portfolioblogger

Hol nyaralunk, hogyan nyaralunk idén?

  • Gál Nikoletta Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
Nyaralunk vagy félünk a járványtól? Belföld vagy külföld? Melyik országokba utazunk? Külföldön is bankkártyával fizetünk? Mennyit költünk? Az MKB Bank júliusi a bank válaszadói közösségét érintő kutatásában az idei nyaralásról, nyaralási tervekről kérdeztük a válaszadói panel tagjait. Idén már jóval… Tovább olvasom »Hol nyaralunk, hogyan nyaralunk idén?

Sok hűhó semmiért? Megvalósulhat-e az MNB elsődleges célja a kamatemeléssel?

  • Németh Viktória Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   
Az MNB reagált a megnövekedett inflációra, június 22-én az inflációs kockázatok tartós hatásainak megelőzése és az inflációs várakozások horgonyzása érdekében kamatemelési ciklust indított, az alapkamat júniusban 0,6%-ról 0,9%-ra emelkedett, (amivel megegyező szintre került az egyhetes betét kamata, az elmúlt évek… Tovább olvasom »Sok hűhó semmiért? Megvalósulhat-e az MNB elsődleges célja a kamatemeléssel?

Sok hűhó semmiért? – Gazdasági növekedés, infláció és a kamatemelés kérdése

  • Németh Viktória Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 11 perc   
A következő írás nem William Shakespeare klasszikus művét elemzi, hanem a jegybankok kamatemeléssel kapcsolatos dilemmáját; amely az inflációs cél és a gazdaságpolitika növekedési pályára való minél gyorsabb visszatérése közötti ellentétre irányul. Maga az ellentét ténye talán meglepő lehet első látásra.… Tovább olvasom »Sok hűhó semmiért? – Gazdasági növekedés, infláció és a kamatemelés kérdése

360 közelében az EUR/HUF árfolyama, merre tovább? – Elemzési kivonat

  • Kuti Ákos Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
A koronavírus elleni oltások széleskörű elterjedésével, illetve a korlátozások feloldásával kapcsolatos környezetben jogosan merül fel, mire számítsunk az EUR/HUF-árfolyam, a BUBOR-ráták, illetve a kötvényhozamok alakulása kapcsán az idei évben, illetve 2022-ben. Az MKB Elemzési Központja – az MKB Bank Nyrt. és a… Tovább olvasom »360 közelében az EUR/HUF árfolyama, merre tovább? – Elemzési kivonat

Delivery Hero – stabilan emelkedik a részvény árfolyama

  • Rácz Balázs Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
2020 októberében írtunk utoljára a társaságról, amikor 100 euró környékén mozgott a részvényárfolyam. December és január során meredek emelkedés következett és a 145 eurót is elérte a kurzus. A 45 százalékos emelkedéssel a papír elérte a csúcspontját, és azóta is… Tovább olvasom »Delivery Hero – stabilan emelkedik a részvény árfolyama

Már nincs sok hátra a kedvező kamatozású lakáshitelek korából – avagy mikor érezzük meg lakáshiteleinken a jegybanki kamatemelések hatását?

  • Bódia Lilla Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 8 perc   
Sokan talán úgy vagyunk vele, hogy nem is foglalkoztatnak minket a jegybanki kamatok mindaddig, amíg a hiteltörlesztőnk összege meg nem emelkedik emiatt vagy a betéteink nem gyarapodnak jobban. Legutóbb 2010 november végén kaphattuk fel a fejünket, amikor bár sokkal magasabb… Tovább olvasom »Már nincs sok hátra a kedvező kamatozású lakáshitelek korából – avagy mikor érezzük meg lakáshiteleinken a jegybanki kamatemelések hatását?

Egy lábbal a gázon, egy lábbal a féken – mi vár a magyar gazdaságra?

  • Erdélyi Dóra Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
A 2021 áprilisában megjelent előrejelzésünk óta a koronavírus-járvány harmadik hulláma a szigorításoknak, illetve az átoltottság folyamatos növekedésének köszönhetően lecsengett. Az országok többsége fokozatosan, több ütemben lazított a járványügyi szabályokon, a társadalmi-szociális élet többé-kevésbé visszatért a vírust megelőző időszak előtti állapotokhoz.… Tovább olvasom »Egy lábbal a gázon, egy lábbal a féken – mi vár a magyar gazdaságra?

Egekben az építőipari árak, hogyan tovább?

