portfolioblogger

Rekordprofit, 2010 óta 10-szerező árfolyam, az egész világ meghódítása. Az előbbiek, röviden, tömören a mai tőzsdén jegyzett gyorséttermek közös jellemzője. Annak ellenére, hogy a közbeszédben sokszor, mint pejoratív jelző jelenik meg, nehéz látni olyan egységet, ahol ne lennének tömött sorok. Meg is van ennek az eredménye, mondják sokan, a lakosság túlnyomó része elhízott (mármint bizonyos országokban). Mégis van racionális oka a gyorsétteremnek: az emberek bizonyos esetekben nem a várható értéket, a hasznosságot maximalizálják, hanem a kockázatokat próbálják minimalizálni. Egy gyorsétterem esetében, amit várunk az nem túl nagy dolog (közgazdaságilag azt mondanánk, hogy az átlaghozam alacsony), cserében ennek alacsony a volatilitása. Bárhova mész a világban, ugyanabban a gyorsétteremben nagy valószínűséggel ugyanazt a minőséget kapod, nem kell a helyi ételek kockázatát elviselni. Kockázat kiiktatva – probléma megoldva. És még egy: a gyorséttermek jól prosperálnak, mert nincs, vagy legalábbis eddig nem volt olyan társadalmi-gazdasági kisebbség, amely fellépett volna ellene, például a „transzzsír-ellenzők”. (Tudom, hogy ilyen nem létezik, vagy mégis)? 2020-ban a gyorséttermek listája az egységek száma szerint a következőképpen nézett ki: Itt pedig a 13 legnagyobb amerikai, tőzsdén jegyzett gyorsétterem átlagos árfolyamváltozása 2010 elejétől: De mi a helyzet akkor, ha nem csak egy értékpapírszámlát szeretnénk nyitni és venni pár darab részvényt, hanem konkrétan éttermet szeretnénk nyitni? Nos, ez nem egyszerű mulatság. A KFC esetében a következőképpen néz ki a költséglista: A KFC tulajdonosa, azaz a YUM Brands megköveteli, hogy a vállalkozónak legyen 1,5 millió dollár vagyona és 750 000 dollár likvid eszköze. Ez utóbbi abban az esetben fontos, ha valami nem várt esemény bekövetkezik, de ez fedezi azt az időszakot is, amíg a hely nem profitábilis. Az étterem kiépítése, eszközökkel és az ingatlannal együtt 700 000 és 1,2 millió dollár között mozog. Emellett még szükséges befizetni egy egyszeri 45 ezer dolláros franchise-költséget, de ez már egészen kis összeg a fent említettekhez képest. Az éves folyó költség a teljes bevétel 10%-a minden egyes üzleti periódusban, ami körülbelül 100 000 dollár. Ez utóbbi a royalty és a hirdetési költséget tartalmazza. Azaz látszik, hogy itt egy kezdő befektetés kb. 1,4 és 2,7 millió dollár között van. Fontos hangsúlyozni, hogy az adatok az USA piacára vonatkoznak, de arányaiban nem lehet nagyon más a hazai viszony sem. A fellelhető információk alapján egy hazai McDonald’s étterem megközelítőleg 200 milliós kezdő befektetést igényel. Amennyiben összehasonlítjuk például a Subway hazai és USA piac árait akkor sem látunk nagy különbségek, míg itthon egy ilyen étterem becsült várható költsége 120 és 290 ezer euró között van, addig az USA adatok 100 ezer és 340 ezer dollárról szólnak. De mennyit termel egy ilyen egység, maradva a KFC-nél? Nos, körülbelül 1 millió dollárt, de ez persze erősen helyfüggő és átlagadat, ez utóbbival pedig vigyázni kell, mert az egyes egységek bevételei biztos nem normál eloszlást követnek. Nagy valószínűséggel, akik a legjobb helyen vannak sokszorosát keresik az átlagnak és olyan is van, aki épphogy csak megél. Az alábbi ábra azt mutatja, hogy az egyes gyorséttermek egyes egységekre lebontva átlagosan mekkora árbevételt érnek el: Szóval, a gyorsétterem nem olcsó biznisz, de könnyen áthidalható, ha az ember a felvezetőben említett részvényvásárlás mellett marad inkább. Akár fedezésként is felfogható a dolog. Hogyan? Pár éve olvastam, hogy egy amerikai könyvkereskedő (biztos nem egy, valószínűleg többen is folytatják ezt a stratégiát), minden évben a költségek kifizetése, és bizonyos osztalék kivétele után a cégben megmaradt pénz egy részét Amazon részvénybe fekteti. Miért? Azt mondta, harcolni úgysem tud vele, ha neki végleg le kell húzni a rolót, az nagyrészben az Amazon miatt is lesz. Így fedezi magát erre az esetre. Innen pedig már csak egy gondolatra van, hogy mi lett volna, ha akinek van megtakarítása és étterme mondjuk McDonald’s részvényt vesz? Teoretikus kérdés, mindenki azt mondja, diverzifikálj: ha van egy könyvkereskedésed ne Amazon részvényt vegyél. Tényleg igaz ez az állítás ebben a formában?

