Blog

Fenntarthatósági standardok: hamarosan véget ér a betűleves korszak

  • Nagy Zsófia Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 9 perc   
A nem pénzügyi információk közzétételére vonatkozó új irányelv, a CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive) az EU Tanács elfogadását követően várhatóan 2023. január 1-jén lép hatályba. Az új szabályozás előirányozza az európai fenntarthatósági beszámolási standardok létrehozását, mely véget vet a jelenleg… Tovább olvasom »Fenntarthatósági standardok: hamarosan véget ér a betűleves korszak

Komoly változásokra kell készülniük a német nagyvállalatok hazai beszállítóinak

  • Veisz Ákos Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 7 perc   
Az elmúlt két évben felgyorsult a jogalkotás a fenntarthatóság és zöld gazdasági átállás kapcsán. Az Európai Uniós törekvések és jogalkotási tevékenység mellett tagállami szinten is lényeges változásokra kell felkészülni. A jogalkotási hullám hamarosan életbe lépő eleme az úgynevezett “Német beszállítói… Tovább olvasom »Komoly változásokra kell készülniük a német nagyvállalatok hazai beszállítóinak

Logisztikai szektor nehézségei – Hol tartunk? Mi várható?

  • Cserényi Dóra Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   
A koronavírus járvány következtében a globális szállítmányozási problémák is felszínre törtek. Ez köszönhető volt többek között a járvány miatti korlátozások bevezetésének, számos gyár leállásának, az egyszerre újrainduló keresletnek, valamint a dráguló üzemanyag áraknak is. Az ellátási láncban bekövetkező zavarok számos… Tovább olvasom »Logisztikai szektor nehézségei – Hol tartunk? Mi várható?

2022: a franciák a húrok közé csapnak?

  • Németh Viktória Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
Előző blogbejegyzésemben a 2022-es év várható gazdasági tendenciáit foglaltam össze. A következőkben 2022 nagyobb eseményeit veszem számba. Az elmúlt évek mindegyikében egy-egy ország a figyelem középpontjába került: 2020-ban az elnökválasztás előtt álló Egyesült Államok, majd 2021-ben a parlamenti választások előtt… Tovább olvasom »2022: a franciák a húrok közé csapnak?

2022: jön a 22-es csapdája?

  • Németh Viktória Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 12 perc   
Véget ért egy újabb naptári év; immár a második, amelyben a koronavírus mindennapjaink része lett. Az elmúlt évek bizonytalanságai közepette számos találgatás született arra vonatkozóan, hogy vajon milyen lesz a járvány lefutása. Miként hat ez a gazdaságra? Milyen alakzata lesz… Tovább olvasom »2022: jön a 22-es csapdája?

Hogyan teljesített a mezőgazdaság 2021-ben? II.

  • Nagy Zsófia Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 7 perc   
A korábbi blogbejegyzés folytatásában a mezőgazdaság állattenyésztési alágazatának 2021. évi teljesítményét, illetve az ágazat főbb kihívásait mutatjuk be részletesen. Mindezek mellett arról is ejtünk pár szót, hogy mi várhat az agráriumra 2022-ben. Állattenyésztés Az állattenyésztés egész ágazatát tekintve a termelési… Tovább olvasom »Hogyan teljesített a mezőgazdaság 2021-ben? II.

Top sztorik 2022-ben (1. rész)

  • Rácz Balázs Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
Richter – a cariprazine sztori hozhat új lendületet 2022-ben A legfontosabb sztori a Richterrel kapcsolatban a Cariprazine, amely a vállalat legfontosabb készítménye (az Egyesült Államokban Vraylar néven forgalmazzák), és továbbra is nagy potenciált jelent a társaságnak a következő években, a… Tovább olvasom »Top sztorik 2022-ben (1. rész)

Sakkot ad az infláció a magyar gazdaságnak? – A Danube Capital friss makrogazdasági előrejelzései

  • Erdélyi Dóra Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   
2021 harmadik negyedévében számos növekedési kockázat merült fel, amely a negyedik negyedévben is éreztette hatását a járványhelyzetből és a nyitásból eredően mind globálisan, mind idehaza. Összességében jelenleg a világban kínálati oldali problémák érvényesülnek, miközben a kereslet a nyitást követően gyorsan… Tovább olvasom »Sakkot ad az infláció a magyar gazdaságnak? – A Danube Capital friss makrogazdasági előrejelzései

