tőzsde

Előrejelezhetők-e az árfolyammozgások: Hurst-exponens II. rész

  • Rácz Balázs Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
Korábban már publikáltam egy blogbejegyzés a Hurst-exponensről. Egy olyan statisztikai módszerről írtam, amely segíthet a tőzsdén az árfolyamok irányának azonosításában. Egy példán keresztül szeretném bemutatni, hogy egy tőzsdei instrumentum esetében hogyan alkalmazható a Hurst-exponens, vagyis bemutatásra kerül, hogy látható-e trendkövető… Tovább olvasom »Előrejelezhetők-e az árfolyammozgások: Hurst-exponens II. rész
Ötezer dollár. Ekkora büntetést kapott a kosárlabda legenda, Michael Jordan, 1984-ben, minden egyes alkalommal, amikor a pályára lépett. A kosárlabda legenda ugyanis olyan cipőt hordott, amely szembement az NBA (Észak-Amerikai Profi Kosárlabda Bajnokság) öltözködési irányelveivel, amely szerint a cipőnek minimum 51%-ban fehér színt kell tartalmaznia, a maradéknak pedig összhangban kell lennie a csapat színeivel. Ezt a szabályt később, a 2000-es évek végén eltörölték. A Nike Air Ship-re keresztelt kosárlabda cipő, a Jordan I. prototípusa volt. A következő évben pedig a cég nagyot dobbantott, és 1985 áprilisában a nagyközönség számára is elérhetővé tette az akkor már Jordan I. nevű lábbelit. Elindult a sikersztori, amit ma Air Jordan-nek nevezünk. A botrányt a Nike természetesen kihasználta, hiszen a tiltott gyümölcs mindig édesebb. Így a Jordan I. marketingje arra épült, hogy azt betiltották, és hogy a Nike átvállalata a meccsenkénti 5 ezer dolláros, azaz egész évben 410 ezer dollárra rúgó büntetés összegét is. De igazából Jordan sohasem használta hivatalos meccsen a Nike által marketingolt fekete/piros Jordan I.-est ezt, a bárki számára megvehető modellt. Mindehhez persze szerencse is kellett. Jordan ugyanis a Convers-zel (ma már ez is a Nike-hoz tartozik) szeretett volna szerződést kötni, de az a cég már több nagyobb nevű sztárt szponzorált, mint például Magic Johnsont. Aztán Jordan az Adidasban gondolkozott, de ott meg épp menedzsment váltás volt. A Nike adott először ajánlatot Jordannek. Ezzel ő felkereste az Adidast is, hogy adjanak valami közelítő ajánlatot, de nem kapott, így maradt a Nike. Lehet „urban legend”, de az Adidas szerint azért utasították vissza, mert nem volt minimum 210 centiméter magas, pedig állítólag kétszer annyit adtak volna neki, mint a Nike. Hogy Jordan mennyiért szerződött le a Nike-kal kérdéses. Ahány nyilatkozat, annyi összeg. Phil Knight a Nike alapítója éves 250 ezer dollárra emlékszik, mások 500 ezret mondanak, amely öt évre szólt évente. De van olyan riport is, amely öt évre 7 milliót állít. Mindenesetre bármelyik legyen az igaz, mindegyik magas összegnek számított, hiszen akkor az egyik legnagyobb deal a New Balance és James Worhty (kosárlabda) között jött létre, amely összege 150 ezer dollár volt és nyolc évre szólt. Az biztos, hogy a Nike belecsempészett még egy plusz dolgot a szerződésbe, Jordan a bevétel bizonyos százalékát megkapja, és ha a cipő értékesítése nem éri el három év alatt a hárommillió dollárt, akkor kiléphet a szerződésből

5000 dollárból 3 milliárdig – Michael Jordan cipőinek megdöbbentő sztorija

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 8 perc   
5000 dollár. Ekkora büntetést kapott a legendás kosárlabdázó, Michael Jordan 1985-ben minden egyes alkalommal, amikor a pályára lépett. A kosárlabda legenda ugyanis olyan cipőt hordott, amely szembement az NBA (Észak-Amerikai Profi Kosárlabda Bajnokság) öltözködési irányelveivel, amely szerint a cipőnek minimum… Tovább olvasom »5000 dollárból 3 milliárdig – Michael Jordan cipőinek megdöbbentő sztorija

