tőzsde

Rekordprofit, 2010 óta 10-szerező árfolyam, az egész világ meghódítása. Az előbbiek, röviden, tömören a mai tőzsdén jegyzett gyorséttermek közös jellemzője. Annak ellenére, hogy a közbeszédben sokszor, mint pejoratív jelző jelenik meg, nehéz látni olyan egységet, ahol ne lennének tömött sorok. Meg is van ennek az eredménye, mondják sokan, a lakosság túlnyomó része elhízott (mármint bizonyos országokban). Mégis van racionális oka a gyorsétteremnek: az emberek bizonyos esetekben nem a várható értéket, a hasznosságot maximalizálják, hanem a kockázatokat próbálják minimalizálni. Egy gyorsétterem esetében, amit várunk az nem túl nagy dolog (közgazdaságilag azt mondanánk, hogy az átlaghozam alacsony), cserében ennek alacsony a volatilitása. Bárhova mész a világban, ugyanabban a gyorsétteremben nagy valószínűséggel ugyanazt a minőséget kapod, nem kell a helyi ételek kockázatát elviselni. Kockázat kiiktatva – probléma megoldva. És még egy: a gyorséttermek jól prosperálnak, mert nincs, vagy legalábbis eddig nem volt olyan társadalmi-gazdasági kisebbség, amely fellépett volna ellene, például a „transzzsír-ellenzők”. (Tudom, hogy ilyen nem létezik, vagy mégis)? 2020-ban a gyorséttermek listája az egységek száma szerint a következőképpen nézett ki: Itt pedig a 13 legnagyobb amerikai, tőzsdén jegyzett gyorsétterem átlagos árfolyamváltozása 2010 elejétől: De mi a helyzet akkor, ha nem csak egy értékpapírszámlát szeretnénk nyitni és venni pár darab részvényt, hanem konkrétan éttermet szeretnénk nyitni? Nos, ez nem egyszerű mulatság. A KFC esetében a következőképpen néz ki a költséglista: A KFC tulajdonosa, azaz a YUM Brands megköveteli, hogy a vállalkozónak legyen 1,5 millió dollár vagyona és 750 000 dollár likvid eszköze. Ez utóbbi abban az esetben fontos, ha valami nem várt esemény bekövetkezik, de ez fedezi azt az időszakot is, amíg a hely nem profitábilis. Az étterem kiépítése, eszközökkel és az ingatlannal együtt 700 000 és 1,2 millió dollár között mozog. Emellett még szükséges befizetni egy egyszeri 45 ezer dolláros franchise-költséget, de ez már egészen kis összeg a fent említettekhez képest. Az éves folyó költség a teljes bevétel 10%-a minden egyes üzleti periódusban, ami körülbelül 100 000 dollár. Ez utóbbi a royalty és a hirdetési költséget tartalmazza. Azaz látszik, hogy itt egy kezdő befektetés kb. 1,4 és 2,7 millió dollár között van. Fontos hangsúlyozni, hogy az adatok az USA piacára vonatkoznak, de arányaiban nem lehet nagyon más a hazai viszony sem. A fellelhető információk alapján egy hazai McDonald’s étterem megközelítőleg 200 milliós kezdő befektetést igényel. Amennyiben összehasonlítjuk például a Subway hazai és USA piac árait akkor sem látunk nagy különbségek, míg itthon egy ilyen étterem becsült várható költsége 120 és 290 ezer euró között van, addig az USA adatok 100 ezer és 340 ezer dollárról szólnak. De mennyit termel egy ilyen egység, maradva a KFC-nél? Nos, körülbelül 1 millió dollárt, de ez persze erősen helyfüggő és átlagadat, ez utóbbival pedig vigyázni kell, mert az egyes egységek bevételei biztos nem normál eloszlást követnek. Nagy valószínűséggel, akik a legjobb helyen vannak sokszorosát keresik az átlagnak és olyan is van, aki épphogy csak megél. Az alábbi ábra azt mutatja, hogy az egyes gyorséttermek egyes egységekre lebontva átlagosan mekkora árbevételt érnek el: Szóval, a gyorsétterem nem olcsó biznisz, de könnyen áthidalható, ha az ember a felvezetőben említett részvényvásárlás mellett marad inkább. Akár fedezésként is felfogható a dolog. Hogyan? Pár éve olvastam, hogy egy amerikai könyvkereskedő (biztos nem egy, valószínűleg többen is folytatják ezt a stratégiát), minden évben a költségek kifizetése, és bizonyos osztalék kivétele után a cégben megmaradt pénz egy részét Amazon részvénybe fekteti. Miért? Azt mondta, harcolni úgysem tud vele, ha neki végleg le kell húzni a rolót, az nagyrészben az Amazon miatt is lesz. Így fedezi magát erre az esetre. Innen pedig már csak egy gondolatra van, hogy mi lett volna, ha akinek van megtakarítása és étterme mondjuk McDonald’s részvényt vesz? Teoretikus kérdés, mindenki azt mondja, diverzifikálj: ha van egy könyvkereskedésed ne Amazon részvényt vegyél. Tényleg igaz ez az állítás ebben a formában?

Diverzifikáljunk? Ne!

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   
Rekordprofit, 2010 óta tízszereződő árfolyam, az egész világ meghódítása. Az előbbiek röviden, tömören a mai, tőzsdén jegyzett gyorséttermek közös jellemzői. Annak ellenére, hogy a közbeszédben a gyorsétterem szó sokszor pejoratív kifejezésként jelenik meg; nehezen találunk olyan egységet, ahol ne lennének… Tovább olvasom »Diverzifikáljunk? Ne!

