Keresés a következőre: infláció

Inflációs szcenáriók

  • Erdélyi Dóra Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 3 perc   
A Danube Capital inflációs modellje lehetőséget biztosít többek között arra is, hogy rövid távon különféle szcenáriókat (elképzelt események hatásait) lehessen megvizsgálni. Három lehetséges esemény inflációra gyakorolt hatását mutatja az alábbi ábra: A legfelső, folytonos kék vonallal jelzett inflációs pálya szerint… Tovább olvasom »Inflációs szcenáriók

2022: jön a 22-es csapdája?

  • Németh Viktória Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 12 perc   
Véget ért egy újabb naptári év; immár a második, amelyben a koronavírus mindennapjaink része lett. Az elmúlt évek bizonytalanságai közepette számos találgatás született arra vonatkozóan, hogy vajon milyen lesz a járvány lefutása. Miként hat ez a gazdaságra? Milyen alakzata lesz… Tovább olvasom »2022: jön a 22-es csapdája?

Elképesztő tempó a lakásárak emelkedésében – avagy egyre inkább futunk a pénzünk után

  • Bódia Lilla Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 8 perc   
Akár két és fél millió forint egy négyzetméternyi új lakásért? Két és fél millió forint nagyon sok embernek rengeteg pénzt jelent. Bár az infláció száguldását, az építőanyagok drágulását, az elszálló energiaárakat és a stagnáló CSOK-összegeket szemlélve – még az új… Tovább olvasom »Elképesztő tempó a lakásárak emelkedésében – avagy egyre inkább futunk a pénzünk után
Amikor az piacokról szeretnénk egy gyors és átfogó képet kapni, akkor érdemes a szektor ETF-eket átpörgetni. Sz S&P500-at 11 szektor alkotja: napi fogyasztási cikkek, tartós fogyasztási cikkek, technológia, egészségügy, ingatlan, pénzügy, nyersanyag, energetika, közművek, ipar, fogyasztói szolgáltatások. Természetesen mindegyiknek megvan a maga ideje, így például közműveket jellemzően akkor vesznek a befektetők, ha alacsony a hozamkörnyezet, ugyanis ezek a cégek magasabb osztalékot fizetnek, jellemzően 3-8%-ot dollárban. Aztán ezt a sémát természetesen sok dolog felboríthatja. A közműveknél maradva az utóbbi években ez az iparág jelentősen átalakulóban van, megjelentek a megújuló energiaforrások, a mesterséges intelligencia, a decentralizált energiatermelés vagy a blockchain technológia. Aztán ott van a jegybankok tevékenysége, amely azt okozta, hogy igazából mindegy hol vagyunk a gazdasági ciklusban, a befektetők vesznek mindent, mintha nem lenne holnap. 2021-ben az energetika, az ingatlanszektor és a pénzügy teljesített kiemelkedően. Az energetika talán furcsának tűnhet, hiszen ez az év volt az, amikor igencsak erőre kapott az ESG, a klímaváltozás és a környezetvédelem. Így amikor szinte minden nap erről van szó, nem arra számítanánk, hogy az energetika cégei viszik el a prímet. Ugyanakkor átlagosan az energetikai szektorban nőtt a legjobban a működésből származó készpénz mennyisége 2021-ben, így az emelkedésnek van fundamentális oka. A pénzügyi cégekben a magasabb hozamkörnyezetet és így a javuló kamatmarzsokat (a betét és hitelek közötti kamatkülönbözet, ami egy banknak leegyszerűsítve az eredménye) árazták a befektetők. Az ingatlant pedig egyfajta inflációs hedge-nek tekinthetik sokan, kiegészítve azzal, hogy ez az összefüggés korántsem annyira egyértelmű. A szektor ETF-ek által láthatunk egy átfogó képet a piacokról, de ennél sokkal színesebb képet mutat az, ha megnézzük, hogy mely alszektorok, a piac mely, a látókörből elveszett zuga generálta a hozam tetemes részét. Erre pedig jó halmaz a smart beta ETF-ek vizsgálata. A listavezető nem meglepő módon az az ETF, amely olyan cégeket tömörít, amelyek a blockchain technológiára épülnek. De a vezetők között van az önvezető autózás, a globális infrastruktúra, a vízgazdálkodás (ez egyébként évek óta jól teljesítő „alszektor”), az ESG és az USA export. De megtaláljuk itt azokat a cégeket is, amelyek inkább a republikánus párthoz köthetőek (MAGA ETF). Az itt befektetők talán már a 2024-es választásra készülődnek? A 2020-as év nyerői viszont a sor végére kerültek: a génterápia, az e-kereskedelem, a fintech vagy például a „tiszta” energetika. További érdekesség, hogy az év folyamán szinte semmilyen szektorrotáció nem volt látható. A smart beta ETF-eket folyamatosan is nyomon követjük, és az a sorrend, ami az első negyedév után tapasztalható volt, szinte alig változott év végére. Természetesen ebből a mintából semmilyen következtetést nem lehet levonni 2023-ra!

