vállalatértékelés

Május 17.-én tette közzé 2021 első negyedéves eredményét a hazai megújuló energiatermeléssel is foglalkozó ALTEO Nyrt. Várakozásainknak megfelelően kiemelkedő bevétel és EBITDA számokat közölt a cég. Az előbbi éves alapon 5%-kal, míg utóbbi 98%-kal tudott emelkedni. A növekedés hátterében több faktor is húzódik. 2020-ban a cég megvette a Pannon Szélerőmű Kft.-t, amely összesen 7 darab széltornyot működtet 15 MW-nyi kapacitással. Mellette a cég 1,2 milliárd forintból felújította a gibárti vízerőművet. Továbbá 2020-ban üzembe helyezett 6 darab gázmotort, melyből 5 Győrben, egy pedig Tiszaújvárosban működik, névleges kapacitásuk 18 MW. A beruházások eredményeképpen a társaság ma már körülbelül 70 MW-nyi megújuló kapacitással és ugyan ennyi hagyományos villamosenergia-termelési kapacitással, azaz összesen 140 MW-nyi kapacitással rendelkezik. A két portfólió (hagyományos és megújuló) párhuzamos fejlesztése fontos, hiszen a megújuló energiatermelés erősen időjárásfüggő, így ahhoz, hogy azok villamosenergia-termelése „kisimításra” kerüljön elengedhetetlen a hagyományos, általában gazüzemű erőmű alkalmazása is. Mindezeket pedig az ALTEO virtuális erőműve, azaz vezérlőterme köti össze, ahol ma már mesterséges intelligencia is képes lehet arra, hogy elvégezze a szabályozási műveleteket. A vállalati hagyományos energiatermelési szegmensének bevétele 4%-kal, de az alacsonyabb költségek (például alacsonyabb gázárak) miatt EBITDA-ja 179%-kal nőtt. A megújuló szegmens árbevétele és EBITDA mutatója is 49 és 51%-kal nőtt, köszönhetően a már fentebb említett szélerőmű vásárlásnak. Ezek mellett a társaság energetikai szolgáltatásokat (kivitelezés, üzemeltetés) is végez harmadik félnek. Itt csökkent az eredmény, mivel saját kivitelezésű munkák már nem voltak. Az energiakereskedelem a nagyobb kapacitás miatt növekedni tudott, az árbevétel 11%-kal, az EBITDA 176%-kal. Mindezek mellett a társaság elindította hulladékgazdálkodási és elektromos autótöltő hálózati üzletágát is, ezek azonban még kicsi szeletet jelentenek a teljes eredményből, ugyanakkor a jövőben a növekedés egyik motorjai lehetnek.

Kiemelkedő számok az ALTEO-tól – Elemzési kivonat

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 3 perc   
Május 17-én tette közzé 2021 első negyedéves eredményét a hazai megújuló energiatermeléssel is foglalkozó ALTEO Nyrt. Várakozásainknak megfelelően kiemelkedő bevétel és EBITDA számokat közölt a cég. Az előbbi éves alapon 5%-kal, míg utóbbi 98%-kal tudott emelkedni. A növekedés hátterében több… Tovább olvasom »Kiemelkedő számok az ALTEO-tól – Elemzési kivonat
Gyilkos korreláció Tudjuk vajon, hogy mit kell megvizsgálni ahhoz, hogy előre jelezzük, hogy hányan fognak a medencéjükben megfulladni egy adott évben? Nos, azt, hogy Nicholas Cage hány filmben szerepel. A két adatsor közötti korreláció 1999 és 2009 között 66,6%-os volt, ahogy az az alábbi ábrán is látható. Nyilván, a legtöbben megmosolyogják ezt az „elemzést”, pedig az élet tele van ilyen hamis korrelációkkal. Valamilyen adatsorról azt gondoljuk, hogy megmagyaráz egy másikat, aztán mindez csak a véletlen műve. A korreláció két adatsor közötti lineáris kapcsolatot méri. Ha van két részvénytársaság, amely közül az egyik esernyőt árul, a másik pedig jégkrémet, akkor ha esős idő van a kettő közötti korreláció inkább negatív lesz, mert nyilvánvaló, hogy az egyik cégnek akkor jó, ha eső van, míg a másiknak akkor, ha süt a nap. A két cég részvényeinek hozama között azonban semmilyen kapcsolat nincs, ami összeköti őket az az időjárás. Az időjárás, aminek az emberi természetre is hatása van. Lépten nyomon olyan emberekkel találkozom, akik panaszkodnak az időjárásra. Hetek óta esős, hűvös idő van, és állítólag ez még folytatódni is fog. Egyszer egy ügyfelem felhívott, Csaba, adjunk el mindent. Kérdezem tőle: miért? Öt napja esik az eső, „kilátástalan” vagyok. Ez persze régen volt, amikor még nem volt ennyire elterjedt az online kereskedés. Amikor még számított, hogy milyen az idő. Egy régi anekdota szerint egyszer Chicagóban rémes idő volt, hetek óta esett az eső. A traderek csak ültek, unták magukat, hiszen megbízásuk sem nagyon volt. Majd az egyik megszólalt, shortoljuk a gyapotot! De mégis miért, kérdezték a többiek. Mert a gyapotnak tűző nap kell, itt hetek óta 10 fok van és esik az eső. Remek ötlet. Mindenki shortolni kezdte a gyapotot. Aztán kiderült, hogy ahol a növény terem, ott hetek óta kánikula van. Az alábbi ábra a Dow Jones ipari átlag és az időjárás kapcsolatát szemléltet 1965 és 1995 között. Bámulatos, rossz időben esik az index, napsütéses időben emelkedik. De ha több napsütéses nap van, mint felhős, és a tőzsde inkább emelkedik, mintsem csökken, akkor máris megmagyaráztuk ezt az anomáliát. De ettől függetlenül az időjárás befolyásolja az emberi hangulatot. Persze a közgazdászok szerint nem.

