a megfigyelés valójában nem állja meg a helyét. Beszélhetünk még a januári hatásról is, amely szerint az év első hónapjában inkább emelkednek a részvényárfolyamok. Vagy azért, mert a decemberi hónapban csökkentek, hiszen a befektetők inkább az eladói oldalon vannak az adóhatás miatt (persze ez ellentmond a Mikulás ralinak, de ezen most lépjünk túl, hiszen nem tudományos hatásokról értekezünk), vagy azért, mert a bónuszt januárban fektetik be azok, akik kaptak.

A tojáslabda, a piacok és a hamis korreláció; avagy milyen hozam érhető el 2020-ban? I. rész

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
Venni vagy eladni? A legfontosabb kérdés a tőzsdei szereplők körében. Mindenki keresi a választ és mindenki találhat hozzá megfelelő eszközt, hogy a saját igazát alátámassza – legyen az tudományos, féltudományos vagy nem tudományos. Én most az utolsóra fókuszálok. Nem azért,… Tovább olvasom »A tojáslabda, a piacok és a hamis korreláció; avagy milyen hozam érhető el 2020-ban? I. rész

Pénteken közel egy év halasztás után az Egyesült Királyság kilép az EU-ból

  • Erdélyi Dóra Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
Sokáig húzódott az Egyesült Királyság kilépése az Európai Unióból, de pénteken végre pont kerülhet a történet első fontos szakaszának végére. MI TÖRTÉNIK JANUÁR 31-ÉN? Az elmúlt hetekben – kis „pingpongozást” követően – a brit parlament alsó- és felsőháza is elfogadta… Tovább olvasom »Pénteken közel egy év halasztás után az Egyesült Királyság kilép az EU-ból

EQ nélkül mit érek én?

  • Péli Zsombor Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
Előző publikációm a soft és hard skillekről szólt, illetve arról, hogy miért fontosak ezek mindenki számára a sikeres munkavégzéshez. A soron következő bejegyzéseimben egy-egy soft skillre koncentrálok. Arról is szó lesz, hogy miként hasznosulnak a mindennapi munka során, legyen szó… Tovább olvasom »EQ nélkül mit érek én?

”Az eurózóna olyan, mint a Hotel California – bejelentkezni lehet, de kijelentkezni aligha”- interjú Barry Eichengreen professzorral

  • Veisz Ákos Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 12 perc   
Az MNB idén hetedik alkalommal rendezte meg a Lámfalussy Lectures konferenciát, melynek központi témája a tartós és fenntartható növekedés volt. A rendezvényen a gazdasági élet nemzetközileg elismert szaktekintélyei és intézményi vezetői vitatták meg Európa és Ázsia tartós felzárkózásának lehetőségeit és… Tovább olvasom »”Az eurózóna olyan, mint a Hotel California – bejelentkezni lehet, de kijelentkezni aligha”- interjú Barry Eichengreen professzorral

‘The eurozone is like the Hotel California – you can check in, but you can’t check out’ – interview with Professor Barry Eichengreen

  • Veisz Ákos Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 13 perc   
The National Bank of Hungary (MNB) dedicated the 2020 Lámfalussy Lectures Conference to sustainable convergence in Europe and Asia. They invited among other distinguished guests Professor Barry Eichengreen to give his thoughts on the topic. On this occasion Danube Capital… Tovább olvasom »‘The eurozone is like the Hotel California – you can check in, but you can’t check out’ – interview with Professor Barry Eichengreen

Skechers: folytatódhat a részvény árfolyamának emelkedése

  • Rácz Balázs Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 3 perc   
A Skechers részvényeinek árfolyama nagyot emelkedett 2019 során. A kurzus a 21 dolláros mélypontról 106 százalékot emelkedett a tavalyi év végéig és ezzel sikerült a 41,5 dollárnál húzódó ellenállást is áttörnie, így 2015 óta nem látott szintre erősödött az árfolyam.… Tovább olvasom »Skechers: folytatódhat a részvény árfolyamának emelkedése

Lakáspiac: 2020 a vevők, az agglomeráció, a korrekció és a lakáspolitika éve?