Diverzifikáljunk? Ne!

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   
Rekordprofit, 2010 óta tízszereződő árfolyam, az egész világ meghódítása. Az előbbiek röviden, tömören a mai, tőzsdén jegyzett gyorséttermek közös jellemzői. Annak ellenére, hogy a közbeszédben a gyorsétterem szó sokszor pejoratív kifejezésként jelenik meg; nehezen találunk olyan egységet, ahol ne lennének… Tovább olvasom »Diverzifikáljunk? Ne!

Lesz-e 370 felett az EUR/HUF?

  • Plósz Dániel Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
A koronavírus-járvánnyal, az oltások széleskörű elterjedésével, illetve a korlátozások feloldásával kapcsolatos bizonytalan környezetben jogosan merül fel a kérdés, hogy mire számítsunk az EUR/HUF-árfolyam vagy a BUBOR-ráták alakulása kapcsán az idei évben, illetve 2022-ben. Az MKB Elemzési Központja – az MKB… Tovább olvasom »Lesz-e 370 felett az EUR/HUF?

2400 milliárd forintnyi állampapír sorsa múlik a jövő csütörtöki adaton

  • Erdélyi Dóra Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
Január 14-én, csütörtökön publikálja a KSH mind a 2020. decemberi, mind a 2020-as éves átlagos hazai inflációs adatokat. Ez utóbbi adat a közel 2300 milliárd forint értékű kinnlevő állománnyal rendelkező Prémium Magyar Állampapírok és a 102 milliárd forintnyi Babakötvények kamatfordulói… Tovább olvasom »2400 milliárd forintnyi állampapír sorsa múlik a jövő csütörtöki adaton

Nagyot durrantak év végén a lakáspiacot érintő intézkedések – mi várható 2021-ben?

  • Bódia Lilla Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 7 perc   
Szilveszter közeledtével megszokhattuk, hogy megszaporodnak a tűzijátékok, de a tavaly októbertől berobbanó otthonteremtési intézkedésekre talán senki nem volt felkészülve. A tavalyi év második felét ingatlanpiaci szempontból még az határozta meg, hogy vártuk a rozsdaövezeti program részleteit, de ehelyett teljesen más… Tovább olvasom »Nagyot durrantak év végén a lakáspiacot érintő intézkedések – mi várható 2021-ben?

2021 a nagy remények éve: mit várhatunk a jövőtől?

  • Németh Viktória Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 7 perc   
Január első munkanapjára virradtunk. Még talán egy másik világban járunk a szokatlan karácsony tapasztalataival és az újévi fogadalmak bűvöletében. Bizonyára sokan várták, hogy az ambivalens érzelmeket kiváltó 2020-as esztendőt hátra hagyjuk. Vannak, akik megkönnyebbüléssel vették tudomásul, hogy az elmúlt év… Tovább olvasom »2021 a nagy remények éve: mit várhatunk a jövőtől?

