finanszírozás

”Az eurózóna olyan, mint a Hotel California – bejelentkezni lehet, de kijelentkezni aligha”- interjú Barry Eichengreen professzorral

  • Veisz Ákos Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 12 perc   
Az MNB idén hetedik alkalommal rendezte meg a Lámfalussy Lectures konferenciát, melynek központi témája a tartós és fenntartható növekedés volt. A rendezvényen a gazdasági élet nemzetközileg elismert szaktekintélyei és intézményi vezetői vitatták meg Európa és Ázsia tartós felzárkózásának lehetőségeit és… Tovább olvasom »”Az eurózóna olyan, mint a Hotel California – bejelentkezni lehet, de kijelentkezni aligha”- interjú Barry Eichengreen professzorral

‘The eurozone is like the Hotel California – you can check in, but you can’t check out’ – interview with Professor Barry Eichengreen

  • Veisz Ákos Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 13 perc   
The National Bank of Hungary (MNB) dedicated the 2020 Lámfalussy Lectures Conference to sustainable convergence in Europe and Asia. They invited among other distinguished guests Professor Barry Eichengreen to give his thoughts on the topic. On this occasion Danube Capital… Tovább olvasom »‘The eurozone is like the Hotel California – you can check in, but you can’t check out’ – interview with Professor Barry Eichengreen

Rubik-kocka, gyufa, golyóstoll – hogyan érdemes innoválni?

  • Somosi Éva Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
A westernfilmek gyakori jelenete, hogy a főhős a falon végighúzott gyufával gyújtja meg a szivarját. Ennek a férfias mozdulatnak Irinyi János vetett végett az 1936-ban feltalált biztonsági gyufájával. Irinyi a gyufa fejében lévő fehérfoszfort káliumklorát helyett ólomdioxiddal keverte, melynek köszönhetően… Tovább olvasom »Rubik-kocka, gyufa, golyóstoll – hogyan érdemes innoválni?
Tőke nélküli kapitalizmus „So much of long-term success is based on intangibles. Beliefs and ideas. Invisible concepts.” A fenti idézetet Isadore Sharp a Four Season hotellánc alapítója és igazgatója fogalmazta meg. Érdekes meglátás egy olyan cég vezérétől, amely; gondolnánk; fizikai eszközökkel rendelkezik, nevezetesen 117 hotelként funkcionáló ingatlannal a világ legdrágább helyein, jól diverzifikáltan. A társaság 47 országban van ugyanis jelen. A Four Seasonnak azonban egy hotelje sincs. A cég „csak” üzemelteti a szállodákat, viszont azok kialakítástól kezdve szinte mindenben a cég dönt. Ha egy épületben Four Season nyílik, akkor itt tolonganak az ingatlanfejlesztők, hitelezők és a többi bérlők, gyakorlatilag a név miatt. De miért érdekes ez? Azért, mert az elmúlt évtizedekben az immateriális javakba történő befektetések egyre inkább meghaladták a fizikai eszközökét. Baruch Lev és Feng Gu - The end of accounting című könyvében látható az alábbi ábra: az 1990-es évek közepétől a fizikai eszközökbe (gyárak, gépek, ingatlanok stb.) való befektetés egyre inkább alulmarad az immateriális javakkal szemben, mint például a brand-ek, márkanevek, vállalati folyamatok, IT, védjegyek, gyártási folyamatok, design, belső oktatások csak hogy néhányat említsünk.

Tőke nélküli kapitalizmus

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   
„So much of long-term success is based on intangibles. Beliefs and ideas. Invisible concepts.” Isadore Sharp A fenti idézetet Isadore Sharp, a Four Seasons hotellánc alapítója és igazgatója fogalmazta meg. Érdekes meglátás egy olyan cég vezérétől, amelyről azt gondolnánk, hogy… Tovább olvasom »Tőke nélküli kapitalizmus

Van megoldás a KKV-k előtt álló kihívásokra!

  • Veisz Ákos Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
A magyar KKV-k fele úgy lép át az új évtizedbe, hogy nincs üzleti terve. Az innováció ugyan beépült már a közbeszédbe, de vajon termőre tudjuk fordítani ezt? Generációváltás előtt álló vállalatok számos kihívással szembesülnek, milyen szempontokat érdemes figyelembe venni? Egyebek… Tovább olvasom »Van megoldás a KKV-k előtt álló kihívásokra!