Gyilkos korreláció

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
Tudjuk vajon, hogy mit kell megvizsgálni ahhoz, hogy előre jelezzük, hogy egy adott évben hányan fognak a medencéjükben megfulladni? Nos elég azt, hogy Nicholas Cage hány filmben szerepel. A két adatsor közötti korreláció 1999 és 2009 között 66,6%-os volt, ahogy… Tovább olvasom »Gyilkos korreláció
A biotechnológia iparág közelmúltban mutatott rapszodikussága nyomán igyekeztünk górcső alá helyezni az ágazatra jellemző főbb sajátosságokat. Pár éve még elképzelhetetlennek tűnt, mára azonban valósággá vált a génterápia, valamint az emberi DNS feltérképezése. Az ilyen feladatot végző cégek a biotechnológia iparágába tartoznak. A biotechnológia élőlények segítségével végzett kutatásokat jelent, amelynek segítségével új tulajdonsággal rendelkező sejtek vagy élőlények hozhatók létre; főként molekuláris és sejtbiológiai eszközökön keresztül. Az iparágon belül a génterápia számos érdekes lehetőséggel kecsegtet, de az elérhető siker óriási kockázatot rejt magában. 2017. augusztus 30-án az USA Élelmiszerbiztonsági és Gyógyszerészeti Hivatala (FDA) engedélyezte a Novartis és a Pennsylvaniai Egyetem fejlesztését, amely során génterápiával nagy eséllyel gyógyítani tudják a fiatalkori leukémia egyik fajtáját. Az FDA maga is történelmi jelentőségűnek nevezte a sejtterápiás eljárást. A fenti döntés előtt két nappal a Gilead Sciences 11,9 milliárd dollártért megvette az amerikai Kite Pharmát, amely hasonló eljáráson dolgozik, azzal a különbséggel, hogy az már nem csak fiataloknak, hanem felnőtteknek is elhozza a gyógyulás lehetőségét. Ezzel pedig elindult a nagy cégek által a génterápiával foglalkozó kutatócégek - mondhatni start-upok – felvásárlásának hosszú sora: a Juno Therapeutcs-et felvásárolta a Celgene, amit aztán a Bristol-Myers; a Novatis a Vedere-t és az AveXis-t; a Sanofi a Kiadis-t, a Roche a Spark Technologies-t. A sor végeláthatatlan. A génterápia utóbbi években történő előretörését az is segítette, hogy a génállomány feltérképezése az évek során egyre olcsóbbá vált. 20 év alatt 100 millió dollárról ezer dollár közelébe csökkent az eljárás ára. Ellenben egy rendkívül bonyolult tudományról van szó, elég csak az „öröklés-környezet vitára” gondolni. Azaz még ma sincs egyértelmű álláspont arról, hogy az ember tulajdonságai, hajlamai (például betegségre) genetikai tényezőkre, vagy inkább a környezetre vezethető vissza. Gyanítható, hogy mind a kettő és így egy komplex rendszerrel van dolgunk, amit nehéz kiismerni. A génterápiával foglalkozó cégek árfolyama 2020-ban hatalmasat emelkedett, aztán 2021-ben 30-50%-ot korrigáltak. Sok esetben fundamentálisan szinte semennyire sem elemezhetők a cégek, a legtöbb esetben „csak” ígéretekkel találkozunk. A génterépiában lévő kitettség a hagyományos blue-chip részvényeknél is megjelenhet. Például a Novartis és a Roche nem tisztán génterápiával foglalkoznak, de már megvetették lábukat ebben az iparágban. A génterápia még csak kis részét képezi ezen cégek árbevételének. Az alábbiakban három olyan céget mutatok be, amelyek viszont ténylegesen a génterápiára tették fel működésüket és jövőjüket. Crispr Therapeutics (CRSP): A cég két legígéretesebb terápiája a CTX001, amely a béta thalassaemia öröklött vérképzőszervi betegséget hivatott gyógyítani. Másik fontos terápiájuk a nyirokcsomó rendszer betegségei ellen lehet hatásos. A fenti súlyos betegségeken kívül a cég próbál megoldást találni a cukorbetegségre is. Továbbá a cég együtt működik klinikákkal is, ahol kutatási eredményeit, terápiáit tudják alkalmazni. A céget Emmanuelle Charpentier alapította, aki a CRISPR technológia feltalálója, aki szakmai munkássága elismeréseképpen 2020-ban Nobel díjat kapott. Editas Medicine (EDIT): a génmódosítás kétféleképpen végezhető el, vagy a páciensben (in vivo), vagy pedig azon kívül és utólag juttatják be a szervezetbe (ex vivo). Az Editas mind a kettőt el tudja végezni. A cég vérképzőszervi, daganatos és szemészeti problémákat szeretne majd orvosolni eljárásaival. A vállalat célja, hogy precíz génterápiát, ahhoz kapcsolódó gyógymódokat fedezzen fel fejlesszen ki, majd értékesítse azokat. A társaság együttműködik a Bristol-Myers-szal és a Bluerock Therapeutics-szal is az onkológia terén. A cég gyermekvaksággal kapcsolatos és sarlósejtes vérszegénységgel kapcsolatos eljárása már a korai klinikai fázisban vannak. Intellia Therapeutics (NTLA): a cég alapítója Jennifer Doudna aki a fent emljtett Crispr alapítójával alkotta meg a CRSPR technológiát és kapott érte Nobel díjat. A cég ritka örökletes genetikai betegségekre fókuszál: például a transztiretin amiloidózios, amely betegség során örökletes vagy szerzett okok miatt a szervezetben egyes fehérjék rendellenes változatai termelődhetnek; ezek a kóros fehérjék összecsapódnak (aggregálódnak) ún. amiloid szálakká és lerakódhatnak a különböző szervekben és szövetekben, befolyásolva azok normál működését. Ez az eljárás már korai klinikai fázisban van. A vállalat a Regneron-nal és a Novartis-szal működik együtt bizonyos fejlesztésekben. A fent említett cégek mindegyikének egy-egy eljárása már túl van a Phase-1 teszteken. Ez persze nem jelenti azt, hogy biztosan siker koronázza majd a munkát, a kutatást. Aki bővebben szeretne olvasni a fenti cégek módszereiről az alábbi oldalt ajánlom.