Agrárium 2020: milyen főbb folyamatok játszódtak le idén az ágazatban? II.

  • Fehér Péter Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
Az előző részben összefoglaltam az ágazatban az idei évben lezajlott folyamatokat és bemutattam, hogy milyen kihívásokkal kell az alágazatnak a következő időszakban szembenéznie. A mostani, második részben az állattenyésztésre helyezem a hangsúlyt. Az állattenyésztés teljes termelési volumene a KSH adatai… Tovább olvasom »Agrárium 2020: milyen főbb folyamatok játszódtak le idén az ágazatban? II.

Agrárium 2020: milyen főbb folyamatok játszódtak le idén az ágazatban? I.

  • Fehér Péter Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
A mezőgazdasági ágazat az idei évben összességében átlagos évet tudhat maga mögött. Az ágazat teljes kibocsátási értéke a KSH adatai szerint 4,1%-kal nőtt az előző évhez képest, a növénytermesztés volumene 2,9%-kal, míg az állattenyésztésé 1,6%-kal csökkent, azonban a szolgáltatásoké 3%-kal… Tovább olvasom »Agrárium 2020: milyen főbb folyamatok játszódtak le idén az ágazatban? I.

Visszatekintés 2020-ra, az újabb ’20-as évek első évére

  • Németh Viktória Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
Idei első blogbejegyzésemben az 1920-as évekkel párhuzamba állítva boncolgattam azokat a tendenciákat, amelyeket az új évtized kezdetén láthatunk. Közel egy éve úgy tűnt, hogy a jelenlegi évtized kezdetén meghatározó irányok lehetnek: a borús gazdasági kilátások és a gazdasági bezárkózás. Akkor… Tovább olvasom »Visszatekintés 2020-ra, az újabb ’20-as évek első évére

Jó formában a magyar gazdaság immunrendszere – megjelent a Danube Capital decemberi Negyedéves Makrogazdasági Kitekintője

  • Plósz Dániel Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
A 2020. októberi előrejelzésünk publikálása óta fokozatosan szigorodtak a járványügyi intézkedések Magyarországon és a szomszédos országokban is, ahogyan az akkori előrejelzésünkben vártuk. A második hullámban a döntéshozók a védekezés során kiemelt figyelmet fordítanak a gazdasági működés fenntartására. A védekezés fő… Tovább olvasom »Jó formában a magyar gazdaság immunrendszere – megjelent a Danube Capital decemberi Negyedéves Makrogazdasági Kitekintője

Tőzsdék idei teljesítménye a koronavírus-járvány árnyékában

  • Rácz Balázs Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 3 perc   
Idén egyértelműen a koronavírussal kapcsolatos aggodalmak határozták meg a tőzsdék mozgását. Az év elején a fejlődő és a fejlett piacok is egyaránt történelmi csúcsra kapaszkodtak és egészen február közepéig alacsony kilengések mellett araszoltak felfelé az indexek. A koronavírus első hullámának… Tovább olvasom »Tőzsdék idei teljesítménye a koronavírus-járvány árnyékában

TOP befektetési sztorik 2021-ben (Elemzési kivonat)

  • Erdélyi Dóra Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 7 perc   
Az év vége nem csak azért fontos, mert a befektetők számot vetnek a 2020-as évvel és áttekintik befektetési/kereskedési stratégiájukat, hanem azért is, mert ki lehet alakítani a következő időszak optimális befektetési portfólióját is. Az MKB Elemzési Központ ebben nyújt segítséget… Tovább olvasom »TOP befektetési sztorik 2021-ben (Elemzési kivonat)

Mit léphet kedden az MNB?

  • Plósz Dániel Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
December 15-én, kedden tartja az MNB Monetáris Tanácsa soron következő – és egyben az idei évben utolsó – kamatdöntő ülését, ahol a szakmai stáb által készített friss gazdasági prognózisok ismeretében döntenek a jegybanki instrumentumok esetleges felülvizsgálatát illetően. Ebben fontos tényező,… Tovább olvasom »Mit léphet kedden az MNB?

