eurózóna

Sok hűhó semmiért? – Gazdasági növekedés, infláció és a kamatemelés kérdése

  • Németh Viktória Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 11 perc   
A következő írás nem William Shakespeare klasszikus művét elemzi, hanem a jegybankok kamatemeléssel kapcsolatos dilemmáját; amely az inflációs cél és a gazdaságpolitika növekedési pályára való minél gyorsabb visszatérése közötti ellentétre irányul. Maga az ellentét ténye talán meglepő lehet első látásra.… Tovább olvasom »Sok hűhó semmiért? – Gazdasági növekedés, infláció és a kamatemelés kérdése

Továbbra is 5% felett állhat a hazai infláció

  • Erdélyi Dóra Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
Májusban 5% felett ragadt a hazai infláció: az áprilisi rátával megegyező mértékű, 5,1%-os inflációt regisztráltak idehaza (év/év alapon mérve). Ezzel az infláció mind áprilisban, mind májusban jelentősen meghaladta az MNB toleranciasávjának felső, 4%-os szintjét. Az MNB is reagált a megnövekedett… Tovább olvasom »Továbbra is 5% felett állhat a hazai infláció

5 százalék felett ragadhatott az infláció májusban

  • Erdélyi Dóra Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
Áprilisban – a korábbi várakozásunkkal összhangban – jelentősen gyorsult az infláció itthon: a márciusi 3,7%-ról 5,1%-ra (év/év alapon), amelyben egyedi (pl. adóemelés) és technikai tényezők is szerepet játszottak (bázishatás). Ezzel az infláció jelentősen meghaladta az MNB toleranciasávjának felső, 4%-os szintjét.… Tovább olvasom »5 százalék felett ragadhatott az infláció májusban

Üzemanyag, cigaretta, élelmiszerek – mi befolyásolta még áprilisban az inflációt?

  • Erdélyi Dóra Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   
Márciusban jelentősen gyorsult az infláció, a februári 3,1%-ról 3,7%-ra, de ezzel együtt is még az MNB toleranciasávjának felső, 4%-os szintje alatt maradt (év/év alapon). Ahogy több korábbi elemzésünkben is felhívtuk rá a figyelmet, egyedi és technikai tényezők hatására az infláció… Tovább olvasom »Üzemanyag, cigaretta, élelmiszerek – mi befolyásolta még áprilisban az inflációt?

Amerre Németország fordul, arra fordul Európa is?

  • Németh Viktória Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   
Németország Európa vezető gazdasági hatalma, a legtöbb európai ország első számú kereskedelmi partnere. Utóbbi adat a linkre kattintva látható térképen is szerepel. Emellett Németországnak döntő szava van az Európai Unión belül is, mivel Németország politikája nagyban kihat Európára. Felmerül a… Tovább olvasom »Amerre Németország fordul, arra fordul Európa is?

Mérlegen a választások előtt álló német gazdaság

  • Németh Viktória Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 11 perc   
A helyszín egy németországi kávézó, ahol egy férfi belekortyol a kávéjába, majd szól a pincérének: „Elnézést uram, ez a kávé hideg”, mire a pincér így válaszol: „Köszönöm, hogy szólt. Hozzáírom a számlához. A jeges kávé egy euróval több”. Az előbbi… Tovább olvasom »Mérlegen a választások előtt álló német gazdaság

Már márciusban kilőhetett a hazai infláció

  • Erdélyi Dóra Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
Április 9-én, pénteken közli a KSH a legfrissebb, márciusi inflációs adatokat. Februárban az infláció 3,1%-ra gyorsult a januári 2,7%-ról (év/év alapon). Várakozásunk szerint márciusban tovább folytatódott az infláció menetelése, mégpedig jelentősen, 4,1%-ra gyorsulhatott a mutató (év/év alapon mérve, vagyis a… Tovább olvasom »Már márciusban kilőhetett a hazai infláció

Februárban ismét 3% fölé gyorsulhatott az infláció

  • Erdélyi Dóra Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
Március 9-én, kedden ismerhetjük meg a februári hazai inflációs adatokat. Januárban még stagnálást mutatott a fő inflációs mutató idehaza, a 2020. november-decemberi 2,7%-on állt, azonban várakozásunk szerint februárban ismét 3% fölé, 3,2%-ra gyorsulhatott a mutatószám (év/év alapon mérve, vagyis a… Tovább olvasom »Februárban ismét 3% fölé gyorsulhatott az infláció

Milyen tényezők befolyásolhatják a forint megítélését?

  • Plósz Dániel Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 8 perc   
Virág Barnabás MNB alelnök idén januári interjúja szerint a nagyobb jegybankmérleg lehet az új norma. Az alelnök arra számít, hogy hosszú távon is szerepe lehet a jegybankoknak az állampapír-piacon. Ezt a kijelentést úgy is lehet értelmezni, hogy a hozamgörbe jegybankok… Tovább olvasom »Milyen tényezők befolyásolhatják a forint megítélését?

