részvényelemzés

Az erős gyorsjelentés segítheti a Richter részvény-árfolyamának emelkedését

  • Rácz Balázs Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   
A Richter augusztus 3-án, hétfőn hajnalban tette közzé 2020 második negyedévére vonatkozó gyorsjelentését. A koronavírus ellenére a társaság nagyon erős negyedéves számokat publikált, az elemzői konszenzust és a bázis időszaki számokat is sikerült a vállalatnak felülmúlnia a főbb sorokon. Az… Tovább olvasom »Az erős gyorsjelentés segítheti a Richter részvény-árfolyamának emelkedését

SAP: száguld a DAX-index legmeghatározóbb vállalatának árfolyama

  • Rácz Balázs Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
Az SAP a világ vezető integrált vállalatirányítási rendszere (ERP). Ennek fejlesztője, az SAP AG jelenleg a világ negyedik legnagyobb szoftvercége, Európában pedig a legnagyobb technológiai cég. A SAP AG központja Németországban található, a társaság jelenleg a német tőzsdeindex, a DAX-index… Tovább olvasom »SAP: száguld a DAX-index legmeghatározóbb vállalatának árfolyama
A méret a lényeg! A koronavírus kapcsán már foglalkoztunk olyan, főleg valószínűség elméleti kérdésekkel, amelyek arra próbálnak meg választ adni, hogy figyelembe kell-e vennünk az előre nem, vagy csak nehezen jelezhető eseményeket. Ez tipikusan a fekete hattyú eseményeket jelölné, de a mainstream media „szerencsére” ezt a fogalmat is jelentősen elferdítette, kiforgatta és arra használta fel, hogy egyszerűen értsünk meg nehezen megérthető dolgokat, valamint mindezt lehetőleg egy képpel azonosítsuk (fekete madár = valami rossz, például nagy esés a piacokon). Természetesen nem ennyi az elmélet, és nem is megyünk bele a megmagyarázásába, az akár több blogbejegyzést is elfoglalhatna. A normálistól jelentősen eltérő események azonban nagyban befolyásolják a kimenetelt, legyen szó tőzsdékről, de akár a történelemről. Utóbbi esetében például régóta vita témája, hogy a történelem alakulásában minden embernek szerepe van, hiszen ők alakítják a társadalmi-gazdasági rendszereket, vagy csak néhány kiugró, a normálistól jelentősen eltérő személy miatt alakul úgy, ahogy, mint például Cézár, Napóleon stb. Például Tolsztoj a Háború és Béke utolsó fejezetében arra a következtetésre jut, hogy a francia forradalom által elindított eseménysorozat, amely Európa történetének meghatározó eseménye volt, Napóleontól függetlenül is elkezdődött volna. Nem témánk ezt a kérdéskört itt eldönteni, vagy állást foglalni, de az előbbinél, azaz a tőzsdék alakulásánál igen. Ráadásul mérföldkövekkel egyszerűbb feladatunk is van, hiszen csak az adatokat kell letölteni és aztán kedvünkre játszadozhatunk a számokkal, az idősorokkal. Ahogy ebben a cikkben is írtam, a tőzsdei indexek (de az egyedi részvények és minden pénzügyi instrumentum esetében) a hozamok nem normális eloszlásúak. Többször vannak olyan kiugró események, amelyek jelentősen befolyásolják, meghatározzák a következő időszakot, és/vagy megsemmisítik az addig elért hozamokat, eredményeket.

A méret a lényeg!

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
A koronavírus kapcsán már foglalkoztunk olyan, főleg valószínűség-elméleti kérdésekkel, amelyek arra próbálnak meg választ adni, hogy figyelembe kell-e vennünk az előre nem vagy csak nehezen jelezhető eseményeket. Ez tipikusan a fekete hattyú eseményeket jelölné, de a pénzügyi média „szerencsére” ezt… Tovább olvasom »A méret a lényeg!