Fordult a kocka, sőt fejre állt

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
Amikor a piacokról szeretnénk egy gyors és átfogó képet kapni, akkor érdemes a szektor ETF-eket átpörgetni. Az S&P500-at 11 szektor alkotja: napi fogyasztási cikkek, tartós fogyasztási cikkek, technológia, egészségügy, ingatlan, pénzügy, nyersanyag, energetika, közművek, ipar, fogyasztói szolgáltatások. Természetesen mindegyiknek megvan… Tovább olvasom »Fordult a kocka, sőt fejre állt
Lassan véget ér a jelentési szezon a tengerentúlon. Az aktuális gyorsjelentési időszak során csak úgy záporoztak a pozitív és negatív meglepetések is. De összességében a jelentések képe inkább pozitív. A markáns felülteljesítések (azaz a jobb eredmények) az alacsony bázis miatt nem meglepőek, hiszen 2020. tavaszán állt le az országok többsége a koronavírus okozta világjárvány miatt, így a 2020-as Q2 és Q3-as eredményszezon sok szektor esetében a túlélésről és nem a profitról szólt. Ezen torzító hatások kiküszöbölése végett a cégek sokszor a 2019-es számaikhoz viszonyítják legutóbbi eredményüket és itt inkább pozitív meglepetéseket látni. Ugyanakkor amit magunk is tapasztalunk, ha a világra felülről nézünk rá (top-down, bigpicture), hogy az inflációs nyomás, az ellátási láncok nem kellő stabilitása (főképp logisztika), a munkaerőhiány és a visszatérő koronavírus is nehézségeket okoz a vállalatok többségénél. Ahogy az alábbi ábrán látható, az elemzői várakozásokat kevesebb társaság múlta felül, mint 2021. első vagy második negyedévében, Q1: 85%, Q2: 86%, Q3: 79%. Ezek persze nüansznyi eltérések és még a 79%-os érték is jobb, mint a 10 éves átlag, amely jelenleg 71%-on áll. Forrás: S&P Global Az S&P500 vállalatainak aggregált működési eredménye – ha az index pontértékét dollárban értjük - 189 dollárt tesz ki. Azért használjuk a működési eredményt, mert abban sokkal kisebb a volatilitás. Míg a nettó profitot adózási, pénzügyi, leírási és egyéb veszteségek bőven terhelhetik, addig a működési eredmény esetében nem kell ilyen kiugró eseményekkel számolni. Ez nem jelenti azt, hogy a működési eredményben ne lehetnének kiugró időszakok, de az mégsem annyira változékony, mint a nettó eredmény. Az alábbi ábrán látható, hogy a 189 dolláros működési eredmény soha nem látott magasságokat jelent, és a vörös színnel jelölt előrejelzés a trend folytatódását vetíti előre. Ez persze ismét nem meglepő, az elemzők többsége inkább optimista, így szinte senki sem számol egy globális recesszióval. Hogy ez helyes megközelítés-e, avagy sem, most részletkérdés, az elemzők általános optimizmusával szemben vannak fedezési (hedge) lehetőségek, mint például long-short pozíciós alapok, put opciók tartása, hogy csak néhányat említsünk. Az eredmény alakulása azonban nem csak a cégek profittermelő képességének a függvénye, hanem annak is, hogy mennyi részvény van forgalomban. Ez pedig nem meglepő módon folyamatosan csökken az utóbbi években, a cégek folyamatosan vették vissza a saját részvényeiket. Forrás: S&P Global Ahogy a bevezetőben említettem a logisztika és ellátási láncok zavara sok céget érintett. A nagyobb szállítmányozással, raktározással foglalkozó cégek szerint a helyzet 2023-ra normalizálódhat. De ezt a céldátumot jelölták meg a légitársaságok is. Az ő eredményükbe a kerozin ára marhat bele jobban (inflációs nyomás), de