Tőzsdék idei teljesítménye a koronavírus-járvány árnyékában

  • Rácz Balázs Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 3 perc   
Idén egyértelműen a koronavírussal kapcsolatos aggodalmak határozták meg a tőzsdék mozgását. Az év elején a fejlődő és a fejlett piacok is egyaránt történelmi csúcsra kapaszkodtak és egészen február közepéig alacsony kilengések mellett araszoltak felfelé az indexek. A koronavírus első hullámának… Tovább olvasom »Tőzsdék idei teljesítménye a koronavírus-járvány árnyékában

TOP befektetési sztorik 2021-ben (Elemzési kivonat)

  • Erdélyi Dóra Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 7 perc   
Az év vége nem csak azért fontos, mert a befektetők számot vetnek a 2020-as évvel és áttekintik befektetési/kereskedési stratégiájukat, hanem azért is, mert ki lehet alakítani a következő időszak optimális befektetési portfólióját is. Az MKB Elemzési Központ ebben nyújt segítséget… Tovább olvasom »TOP befektetési sztorik 2021-ben (Elemzési kivonat)

Szárnyal a német ingatlankezelő társaság árfolyama (Elemzési kivonat)

  • Rácz Balázs Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 3 perc   
Az Aroundtown egy tőzsdén jegyzett ingatlankezelő vállalat, amely kereskedelmi- és lakóingatlanok, illetve szállodák kezelésével foglalkozik. A vállalat részvényeivel a Frankfurti Értéktőzsdén is lehet kereskedni, a papír tagja a főként technológiai cégeket tömörítő MDAX indexnek. A társaság elsősorban Németországban tevékenykedik (a… Tovább olvasom »Szárnyal a német ingatlankezelő társaság árfolyama (Elemzési kivonat)

Újból emelkedik a hazai részvénypiac

  • Rácz Balázs Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
A hazai részvénypiac kifejezetten gyengén teljesített 2020 első félévében a tengerentúli és nyugat-európai társaival összehasonlítva. A BUX-index márciusi mélypontja után csak átmenetileg tudott emelkedni, októberre ismét visszaesett a márciusi szintek környékére, így lemaradóvá vált az amerikai és a nyugat-európai börzeindexekhez… Tovább olvasom »Újból emelkedik a hazai részvénypiac

Masterplast: 1000 forint fölé kapaszkodott az árfolyam a rekordszámoknak köszönhetően – “Elemzési kivonat”

  • Rácz Balázs Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
Történetének legerősebb negyedéves gyorsjelentését publikálta november 12-én a Masterplast. A harmadik negyedévben a koronavírus-járvány negatív hatásainak nyoma sem volt, ugyanis a társaság árbevétele, EBITDA értéke és adózott profitja is rekordot ért el. A Masterplast árbevétele 20 százalékkal emelkedett éves alapon,… Tovább olvasom »Masterplast: 1000 forint fölé kapaszkodott az árfolyam a rekordszámoknak köszönhetően – “Elemzési kivonat”
A negyedévek lezárása után, hagyományosan a leghamarabb az USA vállalkozásai teszik közzé eredményüket, amely esemény most a koronavírus járvány, az arra adott fiskális és monetáris reakciók és az USA elnökválasztásának homályába veszett. Trump az elmúlt napokban még szorgosan gyűjtögette a Twitteren a saját igazát alátámasztó „bizonyítékokat”, hogy miért is marad ő az USA elnöke és miért is történt választási csalás. De nyilvánvalóan elkerülhetetlen, hogy a következő négy évben a demokraták adják az elnököt. Ennek a ténynek azonban még csekély hatása volt a vállalati eredményekre. Jelen bejegyzésben azt nézzük meg, hogy a tengerentúli vállalatok aggregáltan, hogyan teljesítettek július és szeptember között. Ahogy látható a lenti ábrán, már 2020 első negyedévében 13%-kal csökkent az 500 legfontosabb amerikai cég nettó eredménye éves alapon. Bár ekkor még inkább Európában lehetett érezni a vírus pusztító hatását. Mivel azonban ennek az 500 cégnek az árbevétele 40-50%-ban már nem belföldről, hanem a globális piacokról származik, ezért érezni lehetett az USA-ban is a vírus vállalati eredményekre gyakorolt hatását. A második negyedévben beütött a soha nem látott GDP csökkenés, miután a tengerentúlon is több várost, régiót lezártak, korlátozták a társas érintkezéseket. A vállalati eredmények súlyozott átlaga az előző 13%-os esés után még 27%-kal csökkent, ami a harmadik negyedévben tovább folytatódott ugyanekkora mértékben. Az elemzői előrejelzések alapján a 2021 első negyedévéig még 34%-kal (20Q4) és 8%-kal (21Q1) csökkenhetnek a vállalati eredmények, de 2021 tavaszától már kilábalásra számítanak. Az ábrán pirossal láthatóak az előrejelzések. Az alábbi ábrán látható, hogy a technológia, az egészségügy és a telekommunikáció abszolút nyertesként jött ki a jelenlegi helyzetből. Sőt az előrejelzések szerint az első két szektor ennek az előnynek egy részét a jövőre is át tudja menekíteni, hiszen míg a vírus előtt a technológiai szektor teljes eredményhez való hozzájárulása átlagosan kb. 20% volt, a vírus alatt ez 30% fölé emelkedett és 2021-ben átlagosan 23% lehet majd. Az egészségügynél ezek a számok 14%, majd 27% és jövőre 19%. Pozitívan jött még ki a járványból - legalábbis az elmúlt két negyedévet tekintve - a napi fogyasztási cikkek szektora, azaz általánosságban a kiskereskedelem. Ez nem meglepő, hiszen a bespájzolás nem csak hazánkban érte reneszánszát az év első felében, de szinte mindenhol a világban. Azóta már kiderült, hogy az ellátási láncok még ebben a helyzetben sem sérülnek, ráadásul jön a karácsonyi szezon, amely alapvetően pozitív szokott lenni ennek a szektornak. Most kíváncsian várjuk, hogy a vírus milyen módon rendezi át ezt a piacot és a vásárlási szokásokat. Vagyis az elemzői előrejelzések szerint a vállalati nehézségek még nincsenek mögöttünk, azok még legalább fél évig velünk maradnak, továbbá vannak olyan szektorok, amelyek akár nyertesek is lehetnek, de nem szabad elfelejteni, hogy a koronavírus csupán az egyik kockázati tényezője a tőkepiacoknak. A demokraták elnöksége is tartogathat mind pozitív, mind negatív meglepetéseket, bővebben erről a témáról itt írtunk: A bejegyzésben hivatkozott vállalati eredmény elemzői előrejelzései az spindices.com elemzőinek előrejelzését takarja.