Rekordok és fontos bejelentések a Masterplasttól

  • Rácz Balázs Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
Fontos bejelentések érkeztek a Masterplast felől az elmúlt hetekben. A társaság történetének legjobb negyedévét zárta, a vállalat bevétele és üzemi eredménye is rekordot döntött 2020 első negyedévében. A vállalat történetének legnagyobb felvásárlását is bejelentette, amely azért is jelentős esemény a… Tovább olvasom »Rekordok és fontos bejelentések a Masterplasttól

Adidas – 40%-kal eshetnek az értékesítések a második negyedévben – Elemzési kivonat

  • Rácz Balázs Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
Április 27-én érkeztek az Adidas 2020 első negyedéves számai és a második negyedévre vonatkozó kilátásai. A menedzsment várakozásai szerint a folyó negyedévben az eladások várhatóan 40%-kal lesznek alacsonyabbak és veszteséggel számolnak a járványnak köszönhetően. A jelenlegi helyzet bizonytalansága miatt az… Tovább olvasom »Adidas – 40%-kal eshetnek az értékesítések a második negyedévben – Elemzési kivonat
A koronavírus, bár 2019. december – 2020. január óta van ismerete a befektetőknek róla, komolyabb veszteséget február utolsó hetében okozott a piacokon. Az S&P500 egy hét alatt 12%-ot esett, amelyre legutóbb 2011-ben az európai adósságválság alatt, korábban pedig 2008-ban és 1987-ben volt példa. Mindez azt mutatja, hogy a piaci hangulat komolyan romlott, aki az elmúlt egy évben részvényt vett, az nagy valószínűséggel veszteséget szenvedett. Ha mindez nem lenne elég, az olaj árfolyama akkora mértékű esést szenvedett el, melyre az elmúlt 40 évben az Öböl-háború, a „dot-com” lufi és a nagy pénzügyi válság, esetében volt sor. Továbbá, és talán ez feleltethető meg legjobban a mai folyamatoknak, 1986-ban, amikor az OPEC nem tudott megegyezni a kitermelési kvótáról, így Szaúd-Arábia elkezdte növelni a kitermelést, hogy növelje piacrészét és hogy revansot vegyen azokon a tagországokon, akik nem tartották be az OPEC kvótáit. Ennek hatására az olajár akkor 30 dollárról 10 dollárra esett és nem is tért magához egészen 1990 végéig. A bizonytalanságot az opciós piac is árazza, hiszen a VIX index, amely nem a félelemet, hanem azt árazza, hogy mekkora volatilitásra számítanak a következő egy év alatt a kereskedők, egészen 50-ig ugrott. Mit jelent ez? Azt, hogy a kereskedők az S&P500 esetében az elkövetkezendő 30 napban, az esetek 66%-ában, napi szinten +/- 0,75%-os elmozdulást várnak. Ezzel szemben az 50-es érték azt jeleni, hogy ez a sáv +/- 3,1%. Az idő maradék 34%-ában pedig ezeknél az értékeknél nagyobb mértékben lehet elmozdulás. Az alábbi ábra is azt mutatja, hogy a 2010-2020-as évtized különösan alacsony változékonysággal telt el, annak ellenére, hogy láthattunk európai adósságválságot, bizonytalan kimenetelő amerikai választást, itt volt velünk a Brexit, és Kína is jelentősen lassult, hogy csak néhányat említsünk.

“Mindenkinek van egy terve, amíg egyszer orrba nem verik”

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 11 perc   
A fenti idézet Mike Tyson-tól származik, a terv pedig nagy valószínűséggel az volt, hogy jó ötlet folyamatosan volatilitás shortban ülni, már nincsenek gazdasági ciklusok, a monetáris politika mindent megold és a többi. De mintha most valami “elromlott volna”. A koronavírus,… Tovább olvasom »“Mindenkinek van egy terve, amíg egyszer orrba nem verik”