szerintük a pandémia ellenére év végére „visszatérnek” az utasok. Az infláció, a nyersanyagárak emelkedése mást is sújt. A Procter & Gamble szerint a logisztikai és alapanyagárak emelkedése miatti többletköltség elérheti a társaság teljes ráfordításainak 5-7%-át is. Az Apple-nek a fenti okok miatt is nagy áldozatot kellett hoznia, a globális chiphiány miatt az iPad gyártását az iPhone felé billentik el, előbbi gyártását 50%-kal is visszavághatják, amíg nem rendeződik a helyzet. Hasonló a helyzete az Intelnek is, a CEO szerint a chip és alapanyaghiány teljes körűen 2023-ra érhet véget, ami a szektor szinte minden szereplőjére kihatással lesz addig. Ugyanakkor az is látszik, hogy a napi fogyasztási cikkek piacán jól teljesítenek a szereplők: a McDonald’s, a Pepsi, a Coca Cola, vagy éppen a Starbucks. Többen (Starbucks és McDonald’s) magasabb osztalékot és/vagy részvény-visszavásárlási programot is bejelentettek, továbbá a következő évben a Coca Cola afrikai szegmense leválik az anyacégről és „spin-off” (leválasztás) keretében tőzsdére is kerül. Az ilyen sztorik általában jól szoktak elsülni, így mindenképpen figyelni kell a folyamat alakulását. (Jó példa erre a Yum Brands!, amely kínai egységét választotta le és vezette be tőzsdére néhány éve). A FANG részvényei közül a Facebook és az Amazon a kakukktojás, a két cégnek nem megy jól, vagyis inkább az árfolyamuknak nem megy jól. Az Amazon is az ellátási láncokra hivatkozik, ami a decemberi, ünnepi szezon előtt nem jó ómen, a Facebook pedig globális össztűz alatt áll, kezdve a felhasználók védelme, az adatgyűjtés, az azokkal való visszaélés, a cég belső működése okán és még lehetne folytatni a sort. A Google és a Microsoft esetében szépen fejlődik a felhőalapú szolgáltatás, amely a mostani, hibrid munkavégzést nagyban megkönnyíti és emellett a két cégnek egyfajta aranybánya is. Emellett a Google-nél a hirdetési bevételek is nőttek, a cég több mint 40%-kal növelte árbevételét. Az építőipari beszállítók is jó éveknek nézhetnek elébe, hiszen ahogy azt a Jefferies is megjegyezte, az infrastrukturális törvényjavaslat 50%-kal növeli az autópályaépítések és felújítások finanszírozását a következő öt évben, és becsléseik szerint 2022. végétől/2023. elejétől öt év alatt kb. 9%-kal növelheti az építőanyagok összesített szállítását. A Vulcan Materials vagy a Martin Marietta Materials-nak ez pozitív hír, kérdés mennyi árazódott be már mindebből a részvényárfolyamokba. Ahogy látható, a globális gazdaságot most egyrészt egyfajta hiánygazdaság jellemzi: munkaerőhiány, chiphiány, konténerhiány, másrészt a részben ebből fakadó inflációs nyomással is meg kell küzdenie a cégeknek. A felhasználók, fogyasztók felől a kereslet eleddig töretlen, például az Apple iPad gyártásának csökkentése rövid távon negatív hír, de középtávon pozitív, hiszen az látszik, hogy van kereslet (nem is kicsi) a termékei iránt. Ha nem most, majd egy év múlva veszi meg azt a fogyasztó. A nyersanyagárakat, béreket és egyéb költségelemeket érintő inflációs nyomás valószínűleg átgyűrűzik majd a fogyasztók felé is, de egy ebből fakadó magasabb hozamkörnyezet ugyanakkor a növekedési és most még magas osztalékot fizető cégeknek nem lesz szerencsés helyzet, de a beszámolókból érhető módon, inkább a negatívabb közeljövő, de mindenképpen pozitív hosszabb távú jövőkép csengett ki.