Vírusjárvány közben, USA választások után a vállalati eredményekről

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
A naptári negyedévek lezárása után hagyományosan leghamarabb az USA tőzsdei vállalatai teszik közzé eredményüket, amely esemény most a koronavírus-járvány, az arra adott fiskális és monetáris reakciók, illetve az USA elnökválasztásának homályába veszett. Trump az elmúlt napokban még szorgosan gyűjtögette a… Tovább olvasom »Vírusjárvány közben, USA választások után a vállalati eredményekről

Morphosys: az ígéretes német biotechnológiai vállalat

  • Rácz Balázs Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 3 perc   
A MorphoSys AG egy müncheni székhelyű biotechnológiai vállalat, amely nagy hangsúlyt fektet az onkológiára. A társaság differenciált terápiákat és gyógyszereket fejleszt a daganatos és autoimmun betegségekben szenvedő páciensek számára. A MorphoSys több mint 20 éves múlttal rendelkezik az antitesteken alapuló… Tovább olvasom »Morphosys: az ígéretes német biotechnológiai vállalat

Megugrott az ételkiszállítással foglalkozó cég részvényárfolyama a koronavírus miatt

  • Rácz Balázs Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 3 perc   
A Delivery Hero egy vezető globális online ételrendeléssel és kiszállítással foglalkozó vállalat. A vállalatnál naponta több millió megrendelést dolgoznak fel. A Delivery Hero több, mint 40 országban működik Európában, Ázsiában, Dél-Amerikában és a Közel-Keleten, és több mint 600 ezer étteremmel… Tovább olvasom »Megugrott az ételkiszállítással foglalkozó cég részvényárfolyama a koronavírus miatt
Az előző bejegyzésben azt vettem górcső alá, hogy milyen lehetőségek adódhatnak abban az esetben, ha a republikánusok és Donald Trump újból felhatalmazást kap az USA vezetésére négy éven keresztül. De nem szabad elfelejtkezni a másik oldalról sem, a demokratákról, hiszen számukra is megvan az esély a győzelemre. Ahogy az előző bejegyzésben írtam: a befektetők fejében valószínűleg a 2016-os eset 180 fokos képe fogalmazódhat meg, ha nem Trump nyer, a piacok összeomlanak. Ugyanakkor fontos tisztában lenni azzal, hogy mindegyik politikai oldalnak vannak kedvelt iparágai és olyan intézkedései, amelyekre a piacok a döntés függvényében nagy volatilitással reagálhatnak. Ha demokrata, akkor szinte mindenkinek az adók emelése jut eszébe. Bár nem tudjuk, hogy tényleg megvalósulna-e egy ilyen intézkedés, azt tudjuk, hogy az inkább az USA területén belül értékesítő vállalatokat érintheti jobban. Például a társasági adó növelése (melyet éppen Trump csökkentett pár éve) negatívan hathat a nettó profitra. Ilyenek lehetnek a belső légitársaságok (Alaska Airlines, Delta Airlines, Southwest Airlines, igaz őket most más jobban sújtja), illetve a kiskereskedők (Walmart, Target, Kohl’s, Home Depot). Azonban az olyan cégek, amelyek globálisan vannak jelen, az adófizetést optimalizálhatják az egyes országok között, így számukra ez kevésbé lehet majd fajsúlyos döntés. Az elmúlt években is sokat hallottunk a nagy technológiai cégek, úgy, mint az Apple, vagy a Google adózási szokásairól, ahol azt Írországban, vagy Hollandiában vallották be, így kibújva az akkori igen magas 35%-os amerikai társasági adó alól. A Demokrata Párt továbbá ösztönözné az infrastrukturális fejlesztéseket, amely persze nem újdonság, a republikánusok is kiállnak emellett, hiszen az USA-ban például az utak minősége sok helyen hagy kívánni valót maga után. Ez pedig az építőipari cégeknek, az építőipari termékekkel kereskedőknek és előállítóknak kedvezhet. Pár példa: Caterpillar, Jacobs Engineering, Martin Marietta Materials, Vulcan Materials, Eagle Materials; vagy a belső szállítmányozás vállalatai: Kansas City Southern, CSX Corporation, vagy akár bizonyos ETF-ek, például az IFRA tickerű, mely az USA tőzsdéin jegyzett infrastrukturális vállalatokból képzett index teljesítményét követi. A demokraták a zöld energiát is a szívükön viselik, amely a megújuló energiatermelés és az ilyen projekteket kivitelező cégek esetében lehet érdekes döntés. Ez érinti a napelemek, szélerőművek és egyéb megújuló erőművek (depóniagáz, biogáz stb.) telepítését is. A SolarEdge Technolgies vagy az Enphase Energy például magán és ipari célra is kínál napelemmel kapcsolatos eszközöket, szolgáltatásokat, mint például kivitelezés, monitorozás stb. Továbbá érdekes célpontok lehetnek majd a diverzifikált energiatermelők, akik a hagyományos energiatermelés mellett egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a megújuló forrásokra is: NextEra Energy, Xcel Energy, Brookfiled Renewable Partners. Feltételezésem szerint az USA-Kína vámháború egy demokrata győzelem esetén enyhülne, esetleg hamarabb is megoldódna, már amennyiben feltételezzük, hogy egy ilyen helyzetet meg lehet oldani, hiszen mindig lesz olyan érdekcsoport, akiknek a jelenlegi helyzet nem tűnik fairnek. Ez összességében az egész piacot érinti, hiszen az egész ellátási láncot érinti, de fajsúlyosabb lenne az olyan cégek esetében, akik jelentős importra szorulnak, például alapanyagok tekintetében, mint a Procter & Gamble vagy a 3M. Pozitív lenne a technológiai cégek esetében a hardware gyártóknak is: Seagate, Western Digital, Skyworks Solution, Xilinx, Qualcomm hogy csak néhányat említsünk. Fontos azt is figyelembe venni, hogy bár az adóemelés negatív hatású, egy hamarabb megoldódó, enyhülő USA-Kína vámháború és a fennmaradó fiskális stimulus; melyről azt gondolom, hogy a jelen helyzetben mindegyik párt fent kívánja majd tartani; többé kevésbé kiolthatják egymást. A fenti és a korábbi bejegyzés alapján elmondható, hogy a lehetőségek tárháza széles. Azonban a fenti folyamatok nem csak a választás közeledtével lesznek érdekesek, sőt sok már talán be is árazódott, hanem hosszabb távon is érdekes lehet a fejleményeket és az említett iparágakat és szereplőit figyelni. Már csak egy dolog maradt hátra, megtippelni, hogy vajon ki nyer november 3.-án?