Ókori iránymutatás az árfolyammozgásokhoz: Hurst-exponens és a tőzsde

  • Rácz Balázs Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
A tőzsdei árfolyamok mozgásának megfigyelésekor felmerül a kérdés: vajon véletlenszerűen mozognak-e az árfolyamok, illetve létezik-e olyan módszer, amelynek segítségével előrejelezhetők a mozgások? Rögtön az elején érdemes tisztázni, hogy nem lehetséges az árfolyamok hajszálpontos jövőbeli értékét megmondani, mégis létezik olyan statisztikai… Tovább olvasom »Ókori iránymutatás az árfolyammozgásokhoz: Hurst-exponens és a tőzsde

A népszerű befektetés, amely felerősítheti a tőzsdei eséseket

  • Rácz Balázs Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
A legutóbbi blogbejegyzésemben is utaltam rá, hogy az elmúlt évtizedben nagyon jelentős volt a passzívan kezelt befektetési alapok előretörése. Az alábbi ábrán is jól látható, hogy a bikapiac elején (2009-ben) majdnem 3:1 arányban vezettek az aktívan kezelt alapok a passzívakkal szemben,… Tovább olvasom »A népszerű befektetés, amely felerősítheti a tőzsdei eséseket
Mi most nem dobjuk ki az üzleti hírek oldalát, már csak azért sem, mert az esetünkben arról szól, hogy a Hasbro megvette a Peppa malacot is birtokló Entertainment One céget, 4 milliárd dollárért. Előző két bejegyzésemben arról volt szó, hogy hogyan futottak zátonyra a vétel időpontjában nagyon is kecsegtető jövőképpel rendelkező felvásárlások. Most pedig egy olyan tranzakciót vizsgálunk meg, amely a napokban zárult. A játékok esetében, még ha speciálisan kisgyermekek számára is készül(t), nem lehet elmenni amellett, hogy a világ változik, és ma már kevesebbeket érdekel önmagában például a Barbie, amely 60 éve van a piacon (igaz a termék értékesítése újra növekszik). A tabletek, okoseszközök, a digitális világ itt is átvette az uralmat. A Mattel egyik problémája éppen az volt, hogy elmaradt a digitális, média tartalom a játékok mellől, illetve legnagyobb versenytársa a Hasbro sokkal agresszívabban használta ezt ki. Így a cég új vezetője (Ynon Kreiz) változtatni akar, és a játékgyár figuráit a digitális eszközökre (tv, film, sorozat, alkalmazások) viszi. Meg is alapították a Mattel Creations-t, a cégen belüli filmstúdiót. A legtöbb elemző szerint ezt 10 éve kellett volna ezt meglépni… Továbbá az sem segítette a céget, hogy értékesítésének 8%-a a Toys ’R’ Us játékkiskereskedőhöz köthető, amely 2017-ben csődbe ment. Ráadásul évekkel ezelőtt a Disney hercegnők gyártója a volt a cég, amit aztán átengedett a Hasbronak

Peppa malac: a 12 milliárd forintos rajzfilmfigura

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 7 perc   
–          Van egy ötletem. Szerencsére elhoztam az újságomat. Egy lap elég is lesz (a papírhajóhoz). Melyik nélkülözhető? A hírek? A sport? A divat! –          Ne a divat oldalt! –          Jó, legyen az üzleti hírek. /Peppa malac, 2. évad 11. rész/… Tovább olvasom »Peppa malac: a 12 milliárd forintos rajzfilmfigura

Erős negyedéves számok a Masterplasttól – 874 forint a célárfolyam

  • Rácz Balázs Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 3 perc   
A Masterplast múlt héten érkezett második negyedéves gyorsjelentését követően megerősítettük a részvényre vonatkozó 874 forintos célárfolyamunkat. Ez pedig több, mint 20%-os felértékelődési potenciált jelent az aktuális árfolyamhoz viszonyítva. A Masterplast csoport árbevétele 6%-kal növekedett 2019 második negyedévében 2018 azonos időszakához… Tovább olvasom »Erős negyedéves számok a Masterplasttól – 874 forint a célárfolyam

