Egyéb

2021 október 21.-én viharos sebességgel járta körbe a világot a tragikus hír, hogy Alec Baldwin legújabb filmjének forgatása során elsütött egy fegyvert, amely megsebesítette a film operatőrét és a rendezőt is. Utóbbi szerencsésen túlélte a balesetet, míg az operatőrnő a kórházba szállítás után elhunyt. Hirtelen számos film- és fegyverszakértő nőtt ki a földből, én azonban nem élek ezzel a „lehetőséggel”, hanem inkább az eset egy másik aspektusára szeretnék rávilágítani, nem kívánok Megmondó Kapitány lenni, aki a South Park című rajzfilmsorozatban az utólagos okoskodás nagymestere. Az eset után a színész talán érthetően nem szólalt meg egyből, azonban október utolsó hétvégéjén közleménnyel jelentkezett. Bár az esetről a rendőrségi nyomozás miatt nem igazán nyilatkozhatott, azt elmondta, hogy egy ilyen esemény valószínűsége egy az egymilliárdhoz. Valószínűleg nem vizsgálta meg az esetet kockázatkezelőkkel, hanem abból indult ki a színész, hogy nézzük meg hány golyót lőttek ki filmekben, vagy hány golyót lőttek ki az elmúlt években úgy általában Amerikában és ehhez mérjük a valószínűséget. Érdekes (filozófiai) kérdés, hogy vajon az a lényeg, hogy az összesen kilőtt golyók közül hány sebesített meg valakit, vagy az, hogy hány forgatásnak vetett véget egy ilyen szörnyű eset. Ha az utóbbi, akkor a fenti valószínűségnek (1:1 000 000 000) nem sok értelme van, hiszen tudjuk, ilyen eset gyakrabban is előfordul. Talán a legemlékezetesebb az A holló című film, ahol Brandon Lee halt meg hasonló körülmények között. Persze az az eset az összeesküvés-elméletek gyártóinak is gazdag táptalaja volt, hiszen Brandon Lee apja, Bruce Lee halála köré is mindenféle vad történeteket fűztek azok, akiknek így egyszerűbb volt átlátni a világot: a kínai maffia ölette meg, a szeretője ölette meg stb. Miközben Bruce Lee nagy valószínűséggel egy gyógyszerallergia miatt hunyt el, fia esetében pedig a csőben maradt egy vaktöltény, amit egy következő lövés kirepített, eltalálva a színészt. Vagyis, az eset valószínűsége olyan, mint a piacokon az a felkiáltás, hogy annak az esélye, hogy egy index essen tegyük fel 10%-ot, nem fordulhat elő a világtörténelemben. Csakhogy majdnem évtizedenként találkozunk ilyen eseménnyel. Ha az a lényeg, hogy vajon hány forgatás zárul ilyen tragédiával, akkor az egy az egymilliárdhoz azonnal megdől. Ha viszont az, hogy az összesen, bármilyen körülmények között kilőtt golyó eltalál-e valakit, nos akkor a minta nyilván nagyobb, viszont aki igazán érti a fekete hattyú elméletét, azonnal rájön, hogy ez sem számít. A 2007-es azonos című könyv kiadása óta a fekete hattyú elméletét már szinte mindenki átvette, de kevesen értik. Igaz a pénzügyi piacokon 2007 óta terjedt el, filozófiai értelemeben már jóval régebb óta viták tárgya. Egy fekete hattyú esetében teljesen mindegy az előfordulás valószínűsége. Lényegtelen, hogy igazam van-e, avagy sem, ami számít, az a következmény! A repülőgépek felszállása előtt az utasokat átvizsgálják, hogy nincs e köztük terrorista. Szinte sosincs, de senkit sem érdekel az, hogy eltaláljuk-e annak a valószínűségét, hogy a következő gépre felszáll-e egy, avagy sem. A lényeg a következmény. A következmény tekintetében az utasok átvizsgálásának „ára” csekély. Amikor valaki azzal okoskodik, hogy nem érdemes biztosítást kötni, mert szinte nulla annak az esélye, hogy baleset ér, vagy például vízkár éri a házunkat, tudjuk, hogy az adott személynek kevés köze van a való életben használt valószínűségekhez. Egy biztosítás díja csekély, ahhoz képest, ha például egy házat újra kell építeni (főleg 2021-ben). A konklúzió: nem kell kitalálni a ritka, de nagy hatású eseményeket, nem kell azok valós valószínűségét megjósolni, kikalkulálni. Lényegtelen. Ami számít, az a következmény.