Iparági kitekintő: génterápia a részvénypiacon

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   
A biotechnológia iparág közelmúltban mutatott rapszodikussága nyomán górcső alá helyeztem az ágazatra jellemző főbb sajátosságokat. Pár éve még elképzelhetetlennek tűnt, mára azonban valósággá vált a génterápia, valamint az emberi DNS feltérképezése. Az ilyen feladatot végző cégek a biotechnológia iparágába tartoznak.… Tovább olvasom »Iparági kitekintő: génterápia a részvénypiacon

Eurómilliárdok és Damoklész kardja: a klímavédelem hamarosan Magyarországon is alapvető elvárás lehet

  • Németh Viktória Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 10 perc   
A zöld szempontok egyre hangsúlyosabbá válnak az állam, a vállalatok és a háztartások körében is. Ma már nemcsak trendi előtérbe helyezni a klímavédelmet, de eurómilliárdok is múlhatnak ezen. Akinek ez nem lenne elég, hogy elmozduljon a klímavédelem irányába, annak marad… Tovább olvasom »Eurómilliárdok és Damoklész kardja: a klímavédelem hamarosan Magyarországon is alapvető elvárás lehet
Rekordprofit, 2010 óta 10-szerező árfolyam, az egész világ meghódítása. Az előbbiek, röviden, tömören a mai tőzsdén jegyzett gyorséttermek közös jellemzője. Annak ellenére, hogy a közbeszédben sokszor, mint pejoratív jelző jelenik meg, nehéz látni olyan egységet, ahol ne lennének tömött sorok. Meg is van ennek az eredménye, mondják sokan, a lakosság túlnyomó része elhízott (mármint bizonyos országokban). Mégis van racionális oka a gyorsétteremnek: az emberek bizonyos esetekben nem a várható értéket, a hasznosságot maximalizálják, hanem a kockázatokat próbálják minimalizálni. Egy gyorsétterem esetében, amit várunk az nem túl nagy dolog (közgazdaságilag azt mondanánk, hogy az átlaghozam alacsony), cserében ennek alacsony a volatilitása. Bárhova mész a világban, ugyanabban a gyorsétteremben nagy valószínűséggel ugyanazt a minőséget kapod, nem kell a helyi ételek kockázatát elviselni. Kockázat kiiktatva – probléma megoldva. És még egy: a gyorséttermek jól prosperálnak, mert nincs, vagy legalábbis eddig nem volt olyan társadalmi-gazdasági kisebbség, amely fellépett volna ellene, például a „transzzsír-ellenzők”. (Tudom, hogy ilyen nem létezik, vagy mégis)? 2020-ban a gyorséttermek listája az egységek száma szerint a következőképpen nézett ki: Itt pedig a 13 legnagyobb amerikai, tőzsdén jegyzett gyorsétterem átlagos árfolyamváltozása 2010 elejétől: De mi a helyzet akkor, ha nem csak egy értékpapírszámlát szeretnénk nyitni és venni pár darab részvényt, hanem konkrétan éttermet szeretnénk nyitni? Nos, ez nem egyszerű mulatság. A KFC esetében a következőképpen néz ki a költséglista: A KFC tulajdonosa, azaz a YUM Brands megköveteli, hogy a vállalkozónak legyen 1,5 millió dollár vagyona és 750 000 dollár likvid eszköze. Ez utóbbi abban az esetben fontos, ha valami nem várt esemény bekövetkezik, de ez fedezi azt az időszakot is, amíg a hely nem profitábilis. Az étterem kiépítése, eszközökkel és az ingatlannal együtt 700 000 és 1,2 millió dollár között mozog. Emellett még szükséges befizetni egy egyszeri 45 ezer dolláros franchise-költséget, de ez már egészen kis összeg a fent említettekhez képest. Az éves folyó költség a teljes bevétel 10%-a minden egyes üzleti periódusban, ami körülbelül 100 000 dollár. Ez utóbbi a royalty és a hirdetési költséget tartalmazza. Azaz látszik, hogy itt egy kezdő befektetés kb. 1,4 és 2,7 millió dollár között van. Fontos hangsúlyozni, hogy az adatok az USA piacára vonatkoznak, de arányaiban nem lehet nagyon más a hazai viszony sem. A fellelhető információk alapján egy hazai McDonald’s étterem megközelítőleg 200 milliós kezdő befektetést igényel. Amennyiben összehasonlítjuk például a Subway hazai és USA piac árait akkor sem látunk nagy különbségek, míg itthon egy ilyen étterem becsült várható költsége 120 és 290 ezer euró között van, addig az USA adatok 100 ezer és 340 ezer dollárról szólnak. De mennyit termel egy ilyen egység, maradva a KFC-nél? Nos, körülbelül 1 millió dollárt, de ez persze erősen helyfüggő és átlagadat, ez utóbbival pedig vigyázni kell, mert az egyes egységek bevételei biztos nem normál eloszlást követnek. Nagy valószínűséggel, akik a legjobb helyen vannak sokszorosát keresik az átlagnak és olyan is van, aki épphogy csak megél. Az alábbi ábra azt mutatja, hogy az egyes gyorséttermek egyes egységekre lebontva átlagosan mekkora árbevételt érnek el: Szóval, a gyorsétterem nem olcsó biznisz, de könnyen áthidalható, ha az ember a felvezetőben említett részvényvásárlás mellett marad inkább. Akár fedezésként is felfogható a dolog. Hogyan? Pár éve olvastam, hogy egy amerikai könyvkereskedő (biztos nem egy, valószínűleg többen is folytatják ezt a stratégiát), minden évben a költségek kifizetése, és bizonyos osztalék kivétele után a cégben megmaradt pénz egy részét Amazon részvénybe fekteti. Miért? Azt mondta, harcolni úgysem tud vele, ha neki végleg le kell húzni a rolót, az nagyrészben az Amazon miatt is lesz. Így fedezi magát erre az esetre. Innen pedig már csak egy gondolatra van, hogy mi lett volna, ha akinek van megtakarítása és étterme mondjuk McDonald’s részvényt vesz? Teoretikus kérdés, mindenki azt mondja, diverzifikálj: ha van egy könyvkereskedésed ne Amazon részvényt vegyél. Tényleg igaz ez az állítás ebben a formában?

Diverzifikáljunk? Ne!

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   
Rekordprofit, 2010 óta tízszereződő árfolyam, az egész világ meghódítása. Az előbbiek röviden, tömören a mai, tőzsdén jegyzett gyorséttermek közös jellemzői. Annak ellenére, hogy a közbeszédben a gyorsétterem szó sokszor pejoratív kifejezésként jelenik meg; nehezen találunk olyan egységet, ahol ne lennének… Tovább olvasom »Diverzifikáljunk? Ne!