17 évnyi jövedelem a saját lakáshoz vagy a havi jövedelem fele albérletre – javulhat a magyar fiatalok lakáshoz jutása 2021-ben?

  • Bódia Lilla Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
A 2014-ben kezdődött lakáspiaci ciklus során Magyarországon dinamikus áremelkedés volt megfigyelhető európai összehasonlításban, ami az ingatlanárak megduplázódásához vezetett az elmúlt években. Tavaly még Európa-szerte a felívelés jellemezte a lakáspiacot, 2020-ban azonban mérsékeltebb lakásár-dinamika volt megfigyelhető. Az elmúlt évek tendenciája alapján… Tovább olvasom »17 évnyi jövedelem a saját lakáshoz vagy a havi jövedelem fele albérletre – javulhat a magyar fiatalok lakáshoz jutása 2021-ben?

Szárnyal a német ingatlankezelő társaság árfolyama (Elemzési kivonat)

  • Rácz Balázs Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 3 perc   
Az Aroundtown egy tőzsdén jegyzett ingatlankezelő vállalat, amely kereskedelmi- és lakóingatlanok, illetve szállodák kezelésével foglalkozik. A vállalat részvényeivel a Frankfurti Értéktőzsdén is lehet kereskedni, a papír tagja a főként technológiai cégeket tömörítő MDAX indexnek. A társaság elsősorban Németországban tevékenykedik (a… Tovább olvasom »Szárnyal a német ingatlankezelő társaság árfolyama (Elemzési kivonat)

Stabil maradhatott az infláció novemberben itthon

  • Erdélyi Dóra Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
December 8-án, kedden publikálja a KSH a novemberre vonatkozó inflációs adatokat. Várakozásunk szerint a hazai infláció az októberi 3%-os értékről novemberben minimálisan, 3,1%-ra gyorsult (év/év alapon mérve, vagyis a 2020. novemberi a 2020. novemberihez viszonyítva). Előrejelzésünk szerint – bázishatásokból kiindulva… Tovább olvasom »Stabil maradhatott az infláció novemberben itthon

Élelmiszeripari kitekintő: mit vár az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete a következő időszakban?

  • Fehér Péter Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 3 perc   
A koronavírus-járvány, ahogy a nemzetgazdasági ágak jelentős részét, úgy a mezőgazdaságot is érintette, zavarokat okozva a piacokon. Évente két alkalommal publikálja az Egyesült Nemzetek Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete a mezőgazdasági, élelmiszeripari várakozásait. A szervezet minden alkalommal górcső alá veszi a… Tovább olvasom »Élelmiszeripari kitekintő: mit vár az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete a következő időszakban?

Újból emelkedik a hazai részvénypiac

  • Rácz Balázs Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
A hazai részvénypiac kifejezetten gyengén teljesített 2020 első félévében a tengerentúli és nyugat-európai társaival összehasonlítva. A BUX-index márciusi mélypontja után csak átmenetileg tudott emelkedni, októberre ismét visszaesett a márciusi szintek környékére, így lemaradóvá vált az amerikai és a nyugat-európai börzeindexekhez… Tovább olvasom »Újból emelkedik a hazai részvénypiac

Európa csak önmaga árnyéka?

  • Németh Viktória Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 8 perc   
Az elmúlt időszakban kitüntetett figyelem kísérte az öreg kontinens irányából is az amerikai folyamatokat. Ugyanakkor ez az év Európában is bővelkedett a nem várt fordulatokban és a belső feszültségekben. Alábbi blogbejegyzésben röviden áttekintem Európa jelenleg három legkritikusabb problémáját. Koronavírus-járvány és… Tovább olvasom »Európa csak önmaga árnyéka?

