A logisztika zöldítése

  • Cserényi Dóra Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 8 perc   

Az Európai Unió célkitűzése 2050-re, hogy 90 százalékkal csökkenjen a károsanyag-kibocsátás, ami nagymértékben érinti a logisztika ágazatot is (elsődlegesen a szállítás oldaláról). Az Európai Bizottság 2050-re kitűzte a vasúti teherszállítás teljesítményének megduplázását, amelynek eléréséhez Magyarországon is néhány lépés már folyamatban van, illetve emellett még számos cél került megfogalmazásra az Európai Bizottság által. Fontos, hogy a kormány támogassa a klímacélok eléréséhez szükséges intézkedéseket, ugyanis szabályozói segítséggel gyorsabban történhet előrelépés a klímacélok tekintetében.

A közlekedés az üvegházhatású gázok kibocsátásának közel 25 százalékáért felelős. Ezen belül körülbelül 75 százalékért a közúti közlekedés, 14 százalékért a vízi és légi közlekedés, és csupán 1 százalékért a vasút felelős. Ez jól mutatja azt, hogy miért próbálja előtérbe helyezni a Bizottság, illetve a kormányzatok az intermodális szállítmányozást; valamint a vasutat annak érdekében, hogy csökkentsék a szén-dioxid kibocsátást.

A vasút növekvő szerepe

A 2000 milliárd forintot meghaladta az az összeg az elmúlt évtizedben, amelyet hazánk a vasút fejlesztésére költött. Azonban annak érdekében, hogy a kötött pályás közlekedés versenyképessége növekedjen, ennek az összegnek a kormány közel háromszorosát tervezi költeni a jövőben. Nagy vasúti fejlesztés van kilátásban, amelynek köszönhetően könnyen elérhető lehet Bécs, Pozsony, Prága, valamint Varsó is, amelyhez szükség van a szomszédos országok elkötelezettségére is.

Fényeslitkén épül Európa legnagyobb szárazföldi intermodális vasúti terminálja, amely az elképzelések szerint 2021 év végére fog elkészülni, és 2022 első negyedévében már üzembe is fog állni; a vasúti terminál zöld energetikai rendszerének kialakítása is elkezdődött. Így nemcsak a vasúti szállítás előtérbe kerülésével támogatja a fenntarthatóságot, hanem a terminál üzemelése is környezetbarát lesz.

Forrás: pixabay.com

Az elkövetkező 10-15 évben hazánkban a közlekedésfejlesztés fókuszában a vasútfejlesztés fog állni, aminek következtében várhatóan versenyképesebb lesz a vasút, és ezáltal előnyt élvez majd a közúti szállítással szemben. Ahogy azt korábbi blogbejegyzésünkben írtuk, a járvány alatt a vasúti módozat jól vizsgázott, ugyanis folyamatosak voltak a vasúti szállítások, ezen felül meg is növekedett a vasúti áruszállítás iránti kereslet. A vasúti terminál megépítésével az elképzelések szerint hazánk újra a nemzetközi vasúti logisztika térképén lesz jelen, Európa és Ázsia közötti kontinentális teherforgalom elengedhetetlen résztvevőjévé válhat.

Szén-dioxid árazás

A légiközlekedési és tengerhasznosítási ágazatban az Európai Bizottság szén-dioxid alapú árazás bevezetését javasolja. Ezen intézkedés lényege, hogy a szén-dioxid kibocsátókat ösztönzi arra, hogy csökkentsék a szennyezés mértékét, gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy egy adott érték fölötti szennyezésnél megadott kvóta szerinti összeget kell fizetni.

Fontos előrelépés lehet a fenntartható üzemanyag használata, ennek ösztönzésére pedig célravezető lehet olyan intézkedés bevezetése, hogy uniós repülőtérről kizárólag környezetbarát üzemanyaggal lehessen útnak indulni.

A MOL központi szerepet szán az alacsony szén-dioxid kibocsátású körforgásos gazdaság megvalósítására, foglalkozik a bioüzemanyagokkal, valamint a hidrogénnel összefüggésben lévő alternatívákkal. A régiós olajcégek közül a MOL volt az első, amely a 2010-es évek közepén stratégiájában foglalkozott a környezetvédelmi szempontokkal.

A Kormány zöld busz stratégiája

2019 nyarán jelentette be a kormány, hogy a helyi közlekedésben 36 milliárd forintot biztosít a Zöld busz programra 2020 és 2029 között. A zöld busz projekt egyik célja, hogy az elavult autóbuszokat környezetbarát járművekre cseréljék, illetve a program célja az is, hogy a közösségi közlekedésben résztvevő autóbuszok közel 50 százaléka hazai gyártású legyen.