Elképesztő tempó a lakásárak emelkedésében – avagy egyre inkább futunk a pénzünk után

  • Bódia Lilla Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 8 perc   
Akár két és fél millió forint egy négyzetméternyi új lakásért? Két és fél millió forint nagyon sok embernek rengeteg pénzt jelent. Bár az infláció száguldását, az építőanyagok drágulását, az elszálló energiaárakat és a stagnáló CSOK-összegeket szemlélve – még az új… Tovább olvasom »Elképesztő tempó a lakásárak emelkedésében – avagy egyre inkább futunk a pénzünk után
Amikor az piacokról szeretnénk egy gyors és átfogó képet kapni, akkor érdemes a szektor ETF-eket átpörgetni. Sz S&P500-at 11 szektor alkotja: napi fogyasztási cikkek, tartós fogyasztási cikkek, technológia, egészségügy, ingatlan, pénzügy, nyersanyag, energetika, közművek, ipar, fogyasztói szolgáltatások. Természetesen mindegyiknek megvan a maga ideje, így például közműveket jellemzően akkor vesznek a befektetők, ha alacsony a hozamkörnyezet, ugyanis ezek a cégek magasabb osztalékot fizetnek, jellemzően 3-8%-ot dollárban. Aztán ezt a sémát természetesen sok dolog felboríthatja. A közműveknél maradva az utóbbi években ez az iparág jelentősen átalakulóban van, megjelentek a megújuló energiaforrások, a mesterséges intelligencia, a decentralizált energiatermelés vagy a blockchain technológia. Aztán ott van a jegybankok tevékenysége, amely azt okozta, hogy igazából mindegy hol vagyunk a gazdasági ciklusban, a befektetők vesznek mindent, mintha nem lenne holnap. 2021-ben az energetika, az ingatlanszektor és a pénzügy teljesített kiemelkedően. Az energetika talán furcsának tűnhet, hiszen ez az év volt az, amikor igencsak erőre kapott az ESG, a klímaváltozás és a környezetvédelem. Így amikor szinte minden nap erről van szó, nem arra számítanánk, hogy az energetika cégei viszik el a prímet. Ugyanakkor átlagosan az energetikai szektorban nőtt a legjobban a működésből származó készpénz mennyisége 2021-ben, így az emelkedésnek van fundamentális oka. A pénzügyi cégekben a magasabb hozamkörnyezetet és így a javuló kamatmarzsokat (a betét és hitelek közötti kamatkülönbözet, ami egy banknak leegyszerűsítve az eredménye) árazták a befektetők. Az ingatlant pedig egyfajta inflációs hedge-nek tekinthetik sokan, kiegészítve azzal, hogy ez az összefüggés korántsem annyira egyértelmű. A szektor ETF-ek által láthatunk egy átfogó képet a piacokról, de ennél sokkal színesebb képet mutat az, ha megnézzük, hogy mely alszektorok, a piac mely, a látókörből elveszett zuga generálta a hozam tetemes részét. Erre pedig jó halmaz a smart beta ETF-ek vizsgálata. A listavezető nem meglepő módon az az ETF, amely olyan cégeket tömörít, amelyek a blockchain technológiára épülnek. De a vezetők között van az önvezető autózás, a globális infrastruktúra, a vízgazdálkodás (ez egyébként évek óta jól teljesítő „alszektor”), az ESG és az USA export. De megtaláljuk itt azokat a cégeket is, amelyek inkább a republikánus párthoz köthetőek (MAGA ETF). Az itt befektetők talán már a 2024-es választásra készülődnek? A 2020-as év nyerői viszont a sor végére kerültek: a génterápia, az e-kereskedelem, a fintech vagy például a „tiszta” energetika. További érdekesség, hogy az év folyamán szinte semmilyen szektorrotáció nem volt látható. A smart beta ETF-eket folyamatosan is nyomon követjük, és az a sorrend, ami az első negyedév után tapasztalható volt, szinte alig változott év végére. Természetesen ebből a mintából semmilyen következtetést nem lehet levonni 2023-ra!