  • Cserényi Dóra Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 8 perc   
Sokunkat foglalkoztat a kérdés, hogy vajon megállítható-e az építőipari árak „szárnyalása”? Ha igen, akkor kinek és milyen intézkedéseket kell meghoznia az árak megfékezése érdekében? Ezek a kérdések merülnek fel sok emberben, akik építkezési vagy felújítási folyamatban vannak vagy éppen kezdenének… Tovább olvasom »Egekben az építőipari árak, hogyan tovább?

Továbbra is 5% felett állhat a hazai infláció

  • Erdélyi Dóra Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
Májusban 5% felett ragadt a hazai infláció: az áprilisi rátával megegyező mértékű, 5,1%-os inflációt regisztráltak idehaza (év/év alapon mérve). Ezzel az infláció mind áprilisban, mind májusban jelentősen meghaladta az MNB toleranciasávjának felső, 4%-os szintjét. Az MNB is reagált a megnövekedett… Tovább olvasom »Továbbra is 5% felett állhat a hazai infláció

Már „csak” 15 és fél évet kell dolgoznunk ahhoz, hogy saját otthonunk legyen Budapesten – kell-e tartanunk lakásunk alulértékeltségétől?

  • Bódia Lilla Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
2020 decemberében még arról írtunk, hogy 17 évnyi teljes jövedelem (nem megtakarítás) szükséges egy saját lakás megvásárlásához vagy a havi jövedelem felét emészti fel egy albérlet. Akkor kérdésként tettük fel, hogy javulhat-e a magyar fiatalok lakáshoz jutása 2021-ben. Az év… Tovább olvasom »Már „csak” 15 és fél évet kell dolgoznunk ahhoz, hogy saját otthonunk legyen Budapesten – kell-e tartanunk lakásunk alulértékeltségétől?

Mit jelent ma a lakás – avagy hogyan juthatnak a fiatalok lakáshoz?

  • Bódia Lilla Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
A lakáspiac olyan, mint a foci – ami most szintén aktuális. Mindenki úgy érzi, hogy ért hozzá, hiszen kis túlzással mindenki lakik valahol. Ki saját tulajdonban, ki bérleményben, kollégiumban, vagy esetleg felnőttként még a családi fészekben a „mamahotel” és „papabank”… Tovább olvasom »Mit jelent ma a lakás – avagy hogyan juthatnak a fiatalok lakáshoz?

Ugrás az ismeretlenbe? – 12 után az első MNB kamatemelés jöhet

  • Németh Viktória Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
Június 22-én, kedden tartja következő kamatdöntő ülését az MNB, ahol a jegybank előzetes kommunikációja alapján a Monetáris Tanács várhatóan 15 bázisponttal, 0,75%-ra emeli az irányadó kamat mértékét az árstabilitás biztosítása és az inflációs kockázatok csökkentése érdekében. Az MNB előzetes jelzése… Tovább olvasom »Ugrás az ismeretlenbe? – 12 után az első MNB kamatemelés jöhet
A Kansas City Southern (KSU), egy közlekedési holdingtársaság, belföldi és nemzetközi vasúti szállítási szolgáltatásokat nyújt Észak-Amerikában. 1887-ben alapították, székhelye a Missouri állambeli Kansas Cityben található. A társaság kb. 7100 mérföldnyi vasútvonalat üzemeltet és vállalat tíz államot szolgál ki az Egyesült Államok középnyugati és délkeleti régiójában, valamint közvetlen átjárója van Mexikóvárosba. A vállalat a vegyi és kőolaj, az ipari és fogyasztási termékek, a mezőgazdaság és ásványi anyagok, az energia, az intermodális és az autóipari piacokat logisztikai partnere. Az USA vasúthálózatait üzemeltető és birtokló cégeknek jó évtizede van. Ha megnézzük a nagyobb, tőzsdei cégek árfolyamát, akkor azok nem okoznak csalódást: a Kansas City az évtized elején még kb. 30 dolláron kereskedett, ma már 300 dollárt adnak egy részvényért, ezalatt a CSX 15 dollárról 100 dollárig, a Union Pacific 35 dollárról 220 dollárig száguldott, hogy csak néhány példát említsek. Most azonban, 10 év hihetetlen részvénypiaci emelkedés után már látszanak az őrület jelei: a Kansas City Southernért megindult a harc. Két kanadai vasúttársaság, a Canadian Pacific (CP) és a Canadian National (CN) is meg akarja, vagy már inkább csak meg akarta szerezni a KSU-t. Már 2020 szeptemberében megjelentek hírek, hogy a céget felvásárolhatják. A KSU eredményeire kb. 10 éve szinte mindig ránézek, mert tényleg jól prosperált és a menedzsment is szinte változatlan, vagy annak tagjait a társaság „termelte ki” az évek során. Persze nehéz megmondani, hogy egy az általános gazdasági teljesítménnyel szoros kapcsolatban lévő cég árfolyamának alakulásában mekkora szerepe van a menedzsmentnek és mennyit jelent a gazdaság általános alakulása. 2021 év elején (március 22) ami korábban csak pletyka volt igazzá vált: A Canadian Pacific ajánlatott tett a cégre 30 milliárd dollárt értékben. Ez részvényenként 275 dollárt jelentett, ami 22%-kal magasabb volt, mint az előző napi 224 dolláros záróárfolyam. Elméletben van értelme a felvásárlásnak, hiszen így egy szinte egész Észak-Amerikát behálózó vasúti folyosó jöhet létre, amelyet egy cég birtokolhat. Egy hónappal később a Canadian National úgy gondolta ezt ő sem hagyhatja szó nélkül és egy közel 34 milliárd dolláros ajánlatot tett a KSU részvényeire. Ez már kb. 290 dollárra értékelte a vasúttársaság részvényeit. A KSU árfolyama a felvásárlási harc