Szép új világ

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 8 perc   
Lassan véget ér a vállalati gyorsjelentési szezon a tengerentúlon. Az aktuális gyorsjelentési időszak során csak úgy záporoztak a pozitív és negatív meglepetések is. De összességében a jelentések képe inkább pozitív. A markáns felülteljesítések (azaz a jobb eredmények) az alacsony bázis… Tovább olvasom »Szép új világ

Az ipar növekvő kereslete is felfelé hajtja az élelmiszerárakat?

  • Nagy Zsófia Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   
Az elmúlt hónapokban mindannyian azzal szembesülhettünk, hogy folyamatosan emelkedett az élelmiszerek ára a boltok polcain. Az áremelkedés mögött természetesen több tényező húzódik meg, korábban már írtunk róla, hogy az egyik árfelhajtó elem a takarmányárak emelkedéséből ered. További árfelhajtó erővel bírhat… Tovább olvasom »Az ipar növekvő kereslete is felfelé hajtja az élelmiszerárakat?

Mennyien teszik le az autót 500 Ft feletti üzemanyagárnál?

  • Gál Nikoletta Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   
Októberben a MKB Bank „MKB Dialóg” válaszadó közösségében a történelmi csúcsokat döntő üzemanyagárak kapcsán online felmérést készítettünk arról, hogyan érzékelik a fogyasztók az energiaárak emelkedését. Az eddigi történelmi csúcs 2012 áprilisában volt, amikor egy liter benzin átlagosan 454 forintba került… Tovább olvasom »Mennyien teszik le az autót 500 Ft feletti üzemanyagárnál?

Energiaárrobbanás: okok és következmények

  • Németh Viktória Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 9 perc   
Az elmúlt hónapokban jelentősen nőttek a globális energiaárak, az elmúlt hetekben ráadásul robbanásszerűen ugrottak. Október elején soha nem látott magasságba emelkedett a gáz ára Európában (ld. alábbi ábra). Így például története során először átlépte a megawattonkénti 100 eurót a holland… Tovább olvasom »Energiaárrobbanás: okok és következmények

Hogyan mozogjon egy hazai vállalkozás a nemzetközi gazdasági folyamatok labirintusában?

  • Németh Viktória Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 9 perc   
A Danube Capital októberben is elkészítette Negyedéves Makrogazdasági Kitekintőjét, amelyben nem csupán a gazdaság várható trendjeit mutatja be, hanem iránymutatást is nyújt a hazai kkv-k számára abban a tekintetben, milyen módon érintik őket az elkövetkező időszak folyamatai. Miért fontos a… Tovább olvasom »Hogyan mozogjon egy hazai vállalkozás a nemzetközi gazdasági folyamatok labirintusában?

Mehet-e 370 fölé az EUR/HUF árfolyama? – Elemzési kivonat

  • Erdélyi Dóra Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
A járvány negyedik hulláma, a globális és hazai inflációs félelmek, jegybanki – már megtörtént és várható – lépések kapcsán jogosan merül fel, mire számítsunk az EUR/HUF-árfolyam, a BUBOR-ráták, illetve a kötvényhozamok alakulása kapcsán az idei és a következő évben. Az… Tovább olvasom »Mehet-e 370 fölé az EUR/HUF árfolyama? – Elemzési kivonat

A gyeplő kiengedve – meddig vágtázik a magyar gazdaság?

  • Erdélyi Dóra Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   
A koronavírus-járvány harmadik, év eleji hulláma a második negyedévben véget ért és elkezdődött a gazdasági nyitás, illetve a gazdaság helyreállása a korlátozások feloldását követően. A második negyedévben kiemelkedő mértékű gazdasági növekedést regisztráltak idehaza, így a gazdaság teljesítménye meghaladta a járvány… Tovább olvasom »A gyeplő kiengedve – meddig vágtázik a magyar gazdaság?