Lakáspiaci trendek: otthonteremtés a babaváró hitelek és a CSOK tükrében

  • Bódia Lilla Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   
A kormányzati intézkedések, a babaváró támogatás és az otthonteremtési kedvezmények sora várja a leendő, többségében első lakásukat kereső fiatalokat. Azonban sok esetben azzal kell szembesülniük, hogy a saját tulajdon megteremtése önerőből rendkívül nehéz és hosszan tartó folyamat. Komoly gondot okoz… Tovább olvasom »Lakáspiaci trendek: otthonteremtés a babaváró hitelek és a CSOK tükrében

Ez lenne a következő évtized ingatlanbefektetési lehetősége?

  • Bódia Lilla Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
Ez lenne a következő évtized ingatlanbefektetési lehetősége? A Colliers International és a CMS nemzetközi ügyvédi iroda kutatása szerint Közép-Kelet-Európában komoly kereslet jelentkezhet magánkollégiumok iránt, amely hosszú távon új projektek megjelenését hozhatja. A kutatás szerint 2028-ra Budapesten mintegy 3600 férőhelyes szálláshely-hiányt… Tovább olvasom »Ez lenne a következő évtized ingatlanbefektetési lehetősége?
Ötezer dollár. Ekkora büntetést kapott a kosárlabda legenda, Michael Jordan, 1984-ben, minden egyes alkalommal, amikor a pályára lépett. A kosárlabda legenda ugyanis olyan cipőt hordott, amely szembement az NBA (Észak-Amerikai Profi Kosárlabda Bajnokság) öltözködési irányelveivel, amely szerint a cipőnek minimum 51%-ban fehér színt kell tartalmaznia, a maradéknak pedig összhangban kell lennie a csapat színeivel. Ezt a szabályt később, a 2000-es évek végén eltörölték. A Nike Air Ship-re keresztelt kosárlabda cipő, a Jordan I. prototípusa volt. A következő évben pedig a cég nagyot dobbantott, és 1985 áprilisában a nagyközönség számára is elérhetővé tette az akkor már Jordan I. nevű lábbelit. Elindult a sikersztori, amit ma Air Jordan-nek nevezünk. A botrányt a Nike természetesen kihasználta, hiszen a tiltott gyümölcs mindig édesebb. Így a Jordan I. marketingje arra épült, hogy azt betiltották, és hogy a Nike átvállalata a meccsenkénti 5 ezer dolláros, azaz egész évben 410 ezer dollárra rúgó büntetés összegét is. De igazából Jordan sohasem használta hivatalos meccsen a Nike által marketingolt fekete/piros Jordan I.-est ezt, a bárki számára megvehető modellt. Mindehhez persze szerencse is kellett. Jordan ugyanis a Convers-zel (ma már ez is a Nike-hoz tartozik) szeretett volna szerződést kötni, de az a cég már több nagyobb nevű sztárt szponzorált, mint például Magic Johnsont. Aztán Jordan az Adidasban gondolkozott, de ott meg épp menedzsment váltás volt. A Nike adott először ajánlatot Jordannek. Ezzel ő felkereste az Adidast is, hogy adjanak valami közelítő ajánlatot, de nem kapott, így maradt a Nike. Lehet „urban legend”, de az Adidas szerint azért utasították vissza, mert nem volt minimum 210 centiméter magas, pedig állítólag kétszer annyit adtak volna neki, mint a Nike. Hogy Jordan mennyiért szerződött le a Nike-kal kérdéses. Ahány nyilatkozat, annyi összeg. Phil Knight a Nike alapítója éves 250 ezer dollárra emlékszik, mások 500 ezret mondanak, amely öt évre szólt évente. De van olyan riport is, amely öt évre 7 milliót állít. Mindenesetre bármelyik legyen az igaz, mindegyik magas összegnek számított, hiszen akkor az egyik legnagyobb deal a New Balance és James Worhty (kosárlabda) között jött létre, amely összege 150 ezer dollár volt és nyolc évre szólt. Az biztos, hogy a Nike belecsempészett még egy plusz dolgot a szerződésbe, Jordan a bevétel bizonyos százalékát megkapja, és ha a cipő értékesítése nem éri el három év alatt a hárommillió dollárt, akkor kiléphet a szerződésből