1: 1 000 000 000

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
2021 október 21-én viharos sebességgel járta körbe a világot a tragikus hír, hogy Alec Baldwin legújabb filmjének forgatása során elsütött egy fegyvert, amely megsebesítette a film operatőrét és a rendezőt is. Utóbbi szerencsésen túlélte a balesetet, míg az operatőrnő a… Tovább olvasom »1: 1 000 000 000
Nudge: valakit óvatosan könyökkel megbökni, hogy felkeltsük a figyelmét. A nudge, azaz bökdösés a viselkedési közgazdaságtan, magatartástudományok egyik koncepciója, melynek célja, hogy a különböző gazdasági, befektetési, egészségügyi, oktatási, jogi (és a sort lehetne sorolni) döntések során a résztvevőket valamilyen pozitív kimenetel felé irányítsuk. Olyan beavatkozások az emberi döntési folyamatokba, amely kiszámítható módon változtatják meg az emberek viselkedését anélkül, hogy megtiltanák a választási lehetőségeket vagy jelentősen megváltoztatnák a gazdasági ösztönzőket. Természetesen ez azt is feltételezi, hogy valaki, egy kutató például tudja, hogy mi a jó az embereknek. A nudge koncepciónak nagy lökést Richard Thaler és Cass Sunstein Nudge című, 2008-ban megjelent könyve adott. Azóta a világ számos helyén privát és államilag finanszírozott szervezetek is létrejöttek, melyek célja, hogy az embereket a megfelelő döntési kimenetel felé terelje. Ilyen szervezet létezik például az Egyesült Királyságban, az USA-ban, de az EKB-nak, az OECD-nek vagy éppen a Világbanknak is van ezzel foglalkozó részlege. A nudge koncepciójával szemben azonban (amellett, hogy nem hiszem, hogy vannak olyan tudósok, akik számok és képletek alapján pontosan tudják, hogy az emberek mit szeretnének) komoly aggályok is felmerülhetnek. A legtöbb ilyen pozitív megerősítés (nudge) pszichológiai kísérleteken alapul. A pszichológiai kísérleteknek viszont van egy komoly negatív tulajdonsága: nehezen reprodukálhatók. Az elmúlt években már kiderült, azok a pszichológiai kísérletek, amelyekre a viselkedési közgazdaságtan épül, nehezen prezentálják ugyan azt az eredményt, ha még egyszer elvégezzük őket. Ami miatt viszont megragadtak a köztudatban az az, hogy érdekesek. Már alapból az is óriási hiba, hogy korábban ezen kísérletek alanyai többnyire egyetemisták voltak, mivel a kutatók számára könnyen hozzáférhetők voltak a hallgatók. De ne gondoljuk, hogy a 18-24 éves fiatalok jól reprezentálják a valóságot. Az alábbi ábra egy 2020-as tanulmányból származik, ahol a kutatók összehasonlították a pozitív megerősítés (nudge) pszichológiai kísérletei milyen értéket értek el a tanulmányokban és mit váltottak be ebből a való világban. Olyan korábbi kísérleteket vettek alapul, mint az egészségesebb étel kiválasztása, a nyugdíjmegtakarítás befektetése, elmaradt számla befizetése és lehetne folytatni a sort. Az ábra magáért beszél. Nem kell tudni, hogy igazából mit jelent az „x” és az „y” tengely, a pontok kilógása mindent megmagyaráz. A felső ábrán a kutatók eredménye, az alsón az, ami a való életben megvalósult. Minél feljebb, vagy lejjebb van a pont az x tengelyhez viszonyítva az eredmény annál jelentősebb. Látható, néhány fizetési felszólításon kívül köszönőviszonyban sincs a kutatások eredménye és a való világ. A nehezen ellenőrizhető és nehezen megismételhető kutatások amúgy is sok buktatót tartalmazhatnak. Ha kellően sok idő áll rendelkezésünkre, akkor bárki bemutathatja, hogy tíz fejet dobni egymás után nem nagy kunszt. Pedig de, ennek esélye elenyésző, de ha 1024 kutató foglalkozik ezzel, vagy 1024-szer dobunk fel tízszer egy érmét, akkor a sok kísérlet meghozhatja a kívánt végeredményt. Mint olyan sok elméletben itt is vannak támogatók és ellenzők, de én azt gondolom a kép ennél árnyaltabb, nem kell teljesen elvetni, de megrögzötten hinni sem a nudge elméletében. Szkeptikusak pedig lehetünk, főleg annak fényében, hogy Sunstein, akinek nevéhez részben köthető a nudge „politika” a koronavírus járvány elején azt nyilatkozta, hogy nincs biztos tudomásunk a vírus veszélyességéről, de egy dolog biztos, hogy az emberek jobban félnek, mint kellene. Ez a két mondat ugyanis tökéletesen ellentmondásban áll egymással. Ismerjük azt a mondást, mindegy mi az állítás, az a lényeg, hogy ki mondja. Pedig nagyon nem mindegy, hogy mi maga az állítás!