Meglepően különböző módon érzékeljük az árak emelkedését

  • Gál Nikoletta Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
Előző cikkünkben megvizsgáltuk, hogy a hivatalos KSH-adatokhoz képest hogyan érzékeljük mi, hétköznapi fogyasztók az árak emelkedését. Előfordulhat, hogy nagy drágulást érzékelünk, miközben a KSH-adatok nem erről árulkodnak, vagy esetleg az inflációs adatokban már mérhetők az árak emelkedése, de a saját… Tovább olvasom »Meglepően különböző módon érzékeljük az árak emelkedését

Sok hűhó semmiért? Megvalósulhat-e az MNB elsődleges célja a kamatemeléssel?

  • Németh Viktória Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   
Az MNB reagált a megnövekedett inflációra, június 22-én az inflációs kockázatok tartós hatásainak megelőzése és az inflációs várakozások horgonyzása érdekében kamatemelési ciklust indított, az alapkamat júniusban 0,6%-ról 0,9%-ra emelkedett, (amivel megegyező szintre került az egyhetes betét kamata, az elmúlt évek… Tovább olvasom »Sok hűhó semmiért? Megvalósulhat-e az MNB elsődleges célja a kamatemeléssel?

360 közelében az EUR/HUF árfolyama, merre tovább? – Elemzési kivonat

  • Danube Capital Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
A koronavírus elleni oltások széleskörű elterjedésével, illetve a korlátozások feloldásával kapcsolatos környezetben jogosan merül fel, mire számítsunk az EUR/HUF-árfolyam, a BUBOR-ráták, illetve a kötvényhozamok alakulása kapcsán az idei évben, illetve 2022-ben. Az MKB Elemzési Központja – az MKB Bank Nyrt. és a… Tovább olvasom »360 közelében az EUR/HUF árfolyama, merre tovább? – Elemzési kivonat

Már nincs sok hátra a kedvező kamatozású lakáshitelek korából – avagy mikor érezzük meg lakáshiteleinken a jegybanki kamatemelések hatását?

  • Bódia Lilla Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 8 perc   
Sokan talán úgy vagyunk vele, hogy nem is foglalkoztatnak minket a jegybanki kamatok mindaddig, amíg a hiteltörlesztőnk összege meg nem emelkedik emiatt vagy a betéteink nem gyarapodnak jobban. Legutóbb 2010 november végén kaphattuk fel a fejünket, amikor bár sokkal magasabb… Tovább olvasom »Már nincs sok hátra a kedvező kamatozású lakáshitelek korából – avagy mikor érezzük meg lakáshiteleinken a jegybanki kamatemelések hatását?

Egy lábbal a gázon, egy lábbal a féken – mi vár a magyar gazdaságra?

  • Erdélyi Dóra Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
A 2021 áprilisában megjelent előrejelzésünk óta a koronavírus-járvány harmadik hulláma a szigorításoknak, illetve az átoltottság folyamatos növekedésének köszönhetően lecsengett. Az országok többsége fokozatosan, több ütemben lazított a járványügyi szabályokon, a társadalmi-szociális élet többé-kevésbé visszatért a vírust megelőző időszak előtti állapotokhoz.… Tovább olvasom »Egy lábbal a gázon, egy lábbal a féken – mi vár a magyar gazdaságra?

Ugrás az ismeretlenbe? – 12 után az első MNB kamatemelés jöhet

  • Németh Viktória Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
Június 22-én, kedden tartja következő kamatdöntő ülését az MNB, ahol a jegybank előzetes kommunikációja alapján a Monetáris Tanács várhatóan 15 bázisponttal, 0,75%-ra emeli az irányadó kamat mértékét az árstabilitás biztosítása és az inflációs kockázatok csökkentése érdekében. Az MNB előzetes jelzése… Tovább olvasom »Ugrás az ismeretlenbe? – 12 után az első MNB kamatemelés jöhet

Elszálló élelmiszerárak és ami mögötte van

  • Nagy Zsófia Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 7 perc   
Ahogy azt az előző blogbejegyzésben részletesen kifejtettük, várakozásaink szerint májusban az árak 5,6%-kal emelkedtek éves alapon. Az élelmiszerárak havi szinten, összehasonlítva a 2020. évi adatokkal folyamatosan emelkedtek 2-4% közötti mértékben, mely mögött természetesen számos tényező áll. Az utóbbi hónapokban azonban… Tovább olvasom »Elszálló élelmiszerárak és ami mögötte van