Fordult a kocka, sőt fejre állt

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
Amikor a piacokról szeretnénk egy gyors és átfogó képet kapni, akkor érdemes a szektor ETF-eket átpörgetni. Az S&P500-at 11 szektor alkotja: napi fogyasztási cikkek, tartós fogyasztási cikkek, technológia, egészségügy, ingatlan, pénzügy, nyersanyag, energetika, közművek, ipar, fogyasztói szolgáltatások. Természetesen mindegyiknek megvan… Tovább olvasom »Fordult a kocka, sőt fejre állt

Erős harmadik negyedéves számok érkeztek a Masterplasttól (elemzési kivonat)

  • Rácz Balázs Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
A Masterplast árbevétele a harmadik negyedévben 50,7 millió euró volt, amely 35%-kal magasabb a tavalyi bázishoz képest. Az árbevétel emelkedését meghaladóan nőtt a forgalom az alaptevékenységben. Az adózott eredmény 5 millió euró felett alakult Q3-ban, amely 92%-kal magasabb a bázis… Tovább olvasom »Erős harmadik negyedéves számok érkeztek a Masterplasttól (elemzési kivonat)

A chipek mellett a magnézium hiánya is sújtja a járműipart

  • Nagy Zsófia Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
Korábbi blogbejegyzésben már foglalkoztunk azzal, hogy a globális chip-hiány jelentős problémákat okoz a járműgyártásban, valamint az elektronikai termékek előállításában. A chip-hiány hatása már a hazai ipari adatokban is megmutatkozik, a járműipar teljesítménye fokozatosan romlik: év/év alapon szeptemberben már 25,9% volt… Tovább olvasom »A chipek mellett a magnézium hiánya is sújtja a járműipart
Lassan véget ér a jelentési szezon a tengerentúlon. Az aktuális gyorsjelentési időszak során csak úgy záporoztak a pozitív és negatív meglepetések is. De összességében a jelentések képe inkább pozitív. A markáns felülteljesítések (azaz a jobb eredmények) az alacsony bázis miatt nem meglepőek, hiszen 2020. tavaszán állt le az országok többsége a koronavírus okozta világjárvány miatt, így a 2020-as Q2 és Q3-as eredményszezon sok szektor esetében a túlélésről és nem a profitról szólt. Ezen torzító hatások kiküszöbölése végett a cégek sokszor a 2019-es számaikhoz viszonyítják legutóbbi eredményüket és itt inkább pozitív meglepetéseket látni. Ugyanakkor amit magunk is tapasztalunk, ha a világra felülről nézünk rá (top-down, bigpicture), hogy az inflációs nyomás, az ellátási láncok nem kellő stabilitása (főképp logisztika), a munkaerőhiány és a visszatérő koronavírus is nehézségeket okoz a vállalatok többségénél. Ahogy az alábbi ábrán látható, az elemzői várakozásokat kevesebb társaság múlta felül, mint 2021. első vagy második negyedévében, Q1: 85%, Q2: 86%, Q3: 79%. Ezek persze nüansznyi eltérések és még a 79%-os érték is jobb, mint a 10 éves átlag, amely jelenleg 71%-on áll. Forrás: S&P Global Az S&P500 vállalatainak aggregált működési eredménye – ha az index pontértékét dollárban értjük - 189 dollárt tesz ki. Azért használjuk a működési eredményt, mert abban sokkal kisebb a volatilitás. Míg a nettó profitot adózási, pénzügyi, leírási és egyéb veszteségek bőven terhelhetik, addig a működési eredmény esetében nem kell ilyen kiugró eseményekkel számolni. Ez nem jelenti azt, hogy a működési eredményben ne lehetnének kiugró időszakok, de az mégsem annyira változékony, mint a nettó eredmény. Az alábbi ábrán látható, hogy a 189 dolláros működési eredmény soha nem látott magasságokat jelent, és a vörös színnel jelölt előrejelzés a trend folytatódását vetíti előre. Ez persze ismét nem meglepő, az elemzők többsége inkább optimista, így szinte senki sem számol egy globális recesszióval. Hogy ez helyes megközelítés-e, avagy sem, most részletkérdés, az elemzők általános optimizmusával szemben vannak fedezési (hedge) lehetőségek, mint például long-short pozíciós alapok, put opciók tartása, hogy csak néhányat említsünk. Az eredmény alakulása azonban nem csak a cégek profittermelő képességének a