Elmélet és valóság, a viselkedési közgazdaságtan sem váltja meg a világot

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
Nudge: valakit óvatosan könyökkel megbökni, hogy felkeltsük a figyelmét. A nudge, azaz bökdösés a viselkedési közgazdaságtan, magatartástudományok és döntés-elméletek egyik koncepciója, melynek célja, hogy a különböző gazdasági, befektetési, egészségügyi, oktatási, jogi (és a sort lehetne sorolni) döntések során a résztvevőket… Tovább olvasom »Elmélet és valóság, a viselkedési közgazdaságtan sem váltja meg a világot

Moratórium III: avagy meddig nyújtózkodunk még a takaró alatt?

  • Bódia Lilla Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 8 perc   
2021. június 30. a törlesztési moratórium II. lejárata. Legalább is néhány nappal ezelőttig azt hittük. A dátum, amelyet szinte minden hitellel rendelkező vállalat, háztartás és hitelt nyújtó pénzintézet ilyen-olyan okból kifolyólag – mint a messiást – várt, és amelyet a… Tovább olvasom »Moratórium III: avagy meddig nyújtózkodunk még a takaró alatt?
Innováció. Nem telik el olyan nap, hogy ne olvasnánk, vagy hallanánk erről a fogalomról. Meghatározására sok lehetőség adott, de még ha nem is tudjuk teljes pontosággal szavakba önteni, akkor is van róla fogalmunk, hogy mit takarhat. Az innováció egyfajta munkába állított tudás, a kreativitás kiteljesedése, valamilyen új, vagy javított termék, szolgáltatás, szervezeti felépítés, folyamat létrehozása. Az innovációhoz vezető egyik fontos út a kutatás és fejlesztés (angolul: research and development, R&D), amely a meglévő tudásbázis kreatív, célzott bővítése, egyfajta tudományos munka. Az így megszerzett, vagy bővített új ismeretanyagot ezután új termékek, szolgáltatások, folyamatok kidolgozására lehet felhasználni. A kutatómunka és így az innováció sok esetben költséges, hosszadalmas folyamat. A legtöbb esetben a megcélzott eredmény csak hosszas próbálkozás és hibák után, temérdek pénz elköltése után érhető el, de rossz esetben még így sem. Emellett pedig nem szabad megfeledkezni a szerendipitásról, azaz a véletlenszerű felfedezésről sem, amikor a kutatási témától független dolgot fedezünk fel. Ez utóbbira rengeteg példa van a történelemben például a penicillin. Alexander Fleming egyszer észrevette, hogy egyik kísérletét tönkretette a penészgomba, így jött rá a penicillin antibakteriális hatására. Vagy ott a Viagra, amely elvileg a magas vérnyomást kezelte volna, aztán valami egészen másra nyújtott megoldást. Az innováció és így a kutatás-fejlesztés támogatása kiemelt feladat szinte minden fejlett, vagy fejlődő országban, melyben magánvállalatok és állam intézmények is szerepet vállalhatnak. Ezek a fejlesztési projektek sokszor megelőzik korukat és csak sokkal később válnak széles körben megvalósíthatóvá. Amikor pedig elterjednek, mindenki magától értetődőnek veszi létezésüket. Így született meg az internet is. Az internet őse ARPANET néven indult el 1969-ben, két nappal Mindenszentek előtt. A DARPA azaz az Amerikai Egyesült Államokbeli Fejlett Védelmi Kutatási Projektek Ügynöksége adott megbízást a kifejlesztésére. Az internet és a világháló nem egy és ugyanaz. Az internet magában foglalja mindazt a technológiát, amely lehetővé teszi a számítógépek egymással való kommunikációját, amit ma már olyan egyszerű dolognak érzékelünk, mint felkapcsolni egy lámpát. Az első honlap 1991-ben készült el a CERN nukleáris kutatóközpontjában. Az első webböngésző, a Mosaic 1993-ban az Illinois-i egyetemen látta meg a napvilágot, majd 1994-ben kezdett tömegtermékké válni a Netscape Navigatornak és a Microsoft Explorernek hála. A DARPA élenjár az innováció és a kutatás-fejlesztés, az újkori technológiák kifejlesztése tekintetében. 