Diverzifikáljunk? Ne!

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   

Rekordprofit, 2010 óta tízszereződő árfolyam, az egész világ meghódítása. Az előbbiek röviden, tömören a mai, tőzsdén jegyzett gyorséttermek közös jellemzői. Annak ellenére, hogy a közbeszédben a gyorsétterem szó sokszor pejoratív kifejezésként jelenik meg; nehezen találunk olyan egységet, ahol ne lennének tömött sorok. Meg is van ennek az eredménye, mondják sokan, a fejlett világ országainak egy jelentős részében a lakosság túlnyomó része elhízott.

Mégis van racionális oka annak, ha valaki gyorséttermet választ: az emberek bizonyos esetekben nem a várható értéket, a hasznosságot maximalizálják, hanem a kockázatokat próbálják minimalizálni. Egy gyorsétterem esetében, amit elvárunk, az nem túl nagy dolog (közgazdaságilag azt mondanánk, hogy az átlaghozam alacsony), cserében ennek alacsony a volatilitása.

Bárhova megyünk a világban, ugyanabban a gyorsétterem-láncban nagy valószínűséggel ugyanazt a minőséget kapjuk, nem kell a helyi ételek kockázatát futni. Kockázat kiiktatva – probléma megoldva. És még egy: a gyorséttermek jól prosperálnak, mert nincs vagy legalábbis eddig nem volt olyan társadalmi-gazdasági kisebbség, amely fellépett volna ellene, például a „transzzsír-ellenzők”. (Tudom, hogy ilyen nem létezik, vagy mégis)?

2020-ban a gyorséttermek listája az egységek száma szerint a következőképpen nézett ki:

Forrás: QSR magazine

Itt pedig a 13 legnagyobb amerikai, tőzsdén jegyzett gyorsétterem átlagos árfolyamváltozása 2010 elejétől:

Forrás: Yahoo Finance

De mi a helyzet akkor, ha nem csak egy értékpapírszámlát szeretnénk nyitni és venni pár darab részvényt, hanem konkrétan étteremnyitásra adnánk a fejünket? Nos, ez nem egyszerű mulatság. A KFC esetében a következőképpen néz ki a költséglista: A KFC tulajdonosa, azaz a YUM Brands megköveteli, hogy a vállalkozónak legyen 1,5 millió dollár vagyona és 750 000 dollár likvid eszköze.

Ez utóbbi abban az esetben fontos, ha valami nem várt esemény bekövetkezik, de ez fedezi azt az időszakot is, amíg a hely nem profitábilis. Az étterem kiépítése, eszközökkel és az ingatlannal együtt 700 000 és 1,2 millió dollár között mozog. Emellett még szükséges befizetni egy egyszeri 45 ezer dolláros franchise-költséget, de ez már egészen kis összeg a fent említettekhez képest.

Az éves folyó költség a teljes bevétel 10%-a minden egyes üzleti periódusban, ami körülbelül 100 000 dollár. Ez utóbbi a royalty és a hirdetési költséget tartalmazza. Azaz látszik, hogy itt egy kezdő befektetés kb. 1,4 és 2,7 millió dollár között van. Fontos hangsúlyozni, hogy az adatok az USA piacára vonatkoznak, de a költségek arányaiban nem térhetnek el jelentősen egy hazai étteremnyitás esetén sem.

A fellelhető információk alapján egy hazai McDonald’s étterem megközelítőleg 200 milliós kezdő befektetést igényel. Amennyiben összehasonlítjuk például a Subway hazai és USA piac árait akkor sem látunk nagy különbséget, míg itthon egy ilyen étterem becsült várható költsége 120 ezer és 290 ezer euró között van, addig az USA adatok 100 ezer és 340 ezer dollárról szólnak.

De mennyit termel egy ilyen egység, maradva a KFC-nél? Nos, körülbelül 1 millió dollárt, de ez persze erősen helyfüggő és átlagadat, ez utóbbival pedig vigyázni kell, mert az egyes egységek bevételei biztos nem normál eloszlást követnek. Nagy valószínűséggel, akik a legjobb helyen vannak, sokszorosát keresik az átlagnak és olyan is van, aki épphogy csak megél.

Az alábbi ábra azt mutatja meg, hogy az egyes gyorséttermek egy egységekre lebontva átlagosan mekkora árbevételt érnek el:

Forrás: QSR magazine

Látható, hogy a gyorsétterem nem olcsó biznisz, de ez könnyen áthidalható, ha az ember a felvezetőben említett részvényvásárlás mellett marad inkább. Az ilyen cégekbe történő befektetés akár fedezésként is felfogható. Hogyan kivitelezhető ez a stratégia? Pár éve olvastam, hogy egy amerikai könyvkereskedő (biztos nem egy, valószínűleg többen is folytatják ezt a stratégiát), minden évben a költségek kifizetése és bizonyos osztalék kivétele után a cégben megmaradt pénz egy részét Amazon részvényekbe fekteti. Miért? Azt mondta, harcolni úgysem tud vele, ha neki végleg le kell húzni a rolót, az részben az Amazon miatt lesz. Így fedezi magát erre az esetre.

Innen pedig már csak egy gondolatra van, hogy mi lett volna, ha akinek van megtakarítása és étterme mondjuk McDonald’s részvényt vesz? Teoretikus kérdés, mindenki azt mondja, diverzifikálj: ha van egy könyvkereskedésed, ne Amazon részvényt vegyél. Tényleg igaz ez az állítás ebben a formában?

Szeretne hasonló cikkekről folyamatosan értesülni?

  • Engedélyezze a böngésző általi weboldal-értesítéseket, így az új blogbejegyzéseinkről azonnal értesülhet.
  • Iratkozzon fel hírlevelünkre ezen a linken, így az új blogbejegyzéseinkről rendszeresen e-mailben értesülhet.