portfolioblogger

Kire hallgatunk, ha pénzügyeinkről van szó?

  • Márkus Marcell Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 3 perc   
Sok helyen halljuk, hogy egy-egy pénzügyi döntést milyen nehéz meghozni, legyen szó hitelfelvételről vagy a megtakarítások elhelyezéséről. Amikor az élet úgy hozza, hogy a dönteni kell arról, hogy hol és milyen hitelt vegyünk fel vagy milyen megtakarítási termékbe helyezzük el… Tovább olvasom »Kire hallgatunk, ha pénzügyeinkről van szó?

POS terminálok száma Magyarországon

  • Márkus Marcell Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 3 perc   
A bankkártyák és a hitelkártyák terjedésével korábbi bejegyzéseimben foglalkoztam, amelyek itt és itt találhatóak. A fizetési kártyák terjedéséhez az ATM-hálózat bővülése mellett az is hozzájárult, hogy rendelkezésre állt megfelelő számú terminál, ahol a kártyákkal tudunk fizetni. Ezek a POS (Point… Tovább olvasom »POS terminálok száma Magyarországon

Ha nem létezne a készpénz…

  • Márkus Marcell Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 3 perc   
Többször foglalkoztunk a különböző fizetési módok, ezen belül a bankkártyák és a hitelkártyák elterjedésével itt és itt. Most a készpénz kerül terítékre, azonban merőban más megközelítésben. Ennek apropóját az adja, hogy idén szeptemberben jelent meg az ING Bank nemzetközi felmérése… Tovább olvasom »Ha nem létezne a készpénz…

Bankom a telefonom

  • Márkus Marcell Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 2 perc   
Egyre gyorsabban terjed Afrika és Ázsia alulbankosított országaiban a mobilszámla. Ez egy olyan szolgáltatás, amelyet telekommunikációs cégek nyújtanak a lakosság részére és hasonlóan működik, mint egy bankszámla. A szolgáltatás igénybevételéhez mindössze egy mobiltelefonra és egy SIM-kártyára van szükség. Az ügyfél… Tovább olvasom »Bankom a telefonom

Merre tovább, bankkártya?

  • Márkus Marcell Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 3 perc   
Magyarországon az elmúlt nyolc évben növekedett a bankkártyák száma. Rövid távon a bankkártya meghatározó fizetési mód marad, azonban a versenytársak – mint az azonnal fizetési rendszer – már kopogtatnak az ajtón. A régiót tekintve Csehországban is erőteljes növekedés látható: a… Tovább olvasom »Merre tovább, bankkártya?
Mi most nem dobjuk ki az üzleti hírek oldalát, már csak azért sem, mert az esetünkben arról szól, hogy a Hasbro megvette a Peppa malacot is birtokló Entertainment One céget, 4 milliárd dollárért. Előző két bejegyzésemben arról volt szó, hogy hogyan futottak zátonyra a vétel időpontjában nagyon is kecsegtető jövőképpel rendelkező felvásárlások. Most pedig egy olyan tranzakciót vizsgálunk meg, amely a napokban zárult. A játékok esetében, még ha speciálisan kisgyermekek számára is készül(t), nem lehet elmenni amellett, hogy a világ változik, és ma már kevesebbeket érdekel önmagában például a Barbie, amely 60 éve van a piacon (igaz a termék értékesítése újra növekszik). A tabletek, okoseszközök, a digitális világ itt is átvette az uralmat. A Mattel egyik problémája éppen az volt, hogy elmaradt a digitális, média tartalom a játékok mellől, illetve legnagyobb versenytársa a Hasbro sokkal agresszívabban használta ezt ki. Így a cég új vezetője (Ynon Kreiz) változtatni akar, és a játékgyár figuráit a digitális eszközökre (tv, film, sorozat, alkalmazások) viszi. Meg is alapították a Mattel Creations-t, a cégen belüli filmstúdiót. A legtöbb elemző szerint ezt 10 éve kellett volna ezt meglépni… Továbbá az sem segítette a céget, hogy értékesítésének 8%-a a Toys ’R’ Us játékkiskereskedőhöz köthető, amely 2017-ben csődbe ment. Ráadásul évekkel ezelőtt a Disney hercegnők gyártója a volt a cég, amit aztán átengedett a Hasbronak