2004 óta több olyan kihívást is szervezett, ahol a résztvevők valami újdonságot mutathattak be. Nézzük miket támogatott a DARPA, mi lehet a következő internet? 2004-ben, 2005-ben és 2007-ben az önvezető autózásé volt a főszerep. Olyan önvezető technológiára volt kíváncsi a DARPA, amely majd a honvédelemben alkalmazható. 2004-ben senkinek sem sikerült teljesíteni a célul kitűzött távot, amely 300 mérföld volt. 2005-ben már öt csapat abszolválta a távot (igaz az időközben 175 mérföldre csökkent), négy közülük a limitidő, 10 óra alatt. A 2007-es esemény pedig már nem sivatagban, vadregényes tájakon, hanem forgalomban hivatott kipróbálni az önvezetést. 2009-ben az internet 40 éves évfordulójára az internet és a közösségi hálók (kommunikáció, csapatépítés) hatékonyságát demonstrálták, ahol az USA területén elhelyezett 10 darab lufi pontos helyét kellett meghatározni hét órán belül. 2013-ban és 2015-ben a robotikáé volt a főszerep. A versenyt extrém nehézségűre tervezték. A robotoknak képeseknek kellett lennie segíteni az embereket különböző katasztrófák kezelésében. Így olyan robotokat kellett fejleszteni, amelyek tudnak járművet vezetni, kinyitni egy vízcsapot, ki tudnak nyitni egy ajtót, vagy éppen fel tudnak menni egy lépcsőn. A 2014-es és 2015-ös verseny célja olyan csapatok díjazása volt, akik a legjobb előrejelzést adják a chikungunya-láz terjedésére, melyet a szúnyogok által terjesztett chikungunya vírus okoz. A verseny apropója az volt, hogy a fertőzés 2013 óta jelentősen terjedt az amerikai földrészen. 2016-ban a kibervédelem és annak mesterséges intelligenciával való kiegészítése volt a fókuszban. A résztvevőknek olyan mesterséges intelligenciát kellett fejleszteni, amely valós időben tudja a programhibákat, feltöréseket, adatbázisokba való behatolásokat azonosítani és kijavítani. A mai világban egyre több eszköz kapcsolódik a világhálóhoz, sokuk wifin keresztül. A DARPA 2016. és 2019. közötti kihívásai arra a problémára keresték a választ, hogy ebben a túlterhelt rádiójeles közegben hogyan lehet megbízhatóbb kapcsolatot létrehozni, hogyan kommunikáljanak az eszközök egymással a sávszélesség okosabb megosztásáért. Ez utóbbi egyébként lassan egy átlagos háztartásban is kardinális problémává fog válni. 2017-től a DARPA kihívásai a föld alá költöztek. Ekkor már arra volt kíváncsi a szervezet, hogy ki tud olyan szoftvert készíteni, amely a föld alatti világot a lehető legjobban fel tudja térképezni. Ez a világ (barlangok, alagutak) sokszor még ismeretlen, rengeteg veszéllyel. Katonai használatuk azonban fontos lehet, így a lehető legpontosabban kell ismerni a környezetüket. 2019-től pedig a föld alól az űrbe tekintett a DARPA. A kihívás célja az volt, hogy csak rövid idővel előtte meghatározott helyről kellett valamilyen terméket az űrbe juttatnia a csapatoknak. Ez utóbbiról sem volt sok információjuk, az űrbe juttatandó dologról csak 30 nappal korábban kaptak leírást. Ahogy fent láthatjuk, az innováció mindenfelé utat tör, bár egy-egy kornak megvannak a maga kitüntetett céljai. Így volt, van ez az önvezetéssel, a mesterséges intelligenciával vagy az űr felfedezésével. A DARPA sok esetben lefektette az alapokat, utána már a cégeken, és rajtunk, emberiségen múlik, hogy ezekből mi valósul majd meg.