függvénye, hanem annak is, hogy mennyi részvény van forgalomban. Ez pedig nem meglepő módon folyamatosan csökken az utóbbi években, a cégek folyamatosan vették vissza a saját részvényeiket. Forrás: S&P Global Ahogy a bevezetőben említettem a logisztika és ellátási láncok zavara sok céget érintett. A nagyobb szállítmányozással, raktározással foglalkozó cégek szerint a helyzet 2023-ra normalizálódhat. De ezt a céldátumot jelölták meg a légitársaságok is. Az ő eredményükbe a kerozin ára marhat bele jobban (inflációs nyomás), de szerintük a pandémia ellenére év végére „visszatérnek” az utasok. Az infláció, a nyersanyagárak emelkedése mást is sújt. A Procter & Gamble szerint a logisztikai és alapanyagárak emelkedése miatti többletköltség elérheti a társaság teljes ráfordításainak 5-7%-át is. Az Apple-nek a fenti okok miatt is nagy áldozatot kellett hoznia, a globális chiphiány miatt az iPad gyártását az iPhone felé billentik el, előbbi gyártását 50%-kal is visszavághatják, amíg nem rendeződik a helyzet. Hasonló a helyzete az Intelnek is, a CEO szerint a chip és alapanyaghiány teljes körűen 2023-ra érhet véget, ami a szektor szinte minden szereplőjére kihatással lesz addig. Ugyanakkor az is látszik, hogy a napi fogyasztási cikkek piacán jól teljesítenek a szereplők: a McDonald’s, a Pepsi, a Coca Cola, vagy éppen a Starbucks. Többen (Starbucks és McDonald’s) magasabb osztalékot és/vagy részvény-visszavásárlási programot is bejelentettek, továbbá a következő évben a Coca Cola afrikai szegmense leválik az anyacégről és „spin-off” (leválasztás) keretében tőzsdére is kerül. Az ilyen sztorik általában jól szoktak elsülni, így mindenképpen figyelni kell a folyamat alakulását. (Jó példa erre a Yum Brands!, amely kínai egységét választotta le és vezette be tőzsdére néhány éve). A FANG részvényei közül a Facebook és az Amazon a kakukktojás, a két cégnek nem megy jól, vagyis inkább az árfolyamuknak nem megy jól. Az Amazon is az ellátási láncokra hivatkozik, ami a decemberi, ünnepi szezon előtt nem jó ómen, a Facebook pedig globális össztűz alatt áll, kezdve a felhasználók védelme, az adatgyűjtés, az azokkal való visszaélés, a cég belső működése okán és még lehetne folytatni a sort. A Google és a Microsoft esetében szépen fejlődik a felhőalapú szolgáltatás, amely a mostani, hibrid munkavégzést nagyban megkönnyíti és emellett a két cégnek egyfajta aranybánya is. Emellett a Google-nél a hirdetési bevételek is nőttek, a cég több mint 40%-kal növelte árbevételét. Az építőipari beszállítók is jó éveknek nézhetnek elébe, hiszen ahogy azt a Jefferies is megjegyezte, az infrastrukturális törvényjavaslat 50%-kal növeli az autópályaépítések és felújítások finanszírozását a következő öt évben, és becsléseik szerint 2022. végétől/2023. elejétől öt év alatt kb. 9%-kal növelheti az építőanyagok összesített szállítását. A Vulcan Materials vagy a Martin Marietta Materials-nak ez pozitív hír, kérdés mennyi árazódott be már mindebből a részvényárfolyamokba. Ahogy látható, a globális gazdaságot most egyrészt egyfajta hiánygazdaság jellemzi: munkaerőhiány, chiphiány, konténerhiány, másrészt a részben ebből fakadó inflációs nyomással is meg kell küzdenie a cégeknek. A felhasználók, fogyasztók felől a kereslet eleddig töretlen, például az Apple iPad gyártásának csökkentése rövid távon negatív hír, de középtávon pozitív, hiszen az látszik, hogy van kereslet (nem is kicsi) a termékei iránt. Ha nem most, majd egy év múlva veszi meg azt a fogyasztó. A nyersanyagárakat, béreket és egyéb költségelemeket érintő inflációs nyomás valószínűleg átgyűrűzik majd a fogyasztók felé is, de egy ebből fakadó magasabb hozamkörnyezet ugyanakkor a növekedési és most még magas osztalékot fizető cégeknek nem lesz szerencsés helyzet, de a beszámolókból érhető módon, inkább a negatívabb közeljövő, de mindenképpen pozitív hosszabb távú jövőkép csengett ki.