Vasúttal a csillagokig

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
A Kansas City Southern (KSU), egy közlekedési holdingtársaság, belföldi és nemzetközi vasúti szállítási szolgáltatásokat nyújt Észak-Amerikában. 1887-ben alapították, székhelye a Missouri állambeli Kansas Cityben található. A társaság kb. 7100 mérföldnyi vasútvonalat üzemeltet: a vállalat tíz államot szolgál ki az Egyesült… Tovább olvasom »Vasúttal a csillagokig
Nudge: valakit óvatosan könyökkel megbökni, hogy felkeltsük a figyelmét. A nudge, azaz bökdösés a viselkedési közgazdaságtan, magatartástudományok egyik koncepciója, melynek célja, hogy a különböző gazdasági, befektetési, egészségügyi, oktatási, jogi (és a sort lehetne sorolni) döntések során a résztvevőket valamilyen pozitív kimenetel felé irányítsuk. Olyan beavatkozások az emberi döntési folyamatokba, amely kiszámítható módon változtatják meg az emberek viselkedését anélkül, hogy megtiltanák a választási lehetőségeket vagy jelentősen megváltoztatnák a gazdasági ösztönzőket. Természetesen ez azt is feltételezi, hogy valaki, egy kutató például tudja, hogy mi a jó az embereknek. A nudge koncepciónak nagy lökést Richard Thaler és Cass Sunstein Nudge című, 2008-ban megjelent könyve adott. Azóta a világ számos helyén privát és államilag finanszírozott szervezetek is létrejöttek, melyek célja, hogy az embereket a megfelelő döntési kimenetel felé terelje. Ilyen szervezet létezik például az Egyesült Királyságban, az USA-ban, de az EKB-nak, az OECD-nek vagy éppen a Világbanknak is van ezzel foglalkozó részlege. A nudge koncepciójával szemben azonban (amellett, hogy nem hiszem, hogy vannak olyan tudósok, akik számok és képletek alapján pontosan tudják, hogy az emberek mit szeretnének) komoly aggályok is felmerülhetnek. A legtöbb ilyen pozitív megerősítés (nudge) pszichológiai kísérleteken alapul. A pszichológiai kísérleteknek viszont van egy komoly negatív tulajdonsága: nehezen reprodukálhatók. Az elmúlt években már kiderült, azok a pszichológiai kísérletek, amelyekre a viselkedési közgazdaságtan épül, nehezen prezentálják ugyan azt az eredményt, ha még egyszer elvégezzük őket. Ami miatt viszont megragadtak a köztudatban az az, hogy érdekesek. Már alapból az is óriási hiba, hogy korábban ezen kísérletek alanyai többnyire egyetemisták voltak, mivel a kutatók számára könnyen hozzáférhetők voltak a hallgatók. De ne gondoljuk, hogy a 18-24 éves fiatalok jól reprezentálják a valóságot. Az alábbi ábra egy 2020-as tanulmányból származik, ahol a kutatók összehasonlították a pozitív megerősítés (nudge) pszichológiai kísérletei milyen értéket értek el a tanulmányokban és mit váltottak be ebből a való világban. Olyan korábbi kísérleteket vettek alapul, mint az egészségesebb étel kiválasztása, a nyugdíjmegtakarítás befektetése, elmaradt számla befizetése és lehetne folytatni a sort. Az ábra magáért beszél. Nem kell tudni, hogy igazából mit jelent az „x” és az „y” tengely, a pontok kilógása mindent megmagyaráz. A felső ábrán a kutatók eredménye, az alsón az, ami a való életben megvalósult. Minél feljebb, vagy lejjebb van a pont az x tengelyhez viszonyítva az eredmény annál jelentősebb. Látható, néhány fizetési felszólításon kívül köszönőviszonyban sincs a kutatások eredménye és a való világ. A nehezen ellenőrizhető és nehezen megismételhető kutatások amúgy is sok buktatót tartalmazhatnak. Ha kellően sok idő áll rendelkezésünkre, akkor bárki bemutathatja, hogy tíz fejet dobni egymás után nem nagy kunszt. Pedig de, ennek esélye elenyésző, de ha 1024 kutató foglalkozik ezzel, vagy 1024-szer dobunk fel tízszer egy érmét, akkor a sok kísérlet meghozhatja a kívánt végeredményt. Mint olyan sok elméletben itt is vannak támogatók és ellenzők, de én azt gondolom a kép ennél árnyaltabb, nem kell teljesen elvetni, de megrögzötten hinni sem a nudge elméletében. Szkeptikusak pedig lehetünk, főleg annak fényében, hogy Sunstein, akinek nevéhez részben köthető a nudge „politika” a koronavírus járvány elején azt nyilatkozta, hogy nincs biztos tudomásunk a vírus veszélyességéről, de egy dolog biztos, hogy az emberek jobban félnek, mint kellene. Ez a két mondat ugyanis tökéletesen ellentmondásban áll egymással. Ismerjük azt a mondást, mindegy mi az állítás, az a lényeg, hogy ki mondja. Pedig nagyon nem mindegy, hogy mi maga az állítás!