Most még nem számítunk kamatemelésre az MNB-től

  • Plósz Dániel Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   
Május 25-én, kedden tartja következő kamatdöntő ülését az MNB, ahol várakozásunk szerint a Monetáris Tanács változatlan, 0,6%-os szinten hagyja az alapkamatot. Az egyhetes betét kamata is változatlan maradhat még a május 27-i, csütörtöki tenderen. Virág Barnabás, az MNB alelnöke sajtóinterjúban… Tovább olvasom »Most még nem számítunk kamatemelésre az MNB-től
Warren Buffett korunk egyik, ha nem a legsikeresebb befektetője. Befektető, nem trader (kereskedő), aki nem egy vagy több hedge fund kereskedésének igazgatásával szerzett hírnevet. Vállalata, a Berkshire Hathaway tulajdonában van a GEICO biztosító társaság, a Duracell, jelentős tulajdona van a Coca-Cola-ban, az American Expressben vagy az Appleben. Az utóbbi években jelentős részesedést szerzett légitársaságokban, de az energetikában is szívesen tart pozíciókat. A Berkshire Hathaway 1965-től működik a jelenlegi formájában. Az elmúlt 55 évben átlagosan éves 20%-os hozamot ért el, szemben az S&P500 10,2%-os hozamával. Így nem csoda, hogy a világ befektetői - legyenek profik vagy amatőrök - árgus szemekkel figyelik Warren Buffett és társa Charlie Munger minden lépését, nyilatkozatát. Teszik mindezt annak ellenére, hogy a Berkshire befektetései alig, vagy szinte egyáltalán nem utánozhatók. Például a 2008-as válság után Buffett úgy segítette ki a Goldman Sachs-ot, hogy osztalékelsőbbségi részvényt kapott, magas osztalékhozammal, majd opciót is kötött arra, hogy a későbbiekben nyomott áron vehessen további részvényeket. Máskor részvényért másik társaság részvényeivel fizet, így elkerülve például az adózást. Csupa olyan konstrukció, ami átlagos befektetőként kivitelezhetetlen. A befektetőpáros az előző év eredményeiről mindig május első hétvégéjén számol be, melyen a széles közönség is részt vesz. (A koronavírus járvány miatt ez most természetesen nem így történt, az esemény online zajlott). Az esemény rövidnek semmiképpen sem mondható, 3-5 órás szeánszról van általában szó. Az erről szóló videót tömegével nézik újra és sokan olvassák el a nyomtatott (digitális) leiratot is, hiszen ezekben minden évben találni néhány bölcsességet vagy iránymutatást. Nézzük röviden mit tartogatott 2021. Buffett a kapitalizmus, a vagyoni egyenlőtlenség és az infláció kérdéskörével ütötte fel a beszélgetést. 1989-ben az év 20 legnagyobb vállalata közül ma egy sincs benne a top 20-ban. Akkor 6 amerikai cég volt a listán, ma 13. 1989-ben a legnagyobb cég piaci értéke 104 milliárd dollár volt. Ma a legnagyobb cég az Apple, amelynek piaci értéke 2 ezer milliárd dollár. Szerinte nem teljesen biztos, hogy 30 év múlva a legnagyobb cég 60 ezer milliárd dollárt fog érni, de 1989-ben is biztosak voltak abban, hogy nem lesznek ennél már nagyobb cégek. A történelem mégsem így alakult. Vagyis a befektetés nem feltétlenül arról szól, hogy megvesszük a 30 legjobb részvényt és tartjuk 30 évig. Aki magabiztosan így cselekedett 1989-ben az tönkrement. Példaként hozta fel az autóipart. Az USA-ban 1900-tól számítva 2000 autógyár volt, 2009-re három maradt, mely közül kettő akkor csődben volt. Mi a tanulság ebből? Az, hogy az autóipar egy nagyszerű szektor, sok lehetőséggel, de ennek ellenére szinte lehetetlen volt egy olyan részvényt kiválasztani, amellyel hosszú távon ne ment volna tönkre. Teljesen más egy részvényt kiválasztani és meglátni azt az iparágat, amely prosperálni fog. A kettő nem ugyanaz. Természetesen a sajtótájékoztató alatt a környezetvédelem, illetve az ESG területét is érintették, hiszen a Berkshire-nek energetikai üzletága is van. Buffett szerint a klímakérdést az extrémitás jellemzi mind a támogatók, mind az ellenzők között. Nehéz megmondani, hogy egy adott társaság a társadalom előnyére van, vagy sem és azt is figyelembe kell venni, hogy minden cégnek van olyan tulajdonsága, amit a befektetők nem kedvelnek. A Berkshire energetikai részlege teljesítette a Párizsi éghajlatvédelmi egyezmény előírását, 26-28%-kal csökkentette a szénhidrogénterhelést. Ugyanakkor ez komoly beruházásokkal járt, hiszen csak úgy van értelme megújuló energiát előállítani, ha az el tud jutni a fogyasztóhoz, ehhez viszont a hálózatot, a transzformátorokat stb. fejleszteni kell, ráadásul ezekre államonként más és más az előírás. Most új előírás született, a szénhidrogénterhelést 52%-kal kell csökkenteni 2030-ra. Kritikával illették a SPAC (Special Purpose Acquisition Company), azaz az olyan tőzsdén jegyzett társaságokat, „alapokat”, amelyek pénzt gyűjtenek a befektetőktől és azt ígérik, hogy majd valamikor a jövőben egy vagy több másik, tőzsdei vagy tőzsdén nem jegyzett céget fognak az összegyűjtött tőkéből felvásárolni. Buffett szerint ez oda fog vezetni, hogy minden céget meg fognak venni. Ez nem fogja a felvásárlási piacot segíteni, mert gazdaságtalan lesz azzal foglalkozni. A SPAC vezetői azért fognak vállalatfelvásárlásokba bonyolódni, mert azért már elkérték, megkapták a díjat, nem pedig azért, mert a kiszemelt cégnek van jövője. Az előadás végén a kriptodevizákat is érintették. Sajnos Buffett nagyon diplomatikus volt, hiszen azt mondta, hogy kb. 400 ezer befektetője van és körülbelül kettő van a kriptodevizák ellen, így túl nagy az aszimmetria abban, hogy olyat mond, ami két embernek tetszik, de a többit magára haragítja. Végül Munger adott egy rövid választ, szerinte nem sok értelme van annak, hogy visszatért a régi 500 eurós bankjegy (amit többnyire a feketegazdaság használt).