Szép új világ

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 8 perc   
Lassan véget ér a vállalati gyorsjelentési szezon a tengerentúlon. Az aktuális gyorsjelentési időszak során csak úgy záporoztak a pozitív és negatív meglepetések is. De összességében a jelentések képe inkább pozitív. A markáns felülteljesítések (azaz a jobb eredmények) az alacsony bázis… Tovább olvasom »Szép új világ

Növekvő építőipari teljesítmény

  • Cserényi Dóra Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
A KSH múlt héten pénteken, november 12-én tette közzé a szeptemberi építőpari adatokat. A megkötött új szerződések száma visszaesést mutatott, azonban a szeptember végi szerződésállomány volumenének növekedését láthatjuk a friss építőipari adatok tanulmányozásakor. Tehát az idei első kilenc hónapban az… Tovább olvasom »Növekvő építőipari teljesítmény

Allianz: lendületben az árfolyam (elemzési kivonat)

  • Rácz Balázs Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   
A müncheni székhelyű Allianz SE 1890 óta működő biztosító és pénzügyi szolgáltató cég, amely intézményi és lakossági ügyfeleket egyaránt kiszolgál. A cég leányvállalatain keresztül nyújt széleskörű biztosítási, illetve vagyonkezelési szolgáltatásokat. A világ legnagyobb biztosítójaként több, mint 70 országban rendelkezik ügyfelekkel… Tovább olvasom »Allianz: lendületben az árfolyam (elemzési kivonat)

Fellélegezhet-e az építőipar?

  • Cserényi Dóra Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 8 perc   
Az idei évben az építőipart alapvetően az építőanyagok áremelkedése határozta meg. Emellett tele voltak a hírek az újonnan meghozott kormányzati intézkedésekkel is. Idén szeptembertől már néhány termék esetében látható árcsökkenés, de vajon készülhetünk az árak tartós csökkenésére? Mi várható jövőre?… Tovább olvasom »Fellélegezhet-e az építőipar?

Az ipar növekvő kereslete is felfelé hajtja az élelmiszerárakat?

  • Nagy Zsófia Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   
Az elmúlt hónapokban mindannyian azzal szembesülhettünk, hogy folyamatosan emelkedett az élelmiszerek ára a boltok polcain. Az áremelkedés mögött természetesen több tényező húzódik meg, korábban már írtunk róla, hogy az egyik árfelhajtó elem a takarmányárak emelkedéséből ered. További árfelhajtó erővel bírhat… Tovább olvasom »Az ipar növekvő kereslete is felfelé hajtja az élelmiszerárakat?

Erős negyedéves számokat jelentett a Richter

  • Rácz Balázs Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 3 perc   
A vártnál kedvezőbb harmadik negyedéves számokat publikált a Richter hétfőn hajnalban. Az összes árbevétel 14,4%-kal 157,5 milliárd forintra emelkedett, amely 2,6 milliárd forinttal múlta felül a piaci várakozásokat. Az üzemi tevékenység eredménye 10,6%-kal 33,1 milliárd forintra emelkedett, amely 0,6%-kal volt… Tovább olvasom »Erős negyedéves számokat jelentett a Richter

Mennyien teszik le az autót 500 Ft feletti üzemanyagárnál?