Összesen 100, elektromos autóbusz beszerzésére irányuló pályázat lett sikeres, amelyek 2022 elejétől fognak forgalomba állni Budapest vonzáskörzetében és 6 megyeszékhelyen a Volánbusz-járatok útvonalán. Az első 40 autóbusz Budapest agglomerációjában fog közlekedni, melyek egyetlen feltöltéssel 240 kilométer megtételére is alkalmasak. Az elektromos buszok tesztelése azt mutatja, hogy egy zöld busz átlagosan 5 ezer kilogramm károsanyag-kibocsátását előzte meg.

A Klíma- és Természetvédelmi Akcióterv szerint a Zöld busz stratégia értelmében a 25 ezernél nagyobb lélekszámú városokban csak elektromos hajtású autóbuszokat lehet 2022-től üzembe helyezni.

Várhatóan 2026-tól a közúti közlekedésre érvényben lesz az a bizottsági szabályozás, hogy aki nem tartja be a környezetvédelmi szabályozásokat, pénzbírsággal fogják sújtani, és az összegyűjtött bírságot a környezetvédelmi technológiák fejlesztésére költenék.

Forrás: pixabay.com

Hidrogénfelhasználás a közlekedésben

Az Európai Bizottság célértékeket javasol az új személygépkocsik és kisteherautók szén-dioxid kibocsátására, melynek megfelelően 2030-ig a személygépkocsik esetében 55%-os, kisteherautók esetében pedig 50%-os kibocsátáscsökkentés a cél. További célkitűzés, hogy 2035-ig az új személygépkocsik teljesen kibocsátásmentesek legyenek. Korábbi blogbejegyzésünkben említésre kerültek az elektromos autók, mint kibocsátáscsökkentő alternatíva, léteznek érvek mellette és ellene is. Szkeptikusok szerint, ha az előállítás teljes folyamatát nézzük, akkor mégsem tekinthetőek az elektromos autók környezetbarát járműnek.

A hazai Nemzeti Hidrogénstratégia alapvető célja a környezetkímélő közlekedési módra való átállás, amelyet a hidrogén felhasználásának növelésével, és ezzel egyidejűleg a gázolaj-felhasználás csökkentésével lehetne megvalósítani. A Stratégia részcélja a kamionok karbon lábnyomának csökkentése hidrogénfelhasználással. Ezen felül a városi buszközlekedésre és hulladékszállításra a hidrogénmobilitás kiterjesztését is a részcélok között tartják számon.

Digitalizáció, mint elkerülhetetlen lépés

Mindezen intézkedéseken, célokon felül kulcsfontosságú kérdés a logisztikában a digitalizáció kérdése, amelynek hiánya szintén negatív hatást gyakorolhat a környezetre. A fuvarozási dokumentumok digitalizálása előmozdítja a partnerek közti elszámolást, de ezen felül fontos megemlíteni, hogy a környezetre is pozitív hatást gyakorol. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium kezében van az elektronikus belföldi és nemzetközi fuvarlevél bevezetését megalapozó jogszabályi háttér kidolgozása.

A Green Deal és a nemzeti stratégiák kiemelten foglalkoznak a logisztika zöldítésével, és már meg is kezdődtek a célkitűzéshez szükséges lépések bevezetése. Az új hullámmal a logisztikai vállalatoknak is fel kell venni a lépést ahhoz, hogy a célok megfelelő módon meg tudjanak valósulni.

Korábbi blogban írtunk arról, hogy mennyire fontos a vállalatok esetében az ESG szemlélet kialakítása, ugyanis meghatározó lehet a jövőben akár a pénzügyi források kiosztásában is az ESG szemlélet megléte. Egy biztos, hogy a közeljövőben a logisztikában számos átalakulás lesz. Ehhez szükségesek technikai újítások is, azonban úgy gondolom, a kitűzött időtávon kellő szabályozással 2050-ig teljesíthetők a célkitűzések, ehhez azonban minden szereplőnek (kormányzat, vállalatok, lakosság) együtt kell működnie.

Szeretne hasonló cikkekről folyamatosan értesülni?

  • Engedélyezze a böngésző általi weboldal-értesítéseket, így az új blogbejegyzéseinkről azonnal értesülhet.
  • Iratkozzon fel hírlevelünkre ezen a linken, így az új blogbejegyzéseinkről rendszeresen e-mailben értesülhet.