Egyedi tényezők befolyásolják a hazai januári inflációs adatot

  • Erdélyi Dóra Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
Február 12-én, pénteken publikálja a KSH a januári inflációs adatokat. Várakozásunk szerint a hazai infláció a 2020. decemberi 2,7%-ról az idei év első hónapjára 2,8%-ra emelkedett (év/év alapon mérve, vagyis a 2021. januári a 2020. januárihoz viszonyítva). Az infláció idén… Tovább olvasom »Egyedi tényezők befolyásolják a hazai januári inflációs adatot

2400 milliárd forintnyi állampapír sorsa múlik a jövő csütörtöki adaton

  • Erdélyi Dóra Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
Január 14-én, csütörtökön publikálja a KSH mind a 2020. decemberi, mind a 2020-as éves átlagos hazai inflációs adatokat. Ez utóbbi adat a közel 2300 milliárd forint értékű kinnlevő állománnyal rendelkező Prémium Magyar Állampapírok és a 102 milliárd forintnyi Babakötvények kamatfordulói… Tovább olvasom »2400 milliárd forintnyi állampapír sorsa múlik a jövő csütörtöki adaton

Stabil maradhatott az infláció novemberben itthon

  • Erdélyi Dóra Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
December 8-án, kedden publikálja a KSH a novemberre vonatkozó inflációs adatokat. Várakozásunk szerint a hazai infláció az októberi 3%-os értékről novemberben minimálisan, 3,1%-ra gyorsult (év/év alapon mérve, vagyis a 2020. novemberi a 2020. novemberihez viszonyítva). Előrejelzésünk szerint – bázishatásokból kiindulva… Tovább olvasom »Stabil maradhatott az infláció novemberben itthon

Európa csak önmaga árnyéka?

  • Németh Viktória Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 8 perc   
Az elmúlt időszakban kitüntetett figyelem kísérte az öreg kontinens irányából is az amerikai folyamatokat. Ugyanakkor ez az év Európában is bővelkedett a nem várt fordulatokban és a belső feszültségekben. Alábbi blogbejegyzésben röviden áttekintem Európa jelenleg három legkritikusabb problémáját. Koronavírus-járvány és… Tovább olvasom »Európa csak önmaga árnyéka?

Brutális lehetett a GDP-visszaesés a második negyedévben Magyarországon

  • Erdélyi Dóra Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
2020 első negyedévében még csak mérsékelten éreztette hatását a koronavírus-járvány Magyarországon, illetve nemzetközi szinten; mivel az az idei év első két hónapját még nem érintette, csak márciusban jelent meg először gazdasági szinten. Az első negyedévben az Európai Unión belül ismét… Tovább olvasom »Brutális lehetett a GDP-visszaesés a második negyedévben Magyarországon

Hetedik szabály: minden küzdelem addig tart, ameddig tart

  • Németh Viktória Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 9 perc   
Ha minden a megszokott kerékvágásban halad az idei évben, akkor már javában zajlana a tokiói olimpia és talán „menetrendszerűen” az első érmeket várnánk a magyar vívóktól (mivel a vívás mindig a játékok elején kap helyet). A legutóbbi, Rio de Janeiro-i… Tovább olvasom »Hetedik szabály: minden küzdelem addig tart, ameddig tart

Deflációs félelmek az eurózónában

  • Erdélyi Dóra Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
Június 30-án, kedden publikálja az Eurostat a legfrissebb, júniusi inflációs adatokat az eurózónából. Májusban 0,1%-kal nőttek a fogyasztói árak az övezetben (év/év alapon), azaz az eurózóna inflációja tovább lassult (áprilisban az infláció még 0,3% volt, márciusban pedig 0,7%). A drasztikus… Tovább olvasom »Deflációs félelmek az eurózónában

Továbbra is kivárhat az ECB

  • Péli Zsombor Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
Február végén fedezték fel az első koronavírussal fertőzött beteget Lombardiában. Az ezt követő napokban Olaszország a járvány új gócpontja lett és az elmúlt hónapokban egész Európát elérte a vírus és a vele járó gazdasági válság is. Világszerte számos fiskális és… Tovább olvasom »Továbbra is kivárhat az ECB

Az egységes jövőkép nélküli Európa a hazai gazdasági növekedést is fékezni fogja

  • Maróti Ádám Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
Az eurózóna hosszú távú növekedési kilátásait bemutató legutóbbi publikációnkban arra a következtetésre jutottunk, hogy a tartósan alacsony növekedési kilátások alapvető oka a 2008-as válság óta tapasztalható alacsony beruházási ráta. Ez pedig hosszútávon a hazai gazdasági kilátások szempontjából is aggasztó lehet.… Tovább olvasom »Az egységes jövőkép nélküli Európa a hazai gazdasági növekedést is fékezni fogja