Az új internet

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 7 perc   
Innováció. Nem telik el olyan nap, hogy ne olvasnánk vagy hallanánk erről a fogalomról. Meghatározására sok lehetőség adott, de még ha nem is tudjuk teljes pontosággal szavakba önteni, akkor is van róla fogalmunk, hogy mit takarhat. Az innováció egyfajta munkába… Tovább olvasom »Az új internet

Értékmegőrzés generációkon át

  • Danube Capital Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 9 perc   
Bitcoin, ingatlan, részvénypiac, nemesfémek – ezek az utóbbi néhány év slágertermékei a befektetések és a média szempontjából. A műkincsek, műalkotások világa hasonló izgalmakat tartogat, bár ezekről csak akkor értesülünk, ha valamely műalkotás aukciós ára valamilyen korábbi rekordot dönt meg. Alberto… Tovább olvasom »Értékmegőrzés generációkon át

Csináld! Fejleszd! Tervezd újra! – Stratégiaváltás, átalakult munkavégzés és alkalmazkodás a piaci változásokhoz

  • MLBKT Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   
Az MLBKT, azaz a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság hosszú hagyományokra visszatekintő évindító felmérését logisztikai, illetve beszerzési szakemberek és jórészt gyártó, termelő profilú vállalatnál, nagy szervezetben dolgozók töltötték ki. Az idei év mottójaként a következő fogalmazható meg: „Légy mindig… Tovább olvasom »Csináld! Fejleszd! Tervezd újra! – Stratégiaváltás, átalakult munkavégzés és alkalmazkodás a piaci változásokhoz

Egy éve ülünk a koronavírus-hullámvasúton: de tényleg ugyanott tartunk, mint tavaly?

  • Bódia Lilla Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   
Jött az első, amit akkor talán még nem is neveztünk hullámnak, majd jött a második, aminek már sorszáma is volt, és gondolni sem mertünk rá, hogy folytatás is lesz. Ma pedig 370 nappal a legelső korlátozások kihirdetése után, éppen a… Tovább olvasom »Egy éve ülünk a koronavírus-hullámvasúton: de tényleg ugyanott tartunk, mint tavaly?

Az ősz a(z) (újra)tervezés időszaka – útmutató a túléléshez, sikerhez

  • Bódia Lilla Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   
Mindig nehéz előrejelezni, hogy mi történik a gazdaságban, a vállalkozásokkal a következő években vagy akár egy hosszabb, stratégiai időtávban. Ráadásul tavasszal, a koronavírus-járvány kitörése felülírt jó néhány üzleti modellt és üzleti tervet. Munkánk során mi is szembesültünk azzal, hogy amit… Tovább olvasom »Az ősz a(z) (újra)tervezés időszaka – útmutató a túléléshez, sikerhez

Napindító konferenciahívás a lakásunk teraszáról vagy egy kávé az irodában a kollégákkal?

  • Péli Zsombor Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
A koronavírus-járvány a korábban megszokott életünket fenekestül forgatta fel. Sok vállalkozás iparág-váltásra, míg számos munkavállaló saját maga átképezésre kényszerült az év első felében; de voltak, akik a megélhetésüket is elvesztették. A Danube Capital csapata ebben az időszakban otthoni munkavégzésre (home… Tovább olvasom »Napindító konferenciahívás a lakásunk teraszáról vagy egy kávé az irodában a kollégákkal?

A német soros elnökség és V4-együttműködés az Európai Unió intézményeiben

  • Erdélyi Dóra Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   
Az Európai Unió egyik intézményében, az EU Tanácsában a tagállami miniszterek adnak egymásnak rendszeresen találkozót, hogy megtárgyalják és elfogadják az uniós jogszabályokat és összehangolják a szakpolitikai intézkedéseket (pl. adóügy, egészségügy, energiaügy, foglalkoztatás). A testület munkáját a Tanács elnöki tisztségét betöltő… Tovább olvasom »A német soros elnökség és V4-együttműködés az Európai Unió intézményeiben

A családi értékmegőrzés egyik legfontosabb tényezője: a szocio-emocionális vagyon

  • Péli Zsombor Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
A generációváltás a hazai KKV-szektorban az elmúlt évtized egyik meghatározó témaköre és minden bizonnyal a következő évtizedben is az lesz. Hazánkban 200 ezer vállalkozást és 700 ezer munkahelyet érint aktuálisan a családi vállalkozások utódlásának kérdése. A 30-40 éve létrejött cégek… Tovább olvasom »A családi értékmegőrzés egyik legfontosabb tényezője: a szocio-emocionális vagyon

1 éves a Danube Capital!

  • Danube Capital Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   
8784 óra, azaz pontosan 366 nap telt el a Danube Capital indulása óta. Az induláskor számos nehézséggel kellett megküzdenünk a cégbírósági bejegyzéstől kezdve a hivatali bejelentéseken át az IT-rendszerünk telepítéséig. De egyértelmű, hogy megérte. Hiszen hogyan adhatnánk ügyfeleinknek, a KKV-knak… Tovább olvasom »1 éves a Danube Capital!