Warren Buffett gondolatai az ESG-ről, a részvénypiacról és a kriptodevizákról

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   
Warren Buffett korunk egyik, ha nem a legsikeresebb befektetője. Befektető, nem trader (kereskedő), aki nem egy vagy több hedge fund kereskedésének igazgatásával szerzett szakmai hírnevet. Vállalata, a Berkshire Hathaway tulajdonában van a GEICO biztosító társaság, a Duracell, jelentős tulajdona van… Tovább olvasom »Warren Buffett gondolatai az ESG-ről, a részvénypiacról és a kriptodevizákról

Üzleti tervezés

  • d4nubec4pital Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 8 perc   
Üzleti tervezés szolgáltatásunk ismertetője 1 Mikor van szükségem üzleti terv készítésére?Mire tudom ezt felhasználni? Minden egyén, illetve család pénzügyi életében érdemes tudatosan tervezni. A pénzügyi tudatosság, vagyis a pénzügyekkel való érdemi foglalatoskodás segít abban, hogy egy komplett vállalkozás meghatározza és… Tovább olvasom »Üzleti tervezés

Lesz-e 350 alatt az EUR/HUF árfolyam? – Elemzési kivonat

  • Plósz Dániel Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 7 perc   
A koronavírus elleni oltások széleskörű elterjedésével, illetve a korlátozások feloldásával kapcsolatos környezetben jogosan merül fel, mire számítsunk az EUR/HUF-árfolyam, a BUBOR-ráták, illetve a kötvényhozamok alakulása kapcsán az idei évben, illetve 2022-ben. Az MKB Elemzési Központja – az MKB Bank Nyrt. és a… Tovább olvasom »Lesz-e 350 alatt az EUR/HUF árfolyam? – Elemzési kivonat

Válság előtti szinten a GKI konjunktúraindexe – most már bizakodhatunk?