TOP befektetési sztorik 2021-ben (Elemzési kivonat)

  • Erdélyi Dóra Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 7 perc   
Az év vége nem csak azért fontos, mert a befektetők számot vetnek a 2020-as évvel és áttekintik befektetési/kereskedési stratégiájukat, hanem azért is, mert ki lehet alakítani a következő időszak optimális befektetési portfólióját is. Az MKB Elemzési Központ ebben nyújt segítséget… Tovább olvasom »TOP befektetési sztorik 2021-ben (Elemzési kivonat)

Masterplast: 1000 forint fölé kapaszkodott az árfolyam a rekordszámoknak köszönhetően – “Elemzési kivonat”

  • Rácz Balázs Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
Történetének legerősebb negyedéves gyorsjelentését publikálta november 12-én a Masterplast. A harmadik negyedévben a koronavírus-járvány negatív hatásainak nyoma sem volt, ugyanis a társaság árbevétele, EBITDA értéke és adózott profitja is rekordot ért el. A Masterplast árbevétele 20 százalékkal emelkedett éves alapon,… Tovább olvasom »Masterplast: 1000 forint fölé kapaszkodott az árfolyam a rekordszámoknak köszönhetően – “Elemzési kivonat”
A negyedévek lezárása után, hagyományosan a leghamarabb az USA vállalkozásai teszik közzé eredményüket, amely esemény most a koronavírus járvány, az arra adott fiskális és monetáris reakciók és az USA elnökválasztásának homályába veszett. Trump az elmúlt napokban még szorgosan gyűjtögette a Twitteren a saját igazát alátámasztó „bizonyítékokat”, hogy miért is marad ő az USA elnöke és miért is történt választási csalás. De nyilvánvalóan elkerülhetetlen, hogy a következő négy évben a demokraták adják az elnököt. Ennek a ténynek azonban még csekély hatása volt a vállalati eredményekre. Jelen bejegyzésben azt nézzük meg, hogy a tengerentúli vállalatok aggregáltan, hogyan teljesítettek július és szeptember között. Ahogy látható a lenti ábrán, már 2020 első negyedévében 13%-kal csökkent az 500 legfontosabb amerikai cég nettó eredménye éves alapon. Bár ekkor még inkább Európában lehetett érezni a vírus pusztító hatását. Mivel azonban ennek az 500 cégnek az árbevétele 40-50%-ban már nem belföldről, hanem a globális piacokról származik, ezért érezni lehetett az USA-ban is a vírus vállalati eredményekre gyakorolt hatását. A második negyedévben beütött a soha nem látott GDP csökkenés, miután a tengerentúlon is több várost, régiót lezártak, korlátozták a társas érintkezéseket. A vállalati eredmények súlyozott átlaga az előző 13%-os esés után még 27%-kal csökkent, ami a harmadik negyedévben tovább folytatódott ugyanekkora mértékben. Az elemzői előrejelzések alapján a 2021 első negyedévéig még 34%-kal (20Q4) és 8%-kal (21Q1) csökkenhetnek a vállalati eredmények, de 2021 tavaszától már kilábalásra számítanak. Az ábrán pirossal láthatóak az előrejelzések. Az alábbi ábrán látható, hogy a technológia, az egészségügy és a telekommunikáció abszolút nyertesként jött ki a jelenlegi helyzetből. Sőt az előrejelzések szerint az első két szektor ennek az előnynek egy részét a jövőre is át tudja menekíteni, hiszen míg a vírus előtt a technológiai szektor teljes eredményhez való hozzájárulása átlagosan kb. 20% volt, a vírus alatt ez 30% fölé emelkedett és 2021-ben átlagosan 23% lehet majd. Az egészségügynél ezek a számok 14%, majd 27% és jövőre 19%. Pozitívan jött még ki a járványból - legalábbis az elmúlt két negyedévet tekintve - a napi fogyasztási cikkek szektora, azaz általánosságban a kiskereskedelem. Ez nem meglepő, hiszen a bespájzolás nem csak hazánkban érte reneszánszát az év első felében, de szinte mindenhol a világban. Azóta már kiderült, hogy az ellátási láncok még ebben a helyzetben sem sérülnek, ráadásul jön a karácsonyi szezon, amely alapvetően pozitív szokott lenni ennek a szektornak. Most kíváncsian várjuk, hogy a vírus milyen módon rendezi át ezt a piacot és a vásárlási szokásokat. Vagyis az elemzői előrejelzések szerint a vállalati nehézségek még nincsenek mögöttünk, azok még legalább fél évig velünk maradnak, továbbá vannak olyan szektorok, amelyek akár nyertesek is lehetnek, de nem szabad elfelejteni, hogy a koronavírus csupán az egyik kockázati tényezője a tőkepiacoknak. A demokraták elnöksége is tartogathat mind pozitív, mind negatív meglepetéseket, bővebben erről a témáról itt írtunk: A bejegyzésben hivatkozott vállalati eredmény elemzői előrejelzései az spindices.com elemzőinek előrejelzését takarja.

Vírusjárvány közben, USA választások után a vállalati eredményekről

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
A naptári negyedévek lezárása után hagyományosan leghamarabb az USA tőzsdei vállalatai teszik közzé eredményüket, amely esemény most a koronavírus-járvány, az arra adott fiskális és monetáris reakciók, illetve az USA elnökválasztásának homályába veszett. Trump az elmúlt napokban még szorgosan gyűjtögette a… Tovább olvasom »Vírusjárvány közben, USA választások után a vállalati eredményekről

A családi értékmegőrzés egyik legfontosabb tényezője: a szocio-emocionális vagyon

  • Péli Zsombor Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
A generációváltás a hazai KKV-szektorban az elmúlt évtized egyik meghatározó témaköre és minden bizonnyal a következő évtizedben is az lesz. Hazánkban 200 ezer vállalkozást és 700 ezer munkahelyet érint aktuálisan a családi vállalkozások utódlásának kérdése. A 30-40 éve létrejött cégek… Tovább olvasom »A családi értékmegőrzés egyik legfontosabb tényezője: a szocio-emocionális vagyon

1 éves a Danube Capital!