A generációváltás valójában családi értékmegőrzés

  • Veisz Ákos Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
A Danube Capital vezérigazgatója, Veisz Ákos a generációváltás témájában tartott előadást a Tudatos felkészülés a generációváltásra című Hiventures-Portfolio KKV Tőkefinanszírozás konferenciáján; a kapcsolódó portfolio.hu beszámoló itt érhető el. Évek óta meghatározza a közbeszédet a generációváltás kérdésköre. Sokszor az az érzésünk,… Tovább olvasom »A generációváltás valójában családi értékmegőrzés

Változások újratöltve – változásmenedzsment koronavírus idején

  • Péli Zsombor Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 8 perc   
Az elmúlt hónapokban a COVID-19 koronavírus jelentős hatással volt hazánk szinte minden vállalatának működésére. Vannak ágazatok, amelyeket teljesen megbénított; vannak, amelyek takaréklángon égnek. Akadnak olyanok is, amelyek soha nem látott módon tudtak növekedni az extrém körülmények között. Egy biztos: a… Tovább olvasom »Változások újratöltve – változásmenedzsment koronavírus idején

COVID-19: a vírus, ami trójai falóként épült be életünkbe és felülírt jó néhány üzleti modellt

  • Bódia Lilla Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
Budapesten és Pest megyében még életben vannak a kijárási korlátozások, míg május elején – hosszú kényszerpihenő után – megindult a vidéki élet: újra nyithatnak üzletek, éttermek. Sokan látszólag fellélegezhetnek, azonban az elmúlt hetek megpróbáltatásai sok esetben nyomot hagytak az embereken,… Tovább olvasom »COVID-19: a vírus, ami trójai falóként épült be életünkbe és felülírt jó néhány üzleti modellt