  • Bódia Lilla Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   
Az elmúlt egy hónapban főként a fenti címben meghatározott „bélyegzők” jellemezték az elemzők és szakértők várakozását az ingatlanpiac kilátásait illetően, esetenként egymásnak ellentmondó véleményekkel. Hogy melyik lesz a jellemző az előttünk álló évben? Vélhetően mindegyik. 2020 a vevők éve? A… Tovább olvasom »Lakáspiac: 2020 a vevők, az agglomeráció, a korrekció és a lakáspolitika éve?

A vállalatok jövője a soft skill-eken múlik

  • Péli Zsombor Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
Ezzel a publikációmmal útjára indítok egy sorozatot, amelynek középpontjában a soft skillek, azaz a ”puha” készségek állnak. A technológia rohamos fejlődése, illetve a robotok megjelenése a munkaerőpiacon megnehezíti a jó munkahelyi teljesítmény pontos meghatározását. Az, hogy valakinek a teljesítményét csupán… Tovább olvasom »A vállalatok jövője a soft skill-eken múlik

Sebességet vált a kínai autóipar?

  • Cifra Gergő Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
Kína napjainkban rendszeresen kerül terítékre a gazdasági és politikai cikkekben, elemzésekben. Ezt elsősorban annak köszönheti, hogy egyre jobban fenyegeti az USA hosszú évtizedek óta fennálló vezető gazdasági, nagyhatalmi szerepét. Ennek a folyamatnak már látványos jelei is vannak, hiszen a két… Tovább olvasom »Sebességet vált a kínai autóipar?

Minden idők egyik legsikeresebb évét tudhatja maga mögött az európai napelem piac

  • Simon Tamás Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 3 perc   
2018-hoz képest több, mint a duplájára nőtt az újonnan beépített napelem-kapacitások volumene Európában. A legtöbb szolár kapacitást Spanyolországban állították üzembe, ezt követte Németország és Hollandia. A közép-kelet-európai országok közül Lengyelország végzett az élen, ugyanis csaknem megnégyszerezte 2019-ben az új telepítések… Tovább olvasom »Minden idők egyik legsikeresebb évét tudhatja maga mögött az európai napelem piac

Rubik-kocka, gyufa, golyóstoll – hogyan érdemes innoválni?

  • Somosi Éva Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
A westernfilmek gyakori jelenete, hogy a főhős a falon végighúzott gyufával gyújtja meg a szivarját. Ennek a férfias mozdulatnak Irinyi János vetett végett az 1936-ban feltalált biztonsági gyufájával. Irinyi a gyufa fejében lévő fehérfoszfort káliumklorát helyett ólomdioxiddal keverte, melynek köszönhetően… Tovább olvasom »Rubik-kocka, gyufa, golyóstoll – hogyan érdemes innoválni?

Új történelmi csúcson a Masterplast: folytatódhat az árfolyam emelkedése

  • Rácz Balázs Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
A 2019. decemberben frissített modellünkben a korábbi 874 forintról 910 forintra emeltük a Masterplastra vonatkozó egyéves célárfolyamunkat. Az aktuális célárfolyam 16,5 százalékos felértékelődési potenciált jelent a 2020. január 8-i (782 forintos) záróárfolyamhoz képest. A frissített előrejelzésünkben idén 6 százalékos árbevétel… Tovább olvasom »Új történelmi csúcson a Masterplast: folytatódhat az árfolyam emelkedése