  • Kuti Ákos Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   
8784 óra, azaz pontosan 366 nap telt el a Danube Capital indulása óta. Az induláskor számos nehézséggel kellett megküzdenünk a cégbírósági bejegyzéstől kezdve a hivatali bejelentéseken át az IT-rendszerünk telepítéséig. De egyértelmű, hogy megérte. Hiszen hogyan adhatnánk ügyfeleinknek, a KKV-knak… Tovább olvasom »1 éves a Danube Capital!

A generációváltás valójában családi értékmegőrzés

  • Veisz Ákos Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
A Danube Capital vezérigazgatója, Veisz Ákos a generációváltás témájában tartott előadást a Tudatos felkészülés a generációváltásra című Hiventures-Portfolio KKV Tőkefinanszírozás konferenciáján; a kapcsolódó portfolio.hu beszámoló itt érhető el. Évek óta meghatározza a közbeszédet a generációváltás kérdésköre. Sokszor az az érzésünk,… Tovább olvasom »A generációváltás valójában családi értékmegőrzés
A méret a lényeg! A koronavírus kapcsán már foglalkoztunk olyan, főleg valószínűség elméleti kérdésekkel, amelyek arra próbálnak meg választ adni, hogy figyelembe kell-e vennünk az előre nem, vagy csak nehezen jelezhető eseményeket. Ez tipikusan a fekete hattyú eseményeket jelölné, de a mainstream media „szerencsére” ezt a fogalmat is jelentősen elferdítette, kiforgatta és arra használta fel, hogy egyszerűen értsünk meg nehezen megérthető dolgokat, valamint mindezt lehetőleg egy képpel azonosítsuk (fekete madár = valami rossz, például nagy esés a piacokon). Természetesen nem ennyi az elmélet, és nem is megyünk bele a megmagyarázásába, az akár több blogbejegyzést is elfoglalhatna. A normálistól jelentősen eltérő események azonban nagyban befolyásolják a kimenetelt, legyen szó tőzsdékről, de akár a történelemről. Utóbbi esetében például régóta vita témája, hogy a történelem alakulásában minden embernek szerepe van, hiszen ők alakítják a társadalmi-gazdasági rendszereket, vagy csak néhány kiugró, a normálistól jelentősen eltérő személy miatt alakul úgy, ahogy, mint például Cézár, Napóleon stb. Például Tolsztoj a Háború és Béke utolsó fejezetében arra a következtetésre jut, hogy a francia forradalom által elindított eseménysorozat, amely Európa történetének meghatározó eseménye volt, Napóleontól függetlenül is elkezdődött volna. Nem témánk ezt a kérdéskört itt eldönteni, vagy állást foglalni, de az előbbinél, azaz a tőzsdék alakulásánál igen. Ráadásul mérföldkövekkel egyszerűbb feladatunk is van, hiszen csak az adatokat kell letölteni és aztán kedvünkre játszadozhatunk a számokkal, az idősorokkal. Ahogy ebben a cikkben is írtam, a tőzsdei indexek (de az egyedi részvények és minden pénzügyi instrumentum esetében) a hozamok nem normális eloszlásúak. Többször vannak olyan kiugró események, amelyek jelentősen befolyásolják, meghatározzák a következő időszakot, és/vagy megsemmisítik az addig elért hozamokat, eredményeket.

A méret a lényeg!

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
A koronavírus kapcsán már foglalkoztunk olyan, főleg valószínűség-elméleti kérdésekkel, amelyek arra próbálnak meg választ adni, hogy figyelembe kell-e vennünk az előre nem vagy csak nehezen jelezhető eseményeket. Ez tipikusan a fekete hattyú eseményeket jelölné, de a pénzügyi média „szerencsére” ezt… Tovább olvasom »A méret a lényeg!
Itt az idő kidobni a régi vállalatértékelési módszereket? Január elején írtam https://danubecapital.hu/blog/toke-nelkuli-kapitalizmus/ a tőke nélküli kapitalizmus jelenségéről. Akkor úgy fejeztem be a cikket, hogy: „Minden cégnek lehet olyan értékteremtő eszköze, amely nem jelenik meg a könyvekben; mégis befektetőként vagy vállalatértékelőként fontos számolni vele. A fenti kérdésről sokat lehet filozofálgatni, elemezni; de lassan eljön az az időszak, amikor tényleg meg kell változtatni a vállalatértékelésről alkotott módszereinket, ám erről egy következő publikációban mélyülünk majd el.” A vállalatok értékelésének újfajta megközelítése abban áll, hogy míg a tárgyi eszközök szinte kivétel nélkül megjelennek a vállalatok könyveiben, addig az immateriális javak nagy része szinte egyáltalán nem. Ennek pedig sok következménye lehet. Például nem értjük, hogy egy Nike vagy Coca Cola miért forog a könyveinek 3-5-szeresén. Nem értjük, hogy a Google esetében mennyit jelent a keresőmotor. Vagy, hogy az Amazont miért vette boldog boldogtalan annak ellenére, hogy évtizedekig semmi eredményt nem termelt. Évtizedekig a pénzügyi adatok jelentették az összekötő kapcsot a vállalatok részvényeinek teljesítménye és fundamentumai között. Mára ez jelentősen megváltozott. Míg a kilencvenes években, ha valaki a nettó eredményt kis hibahatárral jelezte előre könnyen plusz hozamot tudott elérni, addig 2009-re ez az előny eltűnt, és egyre inkább a szabad pénzáram de az utóbbi években még inkább az immateriális javak helyes felmérése kap központi szerepet. A nettó eredmény és a szabad pénzáram közötti szerepcsere talán nem meglepő annak a fényében, hogy egyre több vállalat jelent egyszeri tételeket szinte minden negyedévben, amely a nettó eredményre jelentős hatással van, azaz túl nagy lett a változékonysága az utóbbinak. De elég csak arra gondolni, hogy ma már számos alternatív adatszolgáltató jelenik meg, olyanok is, akik például műholdas képek alapján próbálják megmondani, hogy egy-egy cég éppen min dolgozik, vagy mekkora a megrendelés állománya, vagy hogy egy bevásárlóközpontba parkolójában hányan fordulnak meg egy napon. Ilyen például az RS Metrics vagy az Orbital Insight, hogy csak kettő ismertet említsünk.