Elmélet és valóság, a viselkedési közgazdaságtan sem váltja meg a világot

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
Nudge: valakit óvatosan könyökkel megbökni, hogy felkeltsük a figyelmét. A nudge, azaz bökdösés a viselkedési közgazdaságtan, magatartástudományok és döntés-elméletek egyik koncepciója, melynek célja, hogy a különböző gazdasági, befektetési, egészségügyi, oktatási, jogi (és a sort lehetne sorolni) döntések során a résztvevőket… Tovább olvasom »Elmélet és valóság, a viselkedési közgazdaságtan sem váltja meg a világot

Infineon: tovább emelkedhet a részvény árfolyama

  • Rácz Balázs Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 8 perc   
Az Infineon Németország legnagyobb félvezető-gyártója. Számos területen megtalálhatóak a termékeik: járműipari, ipari elektronikai, chipkártyás és biztonsági, illetve kommunikációs alkalmazásokban használt félvezetőket készít és rendszermegoldásokat is kínál a társaság. Jelenleg a globális chiphiány egy forró téma, emiatt a világ legnagyobb autógyártói… Tovább olvasom »Infineon: tovább emelkedhet a részvény árfolyama

Elszálló élelmiszerárak és ami mögötte van

  • Nagy Zsófia Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 7 perc   
Ahogy azt az előző blogbejegyzésben részletesen kifejtettük, várakozásaink szerint májusban az árak 5,6%-kal emelkedtek éves alapon. Az élelmiszerárak havi szinten, összehasonlítva a 2020. évi adatokkal folyamatosan emelkedtek 2-4% közötti mértékben, mely mögött természetesen számos tényező áll. Az utóbbi hónapokban azonban… Tovább olvasom »Elszálló élelmiszerárak és ami mögötte van