  • Gál Nikoletta Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   
Októberben a MKB Bank „MKB Dialóg” válaszadó közösségében a történelmi csúcsokat döntő üzemanyagárak kapcsán online felmérést készítettünk arról, hogyan érzékelik a fogyasztók az energiaárak emelkedését. Az eddigi történelmi csúcs 2012 áprilisában volt, amikor egy liter benzin átlagosan 454 forintba került… Tovább olvasom »Mennyien teszik le az autót 500 Ft feletti üzemanyagárnál?
2021 október 21.-én viharos sebességgel járta körbe a világot a tragikus hír, hogy Alec Baldwin legújabb filmjének forgatása során elsütött egy fegyvert, amely megsebesítette a film operatőrét és a rendezőt is. Utóbbi szerencsésen túlélte a balesetet, míg az operatőrnő a kórházba szállítás után elhunyt. Hirtelen számos film- és fegyverszakértő nőtt ki a földből, én azonban nem élek ezzel a „lehetőséggel”, hanem inkább az eset egy másik aspektusára szeretnék rávilágítani, nem kívánok Megmondó Kapitány lenni, aki a South Park című rajzfilmsorozatban az utólagos okoskodás nagymestere. Az eset után a színész talán érthetően nem szólalt meg egyből, azonban október utolsó hétvégéjén közleménnyel jelentkezett. Bár az esetről a rendőrségi nyomozás miatt nem igazán nyilatkozhatott, azt elmondta, hogy egy ilyen esemény valószínűsége egy az egymilliárdhoz. Valószínűleg nem vizsgálta meg az esetet kockázatkezelőkkel, hanem abból indult ki a színész, hogy nézzük meg hány golyót lőttek ki filmekben, vagy hány golyót lőttek ki az elmúlt években úgy általában Amerikában és ehhez mérjük a valószínűséget. Érdekes (filozófiai) kérdés, hogy vajon az a lényeg, hogy az összesen kilőtt golyók közül hány sebesített meg valakit, vagy az, hogy hány forgatásnak vetett véget egy ilyen szörnyű eset. Ha az utóbbi, akkor a fenti valószínűségnek (1:1 000 000 000) nem sok értelme van, hiszen tudjuk, ilyen eset gyakrabban is előfordul. Talán a legemlékezetesebb az A holló című film, ahol Brandon Lee halt meg hasonló körülmények között. Persze az az eset az összeesküvés-elméletek gyártóinak is gazdag táptalaja volt, hiszen Brandon Lee apja, Bruce Lee halála köré is mindenféle vad történeteket fűztek azok, akiknek így egyszerűbb volt átlátni a világot: a kínai maffia ölette meg, a szeretője ölette meg stb. Miközben Bruce Lee nagy valószínűséggel egy gyógyszerallergia miatt hunyt el, fia esetében pedig a csőben maradt egy vaktöltény, amit egy következő lövés kirepített, eltalálva a színészt. Vagyis, az eset valószínűsége olyan, mint a piacokon az a felkiáltás, hogy annak az esélye, hogy egy index essen tegyük fel 10%-ot, nem fordulhat elő a világtörténelemben. Csakhogy majdnem évtizedenként találkozunk ilyen eseménnyel. Ha az a lényeg, hogy vajon hány forgatás zárul ilyen tragédiával, akkor az egy az egymilliárdhoz azonnal megdől. Ha viszont az, hogy az összesen, bármilyen körülmények között kilőtt golyó eltalál-e valakit, nos akkor a minta nyilván nagyobb, viszont aki igazán érti a fekete hattyú elméletét, azonnal rájön, hogy ez sem számít. A 2007-es azonos című könyv kiadása óta a fekete hattyú elméletét már szinte mindenki átvette, de kevesen értik. Igaz a pénzügyi piacokon 2007 óta terjedt el, filozófiai értelemeben már jóval régebb óta viták tárgya. Egy fekete hattyú esetében teljesen mindegy az előfordulás valószínűsége. Lényegtelen, hogy igazam van-e, avagy sem, ami számít, az a következmény! A repülőgépek felszállása előtt az utasokat átvizsgálják, hogy nincs e köztük terrorista. Szinte sosincs, de senkit sem érdekel az, hogy eltaláljuk-e annak a valószínűségét, hogy a következő gépre felszáll-e egy, avagy sem. A lényeg a következmény. A következmény tekintetében az utasok átvizsgálásának „ára” csekély. Amikor valaki azzal okoskodik, hogy nem érdemes biztosítást kötni, mert szinte nulla annak az esélye, hogy baleset ér, vagy például vízkár éri a házunkat, tudjuk, hogy az adott személynek kevés köze van a való életben használt valószínűségekhez. Egy biztosítás díja csekély, ahhoz képest, ha például egy házat újra kell építeni (főleg 2021-ben). A konklúzió: nem kell kitalálni a ritka, de nagy hatású eseményeket, nem kell azok valós valószínűségét megjósolni, kikalkulálni. Lényegtelen. Ami számít, az a következmény.