  • Nagy Zsófia Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 8 perc   
A GKI áprilisi konjunktúraindexe megközelítette a tavaly márciusi szintet. A kedvező GKI-adat a Danube Capital várakozásával összhangban áll, az indexek áprilisi felpattanása kedvező előjel lehet a gazdaság helyreállását illetően. Visszatérő optimizmust sugall az üzleti és a fogyasztói bizalmi index is… Tovább olvasom »Válság előtti szinten a GKI konjunktúraindexe – most már bizakodhatunk?

Amerre Németország fordul, arra fordul Európa is?

  • Németh Viktória Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   
Németország Európa vezető gazdasági hatalma, a legtöbb európai ország első számú kereskedelmi partnere. Utóbbi adat a linkre kattintva látható térképen is szerepel. Emellett Németországnak döntő szava van az Európai Unión belül is, mivel Németország politikája nagyban kihat Európára. Felmerül a… Tovább olvasom »Amerre Németország fordul, arra fordul Európa is?

Lendületben a magyar gazdaság

  • Plósz Dániel Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
Az utolsó, 2020 decemberében publikált előrejelzésünk óta a koronavírus-járvány második hullámát követően – a járványügyi szigorítások ellenére – megjelent a harmadik hullám globálisan, Európában, illetve Magyarországon is. A harmadik hullám során a különböző vírusvariánsok megjelenése és a vakcinafejlesztés, az átoltottság… Tovább olvasom »Lendületben a magyar gazdaság

Az adóemelés felhői gyülekeznek a nemzetközi vizek felett?

  • Németh Viktória Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 9 perc   
2020 az államadósság-emelkedés és az elszálló költségvetési deficit éve is volt a koronavírus-járvány sok más hatása mellett. Továbbá politikai változások is elindultak: az Egyesült Államok új elnöke 2021. januárjában lépett hivatalba. 2021 őszén Európa legnagyobb gazdasága, Németország élére kerül új… Tovább olvasom »Az adóemelés felhői gyülekeznek a nemzetközi vizek felett?

Nem várunk további lépést az MNB keddi kamatdöntésén

  • Erdélyi Dóra Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   
Március 23-án, kedden tartja következő kamatdöntő ülését az MNB, ahol a szakmai stáb által készített friss gazdasági előrejelzések ismeretében tekinti át a Monetáris Tanács az eszköztárat. Várakozásunk szerint a Monetáris Tanács az ülés keretében változatlan, 0,6%-os szinten hagyja az alapkamatot.… Tovább olvasom »Nem várunk további lépést az MNB keddi kamatdöntésén

A bizalom helyreállítása a kiút a jelenlegi válságból? – 2. rész

  • Németh Viktória Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
Az előző blogbejegyzés folytatásaként, jelen cikk arra a kérdésre adja meg a választ, hogy miként alakul át a gazdaság bizalmi légköre a koronavírus-járvány hatására. Annak ellenére, hogy a közgazdászok között elfogadott a tétel: „a bizalmat erősíteni kell a válságból való… Tovább olvasom »A bizalom helyreállítása a kiút a jelenlegi válságból? – 2. rész

„Itt a farsang, áll a bál…” a lakásárakat tekintve is. Akkor most csökkennek, vagy sem?

  • Bódia Lilla Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   
Abban az évben, amikor a busójárás is online zajlik, a címben említett kérdésre a választ még inkább a bizonytalanság övezi. Hiszen attól függ, kit kérdezünk; mikor, milyen bázison és melyik szegmensre vonatkozóan. Megszokhattunk már, hogy a lakáspiaci témájú kormányzati intézkedések,… Tovább olvasom »„Itt a farsang, áll a bál…” a lakásárakat tekintve is. Akkor most csökkennek, vagy sem?

Csendesnek ígérkezik az MNB keddi kamatdöntő ülése

  • Erdélyi Dóra Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
Február 23-án, kedden tartja következő kamatdöntő ülését az MNB. Várakozásunk szerint a Monetáris Tanács az ülés keretében változatlan, 0,6%-os szinten hagyja az alapkamatot. Továbbá várhatóan az egyhetes betét kamata is marad 0,75%-on a február 25-i, csütörtöki tenderen. A januári kamatdöntő… Tovább olvasom »Csendesnek ígérkezik az MNB keddi kamatdöntő ülése