Wirecard: Átmeneti megingás után tovább emelkedhet az árfolyam

  • Rácz Balázs Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 8 perc   
A Wirecard a világ egyik vezető vállalata a nemzetközi elektronikus fizetési megoldások terén. A társaság árbevétele évek óta dinamikusan bővül, 2016-2018 folyamán megduplázódott és elérte a 2 milliárd eurót. Idén év elején azonban egy botrány tépázta meg a vállalat hírnevét… Tovább olvasom »Wirecard: Átmeneti megingás után tovább emelkedhet az árfolyam
Ebben az évben a legtöbb elemzőház komoly visszaeséssel számol(t) a vállalati eredmények kapcsán. Ennek egyrészt technikai oka van, hiszen 2018 azért is lett kiemelkedő, mert az év elején a Donald Trump által vezetett kormány társasági adócsökkentést és több, munkavállalókat érintő teher csökkentését vezette be. Ennek során a korábbi 35%-os társasági adó 21%-ra csökkent. Azt persze gyorsan le kell szögezni, hogy a globális piacokra is termelő S&P500 vállalatai a legritkább esetben fizették ezt a magas rátát. Az leginkább csak a belföldön árbevételt elérő kiskereskedelemre és egészségügyre volt jellemző, a többi társaságot inkább 30% alatt néhány százalékponttal terhelte ez az adónem.

Mind arany, ami fénylik

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   
Ebben az évben a legtöbb külföldi elemzőház komoly visszaeséssel számol(t) az amerikai vállalati eredmények kapcsán. Ennek egyrészt technikai oka van, hiszen 2018 azért is lett kiemelkedő, mert az év elején a Donald Trump által vezetett kabinet társasági adócsökkentést és több,… Tovább olvasom »Mind arany, ami fénylik

A növekvő Vraylar-értékesítéseknek köszönhető a Richter erős második negyedéves eredménye

  • Rácz Balázs Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
Tovább nőtt a Richter második negyedéves árbevétele, a 8,5%-os bővülés elsősorban a Vraylarhoz köthető magasabb royalty (szellemi termékek felhasználása után fizetett díj) bevételnek, illetve az értékesítéshez köthető mérföldkő bevételnek köszönhető. A főbb sorokon sikerült az elemzői konszenzust felülmúlnia a társaságnak,… Tovább olvasom »A növekvő Vraylar-értékesítéseknek köszönhető a Richter erős második negyedéves eredménye

MOL: A finomítás-kereskedelemnek köszönhető az erős második negyedéves eredmény

  • Rácz Balázs Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
A MOL második negyedéves beszámolója összességében kedvező számokat tartalmazott, a társaságnak minden eredménysoron sikerült a várakozásokat felülmúlnia. A legnagyobb meglepetést a finomítás-kereskedelem üzletág okozta; ugyanis a kedvezőtlen külső környezet ellenére (a finomítói árrések alig tudtak elrugaszkodni az 5 éves mélypontjukról)… Tovább olvasom »MOL: A finomítás-kereskedelemnek köszönhető az erős második negyedéves eredmény

Karcsúsít a Siemens, de mit jelent ez az árfolyam szempontjából?

  • Rácz Balázs Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 3 perc   
A Siemensnél jelentős változások vannak folyamatban, amelyeknek az irányát a Vision 2020+ nevű stratégiában jelölte ki a társaság menedzsmentje. Hosszú távon 4-5 százalékos organikus bevételnövekedést vár a Siemens, miközben a profitrátát a 11–15 százalék közötti sávba szeretné emelni, ami a… Tovább olvasom »Karcsúsít a Siemens, de mit jelent ez az árfolyam szempontjából?
Az előző, zombi cégekről szóló írásunkat ott fejeztük be, hogy a „junk bond”, azaz az olyan társaságok kötvényei, amelyek rossz pénzügyi helyzetben vannak és nagy valószínűséggel az elkövetkezendő években akár csődöt is jelenthetnek, nem jelenti a történet végét. A zombi cégeken kívül a másik halmaz, amelyre figyelni kell a jövőben a „fallen angels”, azaz a bukott angyalok. De kik is ők?

A bukott angyalok

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   
Az előző, zombicégekről szóló írásomat ott fejeztem be, hogy a bóvli kötvények („junk bond” – azaz az olyan társaságok kötvényei, amelyek gyenge pénzügyi helyzetben vannak és nagy valószínűséggel a következő években becsődölhetnek – nem jelentik egy történet végét. A zombicégeken… Tovább olvasom »A bukott angyalok

874 forintra emelkedett a Masterplast részvények célárfolyama

  • Rácz Balázs Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 2 perc   
Több, mint 20 százalékos felértékelődési potenciált jelent a Masterplast részvényekre vonatkozó magasabb célárfolyam, amely 805 forintról változott 874 forintra. A Masterplast fő tevékenységét jelentő szigetelő- és egyéb építőanyagok gyártását és értékesítését nagymértékben befolyásolja a külső gazdasági, iparági környezet alakulása. Az… Tovább olvasom »874 forintra emelkedett a Masterplast részvények célárfolyama