Trump nélkül sem áll meg az élet a tőzsdén

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
Az előző bejegyzésben azt vettem górcső alá, hogy milyen lehetőségek adódhatnak a részvénypiacokon abban az esetben, ha a republikánusok és Donald Trump újból felhatalmazást kap az USA vezetésére négy éven keresztül. De nem szabad elfeledkezni a másik oldalról, a demokratákról;… Tovább olvasom »Trump nélkül sem áll meg az élet a tőzsdén
Trump vs. Tőzsde Gyorsan elrepült ez a négy év. Emlékszem, mikor még sokan megdöbbenéssel reagáltak arra a felvetésre, hogy a populista hajlamú Donald Trump, egy üzletember, aki hotelekkel, kaszinókkal foglalkozó vállalatát négyszer vitte csődbe 1991 és 2014 között, valaha amerikai elnökaspiráns lehet. Ha visszaemlékezünk a 2016-os választásokra, akkoriban az a vélemény tarolta le a pénzügyi sajtót, hogy Donald Trump győzelme esetén a piacok összeomlanak. A megmondóembereknek igazuk lett, egészen egy napig. Ugyanis a választás napján a tőzsdék valóban jelentős esést produkáltak, azonban ennek pár óra múlva már nyoma sem volt, sőt, a választás napjától év végéig kb. 10%-ot rallyzott a piac. Ma a befektetők fejében valószínűleg a 2016-os eset 180 fokos képe fogalmazódhat meg: ha nem Trump nyer, a piacok összeomlanak. Ugyanakkor óva intünk mindenkit attól, hogy a különböző események között nem létező kapcsolatot fedezzenek fel. Mindegyik politikai oldal kedvez valamely szektoroknak, míg másoknak nem. Ezek pedig átlagban kiolthatják egymást, szóval nem lehet ésszerű állásfoglalást tenni amellett, hogy ha X nyer, a piacok emelkednek, ha Y akkor esni fognak. Ahogy az alábbi két ábrán is látszik, semmiféle értelmes következtetés, ha úgy tetszik korreláció nem látható a választás kimenetele és a részvénypiac között. Az első ábra a választás évét mutatja és néhány vérzivataros időszakot kivéve (1930-as évek, 2008-as válság) szinte mindig emelkedett a tőzsde, azaz irreleváns volt, hogy demokrata vagy republikánus nyert. A második ábra a választást követő éveben mutatja az S&P500 éves hozamát. Ekkor már valószínűleg körvonalazódik a gazdaságpolitika, esetleg meghoznak bizonyos döntéseket, törvényeket is. Az eredmény pedig? Nem sokkal jobb, mint egy fej vagy írás játék. De nézzük mi lehet a forgatókönyv egy republikánus győzelem esetén. Trump már eddig is sokat tett az amerikai cégekért, gondolhatják sokan. Jelentősen csökkentette a társasági adót, sokat hangoztatta, hogy amerikai cég amerikai földön termeljen, megreformálta a NAFTA-t. Persze ugyanennyi kárt is okozott. A végeláthatatlan USA-Kína vámháború, a koronavírusra adott nem megfelelő lépések, a közel-keleti politika nem feltétlenül sültek el jól, hogy csak néhányat említsünk. Jelen írásnak nem célja a politikai elemzés, a fenti felsorolás csak azért lényeges, hogy lássuk mind a vevők, mint az eladók meg tudják indokolni döntéseik vélt helyességét. A tőzsdék szempontjából talán a legfontosabb az USA-Kína vámháború és annak további menete. Nem csak azért, mert ez egyben technológiai háború is, hanem mert jelentősen felkavarja mind az USA, mind Kína gazdaságát és így a tőzsdék is érzékenyen reagálnak minden egyes hírre, pletykára. A világ a globalizációra, egy a végletekig optimalizált modellre rendezkedett be, és bár lehet ezt szeretni vagy elítélni, amennyiben mást szeretne a politikai elit, az egy átmenet, amely átmenet nem feltétlenül lesz zökkenőmentes, sőt.

