A home office hosszú távú hatásai

  • Péli Zsombor Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   

Alig több, mint egy hónapja írtam a hazai és globális home office helyzetről. Akkor még az újonnan azonosított koronavírussal fertőzöttek száma 200-300 körül volt, a második hullám még csak kopogtatott az ajtón. Augusztus végén még reménykedhettünk, hogy idén télen már nem a járványveszély miatt fognak az irodai dolgozók otthonról dolgozni, hanem azért, mert megtehetik. Ehhez képest berobbant a második hullám és sokan azt mondják, a java még hátra van. De próbáljuk meg azt vizionálni, hogy lecsengett a koronavírus-járvány, nincsenek maszkok, nincs határzár és 11 órakor bezáró vendéglátóhelyek. A munkáltatók, ahol megtehetik, engedik az irodai dolgozóknak az általuk preferált heti 2-3 nap otthoni munkavégzést. Hogyan hat mindez a szociális életünkre? Kevesebb irodaház épül a jövőben? A vidéki lakhatás vonzóbbá válik? A környezetünk profitál majd mindezekből?

Kezdjük talán a képlet legfontosabb elemével, a munkavállalóval. Milyen hatással lesz a munkavállalókra, ha huzamosabb ideig heti 2-3 alkalommal az irodán kívülről dolgoznak? Az ingázással járó stresszhelyzetek (forgalmi dugó, átszállások, kimaradó járatok) száma és gyakorisága csökkenni fog. Azonban a munkából fakadó stresszt otthon sem lehet elkerülni. Szakértők szerint jóval nehezebben birkózunk meg például egy sikertelen projekt okozta stresszhelyzettel, ha egyedül vagyunk otthon. Az irodában csapatként, egymást támogatva élhetnénk át ezt a nehézséget; míg otthon, egyedül ilyenkor érthetően a negatív gondolatainkkal vagyunk bezárva.

A megbeszélések és tárgyalások online térbe való átköltözése sokak szerint abszolút pozitív hatással van azok időtartamára és fókuszáltságára. Azonban nagy kihívást jelenthet az online tárgyalások során mások reakciójának, testbeszédének olvasása és az arra való reagálás is. Ezen pedig üzletek is könnyen elbukhatnak. Épp ezért a fontosabb üzleti tárgyalásokat érdemes lehet továbbra is személyesen megejteni.

Ha a belvárosi irodisták heti 2-3-szor otthonról dolgoznak, a nagyvárosok központjai ugyan nem fognak kiürülni, azonban az agglomeráció kisebb városainak központjába életet lehelhet a helyzet. Az irodai dolgozók otthonról is szívesen kimennének ebédelni valahova, így egy 10-20 ezres város gond nélkül eltarthat legalább 2-3 ilyen helyet a már meglévőkön kívül. Az otthonról való munkavégzés ehhez hasonló hatások révén a kisebb vidéki városok gazdasági felfutásához vezethet.

Az ingatlanpiac oldaláról vizsgálva a jelenséget azt láthatjuk, hogy számos vállalat jövőbeni igényeit kielégítheti a jelenlegi irodaterületük kétharmada-fele. Ez számos kérdést felvet a vírus előtt szárnyaló fővárosi irodapiac tekintetében. 2019 végén a budapesti modern irodaházak üresedési mutatója 5,6%-ra csökkent. A 2020-ra tervezett 229 ezer négyzetméternyi új irodaterület még minden bizonnyal meg fogja találni a bérlőit, azonban a jövőben közel sem biztos, hogy életszerű lesz a fővárosi modern irodaterület évi 6% fölötti bővülése.

Ha egyes vállalatok a meglévő irodaterületüket 30-40%-kal csökkentenék, jelentős irodakapacitás szabadulna fel. Ez egyrészt jelentősen csökkentené a vállalatok költségét, másrészt a bérbeadók törhetik majd a fejüket, hogy mihez kezdenek a felszabadult négyzetméterekkel. A közösségi irodák piaca viszont kifejezetten jól járhat közép- és hosszú távon.

De nem csak az irodapiacot érinti az otthoni munkavégzés elterjedése: a jelenlegi lakáspiaci trendek is megfordulhatnak, változhatnak. Ha nem kell naponta ingázni munkahelyünk és otthonunk között, akkor vonzóbbak lehetnek az agglomeráción kívül eső települések jóval olcsóbb négyzetméterárai. Főleg, ha azzal tervezünk, hogy dolgozószobát is kialakítunk majd otthonunkban, ahonnan heti 2-3-szor dolgozhatunk. A falusi CSOK hatására a járvány előtt már elindulni látszott a vidéki lakások/házak irányába való elmozdulás a fővárosi ingatlanok kárára. A home office jelensége ezt a trendet csak erősítheti. Az idén nyáron valóban magyar tengerré változó Balaton, illetve annak környéke például nagy nyertese lehet a lakáspiaci átalakulásnak.

A járványhelyzet elején sorra jelentek meg a cikkek arról, hogy az ingázók otthonmaradásával mennyi károsanyag-kibocsátás marad el és hogy mennyit profitálhat ebből a környezetünk. Az ingázások visszaszorulása mellett gyakran elhangzik még az „otthon kevesebb papírt használunk” érv is, ami szintén a home office pozitív környezeti hatásaira kíván rámutatni. Azonban közelebbről megvizsgálva nem ilyen egyszerű a helyzet. Az irodai épületeket arra tervezték, hogy jóval hatékonyabb legyen az energiafogyasztásuk, mint a lakóépületeknek. Ha egy irodaház egyetlen emeletét fűtjük be télen 22 fokra sokkal kevesebb energiát használunk el mintha, 40-50 lakást fűtenénk fel. A korábban már említett videokonferenciák alatt is áramot használunk. A CMSWire kutatása szerint egy 60 perces ultra HD videóhívás során résztvevőnkként 2,8 kg széndioxid termelődik az energiafogyasztásunkból. A történet tehát itt sem fekete vagy fehér.

A távmunka térnyerése az élet számos területén hatással lesz mindennapi életünkre, városainkra és a környezetünkre is. Ezernyi pozitív hatása várható, de megannyi negatívval is számolni kell. Véleményem szerint nagyon sok múlik azon, hogy mi hogyan állunk a kérdéshez, hiszen még nincsenek kiforrott sémák és kitaposott ösvények.

Rajtunk múlik, hogy a legtöbbet hozzuk ki a helyzetből, legyen szó a saját jólétünkről, szociális kapcsolatainkról vagy a felszabadult irodaházak hasznosításáról. A globális felmelegedést sem a home office fogja megállítani, de közösen odafigyelve úgy alakíthatjuk a járvány utáni új munkavégzési rendünket, hogy mi is és földünk is profitáljon belőle.

Szeretne hasonló cikkekről folyamatosan értesülni?

  • Engedélyezze a böngésző általi weboldal-értesítéseket, így az új blogbejegyzéseinkről azonnal értesülhet.
  • Iratkozzon fel hírlevelünkre ezen a linken, így az új blogbejegyzéseinkről havonta, e-mailben értesülhet.