Fontos tényezőre világított rá a koronavírus: ez is kell a versenyképességhez

Talán soha nem is volt még ennyire kiélezett a helyzet egészségünk megőrzésével kapcsolatban, mint napjainkban. Létfontosságú a munkáltatóknak, hogy dolgozóik a megfelelő létszámban és vitalitásban végezzék mindennapi munkájukat; ha megoldható, akár még otthonukból is. Az elmúlt időszak még inkább rávilágított,… Tovább olvasom »Fontos tényezőre világított rá a koronavírus: ez is kell a versenyképességhez
Van az a régi anekdota az ingyen ebédről. Amikor két közgazdász sétál a parkban, az egyik meglát egy száz dollárost, majd szól a másiknak, látod, egy százas. Erre ő: biztos nem az, ha az lenne valaki már felvette volna. És mi lenne, ha nem egy száz dollárost látnánk meg az utcán heverve, hanem mondjuk egy hordó olaj ára -40 dollár lenne? Már valaki biztos megvette volna az összeset! Jó ez a szó ide egyáltalán, negatív árat megveszek? Hát hétfőn ez történt. A májusi lejáratú WTI olaj ára -37 dolláron számolódott el, azaz hordónként 37 dollárt kapott az, aki elvitte. Senkinek sem kellett. A negatív ár persze csak technikai, hiszen lejárat előtti utolsó nap volt, a forgalom sem volt benne számottevő, de egy olyan esemény volt, ami egy csapásra felülír mindent. Az olaj és bármilyen pénzügyi termék esetében több ezer, több tízezer napnyi adat alapján arra következtethettünk, hogy az árfolyam sohasem lehet negatív, viszont a hétfői esemény, azonnal felülírja a megelőző ezer, vagy több tízezer napunk megfigyelését. Ne keverjük a bizonyíték hiányát a hiány bizonyítékával. Azért, mert valamit nem hallottunk, nem láttunk még nem jelenti azt, hogy nem is létezik. A hétfői esemény tehát felülírt jó pár közgazdasági tételt, mondjuk ez annyira nem meglepő, de az is kérdés, hogy a hétfői, keddi árfolyammozgást hogyan számszerűsítjük? Hogyan számolunk például loghozamot? A hétfői nap eseményét a modellek sem fogják tudni kezelni. Kiugró értékként kezeljük és vegyük ki az adatok közül? Akkor pedig a fenti bizonyíték hiányának mondunk ellent. Azért, mert kitöröljük az elemzendő adatok közül, a probléma még nem szűnik meg. Ha a kereskedők, és itt inkább a spekulánsokat értjük, túl sok pozíciót vesznek fel, akkor egy olyan piacon, mint az olaj, általában a nyersanyagot felhasználók mentik ki őket a szorult helyzetből. A spekuláns nem akarja, hogy leszállítsák neki, ebben az esetben az olajat, hanem nyereséget akar elérni. Ekkor jönnek a felhasználók, például olajfinomítók; de más iparág is használ olajat; akiknek van tárolókapacitásuk, ráadásul kell is nekik nyersanyag. Gyorsan belépnek a piacra és ők megveszik azt, amitől a spekulánsok az utolsó napokban, órákban gyorsan meg akarnak szabadulni. De 2020 nem szokványos év. Bármennyire is harsogja a mainstream média, hogy minden rendben van, a több, mint 60%-ot eső olajár sem ezt tükrözi, a lassan 20%-os amerikai munkanélküliségi ráta sem erősít meg minket abban, hogy nincs itt semmi látnivaló. Lassul a gazdaság, és nem kell annyi olaj, ráadásul az utóbbi időszakban annyit hoztak a felszínre, hogy az összes tározó tele lett. A hétfői napon nem volt, akinek kellett volna az olaj felhasználásra, a spekulánsoknak viszont el kellett adnia. Azért valószínűleg senki sem akar úgy járni, mint az Overnight című filmben, amikor a határidős kereskedő házának bejáratához egyik reggel leborítottak jó pár tonna búzát, mert nem zárta a pozícióját előző nap. Az utóbbi napokban természetesen megjelent a lakosság is az olajban. Az amerikai piacon lévő olaj kitettségű ETF-ekben meredeken emelkedett az új kibocsátás, és ami ezzel a gond, hogy ezek az ETF-ek is a határidős piacon veszik fel a pozíciót. Az egyik ilyen likvid, jól kereskedhető és közkedvelt ETF az USO. Ennek az ETF-nek február közepén még 148 millió darab jegye volt kibocsátva, ma már ez 1,2 milliárd darab, azaz 7-szeres növekedés. Ez pedig azt is jelenti, hogy egyre több pénzt kell elköltenie az ETF-nek, hiszen növekszik benne a vagyon a beáramlásnak köszönhetően. Mi várható az elkövetkezendő időszakban? Ahogy írtuk fentebb, a hétfői esemény technikai volt. Az olaj ára nem negatív, az amerikai WTI 20, a Brent hordónkénti ára 25 dollár körül alakul az írás pillanatában. Most azonban elérkezhet az az időszak, amikor nem csak azt kell figyelembe venni, hogy merre megy a gazdaság, mit lép az OPEC, hanem a szállítás, tárolás költségeit, lehetőségeit is számba kell venni, amelyeknek, mint az látszott a hét elején, nagy hatása lehet a határidős jegyzésekre. És mellette felül kell írni jó pár modellt és néhány közgazdasági alaptételt is.

A fekete (arany)

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
Van a régi anekdota az ingyenebédről. Amikor két közgazdász sétál a parkban, az egyik meglát egy százdollárost, majd szól a másiknak, hogy: “nézd, itt egy százas!”. Erre ő: “biztos nem az, ha az lenne, valaki már felvette volna.” És mi… Tovább olvasom »A fekete (arany)

Egy kreatív cím a kreativitásról

  • Péli Zsombor Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
A LinkedIn minden évben felmérést készít, hogy megtudja, melyek az aktuálisan legkeresettebb soft és hard skillek a munkaerőpiacon. A legnépszerűbb készségeket rangsoroló listát több, mint 600 millió felhasználó és 20 millió állásajánlat preferenciáit megvizsgálva állítják össze. A munkáltatók által legkeresettebb… Tovább olvasom »Egy kreatív cím a kreativitásról

Ennek a bejegyzésnek az olvasását ne delegáld!

  • Péli Zsombor Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
Ha sikerül mikro- vagy kisméretű vállalkozás vezetőjeként a növekedés útjára állítani cégünket, akkor előbb-utóbb találkozunk ezzel a tényezővel. Ha vállalatunk már közepes méretű, akkor már valószínűleg alkalmaztuk ezt a készséget vagy legalábbis kellett volna alkalmaznunk. A soft skillekről szóló sorozatom… Tovább olvasom »Ennek a bejegyzésnek az olvasását ne delegáld!

Milyen innovációknak kellett volna mára megvalósulnia?