Peppa malac: a 12 milliárd forintos rajzfilmfigura

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 7 perc   
–          Van egy ötletem. Szerencsére elhoztam az újságomat. Egy lap elég is lesz (a papírhajóhoz). Melyik nélkülözhető? A hírek? A sport? A divat! –          Ne a divat oldalt! –          Jó, legyen az üzleti hírek. /Peppa malac, 2. évad 11. rész/… Tovább olvasom »Peppa malac: a 12 milliárd forintos rajzfilmfigura
Előző bejegyzésben a Procter and Gamble Gillette goodwilljának leírásáról írtunk, és ott fejeztük be, hogy nem egyedi elszigetelt esetről van szó. 2018 és 2019-ben is történtek olyan korábbi felvásárlások miatti leírások, amik megérnek egy rövid áttekintést. A General Electricre rájár a rúd. A 2000-es évek elején még a legértékesebb cég volt az amerikai tőzsdén. Ez volt AZ amerikai cég, de mára már csak árnyéka önmagának. Külön cikket érdemelne, hogy hogyan siklott félre a cég, de röviden csak annyit, hogy 2017 óta próbál csak a megújuló energetikára, a turbinákra és a légi szegmensre koncentrálni, miközben eladta az olajipari, IT és egészségügyi részeit. 2018-ban kikerült a Dow Jones indexből, miközben az osztalékot majdnem nullára vágta. És közben még egy gigantikus csalással is vádolják, a céget már-már az Enronhoz hasonlítják. A GE 2014-ben az Alstom megújuló, víz és áramhálózat részlegét vette meg. Körülbelül 12 milliárd dollárba került a GE-nek, de érdekes módon a vétel után 17 milliárd dollárnyi goodwillt számolt el. Vagyis a GE negatívra értékelte az Alstom eszközeit, és így magasabb lehetett a goodwill értéke. A trükk az volt, hogy a goodwillt 2001 óta nem lehet évente amortizálni, így az megvett eszközök nem tárgyi eszközként jelentek meg. Ennek értelmében amortizálni sem kellett őket és így a GE nettó eredményét magasabban lehetett kimutatni. A vétel kalkulációink szerint kb. 13-as P/E-n és 8-as EV/EBITDA szorzón valósult meg, de még így is drágának bizonyult.

Minden az időzítésen múlik

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   
Előző bejegyzésben a Procter & Gamble Gillette goodwill-leírásáról publikáltunk és ott fejeztük be, hogy nem egyedi esetről van szó. 2018 és 2019-ben is történtek olyan korábbi cégfelvásárlások miatti leírások, amik megérnek egy rövid áttekintést. A General Electric-re rájár a rúd:… Tovább olvasom »Minden az időzítésen múlik

Mennyire jövedelmező befektetés a napelem?

  • Simon Tamás Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
A mai blogbejegyzésemben a megújuló energiaforrások háztartási léptékű hasznosításáról, azon belül is a háztartási méretű napelem-beruházások megtérüléséről és jövedelemtermelő-képességéről mutatok be egy esettanulmányt. Az augusztus 15-i blogbejegyzésemben (Meddig véd az árszabályozás az energiaárak változásától?) írtam arról, hogy a szabályozó hatóság… Tovább olvasom »Mennyire jövedelmező befektetés a napelem?

,,Soha nem nézek TV-t, csak dísznek van…” vagy mégsem?

  • Cifra Gergő Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
A KSH-t böngészve bukkantam rá arra az érdekességre, hogy Magyarországon egyre nő a televíziószolgáltatás előfizetéseinek száma, így úgy gondoltam, érdemes lenne megvizsgálni, hogy hogyan alakul a magyar piac és milyen kilátásokat vetít ez előre a jövővel kapcsolatban. Az adatokban mélyebbre… Tovább olvasom »,,Soha nem nézek TV-t, csak dísznek van…” vagy mégsem?

Gazdaságtörténeti tapasztalatok alapján érdemes majd vizsgálni az ECB lépéseit

  • Maróti Ádám Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
Szeptember 12-én, csütörtökön tartja az Európai Központi Bank (ECB) soron következő kamatdöntő ülését, amelyen friss előrejelzéseket is publikál. A monetáris tanács jellemzően a friss gazdasági prognózisok ismeretében szokott nagyobb változásokat eszközölni a monetáris kondíciókban. Így várhatóan ez lesz a monetáris… Tovább olvasom »Gazdaságtörténeti tapasztalatok alapján érdemes majd vizsgálni az ECB lépéseit

A sertéságazat rákfenéje: az afrikai sertéspestis (ASP)

Alapjaiban forgathatja fel a húspiacot az afrikai sertéspestis jelenléte Kínában és már számos európai országban. Milliószámra leölt disznók, emelkedő sertésárak – ezt okozza az afrikai sertéspestis (a továbbiakban: ASP). Erről és ennek hatásairól valamint, hazánk sertéságazatáról lesz szó ebben a… Tovább olvasom »A sertéságazat rákfenéje: az afrikai sertéspestis (ASP)

Az augusztusi infláció továbbra is kivárásra ösztönözheti az MNB-t

  • Erdélyi Dóra Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
Szeptember 10-én, kedden jelennek meg az augusztusi magyar inflációs adatok, melyek fontos szerepet játszanak majd az MNB szeptember 24-i kamatdöntő ülésekor. Várakozásunk szerint a hazai infláció 2019 augusztusában 3,4%-on állhatott 2018 augusztusához viszonyítva, mely a dinamika minimális növekedését jelentené a… Tovább olvasom »Az augusztusi infláció továbbra is kivárásra ösztönözheti az MNB-t