5000 dollárból 3 milliárdig – Michael Jordan cipőinek megdöbbentő sztorija

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 8 perc   
5000 dollár. Ekkora büntetést kapott a legendás kosárlabdázó, Michael Jordan 1985-ben minden egyes alkalommal, amikor a pályára lépett. A kosárlabda legenda ugyanis olyan cipőt hordott, amely szembement az NBA (Észak-Amerikai Profi Kosárlabda Bajnokság) öltözködési irányelveivel, amely szerint a cipőnek minimum… Tovább olvasom »5000 dollárból 3 milliárdig – Michael Jordan cipőinek megdöbbentő sztorija
Mi most nem dobjuk ki az üzleti hírek oldalát, már csak azért sem, mert az esetünkben arról szól, hogy a Hasbro megvette a Peppa malacot is birtokló Entertainment One céget, 4 milliárd dollárért. Előző két bejegyzésemben arról volt szó, hogy hogyan futottak zátonyra a vétel időpontjában nagyon is kecsegtető jövőképpel rendelkező felvásárlások. Most pedig egy olyan tranzakciót vizsgálunk meg, amely a napokban zárult. A játékok esetében, még ha speciálisan kisgyermekek számára is készül(t), nem lehet elmenni amellett, hogy a világ változik, és ma már kevesebbeket érdekel önmagában például a Barbie, amely 60 éve van a piacon (igaz a termék értékesítése újra növekszik). A tabletek, okoseszközök, a digitális világ itt is átvette az uralmat. A Mattel egyik problémája éppen az volt, hogy elmaradt a digitális, média tartalom a játékok mellől, illetve legnagyobb versenytársa a Hasbro sokkal agresszívabban használta ezt ki. Így a cég új vezetője (Ynon Kreiz) változtatni akar, és a játékgyár figuráit a digitális eszközökre (tv, film, sorozat, alkalmazások) viszi. Meg is alapították a Mattel Creations-t, a cégen belüli filmstúdiót. A legtöbb elemző szerint ezt 10 éve kellett volna ezt meglépni… Továbbá az sem segítette a céget, hogy értékesítésének 8%-a a Toys ’R’ Us játékkiskereskedőhöz köthető, amely 2017-ben csődbe ment. Ráadásul évekkel ezelőtt a Disney hercegnők gyártója a volt a cég, amit aztán átengedett a Hasbronak

Peppa malac: a 12 milliárd forintos rajzfilmfigura

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 7 perc   
–          Van egy ötletem. Szerencsére elhoztam az újságomat. Egy lap elég is lesz (a papírhajóhoz). Melyik nélkülözhető? A hírek? A sport? A divat! –          Ne a divat oldalt! –          Jó, legyen az üzleti hírek. /Peppa malac, 2. évad 11. rész/… Tovább olvasom »Peppa malac: a 12 milliárd forintos rajzfilmfigura
Előző bejegyzésben a Procter and Gamble Gillette goodwilljának leírásáról írtunk, és ott fejeztük be, hogy nem egyedi elszigetelt esetről van szó. 2018 és 2019-ben is történtek olyan korábbi felvásárlások miatti leírások, amik megérnek egy rövid áttekintést. A General Electricre rájár a rúd. A 2000-es évek elején még a legértékesebb cég volt az amerikai tőzsdén. Ez volt AZ amerikai cég, de mára már csak árnyéka önmagának. Külön cikket érdemelne, hogy hogyan siklott félre a cég, de röviden csak annyit, hogy 2017 óta próbál csak a megújuló energetikára, a turbinákra és a légi szegmensre koncentrálni, miközben eladta az olajipari, IT és egészségügyi részeit. 2018-ban kikerült a Dow Jones indexből, miközben az osztalékot majdnem nullára vágta. És közben még egy gigantikus csalással is vádolják, a céget már-már az Enronhoz hasonlítják. A GE 2014-ben az Alstom megújuló, víz és áramhálózat részlegét vette meg. Körülbelül 12 milliárd dollárba került a GE-nek, de érdekes módon a vétel után 17 milliárd dollárnyi goodwillt számolt el. Vagyis a GE negatívra értékelte az Alstom eszközeit, és így magasabb lehetett a goodwill értéke. A trükk az volt, hogy a goodwillt 2001 óta nem lehet évente amortizálni, így az megvett eszközök nem tárgyi eszközként jelentek meg. Ennek értelmében amortizálni sem kellett őket és így a GE nettó eredményét magasabban lehetett kimutatni. A vétel kalkulációink szerint kb. 13-as P/E-n és 8-as EV/EBITDA szorzón valósult meg, de még így is drágának bizonyult.