1: 1 000 000 000

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
2021 október 21-én viharos sebességgel járta körbe a világot a tragikus hír, hogy Alec Baldwin legújabb filmjének forgatása során elsütött egy fegyvert, amely megsebesítette a film operatőrét és a rendezőt is. Utóbbi szerencsésen túlélte a balesetet, míg az operatőrnő a… Tovább olvasom »1: 1 000 000 000

Energiaárrobbanás: okok és következmények

  • Németh Viktória Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 9 perc   
Az elmúlt hónapokban jelentősen nőttek a globális energiaárak, az elmúlt hetekben ráadásul robbanásszerűen ugrottak. Október elején soha nem látott magasságba emelkedett a gáz ára Európában (ld. alábbi ábra). Így például története során először átlépte a megawattonkénti 100 eurót a holland… Tovább olvasom »Energiaárrobbanás: okok és következmények

Hogyan mozogjon egy hazai vállalkozás a nemzetközi gazdasági folyamatok labirintusában?

  • Németh Viktória Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 9 perc   
A Danube Capital októberben is elkészítette Negyedéves Makrogazdasági Kitekintőjét, amelyben nem csupán a gazdaság várható trendjeit mutatja be, hanem iránymutatást is nyújt a hazai kkv-k számára abban a tekintetben, milyen módon érintik őket az elkövetkező időszak folyamatai. Miért fontos a… Tovább olvasom »Hogyan mozogjon egy hazai vállalkozás a nemzetközi gazdasági folyamatok labirintusában?

Mehet-e 370 fölé az EUR/HUF árfolyama? – Elemzési kivonat

  • Erdélyi Dóra Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
A járvány negyedik hulláma, a globális és hazai inflációs félelmek, jegybanki – már megtörtént és várható – lépések kapcsán jogosan merül fel, mire számítsunk az EUR/HUF-árfolyam, a BUBOR-ráták, illetve a kötvényhozamok alakulása kapcsán az idei és a következő évben. Az… Tovább olvasom »Mehet-e 370 fölé az EUR/HUF árfolyama? – Elemzési kivonat

A gyeplő kiengedve – meddig száguld a hazai infláció?

  • Erdélyi Dóra Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
Előző blogbejegyzésünkben legfrissebb GDP-előrejelzésünket publikáltuk, miszerint 2021-ben 7,5%-os, 2022-ben 6,3%-os, míg 2023-ban 4,6%-os gazdasági növekedésre számítunk idehaza. Ugyanakkor a gazdasági nyitást és helyreállást követően a fokozódó inflációs nyomás került a középpontba az idei évben mint a gazdasági növekedés kiemelt kockázata.… Tovább olvasom »A gyeplő kiengedve – meddig száguld a hazai infláció?

A gyeplő kiengedve – meddig vágtázik a magyar gazdaság?

  • Erdélyi Dóra Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   
A koronavírus-járvány harmadik, év eleji hulláma a második negyedévben véget ért és elkezdődött a gazdasági nyitás, illetve a gazdaság helyreállása a korlátozások feloldását követően. A második negyedévben kiemelkedő mértékű gazdasági növekedést regisztráltak idehaza, így a gazdaság teljesítménye meghaladta a járvány… Tovább olvasom »A gyeplő kiengedve – meddig vágtázik a magyar gazdaság?

Magasabb célárfolyam a Masterplastra

  • Rácz Balázs Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 3 perc   
Szeptember 9-én publikáltuk a Masterplastra vonatkozó legfrissebb célárfolyamunkat. A modellfrissítést az indokolta, hogy a társaság menedzsmentje publikálta az idei évre vonatkozó frissített eredményvárakozásait. A célárfolyamunkat a korábbi 4433 forintról 5167 forintra javítottuk. A szeptember 7-én kiadott közleményében a Masterplast kiemelte,… Tovább olvasom »Magasabb célárfolyam a Masterplastra

Átállás az ESG-re? Van rá 3+3 jó okunk!

  • Szilasi András Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 7 perc   
Az alábbi írásunkat teljes terjedelmében a Portfolio-n olvashatjátok el. Az ESG trendek előretörésével – amit a piaci elvárások mellett most már jogszabályi előírások is hajtanak – egyre több hazai cégvezetőben merül fel az egymillió dolláros kérdés: érdemes-e elkezdeni átállni ESG… Tovább olvasom »Átállás az ESG-re? Van rá 3+3 jó okunk!