Tartósan alacsony növekedés várható az eurózónában

Jövő hét pénteken publikálják 2019 utolsó negyedévére vonatkozó GDP-becslést az eurózónában. Továbbra is visszafogott GDP növekedésre számítunk a monetáris unióban, amely az előttünk álló években is fennmaradhat. Ezt támasztja alá az Európai Bizottság legfrissebb előrejelzése is, miszerint a GDP 1,2%-kal növekszik majd 2020-ban és 2021-ben is.

A eurózóna gyengélkedésének legfőbb okaként az USA-Kína közötti kereskedelmi konfliktust és a Brexit miatt egyre inkább negatív globális gazdasági kilátásokat szokták megnevezni. Természetesen a geopolitikai feszültségek érdemben képesek mérsékelni az eurózóna gazdasági növekedését. Ugyanakkor ennél sokkal mélyebbre érdemes ásni ahhoz, hogy megértsük a monetáris unió növekedési kilátása várhatóan miért marad tartósan 2% alatt. Ehhez pedig mindenképpen tisztában kell lenni a gazdaság hosszú távon fenntartható (potenciális) növekedésének fogalmával.

A potenciális növekedés azt mutatja meg, hogy a gazdaság alapvető fundamentumai hosszú távon milyen növekedésre predesztinálják az országot. Ezek az elérhető munkaerő, a gépi kapacitások és a termelékenység növekedése – amit már részleteztünk egyik korábbi bejegyzésünkben. A potenciális GDP nem egzaktan megfigyelhető változó, így a növekedésének becslése a múltra nézve is igen bizonytalan, nemhogy az előrejelzése. Ebből kifolyólag számtalan módszer létezik a potenciális növekedés becslésére, amelyek természetesen egymástól eltérő értékeket mutatnak. Ugyanakkor ezek a becslések a bizonytalanságok mellett is hasznos iránymutatást nyújthatnak egy gazdaság hosszútávú növekedési képességét megragadó tendenciákról.

Az Európai Bizottság rendszeresen közzéteszi a potenciális GDP növekedésére vonatkozó előrejelzését, amelyben 2020-ra és 2021-re is mindösszesen 1,4%-os értéket prognosztizált az eurózónát illetően. Tehát a monetáris unió minden olyan geopolitikai feszültség mellett – amely a gyenge keresleten keresztül visszafogja a növekedést – az alapvető adottságai miatt nem képes a korábban megfigyelhető 2% körüli vagy afeletti növekedést elérni. Mi okozhatta az eurózóna növekedési képességének lassulását? Az Európai Bizottság alábbi becsléséből megtudhatjuk, hogy a különböző tényezők hogyan járultak hozzá a potenciális növekedés lassulásához az elmúlt évtizedekben.

A válság során minden tényezőben érdemi mérséklődést lehetett tapasztalni, de a munka és a termelékenység növekedése többé-kevésbé visszatért a válság előtti szintekre. Ugyanakkor a tőkeállomány növekedése továbbra is visszafogott dinamikát mutat. Ez utóbbi pedig szoros kapcsolatban áll a beruházások növekedésével. A válság előtt megfigyelhető 22%-os átlagos GDP-arányos beruházási ráta helyett az elmúlt években 20% környékén mozgott ez a mutató. Így levonhatjuk azt a következtetést, hogy a beruházási hajlandóság valamilyen strukturális okra visszavezethetően tartósan alacsony szinteken mozog, ami hosszútávon érdemben fékezi az eurózóna növekedési képességét. Egy soron következő bejegyzésünkben pedig részletesen bemutatjuk, hogy mely tényezők eredményezhetik a tartósan alacsony beruházási rátát az eurózónában és ennek milyen hatásai lehetnek a hazai vállalkozásokra nézve.