kereskedés

Ha minden így marad, egészen jó évet fog zárni az S&P500 részvényindex. Az alábbi ábrán látható, hogy 1950-től számolva, a 2019-es év idáig a 14. legjobb évnek mutatkozik (piros oszlopdiagram). A főbb részvényindexekről nem is szeretnék bővebben beszélni, hiszen az év végéhez közeledve millió cikk, bejegyzés, komment fog születni arról, hogy a világ melyik indexe hogyan teljesített, amiből aztán persze sok következtetést nem lehet levonni, de valahogy úgy alakult a világ, hogy muszáj év végén ezzel is számot vetni. Én sokkal fontosabbnak tartom azt, hogy a piacok melyik szektora, vagy inkább alszektora tudott kiemelkedő évet maga mögött hagyni. Ehhez pedig tökéletes adathalmazt szolgáltatnak a „smart beta” ETF-ek. De nézzük mi is az az ETF, mi is az a „smart beta”? Az ETF azaz Exchange Traded Fund (tőzsdén kereskedett befektetési alap) olyan pénzügyi instrumentum, amely valamilyen index, nyersanyag, kötvény vagy több értékpapírból épített portfólió árfolyamváltozását követi. A hagyományos befektetési alapokhoz képest az a különbség, hogy az ETF-ek esetén, a nap folyamán folyamatos az árjegyzés, azaz úgy kereskednek vele, mint egy hagyományos részvénnyel, ellentétben a hagyományos befektetési alapokkal, amelyek egy nap egyszer közölnek árfolyamot és nettó eszközértéket. Számos előnye van az ETF-eknek, például, hogy a nagy forgalmat lebonyolító alapok működési, kezelési költsége rendkívül alacsony. Az S&P500 indexet követő SPY éves költsége mindösszesen 0,095%. Továbbá lehetőség van az ETF shortolására is, sőt vannak, amelyek kifejezetten ilyen stratégiát engednek meg. Emellett megjelentek a tőkeáttételes, azaz 2-3-szoros, sőt újabban már a 4-szeres ETF-ek is, amelyek a követett termék hozamának többszörösét biztosítják. Az első ETF 1993-ban jött létre (a fent említett SPY volt az), majd tíz évet kellett várni arra, hogy megjelenjen az első „smart beta” ETF, igazából 2010 után robbantak be a köztudatba. Az ilyen ETF-ek olyan befektetési stratégiát követnek, amelyekkel befektető korábban csak aktívan kezelt befektetési alapok esetében találkozhatott, ráadásul mindezt a hagyományos alapokhoz képest alacsonyabb költséggel tudja végezni. A passzív stratégia egy adott piaci indexet (például az S&P 500, vagy BUX) követ és bárhogyan is változik a piac, a portfólión nem igazán változtat. Természetesen finomhangolások lehetnek, mint hogy újra befekteti az osztalékot, de a portfólió egészét tekintve ezek nem lényegesek. Az aktívan alapkezelői stratégia ezzel szemben elemzi a piacot, mindig a lehető legjobb terméket akarja kiválasztani és a portfóliót időnként átalakítja. Megpróbál védekezni az esések ellen például opciós ügyletekkel vagy short pozíciókkal.

Víz és energetika: alternatív számvetés 2019-cel

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   
Ha minden így marad, egészen jó évet zár 2019-ben az S&P500 részvényindex. Az alábbi ábrán látható, hogy 1950-től számolva a 2019-es év idáig a 14. legjobb évnek mutatkozik (piros oszlopdiagram). Az év végéhez közeledve millió cikk, bejegyzés, komment születik, hogy… Tovább olvasom »Víz és energetika: alternatív számvetés 2019-cel
Előző bejegyzésben a Procter and Gamble Gillette goodwilljának leírásáról írtunk, és ott fejeztük be, hogy nem egyedi elszigetelt esetről van szó. 2018 és 2019-ben is történtek olyan korábbi felvásárlások miatti leírások, amik megérnek egy rövid áttekintést. A General Electricre rájár a rúd. A 2000-es évek elején még a legértékesebb cég volt az amerikai tőzsdén. Ez volt AZ amerikai cég, de mára már csak árnyéka önmagának. Külön cikket érdemelne, hogy hogyan siklott félre a cég, de röviden csak annyit, hogy 2017 óta próbál csak a megújuló energetikára, a turbinákra és a légi szegmensre koncentrálni, miközben eladta az olajipari, IT és egészségügyi részeit. 2018-ban kikerült a Dow Jones indexből, miközben az osztalékot majdnem nullára vágta. És közben még egy gigantikus csalással is vádolják, a céget már-már az Enronhoz hasonlítják. A GE 2014-ben az Alstom megújuló, víz és áramhálózat részlegét vette meg. Körülbelül 12 milliárd dollárba került a GE-nek, de érdekes módon a vétel után 17 milliárd dollárnyi goodwillt számolt el. Vagyis a GE negatívra értékelte az Alstom eszközeit, és így magasabb lehetett a goodwill értéke. A trükk az volt, hogy a goodwillt 2001 óta nem lehet évente amortizálni, így az megvett eszközök nem tárgyi eszközként jelentek meg. Ennek értelmében amortizálni sem kellett őket és így a GE nettó eredményét magasabban lehetett kimutatni. A vétel kalkulációink szerint kb. 13-as P/E-n és 8-as EV/EBITDA szorzón valósult meg, de még így is drágának bizonyult.

Minden az időzítésen múlik

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   
Előző bejegyzésben a Procter & Gamble Gillette goodwill-leírásáról publikáltunk és ott fejeztük be, hogy nem egyedi esetről van szó. 2018 és 2019-ben is történtek olyan korábbi cégfelvásárlások miatti leírások, amik megérnek egy rövid áttekintést. A General Electric-re rájár a rúd:… Tovább olvasom »Minden az időzítésen múlik
Ebben az évben a legtöbb elemzőház komoly visszaeséssel számol(t) a vállalati eredmények kapcsán. Ennek egyrészt technikai oka van, hiszen 2018 azért is lett kiemelkedő, mert az év elején a Donald Trump által vezetett kormány társasági adócsökkentést és több, munkavállalókat érintő teher csökkentését vezette be. Ennek során a korábbi 35%-os társasági adó 21%-ra csökkent. Azt persze gyorsan le kell szögezni, hogy a globális piacokra is termelő S&P500 vállalatai a legritkább esetben fizették ezt a magas rátát. Az leginkább csak a belföldön árbevételt elérő kiskereskedelemre és egészségügyre volt jellemző, a többi társaságot inkább 30% alatt néhány százalékponttal terhelte ez az adónem.

Mind arany, ami fénylik

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   
Ebben az évben a legtöbb külföldi elemzőház komoly visszaeséssel számol(t) az amerikai vállalati eredmények kapcsán. Ennek egyrészt technikai oka van, hiszen 2018 azért is lett kiemelkedő, mert az év elején a Donald Trump által vezetett kabinet társasági adócsökkentést és több,… Tovább olvasom »Mind arany, ami fénylik

FANG vagy FAG?

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   
A Netflix 2019 második negyedéves jelentése nem sikerült túl jól. És ez kit izgat? – tehetnénk fel a kérdést, csakhogy a streaming társaság annak az impozáns klubnak a tagja (vagy volt tagja), amely az elmúlt években a hátán cipelte az… Tovább olvasom »FANG vagy FAG?