5 százalék felett ragadhatott az infláció májusban

  • Erdélyi Dóra Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
Áprilisban – a korábbi várakozásunkkal összhangban – jelentősen gyorsult az infláció itthon: a márciusi 3,7%-ról 5,1%-ra (év/év alapon), amelyben egyedi (pl. adóemelés) és technikai tényezők is szerepet játszottak (bázishatás). Ezzel az infláció jelentősen meghaladta az MNB toleranciasávjának felső, 4%-os szintjét.… Tovább olvasom »5 százalék felett ragadhatott az infláció májusban
Május 17.-én tette közzé 2021 első negyedéves eredményét a hazai megújuló energiatermeléssel is foglalkozó ALTEO Nyrt. Várakozásainknak megfelelően kiemelkedő bevétel és EBITDA számokat közölt a cég. Az előbbi éves alapon 5%-kal, míg utóbbi 98%-kal tudott emelkedni. A növekedés hátterében több faktor is húzódik. 2020-ban a cég megvette a Pannon Szélerőmű Kft.-t, amely összesen 7 darab széltornyot működtet 15 MW-nyi kapacitással. Mellette a cég 1,2 milliárd forintból felújította a gibárti vízerőművet. Továbbá 2020-ban üzembe helyezett 6 darab gázmotort, melyből 5 Győrben, egy pedig Tiszaújvárosban működik, névleges kapacitásuk 18 MW. A beruházások eredményeképpen a társaság ma már körülbelül 70 MW-nyi megújuló kapacitással és ugyan ennyi hagyományos villamosenergia-termelési kapacitással, azaz összesen 140 MW-nyi kapacitással rendelkezik. A két portfólió (hagyományos és megújuló) párhuzamos fejlesztése fontos, hiszen a megújuló energiatermelés erősen időjárásfüggő, így ahhoz, hogy azok villamosenergia-termelése „kisimításra” kerüljön elengedhetetlen a hagyományos, általában gazüzemű erőmű alkalmazása is. Mindezeket pedig az ALTEO virtuális erőműve, azaz vezérlőterme köti össze, ahol ma már mesterséges intelligencia is képes lehet arra, hogy elvégezze a szabályozási műveleteket. A vállalati hagyományos energiatermelési szegmensének bevétele 4%-kal, de az alacsonyabb költségek (például alacsonyabb gázárak) miatt EBITDA-ja 179%-kal nőtt. A megújuló szegmens árbevétele és EBITDA mutatója is 49 és 51%-kal nőtt, köszönhetően a már fentebb említett szélerőmű vásárlásnak. Ezek mellett a társaság energetikai szolgáltatásokat (kivitelezés, üzemeltetés) is végez harmadik félnek. Itt csökkent az eredmény, mivel saját kivitelezésű munkák már nem voltak. Az energiakereskedelem a nagyobb kapacitás miatt növekedni tudott, az árbevétel 11%-kal, az EBITDA 176%-kal. Mindezek mellett a társaság elindította hulladékgazdálkodási és elektromos autótöltő hálózati üzletágát is, ezek azonban még kicsi szeletet jelentenek a teljes eredményből, ugyanakkor a jövőben a növekedés egyik motorjai lehetnek.

Kiemelkedő számok az ALTEO-tól – Elemzési kivonat

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 3 perc   
Május 17-én tette közzé 2021 első negyedéves eredményét a hazai megújuló energiatermeléssel is foglalkozó ALTEO Nyrt. Várakozásainknak megfelelően kiemelkedő bevétel és EBITDA számokat közölt a cég. Az előbbi éves alapon 5%-kal, míg utóbbi 98%-kal tudott emelkedni. A növekedés hátterében több… Tovább olvasom »Kiemelkedő számok az ALTEO-tól – Elemzési kivonat

Fókuszban a klímavédelem – építkezzünk okosan!

  • Cserényi Dóra Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   
Rengeteget hallunk arról, hogy törekedni kell a nulla szén-dioxid kibocsátású otthonok kialakítására, az épületek energetikai szempontból történő semlegessé tételére. De ezt hogyan tudjuk elérni? Elég annyi, hogy épületeink üzemeltetését környezetkímélő módon alakítjuk át? Ez is egy lépés, de ahhoz, hogy… Tovább olvasom »Fókuszban a klímavédelem – építkezzünk okosan!

Milyen hatásai lehetnek a moratórium meghosszabbításának?

  • Gál Nikoletta Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 7 perc   
A kormány május 14-ei bejelentése  szerint Magyarországon meghosszabbítják a – már így is Európa leghosszabb ideig tartó – hitelmoratóriumát, amely így 2021. június 30. helyett 2021. augusztus 31-ig marad fenn a jelenlegi formájában. A jelenleg érvényes szabályozás szerint a törlesztések… Tovább olvasom »Milyen hatásai lehetnek a moratórium meghosszabbításának?

Moratórium III: avagy meddig nyújtózkodunk még a takaró alatt?

  • Bódia Lilla Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 8 perc   
2021. június 30. a törlesztési moratórium II. lejárata. Legalább is néhány nappal ezelőttig azt hittük. A dátum, amelyet szinte minden hitellel rendelkező vállalat, háztartás és hitelt nyújtó pénzintézet ilyen-olyan okból kifolyólag – mint a messiást – várt, és amelyet a… Tovább olvasom »Moratórium III: avagy meddig nyújtózkodunk még a takaró alatt?