Minden az időzítésen múlik

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   
Előző bejegyzésben a Procter & Gamble Gillette goodwill-leírásáról publikáltunk és ott fejeztük be, hogy nem egyedi esetről van szó. 2018 és 2019-ben is történtek olyan korábbi cégfelvásárlások miatti leírások, amik megérnek egy rövid áttekintést. A General Electric-re rájár a rúd:… Tovább olvasom »Minden az időzítésen múlik
A 2019 második negyedéves gyorsjelentési szezon történéseit olvasgatva akadt meg a szemem azon, hogy a Procter and Gamble, bár ismét jó eredményt szállított, de csak akkor, ha kivesszük belőle az egyedi tételeket, amelyek között felbukkant egy leírás is. Innen kezdett érdekessé válni a dolog, hiszen a PG olyan márkákat birtokol, mint a: Pampers, Oral-B, Ariel, Always, Head & Shoulders vagy éppen a Gillette, csak hogy néhányat említsünk. Mégis hol lehet ekkora mértékű az átértékelés, hiszen a ruha állandóan koszos lesz, fogat mindig kell mosni és a szőr is folyamatosan nő. A leírás pedig nem volt kevés, több, mint 8 milliárd dollár és az érintett szegmens a Gillette. Pedig ez a cég mindent megér, vallotta anno Warren Buffett. Buffett 1989-ben fektetett a cégbe 600 millió dollárt, akkor az a részvények 11%-át jelentette. Jól látta helyzetet, akkor majdnem minden amerikai háztartásban volt Gillette penge (de a cég nem csak ezt gyártotta, hanem tollat, papírt, izzadásgátlót, később a Duracell és a Braun, valamint az Oral-B is a céghez tartozott). 1996-ban Buffett a befektetőkhöz írt levelében azt fejtegette, hogy a Gillette (és például a Coca Cola) esetében, még a versenytársaknak is el kell ismerniük, ha józan fejjel gondolkoznak, hogy ezek a cégek a piacukat az egész világon dominálni fogják szinte végtelenül hosszú távon. Ekkor a Gillette piaci részesedése 70% volt, de 15 évvel később már csak 54%.

“Jobb venni egy nagyszerű céget korrekt áron, mint egy korrekt céget nagyszerű áron.”

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 7 perc   
–Tíz, tizenöt, húsz. Na, meg az orgona! Te ez tuti dolog, ez egy tuti dolog! Figyelj, figyelj! Keresel valakit, valakit, aki lagziban játszik. Annak ez mindent megér, mindent. –Mennyit? –Ötven, vagy nyolcvanat, vagy akármennyit, vagy akármennyit. Vagy még többet! Mennyit,… Tovább olvasom »“Jobb venni egy nagyszerű céget korrekt áron, mint egy korrekt céget nagyszerű áron.”

Közös Agrárpolitika II. : A reformok kora

  • Fehér Péter Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
Az előző blogbejegyzésemben bemutattam, hogy mennyi pénzt kapott hazánk a hazai agrárium fejlesztésére az Európai Uniótól (EU) és várhatóan mennyit kaphat a következő pénzügyi ciklusban. Ebben a bejegyzésemben az új pénzügyi ciklusra tervezett reformokról ejtek néhány szót. Az új ciklusra… Tovább olvasom »Közös Agrárpolitika II. : A reformok kora

Közös agrárpolitika: mi fán terem az EU-s agrártámogatás?