Néhány perc az inflációról, ami örökre megváltoztatja az életed

  • Kuti Ákos Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 10 perc   
Az elmúlt 2-3 évben fontos témává lépett elő az ügyféltalálkozóinkon az infláció kérdése, hiszen ügyfeleink jelentős része inflációs robbanást érzékelt a mindennapokban, miközben a hivatalos inflációs adatok a jegybank 3%-os inflációs célja körül alakultak ebben az időszakban. Látszólag jelentős ellentmondás… Tovább olvasom »Néhány perc az inflációról, ami örökre megváltoztatja az életed

Üzleti tervezés 2020-2021-ben, avagy mire elég a kockás papír?

  • Bódia Lilla Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
A válasz röviden és tömören: semmire. Sajnos manapság egy kisvállalat vagy KKV számára sem engedhető meg, hogy jövőbeni útját kockás papíron vázolja fel. Ez a koronavírus-járvány megjelenéséig talán még bizonyos esetekben működött, de az egyre felgyorsult és változó világunkban már… Tovább olvasom »Üzleti tervezés 2020-2021-ben, avagy mire elég a kockás papír?

Masterplast: 1000 forint fölé kapaszkodott az árfolyam a rekordszámoknak köszönhetően – “Elemzési kivonat”

  • Rácz Balázs Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
Történetének legerősebb negyedéves gyorsjelentését publikálta november 12-én a Masterplast. A harmadik negyedévben a koronavírus-járvány negatív hatásainak nyoma sem volt, ugyanis a társaság árbevétele, EBITDA értéke és adózott profitja is rekordot ért el. A Masterplast árbevétele 20 százalékkal emelkedett éves alapon,… Tovább olvasom »Masterplast: 1000 forint fölé kapaszkodott az árfolyam a rekordszámoknak köszönhetően – “Elemzési kivonat”
A negyedévek lezárása után, hagyományosan a leghamarabb az USA vállalkozásai teszik közzé eredményüket, amely esemény most a koronavírus járvány, az arra adott fiskális és monetáris reakciók és az USA elnökválasztásának homályába veszett. Trump az elmúlt napokban még szorgosan gyűjtögette a Twitteren a saját igazát alátámasztó „bizonyítékokat”, hogy miért is marad ő az USA elnöke és miért is történt választási csalás. De nyilvánvalóan elkerülhetetlen, hogy a következő négy évben a demokraták adják az elnököt. Ennek a ténynek azonban még csekély hatása volt a vállalati eredményekre. Jelen bejegyzésben azt nézzük meg, hogy a tengerentúli vállalatok aggregáltan, hogyan teljesítettek július és szeptember között. Ahogy látható a lenti ábrán, már 2020 első negyedévében 13%-kal csökkent az 500 legfontosabb amerikai cég nettó eredménye éves alapon. Bár ekkor még inkább Európában lehetett érezni a vírus pusztító hatását. Mivel azonban ennek az 500 cégnek az árbevétele 40-50%-ban már nem belföldről, hanem a globális piacokról származik, ezért érezni lehetett az USA-ban is a vírus vállalati eredményekre gyakorolt hatását. A második negyedévben beütött a soha nem látott GDP csökkenés, miután a tengerentúlon is több várost, régiót lezártak, korlátozták a társas érintkezéseket. A vállalati eredmények súlyozott átlaga az előző 13%-os esés után még 27%-kal csökkent, ami a harmadik negyedévben tovább folytatódott ugyanekkora mértékben. Az elemzői előrejelzések alapján a 2021 első negyedévéig még 34%-kal (20Q4) és 8%-kal (21Q1) csökkenhetnek a vállalati eredmények, de 2021 tavaszától már kilábalásra számítanak. Az ábrán pirossal láthatóak az előrejelzések. Az alábbi ábrán látható, hogy a technológia, az egészségügy és a telekommunikáció abszolút nyertesként jött ki a jelenlegi helyzetből. Sőt az előrejelzések szerint az első két szektor ennek az előnynek egy részét a jövőre is át tudja menekíteni, hiszen míg a vírus előtt a technológiai szektor teljes eredményhez való hozzájárulása átlagosan kb. 20% volt, a vírus alatt ez 30% fölé emelkedett és 2021-ben átlagosan 23% lehet majd. Az egészségügynél ezek a számok 14%, majd 27% és jövőre 19%. Pozitívan jött még ki a járványból - legalábbis az elmúlt két negyedévet tekintve - a napi fogyasztási cikkek szektora, azaz általánosságban a kiskereskedelem. Ez nem meglepő, hiszen a bespájzolás nem csak hazánkban érte reneszánszát az év első felében, de szinte mindenhol a világban. Azóta már kiderült, hogy az ellátási láncok még ebben a helyzetben sem sérülnek, ráadásul jön a karácsonyi szezon, amely alapvetően pozitív szokott lenni ennek a szektornak. Most kíváncsian várjuk, hogy a vírus milyen módon rendezi át ezt a piacot és a vásárlási szokásokat. Vagyis az elemzői előrejelzések szerint a vállalati nehézségek még nincsenek mögöttünk, azok még legalább fél évig velünk maradnak, továbbá vannak olyan szektorok, amelyek akár nyertesek is lehetnek, de nem szabad elfelejteni, hogy a koronavírus csupán az egyik kockázati tényezője a tőkepiacoknak. A demokraták elnöksége is tartogathat mind pozitív, mind negatív meglepetéseket, bővebben erről a témáról itt írtunk: A bejegyzésben hivatkozott vállalati eredmény elemzői előrejelzései az spindices.com elemzőinek előrejelzését takarja.