Most még nem számítunk kamatemelésre az MNB-től

  • Plósz Dániel Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   
Május 25-én, kedden tartja következő kamatdöntő ülését az MNB, ahol várakozásunk szerint a Monetáris Tanács változatlan, 0,6%-os szinten hagyja az alapkamatot. Az egyhetes betét kamata is változatlan maradhat még a május 27-i, csütörtöki tenderen. Virág Barnabás, az MNB alelnöke sajtóinterjúban… Tovább olvasom »Most még nem számítunk kamatemelésre az MNB-től

Az online vásárlás és a kártyás fizetés a járványhelyzet nyertese

  • Gál Nikoletta Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   
A koronavírus-járvány milliók vásárlási szokásait alakította át. A járvány miatt felgyorsult digitalizáció egyrészt fejlesztésre ösztönözte a szolgáltatókat, másrészt szintlépésre kényszerítette a fogyasztókat, felhasználókat.  A vásárlások értékének már 40%-a elektronikusan zajlott 2020-ban (Forrás: MNB tanulmány). A kezdetben kényszer szülte online szokások pedig… Tovább olvasom »Az online vásárlás és a kártyás fizetés a járványhelyzet nyertese
Gyilkos korreláció Tudjuk vajon, hogy mit kell megvizsgálni ahhoz, hogy előre jelezzük, hogy hányan fognak a medencéjükben megfulladni egy adott évben? Nos, azt, hogy Nicholas Cage hány filmben szerepel. A két adatsor közötti korreláció 1999 és 2009 között 66,6%-os volt, ahogy az az alábbi ábrán is látható. Nyilván, a legtöbben megmosolyogják ezt az „elemzést”, pedig az élet tele van ilyen hamis korrelációkkal. Valamilyen adatsorról azt gondoljuk, hogy megmagyaráz egy másikat, aztán mindez csak a véletlen műve. A korreláció két adatsor közötti lineáris kapcsolatot méri. Ha van két részvénytársaság, amely közül az egyik esernyőt árul, a másik pedig jégkrémet, akkor ha esős idő van a kettő közötti korreláció inkább negatív lesz, mert nyilvánvaló, hogy az egyik cégnek akkor jó, ha eső van, míg a másiknak akkor, ha süt a nap. A két cég részvényeinek hozama között azonban semmilyen kapcsolat nincs, ami összeköti őket az az időjárás. Az időjárás, aminek az emberi természetre is hatása van. Lépten nyomon olyan emberekkel találkozom, akik panaszkodnak az időjárásra. Hetek óta esős, hűvös idő van, és állítólag ez még folytatódni is fog. Egyszer egy ügyfelem felhívott, Csaba, adjunk el mindent. Kérdezem tőle: miért? Öt napja esik az eső, „kilátástalan” vagyok. Ez persze régen volt, amikor még nem volt ennyire elterjedt az online kereskedés. Amikor még számított, hogy milyen az idő. Egy régi anekdota szerint egyszer Chicagóban rémes idő volt, hetek óta esett az eső. A traderek csak ültek, unták magukat, hiszen megbízásuk sem nagyon volt. Majd az egyik megszólalt, shortoljuk a gyapotot! De mégis miért, kérdezték a többiek. Mert a gyapotnak tűző nap kell, itt hetek óta 10 fok van és esik az eső. Remek ötlet. Mindenki shortolni kezdte a gyapotot. Aztán kiderült, hogy ahol a növény terem, ott hetek óta kánikula van. Az alábbi ábra a Dow Jones ipari átlag és az időjárás kapcsolatát szemléltet 1965 és 1995 között. Bámulatos, rossz időben esik az index, napsütéses időben emelkedik. De ha több napsütéses nap van, mint felhős, és a tőzsde inkább emelkedik, mintsem csökken, akkor máris megmagyaráztuk ezt az anomáliát. De ettől függetlenül az időjárás befolyásolja az emberi hangulatot. Persze a közgazdászok szerint nem.

Gyilkos korreláció

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
Tudjuk vajon, hogy mit kell megvizsgálni ahhoz, hogy előre jelezzük, hogy egy adott évben hányan fognak a medencéjükben megfulladni? Nos elég azt, hogy Nicholas Cage hány filmben szerepel. A két adatsor közötti korreláció 1999 és 2009 között 66,6%-os volt, ahogy… Tovább olvasom »Gyilkos korreláció

Hogyan érintette a koronavírus-járvány harmadik hulláma a magyar gazdaságot?