Trump vs. tőzsde

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 8 perc   
Gyorsan elrepült ez a négy év. Emlékszem, mikor még sokan megdöbbenéssel reagáltak arra a felvetésre, hogy a populista hajlamú Donald Trump – egy üzletember, aki hotelekkel, kaszinókkal foglalkozó vállalatát négyszer vitte csődbe 1991 és 2014 között – valaha amerikai elnökaspiráns… Tovább olvasom »Trump vs. tőzsde

Fresenius Medical Care: a válságálló egészségügyi részvény

  • Rácz Balázs Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
A Fresenius Medical Care globális piacvezető vállalat a krónikus veseelégtelenségben szenvedő betegek számára nyújtott termékek és szolgáltatások területén. A dialízishez kapcsolódó termékek területén a vállalatnak jelenleg 34 százalék a globális piaci részesedése. A dialízis-kezelés egy alapvető vértisztítási eljárás, amely a… Tovább olvasom »Fresenius Medical Care: a válságálló egészségügyi részvény
A negyedévek lezárása után, hagyományosan a leghamarabb az USA vállalkozásai teszik közzé eredményüket, őket követik ez európai cégek. A múlt héten a kiskereskedelem cégeinek jelentéseivel befejeződött az amerikai második negyedéves gyorsjelentési szezon. Jelen bejegyzésben azt nézzük meg, hogy a tengerentúli vállalatok, aggregáltan, hogyan vészelték át az elmúlt három hónapot és mit várhatunk a jövőre vonatkozóan. Ahogy látható a lenti ábrán már 2020 első negyedévében is 13%-kal csökkent az 500 legfontosabb amerikai cég nettó eredménye éves alapon. Az első negyedévben a koronavírus először Európában éreztette hatását az olasz helyzeten keresztül. Igaz az USA-ban már akkor is voltak esetek, de nem drasztikus mértékben. A helyzet a legsúlyosabbnak Seattle-ben nézett ki akkor, azóta kiderült, közel sem az a helyszín a legfertőzöttebb. Továbbá sok prominens személyiség is folyamatosan olyan információkat osztott meg, hogy az egész vírushelyzetet nem kell komolyan venni. Mivel azonban ennek az 500 cégnek az árbevételének a 40-50%-a már nem belföldről, hanem a globális piacokról származik, már ekkor is érezni lehetett a vírus hatását. Aztán a második negyedévben beütött a soha nem látott recesszió, miután a tengerentúlon is több várost, régiót lezártak, korlátozták a társas érintkezéseket. A vállalatok eredménye az előző 13%-os esés után további még 28%-kal csökkent, és az elemzői előrejelzések alapján ez lesz a helyzet 2021 nyaráig, legalábbis a legfrissebb becslések szerint. (Az ábrán pirossal az előrejelzések láthatók). – Itt kérjük feltüntetni a hivatkozott elemzői előrejelzések forrását. A vírus persze nem érintett minden iparágat azonos módon. A Danube Capital többször is írt róla, hogy kik lehetnek a legveszélyeztetettebb szektorok (légiforgalom, turizmus, irodapiac, bővebben itt, link), most azonban már azt is látjuk, hogy ténylegesen kik estek vissza és kiknek sikerült pozitívan kijönni a történésekből. Az alábbi ábrán látható, hogy a technológia, az egészségügy és a telekommunikáció abszolút nyertesként jött ki a jelenlegi helyzetből. Sőt az előrejelzések szerint az első két szektor ennek az előnynek egy részét a jövőre is át tudja menekíteni, hiszen míg a vírus előtt a technológiai szektor teljes eredményhez való hozzájárulása átlagosan kb. 20% volt, a vírus alatt ez 30% fölé emelkedett és 2021-ben átlagosan 23% lehet majd. Az egészségügynél ezek a számok 14%, majd 27% és jövőre 20%. - Itt kérjük feltüntetni a hivatkozott elemzői előrejelzések forrását. Pozitívan jött még ki a járványból, legalábbis az elmúlt két negyedévet tekintve a napi fogyasztási cikkek szektora, azaz általánosságban a kiskereskedelem. Ez nem meglepő, hiszen a bespájzolás nem csak hazánkban érte reneszánszát az év első felében, de szinte mindenhol a világban. Azóta már kiderült, hogy az ellátási láncok még ebben a helyzetben sem sérülnek, de véleményem szerint egy ilyen helyzetben az irracionálisnak tűnő döntések nem irracionálisak (link).

A koronavírus nyertesei?

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
A naptári negyedévek lezárása után hagyományosan a leghamarabb az USA vállalatai teszik közzé negyedéves pénzügyi beszámolójukat, őket követik az európai cégek. A múlt héten a kiskereskedelem cégeinek jelentéseivel befejeződött az amerikai második negyedéves gyorsjelentési szezon. Jelen bejegyzésben azt nézzük meg,… Tovább olvasom »A koronavírus nyertesei?

SAP: száguld a DAX-index legmeghatározóbb vállalatának árfolyama

  • Rácz Balázs Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
Az SAP a világ vezető integrált vállalatirányítási rendszere (ERP). Ennek fejlesztője, az SAP AG jelenleg a világ negyedik legnagyobb szoftvercége, Európában pedig a legnagyobb technológiai cég. A SAP AG központja Németországban található, a társaság jelenleg a német tőzsdeindex, a DAX-index… Tovább olvasom »SAP: száguld a DAX-index legmeghatározóbb vállalatának árfolyama