Itt az idő kidobni a régi vállalatértékelési módszereket?

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
Január elején írtam egy publikációt a tőke nélküli kapitalizmus jelenségéről, amelynek zárógondolata az alábbi volt: „minden cégnek lehet olyan értékteremtő eszköze, amely nem jelenik meg a könyvekben; mégis befektetőként vagy vállalatértékelőként fontos számolni vele. A fenti kérdésről sokat lehet filozofálgatni,… Tovább olvasom »Itt az idő kidobni a régi vállalatértékelési módszereket?
A tojáslabda a piacok és a hamis korreláció Venni vagy eladni? A legfontosabb kérdés a tőzsdei szereplők körében. Mindenki keresi a választ, és mindenki talál hozzá megfelelő eszközt, hogy a saját igazát alátámassza. Tudományos, féltudományos, vagy egyáltalán nem tudományos. Mi most az utolsóra fókuszálunk. Nem azért, mert nem értjük a komolyabbat, hanem azért, mert ahogy Nassim Nicholas Taleb is írta: „…if something stupid works (and makes money), it cannot be stupid…”. Persze ettől még hamis korrelációkat fogunk bemutatni ebben az írásban, amikre támaszkodni veszélyes. Mindazonáltal ezek a megfigyelések itt vannak, a mindennapi életünk, sőt egyes esetekben talán döntési mechanizmusaink részei is. Az egyik legnépszerűbb a „sell in may and go away”, azaz adj el mindent májusban, és menj szabadságra. Mivel nyáron mindenki a megérdemelt pihenését tölti, ezért alacsony a piacokon a forgalom, és így nem érdemes semmit sem csinálni, és a legtöbb nyári kereskedési szezon emiatt inkább negatív eredményt szokott hozni. Vagy ott van például a Santa Claus rally, azaz a Mikulás rally, aminek következtében az év végi inkább pozitív lesz, lévén, hogy a befektetők, illetve menedzserek nem szeretnék a bónuszukat elúszva látni, így inkább megtartják a piacokat a magasban. Továbbá van, aki a nők által hordott szoknya és az indexek közötti összefüggést tanulmányozta, ez az úgynevezett Hemline index. Ennek megfelelően, ahogy javul a gazdaság (és emelkednek az indexek) a szoknyák hossza csökken, amikor a legrövidebb akkor kell shortolni, és amikor a leghosszabb, akkor kell venni. Hiánypótlóként 2010-ben született egy tudományos irat erről a megfigyelésről, ahol azt állapították meg az elemzők, hogy a gazdasági ciklus 3 évvel a szoknyák hosszának változása előtt jár, azaz a jó öreg megfigyelés nem igazán állja meg a helyét. Beszélhetünk még a januári hatásról is, amikor az év első hónapjában inkább emelkednek a részvényárfolyamok. Vagy azért, mert a decemberi hónapban csökkentek, hiszen a befektetők inkább az eladói oldalon vannak akkor az adóhatás miatt (persze ez ellent mond a Mikulás rallynak, de ezen most lépjünk túl, hiszen nem tudományos hatásokról értekezünk), vagy azért, mert a bónuszt januárban fektetik be azok, akik kaptak. De ott van David Leinweber – Nerds on Wall Street könyvében bemutatott, a bangladesh-i sajttermelés és az S&P500 éves hozama közötti korreláció, amely 99%-os értéket vett fel, azaz tökéletesen együtt mozgott, mégis, semmi értelme. A Hemline index chart Banglades chart Mivel közeledik február, ezért talán nem lesz meglepő, hogy a Super Bowl indikátort tárgyaljuk kicsit hosszabban. A Super Bowl az amerikai profit futballbajnokság, az NFL utolsó, mindent eldöntő mérkőzése, ahol a két konferencia nyertese csap össze. A döntőn alapuló analógia, mint a legtöbb esetben, ahogy fentebb is láttuk, roppant egyszerű. Ha olyan csapat nyer, amelyik a régi American Football Conferenc, azaz az AFC tagja volt (régebben AFL), akkor medve piac lesz, ha viszont olyan csapat nyer, amelyik a régi National Football Conference, azaz az NFC tagja volt (régebben NFL), akkor emelkedni fog a piac az év hátralévő részében. (Annak, hogy régi AFC vagy NFC tag-e a győztes csapat azért van jelentősége, mert bizonyos csapatok az évek során konferenciát váltottak, és ezt figyelembe kell venni). Az amerikai futball ugyanis 2 szálon futott a történelemben. 1920-ban alapították az NFL-t. Az évek során azonban több rivális liga is szerveződött, de ezeket az NFL könnyen elsöpörte a színről, majd a legerősebb rivális szövetség az AFL lett. Az új liga népszerűségének növekedése ellen már nem tudott mit tenni az NFL, így a két liga egyesült, 1967-ben, (véglegesen 1970-ben) és az NFL nevet tartották meg. A bajnokságban (NFL) két konferencia van az AFC és az NFC 16-16 csapattal, és a szezon végén ennek a két konferenciának a legjobbja mérkőzik meg egymással, ahogy már említettük. Super Bowl-t 1967 óta játszanak, az egyesülés óta, de ezt a nevet csak 1970-ben kapta meg a legnagyobb döntő.

A tojáslabda, a piacok és a hamis korreláció, avagy milyen hozam érhető el 2020-ban. II. rész