  • Plósz Dániel Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 3 perc   
Május 18-án, kedden publikálja a KSH a 2021. első negyedévre vonatkozó, előzetes adatokat (első becslés) a magyar gazdaság teljesítményét illetően. A részletes számokat (második becslést) június 1-én – szintén keddi napon – teszi közzé majd honlapján a KSH. Előrejelzésünk szerint… Tovább olvasom »Hogyan érintette a koronavírus-járvány harmadik hulláma a magyar gazdaságot?
Warren Buffett korunk egyik, ha nem a legsikeresebb befektetője. Befektető, nem trader (kereskedő), aki nem egy vagy több hedge fund kereskedésének igazgatásával szerzett hírnevet. Vállalata, a Berkshire Hathaway tulajdonában van a GEICO biztosító társaság, a Duracell, jelentős tulajdona van a Coca-Cola-ban, az American Expressben vagy az Appleben. Az utóbbi években jelentős részesedést szerzett légitársaságokban, de az energetikában is szívesen tart pozíciókat. A Berkshire Hathaway 1965-től működik a jelenlegi formájában. Az elmúlt 55 évben átlagosan éves 20%-os hozamot ért el, szemben az S&P500 10,2%-os hozamával. Így nem csoda, hogy a világ befektetői - legyenek profik vagy amatőrök - árgus szemekkel figyelik Warren Buffett és társa Charlie Munger minden lépését, nyilatkozatát. Teszik mindezt annak ellenére, hogy a Berkshire befektetései alig, vagy szinte egyáltalán nem utánozhatók. Például a 2008-as válság után Buffett úgy segítette ki a Goldman Sachs-ot, hogy osztalékelsőbbségi részvényt kapott, magas osztalékhozammal, majd opciót is kötött arra, hogy a későbbiekben nyomott áron vehessen további részvényeket. Máskor részvényért másik társaság részvényeivel fizet, így elkerülve például az adózást. Csupa olyan konstrukció, ami átlagos befektetőként kivitelezhetetlen. A befektetőpáros az előző év eredményeiről mindig május első hétvégéjén számol be, melyen a széles közönség is részt vesz. (A koronavírus járvány miatt ez most természetesen nem így történt, az esemény online zajlott). Az esemény rövidnek semmiképpen sem mondható, 3-5 órás szeánszról van általában szó. Az erről szóló videót tömegével nézik újra és sokan olvassák el a nyomtatott (digitális) leiratot is, hiszen ezekben minden évben találni néhány bölcsességet vagy iránymutatást. Nézzük röviden mit tartogatott 2021. Buffett a kapitalizmus, a vagyoni egyenlőtlenség és az infláció kérdéskörével ütötte fel a beszélgetést. 1989-ben az év 20 legnagyobb vállalata közül ma egy sincs benne a top 20-ban. Akkor 6 amerikai cég volt a listán, ma 13. 1989-ben a legnagyobb cég piaci értéke 104 milliárd dollár volt. Ma a legnagyobb cég az Apple, amelynek piaci értéke 2 ezer milliárd dollár. Szerinte nem teljesen biztos, hogy 30 év múlva a legnagyobb cég 60 ezer milliárd dollárt fog érni, de 1989-ben is biztosak voltak abban, hogy nem lesznek ennél már nagyobb cégek. A történelem mégsem így alakult. Vagyis a befektetés nem feltétlenül arról szól, hogy megvesszük a 30 legjobb részvényt és tartjuk 30 évig. Aki magabiztosan így cselekedett 1989-ben az tönkrement. Példaként hozta fel az autóipart. Az USA-ban 1900-tól számítva 2000 autógyár volt, 2009-re három maradt, mely közül kettő akkor csődben volt. Mi a tanulság ebből? Az, hogy az autóipar egy nagyszerű szektor, sok lehetőséggel, de ennek ellenére szinte lehetetlen volt egy olyan részvényt kiválasztani, amellyel hosszú távon ne ment volna tönkre. Teljesen más egy részvényt kiválasztani és meglátni azt az iparágat, amely prosperálni fog. A kettő nem ugyanaz. Természetesen a sajtótájékoztató alatt a környezetvédelem, illetve az ESG területét is érintették, hiszen a Berkshire-nek energetikai üzletága is van. Buffett szerint a klímakérdést az extrémitás jellemzi mind a támogatók, mind az ellenzők között. Nehéz megmondani, hogy egy adott társaság a társadalom előnyére van, vagy sem és azt is figyelembe kell venni, hogy minden cégnek van olyan tulajdonsága, amit a befektetők nem kedvelnek. A Berkshire energetikai részlege teljesítette a Párizsi éghajlatvédelmi egyezmény előírását, 26-28%-kal csökkentette a szénhidrogénterhelést. Ugyanakkor ez komoly beruházásokkal járt, hiszen csak úgy van értelme megújuló energiát előállítani, ha az el tud jutni a fogyasztóhoz, ehhez viszont a hálózatot, a transzformátorokat stb. fejleszteni kell, ráadásul ezekre államonként más és más az előírás. Most új előírás született, a szénhidrogénterhelést 52%-kal kell csökkenteni 2030-ra. Kritikával illették a SPAC (Special Purpose Acquisition Company), azaz az olyan tőzsdén jegyzett társaságokat, „alapokat”, amelyek pénzt gyűjtenek a befektetőktől és azt ígérik, hogy majd valamikor a jövőben egy vagy több másik, tőzsdei vagy tőzsdén nem jegyzett céget fognak az összegyűjtött tőkéből felvásárolni. Buffett szerint ez oda fog vezetni, hogy minden céget meg fognak venni. Ez nem fogja a felvásárlási piacot segíteni, mert gazdaságtalan lesz azzal foglalkozni. A SPAC vezetői azért fognak vállalatfelvásárlásokba bonyolódni, mert azért már elkérték, megkapták a díjat, nem pedig azért, mert a kiszemelt cégnek van jövője. Az előadás végén a kriptodevizákat is érintették. Sajnos Buffett nagyon diplomatikus volt, hiszen azt mondta, hogy kb. 400 ezer befektetője van és körülbelül kettő van a kriptodevizák ellen, így túl nagy az aszimmetria abban, hogy olyat mond, ami két embernek tetszik, de a többit magára haragítja. Végül Munger adott egy rövid választ, szerinte nem sok értelme van annak, hogy visszatért a régi 500 eurós bankjegy (amit többnyire a feketegazdaság használt).