2500 milliárd forintnyi állampapír sorsa múlik egy adaton

  • Erdélyi Dóra Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
Január 14-én, kedden publikálja a KSH mind a 2019. decemberi, mind a 2019-es éves átlagos hazai inflációs adatokat, ez utóbbi a 2500 milliárd forintot meghaladó értékben kibocsátott Prémium Magyar Állampapírok és Prémium Magyar Államkötvények kamatfizetéseinél számít meghatározó tényezőnek. Az érintett… Tovább olvasom »2500 milliárd forintnyi állampapír sorsa múlik egy adaton
Tőke nélküli kapitalizmus „So much of long-term success is based on intangibles. Beliefs and ideas. Invisible concepts.” A fenti idézetet Isadore Sharp a Four Season hotellánc alapítója és igazgatója fogalmazta meg. Érdekes meglátás egy olyan cég vezérétől, amely; gondolnánk; fizikai eszközökkel rendelkezik, nevezetesen 117 hotelként funkcionáló ingatlannal a világ legdrágább helyein, jól diverzifikáltan. A társaság 47 országban van ugyanis jelen. A Four Seasonnak azonban egy hotelje sincs. A cég „csak” üzemelteti a szállodákat, viszont azok kialakítástól kezdve szinte mindenben a cég dönt. Ha egy épületben Four Season nyílik, akkor itt tolonganak az ingatlanfejlesztők, hitelezők és a többi bérlők, gyakorlatilag a név miatt. De miért érdekes ez? Azért, mert az elmúlt évtizedekben az immateriális javakba történő befektetések egyre inkább meghaladták a fizikai eszközökét. Baruch Lev és Feng Gu - The end of accounting című könyvében látható az alábbi ábra: az 1990-es évek közepétől a fizikai eszközökbe (gyárak, gépek, ingatlanok stb.) való befektetés egyre inkább alulmarad az immateriális javakkal szemben, mint például a brand-ek, márkanevek, vállalati folyamatok, IT, védjegyek, gyártási folyamatok, design, belső oktatások csak hogy néhányat említsünk.

Tőke nélküli kapitalizmus

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   
„So much of long-term success is based on intangibles. Beliefs and ideas. Invisible concepts.” Isadore Sharp A fenti idézetet Isadore Sharp, a Four Seasons hotellánc alapítója és igazgatója fogalmazta meg. Érdekes meglátás egy olyan cég vezérétől, amelyről azt gondolnánk, hogy… Tovább olvasom »Tőke nélküli kapitalizmus

Lakáspiaci trendek: kialakulóban a bérlői generáció

  • Bódia Lilla Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 7 perc   
A mai magyar lakáspiac hagyományosan tulajdon-orientált, amely helyzet fenntartásában a kormányzati otthonteremtési intézkedéseknek is szerepe volt az elmúlt években. A lakások drágulása miatt azonban – amelyet a jövedelmek emelkedése nem követett hasonló mértékben – a lakások megfizethetősége komoly gondot okoz… Tovább olvasom »Lakáspiaci trendek: kialakulóban a bérlői generáció

Az ECB várhatóan időt akar nyerni az új stratégia kialakításáig

  • Maróti Ádám Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
Január 7-én publikálja az Eurostat a 2019 decemberre vonatkozó inflációs adatot. Az októberi 0,7%-os mélyponthoz képest novemberben már 1%-ra gyorsult a mutató értéke és a decemberi adat már várhatóan bőven 1% felett lesz. Ez a gyorsuló dinamika folytatódhat az év… Tovább olvasom »Az ECB várhatóan időt akar nyerni az új stratégia kialakításáig

Miért nem lehet 100 forintért tankolni? – Az üzemanyagok adótartalma

  • Erdélyi Dóra Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 3 perc   
Egy korábbi bejegyzésemben rávilágítottam, hogyan alakul ki az üzemanyagok termelői ára. Abban a publikációban mutattam be az üzemanyag útját a nyersolaj kitermelésétől kezdve egészen a kiskereskedőig, vagyis a benzinkúthoz való eljutásig. Az üzemanyagok árának összetétele azonban izgalmasabb, hiszen az állam… Tovább olvasom »Miért nem lehet 100 forintért tankolni? – Az üzemanyagok adótartalma