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
Ahogy előző publikációmban megígértem, most a Super Bowl-indikátort mutatom be. A Super Bowl az amerikai profit futballbajnokság, az NFL utolsó, mindent eldöntő mérkőzése, ahol a két liga nyertese csap össze. A döntő kimenetelén alapuló analógia, mint a legtöbb esetben és… Tovább olvasom »A tojáslabda, a piacok és a hamis korreláció, avagy milyen hozam érhető el 2020-ban. II. rész
Venni vagy eladni? A legfontosabb kérdés a tőzsdei szereplők körében. Mindenki keresi a választ és mindenki találhat hozzá megfelelő eszközt, hogy a saját igazát alátámassza - legyen az tudományos, féltudományos vagy nem tudományos. Én az utolsóra fókuszálok. Nem azért, mert nem érteném a komolyabbat; hanem azért, mert ahogy Nassim Nicholas Taleb is írta: „…if something stupid works (and makes money), it cannot be stupid…” Nassim Nicholas Taleb (2018): Skin in the Game - Hidden Asymmetries in Daily Life A publikációmban olyan hamis korrelációkat mutatok be, amelyekre támaszkodni veszélyes. Mindazonáltal ezek a megfigyelések léteznek, a mindennapi életünk, sőt bizonyos esetekben talán döntési mechanizmusaink részei is. Az egyik legnépszerűbb a „sell in may and go away”, azaz adj el mindent májusban és menj szabadságra gondolat. Ez azon a megfigyelésen alapszik, hogy nyáron mindenki a megérdemelt pihenését tölti, ezért alacsony a piacokon a forgalom és így nem érdemes semmit sem csinálni; a legtöbb nyári kereskedési szezon emiatt inkább negatív eredményt szokott hozni. Vagy ott van például a Santa Claus rali, azaz a Mikulás rali, aminek következtében az év végi árfolyammozgás inkább pozitív lesz, lévén a befektetők, illetve menedzserek nem szeretnék a bónuszukat elúszva látni, így inkább kitartanak a befektetéseik mellett. Továbbá van, aki a nők által hordott szoknya és a részvényindexek közötti összefüggést tanulmányozta, ez az úgynevezett Hemline-index. Ahogy javul a gazdaság (és emelkednek az indexek) a szoknyák hossza csökken: amikor a legrövidebb akkor kell shortolni, és amikor a leghosszabb, akkor kell venni. Hiánypótlóként 2010-ben született egy tudományos irat erről a megfigyelésről, ahol azt állapították meg az elemzők, hogy a gazdasági ciklus három évvel a szoknyák hosszának változása előtt jár, azaz a megfigyelés valójában nem állja meg a helyét. Beszélhetünk még a januári hatásról is, amely szerint az év első hónapjában inkább emelkednek a részvényárfolyamok. Vagy azért, mert a decemberi hónapban csökkentek, hiszen a befektetők inkább az eladói oldalon vannak az adóhatás miatt (persze ez ellentmond a Mikulás ralinak, de ezen most lépjünk túl, hiszen nem tudományos hatásokról értekezünk), vagy azért, mert a bónuszt januárban fektetik be azok, akik kaptak.

A tojáslabda, a piacok és a hamis korreláció; avagy milyen hozam érhető el 2020-ban? I. rész

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
Venni vagy eladni? A legfontosabb kérdés a tőzsdei szereplők körében. Mindenki keresi a választ és mindenki találhat hozzá megfelelő eszközt, hogy a saját igazát alátámassza – legyen az tudományos, féltudományos vagy nem tudományos. Én most az utolsóra fókuszálok. Nem azért,… Tovább olvasom »A tojáslabda, a piacok és a hamis korreláció; avagy milyen hozam érhető el 2020-ban? I. rész
Tőke nélküli kapitalizmus „So much of long-term success is based on intangibles. Beliefs and ideas. Invisible concepts.” A fenti idézetet Isadore Sharp a Four Season hotellánc alapítója és igazgatója fogalmazta meg. Érdekes meglátás egy olyan cég vezérétől, amely; gondolnánk; fizikai eszközökkel rendelkezik, nevezetesen 117 hotelként funkcionáló ingatlannal a világ legdrágább helyein, jól diverzifikáltan. A társaság 47 országban van ugyanis jelen. A Four Seasonnak azonban egy hotelje sincs. A cég „csak” üzemelteti a szállodákat, viszont azok kialakítástól kezdve szinte mindenben a cég dönt. Ha egy épületben Four Season nyílik, akkor itt tolonganak az ingatlanfejlesztők, hitelezők és a többi bérlők, gyakorlatilag a név miatt. De miért érdekes ez? Azért, mert az elmúlt évtizedekben az immateriális javakba történő befektetések egyre inkább meghaladták a fizikai eszközökét. Baruch Lev és Feng Gu - The end of accounting című könyvében látható az alábbi ábra: az 1990-es évek közepétől a fizikai eszközökbe (gyárak, gépek, ingatlanok stb.) való befektetés egyre inkább alulmarad az immateriális javakkal szemben, mint például a brand-ek, márkanevek, vállalati folyamatok, IT, védjegyek, gyártási folyamatok, design, belső oktatások csak hogy néhányat említsünk.

Tőke nélküli kapitalizmus

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   
„So much of long-term success is based on intangibles. Beliefs and ideas. Invisible concepts.” Isadore Sharp A fenti idézetet Isadore Sharp, a Four Seasons hotellánc alapítója és igazgatója fogalmazta meg. Érdekes meglátás egy olyan cég vezérétől, amelyről azt gondolnánk, hogy… Tovább olvasom »Tőke nélküli kapitalizmus
A december szinte évek óta a megszokott menetrendben telik számomra. Nem a ház feldíszítéséről van szó, azt meghagyom a család lány tagjainak. Sokkal inkább arról, hogy ilyenkor kezdem el azokat a könyvcímeket begyűjteni, melyeket a következő évben el szeretnék olvasni. Ilyenkor mindig valami új célt tűzök ki magam elé, például, hogy minden hónapban elolvasok bizonyos számú könyvet, vagy csak egy bizonyos témában olvasok. Az év ebben a részében jönnek a szokásos kérdések a családtól: mit szeretnél karácsonyra? Így általában van válaszom a kérdésre. Aztán ezt a stratégiát az élet általában felülírja, és jobb esetben valamikor tavasz végén, rosszabb esetben már februárban borul minden. De 2019 kiemelkedő volt, mert számos olyan könyv akadt a kezembe, ami érdekes volt, és még a menetrendet is tudtam tartani. Előre le szeretném szögezni, hogy nem szándékozom Bill Gates (link) nyomába lépni, aki minden év decemberében közzéteszi azt az öt könyvet, amit elolvasott és ami nagy hatással volt rá. Természetesen a világ leggazdagabb emberének listáját én is át szoktam futni, de inkább számos más forrásból szoktam inkább informálódni. A fentiekből valószínűleg már mindenki számára világossá vált, hogy ez könyvajánló lesz a teljesség igénye nélkül.

