A vámháború ki tudja már hányadik fejezete

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   

„Ah s**t, here we go again!” – vélhetően nem sokan tudják, hogy mit jelent ez a kifejezés, tegyük hozzá, teljesen jogosan. Egy mém a több ezerből, amit gyakran konfrontáció vagy valamilyen dolog újra és újra ismétlésére használnak.[1] És igen, itt vagyunk újra és ismét az öt legnagyobb technológiai cégről, az Alphabetről, Amazonról, Appleről, Facebookról és a Microsoftról értekezünk.

Ők öten az S&P500 indextagok piaci értékének kb. 20-25%-át teszik ki, vagyis a 26 ezer milliárd dollárból kb. 6,5 ezer milliárd dollárt. Szinte felfoghatatlan számok. Mellette a technológiai világban keletkező adatok nagy része felett is rendelkeznek. Elég csak annyit tudni, hogy a Facebook összes felületének – amely magában foglalja a Facebook, Whatsapp, Instagram platformokat is – teljes felhasználói száma kb. 2,7-3 milliárd ember.

A Microsoft éppen a napokban gondolkozik azon, hogy megveszi a kínai TikTok-ot (azóta már a Twitter is ezen gondolkozik), amely a legdinamikusabban növekvő közösségi média. Eközben a LinkedIn már régóta a Microsofté. Próbáljunk meg egy napot Alphabet-termék nélkül élni (pl. Google-kereső) és máris rájövünk, hogy mennyire hasznos. Persze mindezekért az adatainkkal fizetünk. Rendeljünk valamit külföldről és nagy valószínűséggel az Amazon ajánlatát fogjuk böngészni. Vagy legyen egy cégünk és a „home office” elterjedésével kell egy platform, ahol a cég működni fog (de ettől függetlenül is), tehát igénybe kell venni valamilyen felhőalapú szolgáltatást. Ki jöhet számításba? Az Alphabet vagy az Amazon. Esetleg a Microsoft. Megkerülhetetlenek.

Ahogy említettem, piaci értékük 6 ezer milliárd dollár feletti, mellette olyan kereskedési likviditással rendelkeznek, hogy egy-egy nagyobb befektetési intézménynek jelentősen megkönnyíti a helyzetét, hiszen bármennyi dollárért lehet belőlük adni vagy venni.

Aki kereskedett már a tőzsdén illikvid vagy gyorsan azzá váló részvényben tudja, hogy milyen idegőrlő, ha nincs elég vételi vagy eladási megbízás az ajánlati könyvben. Mindezek mellett még azzal is elkényeztetik a befektetőket ezek a cégek, hogy 20-40%-kal növekednek. Úgy gondolhatnánk, hogy minden arany, ami fénylik.

Az utóbbi hetekben, hónapokban azonban a politika is beszállt ebbe a játszmába és egyre erősebbek azok a hangok, hogy ezeket a cégeket fel kell darabolni, mivel igazából monopóliumok. Ez utóbbi pedig, legalábbis papíron, megengedhetetlen az USA-ban. Miért csak papíron? Azért, mert az senkit sem zavar, hogy a pénzügyi szakmát is néhány nagy bank dominálja vagy hogy az élelmiszeripart is pár társaság uralja. De az olajipar jelentős részét is pár cég teszi ki, ahogy ez a helyzet a légi közlekedésben is. Nem mellesleg pont a politika volt az, amely az 1970-es, 1980-as években elkezdte leépíteni a monopolellenes szabályokat, így „magukra hagyva” a kis- és középvállalkozásokat (a lenti linken egy nagyon jó cikk erről a témakörről).[2]

Egyszóval a legtöbb iparági szakértő is azt jósolja, hogy a nagy technológiai cégek pár éven belül fel lehetnek szabdalva. Ezt úgy kell érteni, hogy például elképzelhető, hogy a Facebook esetében nem lehet átjárás a Facebook, Whatsapp, Instagram – és ki tudja még mit vesz meg addig a társaság – egyes szegmensei között. Ez pedig a big data korában óriási érvágás. Ugyanakkor ez masszívan visszaüthet abban, hogy USA elveszítheti versenyelőnyét a technológiai csatában, amit Kínával vív. Kínában ugyanis a nagy amerikai technológiai cégek nemes egyszerűséggel tiltva vannak, ellenben a saját vállalatait (Baidu – Google, Alibaba – Amazon, Tencent – Facebook) masszívan támogatja a kínai kormányzat, sőt több, mint valószínű, hogy az ezen cégekből származó adatokat használja is. Azaz, ha Amerika most a saját cégei sorsát nehezíti meg, azzal igazából Kína malmára hajthatja a vizet.

De akkor mi lehet a jó megoldás? Objektív választ nehéz adni, hiszen aki amelyik oldalon áll, azt a nézetet fogja hangoztatni. A politika politikai alapon fogja kezelni az ügyet, a felhasználók gondolom (sajtó)szabadságot, több lehetőséget szeretnének, de úgy, hogy a személyes jogaik ne sérüljenek. A cégek dolgozói magasabb bért szeretnének, tehát az az elvárás, hogy növekedjen a cég, ne csak árbevétel tekintetében, hanem hogy például több szegmenst is felöleljen, ahogy az Amazon ma már nem csak egy online könyvesbolt. A részvényesek, tulajdonosok magasabb profitot, osztalékot szeretnének. Egy biztos, mindenkinek nem lesz majd jó.

A technológia és e-kereskedelem cégeire vonatkozó szabályok, törvények, előírások száma az USA-ban (ezer darab)

Ma a technológiai cégekre mérföldkövekkel kevesebb szabályozás, törvény vonatkozik, mint bármely más iparágra, ami a lehetőségek melegágya. Ugyanakkor az USA-Kína vámháború egyik újabb fejezete is lehet ez, megtartva az amerikai cégek térnyerését, de a fogyasztók adatinak védelmét is. Nehéz lesz lavírozni ebben az ügyben és gyanítom, hogy születik majd egy több ezer oldalas javaslat és törvénycsomag is. Ez pedig akár nagy volatilitással is járhat ezen részvények piacán. Igaz, most még nem úgy tűnik, mintha a befektetők tartanánk a feldarabolástól vagy annak valamilyen nagyon negatív kimeneteltől.


[1] https://knowyourmeme.com/memes/ah-shit-here-we-go-again

[2] https://www.theatlantic.com/business/archive/2016/04/how-americas-coastal-cities-left-the-heartland-behind/478296/

Szeretne hasonló cikkekről folyamatosan értesülni?

  • Engedélyezze a böngésző általi weboldal-értesítéseket, így az új blogbejegyzéseinkről azonnal értesülhet.
  • Iratkozzon fel hírlevelünkre ezen a linken, így az új blogbejegyzéseinkről havonta, e-mailben értesülhet.