Vállalati döntéshozóként nem érdemes kivárni a technológiai forradalom kiteljesedéséig

  • Maróti Ádám Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
A gazdasági médiában szinte mindennap találkozhatunk egy-egy cikkel arról, hogy az innovatív megoldások hogyan alakítják át gyökerestül a globális gazdaságot és ezzel a mindennapjainkat. A korábbi bejegyzéseink során mi is részletesen írtunk az IoT és az 5G technológiákról. Egyből felmerülhet… Tovább olvasom »Vállalati döntéshozóként nem érdemes kivárni a technológiai forradalom kiteljesedéséig
A 2019 második negyedéves gyorsjelentési szezon történéseit olvasgatva akadt meg a szemem azon, hogy a Procter and Gamble, bár ismét jó eredményt szállított, de csak akkor, ha kivesszük belőle az egyedi tételeket, amelyek között felbukkant egy leírás is. Innen kezdett érdekessé válni a dolog, hiszen a PG olyan márkákat birtokol, mint a: Pampers, Oral-B, Ariel, Always, Head & Shoulders vagy éppen a Gillette, csak hogy néhányat említsünk. Mégis hol lehet ekkora mértékű az átértékelés, hiszen a ruha állandóan koszos lesz, fogat mindig kell mosni és a szőr is folyamatosan nő. A leírás pedig nem volt kevés, több, mint 8 milliárd dollár és az érintett szegmens a Gillette. Pedig ez a cég mindent megér, vallotta anno Warren Buffett. Buffett 1989-ben fektetett a cégbe 600 millió dollárt, akkor az a részvények 11%-át jelentette. Jól látta helyzetet, akkor majdnem minden amerikai háztartásban volt Gillette penge (de a cég nem csak ezt gyártotta, hanem tollat, papírt, izzadásgátlót, később a Duracell és a Braun, valamint az Oral-B is a céghez tartozott). 1996-ban Buffett a befektetőkhöz írt levelében azt fejtegette, hogy a Gillette (és például a Coca Cola) esetében, még a versenytársaknak is el kell ismerniük, ha józan fejjel gondolkoznak, hogy ezek a cégek a piacukat az egész világon dominálni fogják szinte végtelenül hosszú távon. Ekkor a Gillette piaci részesedése 70% volt, de 15 évvel később már csak 54%.

“Jobb venni egy nagyszerű céget korrekt áron, mint egy korrekt céget nagyszerű áron.”

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 7 perc   
–Tíz, tizenöt, húsz. Na, meg az orgona! Te ez tuti dolog, ez egy tuti dolog! Figyelj, figyelj! Keresel valakit, valakit, aki lagziban játszik. Annak ez mindent megér, mindent. –Mennyit? –Ötven, vagy nyolcvanat, vagy akármennyit, vagy akármennyit. Vagy még többet! Mennyit,… Tovább olvasom »“Jobb venni egy nagyszerű céget korrekt áron, mint egy korrekt céget nagyszerű áron.”
A Brexit folyamata ugyan nem segíti a szigetország részvénypiacának megítélését, de a rekord alacsony kamatok és a hozaméhség, vagy inkább hozamkényszer miatt nem is okozott olyan fájdalmas következményt. Ha megvizsgáljuk a FTSE-100, azaz a 100 legnagyobb Eygesült Királyságbeli cég indexét, akkor az látszik, hogy 10 éves időtávon kb. 4,4%-os hozamot lehetett realizálni, ami nem sok, de ismét csak hangsúlyozni kell a Brexit és így a font és a cégek kálváriáját. Ettől kissé jobban szerepeltek a kötvények a maguk 6%-os évesített hozamával a 10 éves időhorizonton. És bár a fent említett eszközök kellően likvidek, így nehéz összehasonlítani mással, de ha nem a likviditást, hanem az időtávot vesszük figyelembe, akkor fasorban sincsenek az erdőkhöz képest! Angliában ugyanis 10 éves időtávon az erdők átlagosan 15,7%-os hozamot termeltek a tulajdonosoknak. Az általános értelemben vett ingatlanok pedig 5,8%-os hozamot értek el. Utóbbiak esetében egyébként sokkal jobban szerepeltek a vidéki ingatlanok, úgy, mint például a farmok, hiszen azok hozama 10 év alatt elérhette a 12%-ot is.

A pénz a fán terem

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
A Brexit azaz a britek EU-ból való kilépése nem javítja a szigetország részvénypiacának megítélését, de a rekord alacsony kamatok és a hozaméhség vagy inkább hozamkényszer miatt nem is okozott olyan fájdalmat. Ha megvizsgáljuk a FTSE-100, azaz a 100 legnagyobb, Egyesült… Tovább olvasom »A pénz a fán terem