Az ipar növekvő kereslete is felfelé hajtja az élelmiszerárakat?

  • Nagy Zsófia Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   

Az elmúlt hónapokban mindannyian azzal szembesülhettünk, hogy folyamatosan emelkedett az élelmiszerek ára a boltok polcain. Az áremelkedés mögött természetesen több tényező húzódik meg, korábban már írtunk róla, hogy az egyik árfelhajtó elem a takarmányárak emelkedéséből ered. További árfelhajtó erővel bírhat még a mezőgazdasági termékek növekvő ipari felhasználása. Az ipar oldaláról fennálló bővülő kereslet is felfelé hajthatja a mezőgazdasági termékek termelői árát, mely végül az élelmiszeripari felhasználásában is megjelenhet, illetve áttételesen a fogyasztói árak áremelkedését erősítheti. A kérdés csak az, hogy ez az opció a jelenlegi folyamatokban milyen szerepet játszik.

Először érdemes áttekinteni, hogy mely mezőgazdasági, szántóföldi növények iránt támaszt keresletet az ipar és melyek a főbb hasznosítási területek. A szántóföldi növények közül elsősorban a búza, a kukorica, a repce és a napraforgó ipari felhasználása fajsúlyos. A kukorica ipari nyersanyagként és energianyerés alapanyagaként is hasznosításra kerül. Élelmiszeriparon kívül ipari nyersanyagként a keményítőgyártás és a bioetanol előállítás alkalmazza, míg energiatermelés során a biomassza erőművek hasznosítják.

Hasonlóan a kukoricához a búza élelmiszeriparon kívüli hasznosítása a keményítő, valamint a bioetanol előállításakor valósul meg. A bioetanol előállítás során további alapanyag még a cukorrépa is. A napraforgóolaj és a repceolaj iránt az ipari keresletet a biodízel üzemanyag előállítása támasztja. A keményítőt több iparág is hasznosítja, többek között a gyógyszeripar, a kozmetikai ipar, valamint a papírgyártás egyik elengedhetetlen input anyaga.

Trendek és várakozások

Fontos azt is számba venni, hogy az utóbbi években a szántóföldi növények iránt milyen mértékben emelkedett meg az ipari kereslet. Az alábbi ábrán az egyes növények ipari felhasználásának bővülése látható 2014. évről 2018-ra.

Jól látható, hogy 4 év alatt a legnagyobb mértékben, 23%-kal a napraforgóolaj iránt emelkedett meg az ipari kereslet. Hasonló mértékű bővülés volt tapasztalható a repceolaj tekintetében is. Ezen termékekkel összehasonlítva a búza és a kukorica esetében mérsékeltebb volt a kereslet bővülése.

A kereslet láthatóan számottevően bővült 2014 és 2018 között, azonban azt is érdemes látni, hogy az adott szántóföldi növények mekkora hányada került az ipar által felhasználásra ebben az időszakban.

Az adatok alapján jól látszódik, hogy az ipari felhasználás a torta egészét tekintve nem számottevő, a termékek jelentős hányadát továbbra is élelmiszeripari, illetve takarmányozási célra használják fel az EU-ban. Ugyanakkor az is kirajzolódik, hogy kisebb-nagyobb kilengésektől eltekintve arányuk a rendelkezésre álló adatok alapján emelkedő trendet mutat, a repceolaj ipari felhasználása pl. a 2014. évi 6,9%-ról 2018-ra 9%-ra emelkedett.

A fentebb ismertetett adatok alapján kirajzolódik a trend, hogy az ipari kereslet a szántóföldi növények iránt fokozatosan bővül és aránya az összkeresleten belül is emelkedik. Mi várható ugyanakkor a jövőben? A kérdést érdemes a felhasználás oldaláról megközelíteni, ebben az esetben kiemelendő, hogy a bioetanolt és a biodízelt bioüzemanyagként alkalmazzák, hagyományos üzemanyagokhoz történő bekeverési aránya az EU tagállamaiban fokozatosan emelkedik és a zöld törekvések következtében ez szakpolitikai cél is mind az EU, mind a magyar kormány részéről, mely már a Nemzeti Energia- és Klímatervben is rögzítésre került.

A bioüzemanyagok iránti kereslet, valamint kínálat eddig alakulását az alábbi ábra mutatja, mely 2021-2025-re vonatkozóan az OECD előrejelzését is tartalmazza. Jól látszódik, hogy mind a kereslet, mind a kínálat a biodízel esetében emelkedett meg drasztikusan 2010-et követően, 2020-ig a növekedés 36%, valamint 27% volt. Bioetanol esetében ugyanezen adat 24% és 22% volt.

Forrás: OECD

Mivel az uniós és a magyarországi zöld törekvések egyik eleme a bioüzemanyagok térnyerésének további erősítése, az természetszerűleg maga után vonja a fentebb említett szántóföldi növények iránti fokozódó ipari keresletet. Ugyanakkor, ahogy már láttuk fentebb az ipari kereslet súlya nem tekinthető számottevőnek, így önmagában az ipar részéről fellépő kereslet megemelkedése sem von maga után drámai áremelkedést hiszen elszívó hatása is csekély.

Amennyiben azonban azzal is számolunk, hogy az élelmiszeripar, illetve az állattenyésztés részéről fellépő kereslet nem fog érdemben csökkenni a jövőben, vagyis a népesség tovább nő és a húsfogyasztás sem csökken drámai mértékben, úgy mindezen hatások eredőjeként, megfűszerezve az ipar bővülő keresletével a mezőgazdasági árak emelkedése várható, mely dominó hatása révén számos más ágazat termékeinek (pl. élelmiszeripari termékek) is emelheti majd az árát. Az áremelkedés irányába mutató hatásokat természetesen az emelkedő terméshozamok tudják majd kompenzálni, amennyiben azt az időjárás is úgy akarja.

Összességében jelenleg az látszódik, hogy önmagában az ipari kereslet bővülése nem bír olyan súllyal, hogy jelentősen felhajtaná a mezőgazdasági termékek árait és áttételesen hatással bírjon az élelmiszerárakra, azonban egyéb hatásokkal együtt további lökést adhat az áremelkedésnek.

Szeretne hasonló cikkekről folyamatosan értesülni?

  • Engedélyezze a böngésző általi weboldal-értesítéseket, így az új blogbejegyzéseinkről azonnal értesülhet.
  • Iratkozzon fel hírlevelünkre ezen a linken, így az új blogbejegyzéseinkről rendszeresen e-mailben értesülhet.