Tartósan alacsony növekedés várható az eurózónában

  • Maróti Ádám Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
Jövő hét pénteken publikálják 2019 utolsó negyedévére vonatkozó GDP-becslést az eurózónában. Továbbra is visszafogott GDP növekedésre számítunk a monetáris unióban, amely az előttünk álló években is fennmaradhat. Ezt támasztja alá az Európai Bizottság legfrissebb előrejelzése is, miszerint a GDP 1,2%-kal… Tovább olvasom »Tartósan alacsony növekedés várható az eurózónában

Az ECB várhatóan időt akar nyerni az új stratégia kialakításáig

  • Maróti Ádám Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
Január 7-én publikálja az Eurostat a 2019 decemberre vonatkozó inflációs adatot. Az októberi 0,7%-os mélyponthoz képest novemberben már 1%-ra gyorsult a mutató értéke és a decemberi adat már várhatóan bőven 1% felett lesz. Ez a gyorsuló dinamika folytatódhat az év… Tovább olvasom »Az ECB várhatóan időt akar nyerni az új stratégia kialakításáig

Új kihívásokra új monetáris politikai keretrendszer kell

  • Maróti Ádám Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 3 perc   
December 12-én, csütörtökön tartja az Európai Központi Bank (ECB) soron következő kamatdöntő ülését, amely várakozásunk szerint eseménytelen lesz. Nem számítunk a monetáris kondíciók érdemi változtatására, mivel a jegybank előreláthatólag még a szeptemberi lazító intézkedések hatását szeretné kivárni. Az eurózóna gazdasági… Tovább olvasom »Új kihívásokra új monetáris politikai keretrendszer kell
forint eurhuf 331

331 fölött az EUR/HUF árfolyama, merre tovább?

  • Kuti Ákos Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 7 perc   
Csütörtök délután 331 fölé, új történelmi csúcsra került az EUR/HUF árfolyama, ilyen szintekre legutóbb 2018 júliusban akadt példa. Míg a tavaly nyári forintgyengülést alapvetően az a piaci várakozás vezette, hogy a tartósan emelkedő inflációs kilátások mellett a piaci szereplők markánsabb… Tovább olvasom »331 fölött az EUR/HUF árfolyama, merre tovább?

A megalapozott vállalati döntésekhez nélkülözhetetlen, hogy tudjuk; hol leszünk az üzleti ciklusban a következő években

  • Maróti Ádám Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
Jövő hét szerdán, augusztus 14-én publikálja a KSH a második negyedéves hazai GDP-növekedésre vonatkozó első becslést. Várakozásunk szerint a második negyedévben 4,7%-kal növekedhetett a magyar gazdaság 2018 azonos időszakához képest; amelyhez az ipar, az építőipar és a szolgáltatási szektor pozitívan,… Tovább olvasom »A megalapozott vállalati döntésekhez nélkülözhetetlen, hogy tudjuk; hol leszünk az üzleti ciklusban a következő években

Fontos-e még egyáltalán az inflációt figyelni, ha meg akarjuk érteni az ECB döntéseit?

Az elmúlt hetekben kapott szárnyra a hír, hogy az ECB informálisan elkezdte felülvizsgálni az inflációs célját. A jegybank középtávú inflációs célja az 1998-ban elfogadott és 2003-ban módosított definíció alapján a 2%-ot közelítő, de el nem érő árszínvonal-romlás. A jegybanki inflációs… Tovább olvasom »Fontos-e még egyáltalán az inflációt figyelni, ha meg akarjuk érteni az ECB döntéseit?

Veszélyes évek következnek az exportáló hazai vállalatok számára

  • Maróti Ádám Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 3 perc   
Jövő héten csütörtökön, július 25-én tartja az ECB a soron következő kamatdöntő ülését. A jegybank az elmúlt hónapokban egyre negatívabb kilátásokat fogalmazott meg az eurózóna üzleti és inflációs kilátásaival kapcsolatban. Idén június közepéig azt tekinthettük a legnagyobb kérdésnek az eurózóna… Tovább olvasom »Veszélyes évek következnek az exportáló hazai vállalatok számára

Az eurózóna nem tekinthető optimális valutaövezetnek

  • Maróti Ádám Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
Az eurózóna a 2007-2008-as válságból történő kilábalása sokkal lassabban ment végbe, mint azt az Egyesült Államok esetében lehetett tapasztalni. Ez a dinamika az alacsony inflációs nyomással kiegészülve ellehetetlenítette az ECB kamatemelési ciklusának megkezdését, ami a jelenlegi negatív kilátások mellett továbbra… Tovább olvasom »Az eurózóna nem tekinthető optimális valutaövezetnek