  • Somosi Éva Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
A 2020-as évekre számos sci-fi film és regény vetített elő hol optimistább, hol inkább sötétebb jövő képet. Isaac Asimov 1983 szilveszterén a számítástechnika és az automatizáció elterjedését jósolta harmincöt évvel későbbre. Arra számított, hogy napjainkra mind az ipart, mind a… Tovább olvasom »Milyen innovációknak kellett volna mára megvalósulnia?

EQ nélkül mit érek én?

  • Péli Zsombor Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
Előző publikációm a soft és hard skillekről szólt, illetve arról, hogy miért fontosak ezek mindenki számára a sikeres munkavégzéshez. A soron következő bejegyzéseimben egy-egy soft skillre koncentrálok. Arról is szó lesz, hogy miként hasznosulnak a mindennapi munka során, legyen szó… Tovább olvasom »EQ nélkül mit érek én?

A vállalatok jövője a soft skill-eken múlik

  • Péli Zsombor Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
Ezzel a publikációmmal útjára indítok egy sorozatot, amelynek középpontjában a soft skillek, azaz a ”puha” készségek állnak. A technológia rohamos fejlődése, illetve a robotok megjelenése a munkaerőpiacon megnehezíti a jó munkahelyi teljesítmény pontos meghatározását. Az, hogy valakinek a teljesítményét csupán… Tovább olvasom »A vállalatok jövője a soft skill-eken múlik

Rubik-kocka, gyufa, golyóstoll – hogyan érdemes innoválni?

  • Somosi Éva Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
A westernfilmek gyakori jelenete, hogy a főhős a falon végighúzott gyufával gyújtja meg a szivarját. Ennek a férfias mozdulatnak Irinyi János vetett végett az 1936-ban feltalált biztonsági gyufájával. Irinyi a gyufa fejében lévő fehérfoszfort káliumklorát helyett ólomdioxiddal keverte, melynek köszönhetően… Tovább olvasom »Rubik-kocka, gyufa, golyóstoll – hogyan érdemes innoválni?
A december szinte évek óta a megszokott menetrendben telik számomra. Nem a ház feldíszítéséről van szó, azt meghagyom a család lány tagjainak. Sokkal inkább arról, hogy ilyenkor kezdem el azokat a könyvcímeket begyűjteni, melyeket a következő évben el szeretnék olvasni. Ilyenkor mindig valami új célt tűzök ki magam elé, például, hogy minden hónapban elolvasok bizonyos számú könyvet, vagy csak egy bizonyos témában olvasok. Az év ebben a részében jönnek a szokásos kérdések a családtól: mit szeretnél karácsonyra? Így általában van válaszom a kérdésre. Aztán ezt a stratégiát az élet általában felülírja, és jobb esetben valamikor tavasz végén, rosszabb esetben már februárban borul minden. De 2019 kiemelkedő volt, mert számos olyan könyv akadt a kezembe, ami érdekes volt, és még a menetrendet is tudtam tartani. Előre le szeretném szögezni, hogy nem szándékozom Bill Gates (link) nyomába lépni, aki minden év decemberében közzéteszi azt az öt könyvet, amit elolvasott és ami nagy hatással volt rá. Természetesen a világ leggazdagabb emberének listáját én is át szoktam futni, de inkább számos más forrásból szoktam inkább informálódni. A fentiekből valószínűleg már mindenki számára világossá vált, hogy ez könyvajánló lesz a teljesség igénye nélkül.

“Minél többet olvasol, annál butább lesz az ellenséged”

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 12 perc   
A december szinte évek óta a megszokott menetrendben telik számomra. Nem a ház feldíszítéséről van szó, azt meghagyom a család lánytagjainak. Sokkal inkább arról, hogy ilyenkor kezdem el azokat a könyvcímeket begyűjteni, melyeket a következő évben el szeretnék olvasni. Ilyenkor… Tovább olvasom »“Minél többet olvasol, annál butább lesz az ellenséged”

Stratégiai gondolkodás – avagy „Jóval azelőtt kezdj el kutat ásni, mielőtt szomjas lennél!”

  • Bódia Lilla Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
A stratégia az egyik legrégebbi fogalmaink közé tartozik, mely katonai gyökerekre vezethető vissza. Az ókori görögök és kínaiak már i.e. 300-400 körül is felismerték, hogy háborúik kimenetelét nem lehet a véletlenre bízni. Az fog győzedelmeskedni, aki világos céllal rendelkezik, melynek… Tovább olvasom »Stratégiai gondolkodás – avagy „Jóval azelőtt kezdj el kutat ásni, mielőtt szomjas lennél!”