Warren Buffett gondolatai az ESG-ről, a részvénypiacról és a kriptodevizákról

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   
Warren Buffett korunk egyik, ha nem a legsikeresebb befektetője. Befektető, nem trader (kereskedő), aki nem egy vagy több hedge fund kereskedésének igazgatásával szerzett szakmai hírnevet. Vállalata, a Berkshire Hathaway tulajdonában van a GEICO biztosító társaság, a Duracell, jelentős tulajdona van… Tovább olvasom »Warren Buffett gondolatai az ESG-ről, a részvénypiacról és a kriptodevizákról

Üzemanyag, cigaretta, élelmiszerek – mi befolyásolta még áprilisban az inflációt?

  • Erdélyi Dóra Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   
Márciusban jelentősen gyorsult az infláció, a februári 3,1%-ról 3,7%-ra, de ezzel együtt is még az MNB toleranciasávjának felső, 4%-os szintje alatt maradt (év/év alapon). Ahogy több korábbi elemzésünkben is felhívtuk rá a figyelmet, egyedi és technikai tényezők hatására az infláció… Tovább olvasom »Üzemanyag, cigaretta, élelmiszerek – mi befolyásolta még áprilisban az inflációt?

EU-Mercosur megállapodás – saját gazdáit és a környezetet tapossa az EU? II. rész

  • Nagy Zsófia Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
Az Európai Bizottság idén márciusban tette közzé az Európai Unió és a Mercosur-országok közötti kereskedelmi megállapodás lehetséges gazdasági hatásait ismertető tanulmányt. Az előző blogbejegyzésben ismertettük magát a megállapodást és a száraz számszerű következményeit, most pedig bemutatjuk, hogy az EU gazdái… Tovább olvasom »EU-Mercosur megállapodás – saját gazdáit és a környezetet tapossa az EU? II. rész

EU-Mercosur megállapodás – saját gazdáit és a környezetet tapossa az EU? I. rész

  • Nagy Zsófia Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 7 perc   
Az Európai Bizottság idén márciusban tette közzé az Európai Unió és a Mercosur-országok (Argentína, Brazília, Paraguay, Uruguay) közötti kereskedelmi megállapodás lehetséges hatásait (gazdasági, társadalmi, emberi jogi) ismertető tanulmányt, mely többek között számszerűsíti a megállapodás várható gazdasági következményeit is. Bár a… Tovább olvasom »EU-Mercosur megállapodás – saját gazdáit és a környezetet tapossa az EU? I. rész

Tovább emelkedhet a német IT vállalat árfolyama – Elemzés

  • Rácz Balázs Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 7 perc   
Az informatikai megoldásokat kínáló Cancom árfolyama emelkedésnek indult a 48 eurónál található lokális mélypontról. Az árfolyam következő ellenállása az 59 eurónál húzódó történelmi csúcspont, amelynek áttörésével nagy tere nyílna a további emelkedésnek. A fundamentumokat megvizsgálva stabil növekedési lehetőségei vannak a… Tovább olvasom »Tovább emelkedhet a német IT vállalat árfolyama – Elemzés