“Minél többet olvasol, annál butább lesz az ellenséged”

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 12 perc   
A december szinte évek óta a megszokott menetrendben telik számomra. Nem a ház feldíszítéséről van szó, azt meghagyom a család lánytagjainak. Sokkal inkább arról, hogy ilyenkor kezdem el azokat a könyvcímeket begyűjteni, melyeket a következő évben el szeretnék olvasni. Ilyenkor… Tovább olvasom »“Minél többet olvasol, annál butább lesz az ellenséged”
Ötezer dollár. Ekkora büntetést kapott a kosárlabda legenda, Michael Jordan, 1984-ben, minden egyes alkalommal, amikor a pályára lépett. A kosárlabda legenda ugyanis olyan cipőt hordott, amely szembement az NBA (Észak-Amerikai Profi Kosárlabda Bajnokság) öltözködési irányelveivel, amely szerint a cipőnek minimum 51%-ban fehér színt kell tartalmaznia, a maradéknak pedig összhangban kell lennie a csapat színeivel. Ezt a szabályt később, a 2000-es évek végén eltörölték. A Nike Air Ship-re keresztelt kosárlabda cipő, a Jordan I. prototípusa volt. A következő évben pedig a cég nagyot dobbantott, és 1985 áprilisában a nagyközönség számára is elérhetővé tette az akkor már Jordan I. nevű lábbelit. Elindult a sikersztori, amit ma Air Jordan-nek nevezünk. A botrányt a Nike természetesen kihasználta, hiszen a tiltott gyümölcs mindig édesebb. Így a Jordan I. marketingje arra épült, hogy azt betiltották, és hogy a Nike átvállalata a meccsenkénti 5 ezer dolláros, azaz egész évben 410 ezer dollárra rúgó büntetés összegét is. De igazából Jordan sohasem használta hivatalos meccsen a Nike által marketingolt fekete/piros Jordan I.-est ezt, a bárki számára megvehető modellt. Mindehhez persze szerencse is kellett. Jordan ugyanis a Convers-zel (ma már ez is a Nike-hoz tartozik) szeretett volna szerződést kötni, de az a cég már több nagyobb nevű sztárt szponzorált, mint például Magic Johnsont. Aztán Jordan az Adidasban gondolkozott, de ott meg épp menedzsment váltás volt. A Nike adott először ajánlatot Jordannek. Ezzel ő felkereste az Adidast is, hogy adjanak valami közelítő ajánlatot, de nem kapott, így maradt a Nike. Lehet „urban legend”, de az Adidas szerint azért utasították vissza, mert nem volt minimum 210 centiméter magas, pedig állítólag kétszer annyit adtak volna neki, mint a Nike. Hogy Jordan mennyiért szerződött le a Nike-kal kérdéses. Ahány nyilatkozat, annyi összeg. Phil Knight a Nike alapítója éves 250 ezer dollárra emlékszik, mások 500 ezret mondanak, amely öt évre szólt évente. De van olyan riport is, amely öt évre 7 milliót állít. Mindenesetre bármelyik legyen az igaz, mindegyik magas összegnek számított, hiszen akkor az egyik legnagyobb deal a New Balance és James Worhty (kosárlabda) között jött létre, amely összege 150 ezer dollár volt és nyolc évre szólt. Az biztos, hogy a Nike belecsempészett még egy plusz dolgot a szerződésbe, Jordan a bevétel bizonyos százalékát megkapja, és ha a cipő értékesítése nem éri el három év alatt a hárommillió dollárt, akkor kiléphet a szerződésből

5000 dollárból 3 milliárdig – Michael Jordan cipőinek megdöbbentő sztorija

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 8 perc   
5000 dollár. Ekkora büntetést kapott a legendás kosárlabdázó, Michael Jordan 1985-ben minden egyes alkalommal, amikor a pályára lépett. A kosárlabda legenda ugyanis olyan cipőt hordott, amely szembement az NBA (Észak-Amerikai Profi Kosárlabda Bajnokság) öltözködési irányelveivel, amely szerint a cipőnek minimum… Tovább olvasom »5000 dollárból 3 milliárdig – Michael Jordan cipőinek megdöbbentő sztorija
Mi most nem dobjuk ki az üzleti hírek oldalát, már csak azért sem, mert az esetünkben arról szól, hogy a Hasbro megvette a Peppa malacot is birtokló Entertainment One céget, 4 milliárd dollárért. Előző két bejegyzésemben arról volt szó, hogy hogyan futottak zátonyra a vétel időpontjában nagyon is kecsegtető jövőképpel rendelkező felvásárlások. Most pedig egy olyan tranzakciót vizsgálunk meg, amely a napokban zárult. A játékok esetében, még ha speciálisan kisgyermekek számára is készül(t), nem lehet elmenni amellett, hogy a világ változik, és ma már kevesebbeket érdekel önmagában például a Barbie, amely 60 éve van a piacon (igaz a termék értékesítése újra növekszik). A tabletek, okoseszközök, a digitális világ itt is átvette az uralmat. A Mattel egyik problémája éppen az volt, hogy elmaradt a digitális, média tartalom a játékok mellől, illetve legnagyobb versenytársa a Hasbro sokkal agresszívabban használta ezt ki. Így a cég új vezetője (Ynon Kreiz) változtatni akar, és a játékgyár figuráit a digitális eszközökre (tv, film, sorozat, alkalmazások) viszi. Meg is alapították a Mattel Creations-t, a cégen belüli filmstúdiót. A legtöbb elemző szerint ezt 10 éve kellett volna ezt meglépni… Továbbá az sem segítette a céget, hogy értékesítésének 8%-a a Toys ’R’ Us játékkiskereskedőhöz köthető, amely 2017-ben csődbe ment. Ráadásul évekkel ezelőtt a Disney hercegnők gyártója a volt a cég, amit aztán átengedett a Hasbronak

Peppa malac: a 12 milliárd forintos rajzfilmfigura

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 7 perc   
–          Van egy ötletem. Szerencsére elhoztam az újságomat. Egy lap elég is lesz (a papírhajóhoz). Melyik nélkülözhető? A hírek? A sport? A divat! –          Ne a divat oldalt! –          Jó, legyen az üzleti hírek. /Peppa malac, 2. évad 11. rész/… Tovább olvasom »Peppa malac: a 12 milliárd forintos rajzfilmfigura