Kitörés előtt a Richter árfolyama – hamarosan új történelmi csúcs jöhet

  • Rácz Balázs Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 3 perc   
A Richter árfolyama a 7050-7150 forint közötti ellenállás-zónához május elején ért el és azóta egy szűk tartományban mozog az árfolyam. Az oldalazásból hamarosan várható egy nagyobb kitörés, ha ez felfelé valósulna meg, akkor 7300 forintnál húzódó történelmi maximum áttörésével új… Tovább olvasom »Kitörés előtt a Richter árfolyama – hamarosan új történelmi csúcs jöhet
A méret a lényeg! A koronavírus kapcsán már foglalkoztunk olyan, főleg valószínűség elméleti kérdésekkel, amelyek arra próbálnak meg választ adni, hogy figyelembe kell-e vennünk az előre nem, vagy csak nehezen jelezhető eseményeket. Ez tipikusan a fekete hattyú eseményeket jelölné, de a mainstream media „szerencsére” ezt a fogalmat is jelentősen elferdítette, kiforgatta és arra használta fel, hogy egyszerűen értsünk meg nehezen megérthető dolgokat, valamint mindezt lehetőleg egy képpel azonosítsuk (fekete madár = valami rossz, például nagy esés a piacokon). Természetesen nem ennyi az elmélet, és nem is megyünk bele a megmagyarázásába, az akár több blogbejegyzést is elfoglalhatna. A normálistól jelentősen eltérő események azonban nagyban befolyásolják a kimenetelt, legyen szó tőzsdékről, de akár a történelemről. Utóbbi esetében például régóta vita témája, hogy a történelem alakulásában minden embernek szerepe van, hiszen ők alakítják a társadalmi-gazdasági rendszereket, vagy csak néhány kiugró, a normálistól jelentősen eltérő személy miatt alakul úgy, ahogy, mint például Cézár, Napóleon stb. Például Tolsztoj a Háború és Béke utolsó fejezetében arra a következtetésre jut, hogy a francia forradalom által elindított eseménysorozat, amely Európa történetének meghatározó eseménye volt, Napóleontól függetlenül is elkezdődött volna. Nem témánk ezt a kérdéskört itt eldönteni, vagy állást foglalni, de az előbbinél, azaz a tőzsdék alakulásánál igen. Ráadásul mérföldkövekkel egyszerűbb feladatunk is van, hiszen csak az adatokat kell letölteni és aztán kedvünkre játszadozhatunk a számokkal, az idősorokkal. Ahogy ebben a cikkben is írtam, a tőzsdei indexek (de az egyedi részvények és minden pénzügyi instrumentum esetében) a hozamok nem normális eloszlásúak. Többször vannak olyan kiugró események, amelyek jelentősen befolyásolják, meghatározzák a következő időszakot, és/vagy megsemmisítik az addig elért hozamokat, eredményeket.

A méret a lényeg!

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
A koronavírus kapcsán már foglalkoztunk olyan, főleg valószínűség-elméleti kérdésekkel, amelyek arra próbálnak meg választ adni, hogy figyelembe kell-e vennünk az előre nem vagy csak nehezen jelezhető eseményeket. Ez tipikusan a fekete hattyú eseményeket jelölné, de a pénzügyi média „szerencsére” ezt… Tovább olvasom »A méret a lényeg!
Van az a régi anekdota az ingyen ebédről. Amikor két közgazdász sétál a parkban, az egyik meglát egy száz dollárost, majd szól a másiknak, látod, egy százas. Erre ő: biztos nem az, ha az lenne valaki már felvette volna. És mi lenne, ha nem egy száz dollárost látnánk meg az utcán heverve, hanem mondjuk egy hordó olaj ára -40 dollár lenne? Már valaki biztos megvette volna az összeset! Jó ez a szó ide egyáltalán, negatív árat megveszek? Hát hétfőn ez történt. A májusi lejáratú WTI olaj ára -37 dolláron számolódott el, azaz hordónként 37 dollárt kapott az, aki elvitte. Senkinek sem kellett. A negatív ár persze csak technikai, hiszen lejárat előtti utolsó nap volt, a forgalom sem volt benne számottevő, de egy olyan esemény volt, ami egy csapásra felülír mindent. Az olaj és bármilyen pénzügyi termék esetében több ezer, több tízezer napnyi adat alapján arra következtethettünk, hogy az árfolyam sohasem lehet negatív, viszont a hétfői esemény, azonnal felülírja a megelőző ezer, vagy több tízezer napunk megfigyelését. Ne keverjük a bizonyíték hiányát a hiány bizonyítékával. Azért, mert valamit nem hallottunk, nem láttunk még nem jelenti azt, hogy nem is létezik. A hétfői esemény tehát felülírt jó pár közgazdasági tételt, mondjuk ez annyira nem meglepő, de az is kérdés, hogy a hétfői, keddi árfolyammozgást hogyan számszerűsítjük? Hogyan számolunk például loghozamot? A hétfői nap eseményét a modellek sem fogják tudni kezelni. Kiugró értékként kezeljük és vegyük ki az adatok közül? Akkor pedig a fenti bizonyíték hiányának mondunk ellent. Azért, mert kitöröljük az elemzendő adatok közül, a probléma még nem szűnik meg. Ha a kereskedők, és itt inkább a spekulánsokat értjük, túl sok pozíciót vesznek fel, akkor egy olyan piacon, mint az olaj, általában a nyersanyagot felhasználók mentik ki őket a szorult helyzetből. A spekuláns nem akarja, hogy leszállítsák neki, ebben az esetben az olajat, hanem nyereséget akar elérni. Ekkor jönnek a felhasználók, például olajfinomítók; de más iparág is használ olajat; akiknek van tárolókapacitásuk, ráadásul kell is nekik nyersanyag. Gyorsan belépnek a piacra és ők megveszik azt, amitől a spekulánsok az utolsó napokban, órákban gyorsan meg akarnak szabadulni. De 2020 nem szokványos év. Bármennyire is harsogja a mainstream média, hogy minden rendben van, a több, mint 60%-ot eső olajár sem ezt tükrözi, a lassan 20%-os amerikai munkanélküliségi ráta sem erősít meg minket abban, hogy nincs itt semmi látnivaló. Lassul a gazdaság, és nem kell annyi olaj, ráadásul az utóbbi időszakban annyit hoztak a felszínre, hogy az összes tározó tele lett. A hétfői napon nem volt, akinek kellett volna az olaj felhasználásra, a spekulánsoknak viszont el kellett adnia. Azért valószínűleg senki sem akar úgy járni, mint az Overnight című filmben, amikor a határidős kereskedő házának bejáratához egyik reggel leborítottak jó pár tonna búzát, mert nem zárta a pozícióját előző nap. Az utóbbi napokban természetesen megjelent a lakosság is az olajban. Az amerikai piacon lévő olaj kitettségű ETF-ekben meredeken emelkedett az új kibocsátás, és ami ezzel a gond, hogy ezek az ETF-ek is a határidős piacon veszik fel a pozíciót. Az egyik ilyen likvid, jól kereskedhető és közkedvelt ETF az USO. Ennek az ETF-nek február közepén még 148 millió darab jegye volt kibocsátva, ma már ez 1,2 milliárd darab, azaz 7-szeres növekedés. Ez pedig azt is jelenti, hogy egyre több pénzt kell elköltenie az ETF-nek, hiszen növekszik benne a vagyon a beáramlásnak köszönhetően. Mi várható az elkövetkezendő időszakban? Ahogy írtuk fentebb, a hétfői esemény technikai volt. Az olaj ára nem negatív, az amerikai WTI 20, a Brent hordónkénti ára 25 dollár körül alakul az írás pillanatában. Most azonban elérkezhet az az időszak, amikor nem csak azt kell figyelembe venni, hogy merre megy a gazdaság, mit lép az OPEC, hanem a szállítás, tárolás költségeit, lehetőségeit is számba kell venni, amelyeknek, mint az látszott a hét elején, nagy hatása lehet a határidős jegyzésekre. És mellette felül kell írni jó pár modellt és néhány közgazdasági alaptételt is.