  • Fehér Péter Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
1962-ben alkotta meg a közös agrárpolitikát (KAP) az Európai Unió (EU) hat alapító tagállama, aminek célja a társadalom és a mezőgazdaság, valamint a tagországok agrárágazatai közötti kapcsolat kialakítása volt. Kezdeti célkitűzései között az árak stabilitásának a biztosítása, valamint a mezőgazdasági… Tovább olvasom »Közös agrárpolitika: mi fán terem az EU-s agrártámogatás?
Ebben az évben a legtöbb elemzőház komoly visszaeséssel számol(t) a vállalati eredmények kapcsán. Ennek egyrészt technikai oka van, hiszen 2018 azért is lett kiemelkedő, mert az év elején a Donald Trump által vezetett kormány társasági adócsökkentést és több, munkavállalókat érintő teher csökkentését vezette be. Ennek során a korábbi 35%-os társasági adó 21%-ra csökkent. Azt persze gyorsan le kell szögezni, hogy a globális piacokra is termelő S&P500 vállalatai a legritkább esetben fizették ezt a magas rátát. Az leginkább csak a belföldön árbevételt elérő kiskereskedelemre és egészségügyre volt jellemző, a többi társaságot inkább 30% alatt néhány százalékponttal terhelte ez az adónem.

Mind arany, ami fénylik

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   
Ebben az évben a legtöbb külföldi elemzőház komoly visszaeséssel számol(t) az amerikai vállalati eredmények kapcsán. Ennek egyrészt technikai oka van, hiszen 2018 azért is lett kiemelkedő, mert az év elején a Donald Trump által vezetett kabinet társasági adócsökkentést és több,… Tovább olvasom »Mind arany, ami fénylik
Az előző, zombi cégekről szóló írásunkat ott fejeztük be, hogy a „junk bond”, azaz az olyan társaságok kötvényei, amelyek rossz pénzügyi helyzetben vannak és nagy valószínűséggel az elkövetkezendő években akár csődöt is jelenthetnek, nem jelenti a történet végét. A zombi cégeken kívül a másik halmaz, amelyre figyelni kell a jövőben a „fallen angels”, azaz a bukott angyalok. De kik is ők?

A bukott angyalok

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   
Az előző, zombicégekről szóló írásomat ott fejeztem be, hogy a bóvli kötvények („junk bond” – azaz az olyan társaságok kötvényei, amelyek gyenge pénzügyi helyzetben vannak és nagy valószínűséggel a következő években becsődölhetnek – nem jelentik egy történet végét. A zombicégeken… Tovább olvasom »A bukott angyalok

Hazánk mezőgazdasági adottságai és a globális kereslet alakulása

  • Fehér Péter Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   
A mezőgazdaság és a növénytermesztés elsődleges célja a megfelelő minőségű és mennyiségű élelmiszer- és takarmány-alapanyag előállítása, a szükséges készletszintek biztosítása. A megfelelő mennyiségű és minőségű alapanyag előállítását számos tényező befolyásolja. Magyarország mezőgazdasági adottságai átlag felettiek, domborzatát tekintve nagy az alföldek… Tovább olvasom »Hazánk mezőgazdasági adottságai és a globális kereslet alakulása

KKV-k pénzügyei

  • Fehér Péter Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 7 perc   
2018 egészében a teljes vállalati hitelállomány megközelítőleg 14%-kal, a KKV-szegmens hitelállománya közel 12%-kal bővült. A vállalati hitelállomány 892 milliárd forinttal emelkedett éves összevetésben 2018-ban, ami 13,6%-os bővülést jelent, ez az elmúlt 10 év legnagyobb hazai növekedési üteme. A pénzügyi folyamatok… Tovább olvasom »KKV-k pénzügyei

Egyre nagyobb szerepe van a lízingfinanszírozásnak

  • Fehér Péter Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 7 perc   
A magyar lízingpiac 2019 első negyedévében dinamikus növekedést mutatott. A Magyar Lízingszövetség tagvállalatai összesen közel 163 milliárd forintot helyeztek ki, ami 10,3%-kal haladja meg a 2018 első negyedévében kihelyezett 147,5 milliárd forintot. A lízingpiaci növekedéshez nagymértékben az autó- és teherautó… Tovább olvasom »Egyre nagyobb szerepe van a lízingfinanszírozásnak