Vírusjárvány közben, USA választások után a vállalati eredményekről

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
A naptári negyedévek lezárása után hagyományosan leghamarabb az USA tőzsdei vállalatai teszik közzé eredményüket, amely esemény most a koronavírus-járvány, az arra adott fiskális és monetáris reakciók, illetve az USA elnökválasztásának homályába veszett. Trump az elmúlt napokban még szorgosan gyűjtögette a… Tovább olvasom »Vírusjárvány közben, USA választások után a vállalati eredményekről

Rekordszinten az államadósságok, meddig lehet még növelni ezeket?

  • Balog-Béki Márta Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
A koronavírus-járvány nyomán a 2020-ban globálisan bevezetett fiskális és monetáris politikai intézkedések elsősorban a rövid távú negatív gazdasági hatásokat igyekeztek mérsékelni (gazdasági sokkhatások csökkentése, pénzpiaci likviditás fenntartása). Az IMF kalkulációja szerint az idén szeptemberig bevezetett fiskális lépések globálisan mintegy 10,8… Tovább olvasom »Rekordszinten az államadósságok, meddig lehet még növelni ezeket?

Kire hallgatunk, ha pénzügyeinkről van szó?

  • Márkus Marcell Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 3 perc   
Sok helyen halljuk, hogy egy-egy pénzügyi döntést milyen nehéz meghozni, legyen szó hitelfelvételről vagy a megtakarítások elhelyezéséről. Amikor az élet úgy hozza, hogy a dönteni kell arról, hogy hol és milyen hitelt vegyünk fel vagy milyen megtakarítási termékbe helyezzük el… Tovább olvasom »Kire hallgatunk, ha pénzügyeinkről van szó?

POS terminálok száma Magyarországon

  • Márkus Marcell Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 3 perc   
A bankkártyák és a hitelkártyák terjedésével korábbi bejegyzéseimben foglalkoztam, amelyek itt és itt találhatóak. A fizetési kártyák terjedéséhez az ATM-hálózat bővülése mellett az is hozzájárult, hogy rendelkezésre állt megfelelő számú terminál, ahol a kártyákkal tudunk fizetni. Ezek a POS (Point… Tovább olvasom »POS terminálok száma Magyarországon

Ha nem létezne a készpénz…

  • Márkus Marcell Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 3 perc   
Többször foglalkoztunk a különböző fizetési módok, ezen belül a bankkártyák és a hitelkártyák elterjedésével itt és itt. Most a készpénz kerül terítékre, azonban merőban más megközelítésben. Ennek apropóját az adja, hogy idén szeptemberben jelent meg az ING Bank nemzetközi felmérése… Tovább olvasom »Ha nem létezne a készpénz…