A fekete (arany)

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
Van a régi anekdota az ingyenebédről. Amikor két közgazdász sétál a parkban, az egyik meglát egy százdollárost, majd szól a másiknak, hogy: “nézd, itt egy százas!”. Erre ő: “biztos nem az, ha az lenne, valaki már felvette volna.” És mi… Tovább olvasom »A fekete (arany)

A koronavírus és a részvénypiac – kik az igazi nyertesek és vesztesek?

  • Rácz Balázs Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 7 perc   
Az elmúlt hetek tőzsdei vérengzését számos befektetési szakember véleményezte és a többségük szerint ritkán látott vételi lehetőség adódott a piacokon. Jim Rogers, az Ariel Investments elnöke szerint, a mostanihoz hasonló vételi lehetőség egyszer adódik az életben. Hozzátette, hogy a legendás… Tovább olvasom »A koronavírus és a részvénypiac – kik az igazi nyertesek és vesztesek?
A koronavírus, bár 2019. december – 2020. január óta van ismerete a befektetőknek róla, komolyabb veszteséget február utolsó hetében okozott a piacokon. Az S&P500 egy hét alatt 12%-ot esett, amelyre legutóbb 2011-ben az európai adósságválság alatt, korábban pedig 2008-ban és 1987-ben volt példa. Mindez azt mutatja, hogy a piaci hangulat komolyan romlott, aki az elmúlt egy évben részvényt vett, az nagy valószínűséggel veszteséget szenvedett. Ha mindez nem lenne elég, az olaj árfolyama akkora mértékű esést szenvedett el, melyre az elmúlt 40 évben az Öböl-háború, a „dot-com” lufi és a nagy pénzügyi válság, esetében volt sor. Továbbá, és talán ez feleltethető meg legjobban a mai folyamatoknak, 1986-ban, amikor az OPEC nem tudott megegyezni a kitermelési kvótáról, így Szaúd-Arábia elkezdte növelni a kitermelést, hogy növelje piacrészét és hogy revansot vegyen azokon a tagországokon, akik nem tartották be az OPEC kvótáit. Ennek hatására az olajár akkor 30 dollárról 10 dollárra esett és nem is tért magához egészen 1990 végéig. A bizonytalanságot az opciós piac is árazza, hiszen a VIX index, amely nem a félelemet, hanem azt árazza, hogy mekkora volatilitásra számítanak a következő egy év alatt a kereskedők, egészen 50-ig ugrott. Mit jelent ez? Azt, hogy a kereskedők az S&P500 esetében az elkövetkezendő 30 napban, az esetek 66%-ában, napi szinten +/- 0,75%-os elmozdulást várnak. Ezzel szemben az 50-es érték azt jeleni, hogy ez a sáv +/- 3,1%. Az idő maradék 34%-ában pedig ezeknél az értékeknél nagyobb mértékben lehet elmozdulás. Az alábbi ábra is azt mutatja, hogy a 2010-2020-as évtized különösan alacsony változékonysággal telt el, annak ellenére, hogy láthattunk európai adósságválságot, bizonytalan kimenetelő amerikai választást, itt volt velünk a Brexit, és Kína is jelentősen lassult, hogy csak néhányat említsünk.

“Mindenkinek van egy terve, amíg egyszer orrba nem verik”

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 11 perc   
A fenti idézet Mike Tyson-tól származik, a terv pedig nagy valószínűséggel az volt, hogy jó ötlet folyamatosan volatilitás shortban ülni, már nincsenek gazdasági ciklusok, a monetáris politika mindent megold és a többi. De mintha most valami “elromlott volna”. A koronavírus,… Tovább olvasom »“Mindenkinek van egy terve, amíg egyszer orrba nem verik”

Túlteljesítette 2019-es céljait a Masterplast

  • Rácz Balázs Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
A Masterplast 2019-ben az EBITDA szintjén elérte, az adózás utáni eredmény terén pedig 800 ezer euróval meghaladta a menedzsment által várt eredménycélokat. A Csoport éves árbevétele 10%-kal növekedett 2019-ben a megelőző évhez képest, az EBITDA összege elérte a 7,3 millió… Tovább olvasom »Túlteljesítette 2019-es céljait a Masterplast

Brenntag: az élet minden területén használják a társaság által értékesített termékeket

  • Rácz Balázs Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 3 perc   
A Brenntag egy németországi központú nemzetközi vegyipari vállalat, amely speciális vegyi anyagok értékesítésével foglalkozik. A német tőzsdén jegyzett cég globálisan 6 százalékos piaci részesedéssel rendelkezik, az észak-amerikai és az EMEA régióban pedig 10 százalékos a piaci részesedése. A Brenntag az… Tovább olvasom »Brenntag: az élet minden területén használják a társaság által értékesített termékeket

A koronavírus tőzsdei hatásai

  • Rácz Balázs Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 8 perc   
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a 2020. január 30-i ülésén úgy döntött, hogy a koronavírus-járvány miatt kialakult krízishelyzetre reagálva életbe lépteti a globális egészségügyi vészhelyzetekre kidolgozott protokollt. Főként a kínai tőzsde került nyomás alá a koronavírussal kapcsolatos aggodalmak miatt, a kínai… Tovább olvasom »A koronavírus tőzsdei hatásai
A tojáslabda a piacok és a hamis korreláció Venni vagy eladni? A legfontosabb kérdés a tőzsdei szereplők körében. Mindenki keresi a választ, és mindenki talál hozzá megfelelő eszközt, hogy a saját igazát alátámassza. Tudományos, féltudományos, vagy egyáltalán nem tudományos. Mi most az utolsóra fókuszálunk. Nem azért, mert nem értjük a komolyabbat, hanem azért, mert ahogy Nassim Nicholas Taleb is írta: „…if something stupid works (and makes money), it cannot be stupid…”. Persze ettől még hamis korrelációkat fogunk bemutatni ebben az írásban, amikre támaszkodni veszélyes. Mindazonáltal ezek a megfigyelések itt vannak, a mindennapi életünk, sőt egyes esetekben talán döntési mechanizmusaink részei is. Az egyik legnépszerűbb a „sell in may and go away”, azaz adj el mindent májusban, és menj szabadságra. Mivel nyáron mindenki a megérdemelt pihenését tölti, ezért alacsony a piacokon a forgalom, és így nem érdemes semmit sem csinálni, és a legtöbb nyári kereskedési szezon emiatt inkább negatív eredményt szokott hozni. Vagy ott van például a Santa Claus rally, azaz a Mikulás rally, aminek következtében az év végi inkább pozitív lesz, lévén, hogy a befektetők, illetve menedzserek nem szeretnék a bónuszukat elúszva látni, így inkább megtartják a piacokat a magasban. Továbbá van, aki a nők által hordott szoknya és az indexek közötti összefüggést tanulmányozta, ez az úgynevezett Hemline index. Ennek megfelelően, ahogy javul a gazdaság (és emelkednek az indexek) a szoknyák hossza csökken, amikor a legrövidebb akkor kell shortolni, és amikor a leghosszabb, akkor kell venni. Hiánypótlóként 2010-ben született egy tudományos irat erről a megfigyelésről, ahol azt állapították meg az elemzők, hogy a gazdasági ciklus 3 évvel a szoknyák hosszának változása előtt jár, azaz a jó öreg megfigyelés nem igazán állja meg a helyét. Beszélhetünk még a januári hatásról is, amikor az év első hónapjában inkább emelkednek a részvényárfolyamok. Vagy azért, mert a decemberi hónapban csökkentek, hiszen a befektetők inkább az eladói oldalon vannak akkor az adóhatás miatt (persze ez ellent mond a Mikulás rallynak, de ezen most lépjünk túl, hiszen nem tudományos hatásokról értekezünk), vagy azért, mert a bónuszt januárban fektetik be azok, akik kaptak. De ott van David Leinweber – Nerds on Wall Street könyvében bemutatott, a bangladesh-i sajttermelés és az S&P500 éves hozama közötti korreláció, amely 99%-os értéket vett fel, azaz tökéletesen együtt mozgott, mégis, semmi értelme. A Hemline index chart Banglades chart Mivel közeledik február, ezért talán nem lesz meglepő, hogy a Super Bowl indikátort tárgyaljuk kicsit hosszabban. A Super Bowl az amerikai profit futballbajnokság, az NFL utolsó, mindent eldöntő mérkőzése, ahol a két konferencia nyertese csap össze. A döntőn alapuló analógia, mint a legtöbb esetben, ahogy fentebb is láttuk, roppant egyszerű. Ha olyan csapat nyer, amelyik a régi American Football Conferenc, azaz az AFC tagja volt (régebben AFL), akkor medve piac lesz, ha viszont olyan csapat nyer, amelyik a régi National Football Conference, azaz az NFC tagja volt (régebben NFL), akkor emelkedni fog a piac az év hátralévő részében. (Annak, hogy régi AFC vagy NFC tag-e a győztes csapat azért van jelentősége, mert bizonyos csapatok az évek során konferenciát váltottak, és ezt figyelembe kell venni). Az amerikai futball ugyanis 2 szálon futott a történelemben. 1920-ban alapították az NFL-t. Az évek során azonban több rivális liga is szerveződött, de ezeket az NFL könnyen elsöpörte a színről, majd a legerősebb rivális szövetség az AFL lett. Az új liga népszerűségének növekedése ellen már nem tudott mit tenni az NFL, így a két liga egyesült, 1967-ben, (véglegesen 1970-ben) és az NFL nevet tartották meg. A bajnokságban (NFL) két konferencia van az AFC és az NFC 16-16 csapattal, és a szezon végén ennek a két konferenciának a legjobbja mérkőzik meg egymással, ahogy már említettük. Super Bowl-t 1967 óta játszanak, az egyesülés óta, de ezt a nevet csak 1970-ben kapta meg a legnagyobb döntő.

A tojáslabda, a piacok és a hamis korreláció, avagy milyen hozam érhető el 2020-ban. II. rész

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
Ahogy előző publikációmban megígértem, most a Super Bowl-indikátort mutatom be. A Super Bowl az amerikai profit futballbajnokság, az NFL utolsó, mindent eldöntő mérkőzése, ahol a két liga nyertese csap össze. A döntő kimenetelén alapuló analógia, mint a legtöbb esetben és… Tovább olvasom »A tojáslabda, a piacok és a hamis korreláció, avagy milyen hozam érhető el 2020-ban. II. rész