Túlteljesítette 2019-es céljait a Masterplast

  • Rácz Balázs Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
A Masterplast 2019-ben az EBITDA szintjén elérte, az adózás utáni eredmény terén pedig 800 ezer euróval meghaladta a menedzsment által várt eredménycélokat. A Csoport éves árbevétele 10%-kal növekedett 2019-ben a megelőző évhez képest, az EBITDA összege elérte a 7,3 millió… Tovább olvasom »Túlteljesítette 2019-es céljait a Masterplast
Itt az idő kidobni a régi vállalatértékelési módszereket? Január elején írtam https://danubecapital.hu/blog/toke-nelkuli-kapitalizmus/ a tőke nélküli kapitalizmus jelenségéről. Akkor úgy fejeztem be a cikket, hogy: „Minden cégnek lehet olyan értékteremtő eszköze, amely nem jelenik meg a könyvekben; mégis befektetőként vagy vállalatértékelőként fontos számolni vele. A fenti kérdésről sokat lehet filozofálgatni, elemezni; de lassan eljön az az időszak, amikor tényleg meg kell változtatni a vállalatértékelésről alkotott módszereinket, ám erről egy következő publikációban mélyülünk majd el.” A vállalatok értékelésének újfajta megközelítése abban áll, hogy míg a tárgyi eszközök szinte kivétel nélkül megjelennek a vállalatok könyveiben, addig az immateriális javak nagy része szinte egyáltalán nem. Ennek pedig sok következménye lehet. Például nem értjük, hogy egy Nike vagy Coca Cola miért forog a könyveinek 3-5-szeresén. Nem értjük, hogy a Google esetében mennyit jelent a keresőmotor. Vagy, hogy az Amazont miért vette boldog boldogtalan annak ellenére, hogy évtizedekig semmi eredményt nem termelt. Évtizedekig a pénzügyi adatok jelentették az összekötő kapcsot a vállalatok részvényeinek teljesítménye és fundamentumai között. Mára ez jelentősen megváltozott. Míg a kilencvenes években, ha valaki a nettó eredményt kis hibahatárral jelezte előre könnyen plusz hozamot tudott elérni, addig 2009-re ez az előny eltűnt, és egyre inkább a szabad pénzáram de az utóbbi években még inkább az immateriális javak helyes felmérése kap központi szerepet. A nettó eredmény és a szabad pénzáram közötti szerepcsere talán nem meglepő annak a fényében, hogy egyre több vállalat jelent egyszeri tételeket szinte minden negyedévben, amely a nettó eredményre jelentős hatással van, azaz túl nagy lett a változékonysága az utóbbinak. De elég csak arra gondolni, hogy ma már számos alternatív adatszolgáltató jelenik meg, olyanok is, akik például műholdas képek alapján próbálják megmondani, hogy egy-egy cég éppen min dolgozik, vagy mekkora a megrendelés állománya, vagy hogy egy bevásárlóközpontba parkolójában hányan fordulnak meg egy napon. Ilyen például az RS Metrics vagy az Orbital Insight, hogy csak kettő ismertet említsünk.

Itt az idő kidobni a régi vállalatértékelési módszereket?

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
Január elején írtam egy publikációt a tőke nélküli kapitalizmus jelenségéről, amelynek zárógondolata az alábbi volt: „minden cégnek lehet olyan értékteremtő eszköze, amely nem jelenik meg a könyvekben; mégis befektetőként vagy vállalatértékelőként fontos számolni vele. A fenti kérdésről sokat lehet filozofálgatni,… Tovább olvasom »Itt az idő kidobni a régi vállalatértékelési módszereket?
Venni vagy eladni? A legfontosabb kérdés a tőzsdei szereplők körében. Mindenki keresi a választ és mindenki találhat hozzá megfelelő eszközt, hogy a saját igazát alátámassza - legyen az tudományos, féltudományos vagy nem tudományos. Én az utolsóra fókuszálok. Nem azért, mert nem érteném a komolyabbat; hanem azért, mert ahogy Nassim Nicholas Taleb is írta: „…if something stupid works (and makes money), it cannot be stupid…” Nassim Nicholas Taleb (2018): Skin in the Game - Hidden Asymmetries in Daily Life A publikációmban olyan hamis korrelációkat mutatok be, amelyekre támaszkodni veszélyes. Mindazonáltal ezek a megfigyelések léteznek, a mindennapi életünk, sőt bizonyos esetekben talán döntési mechanizmusaink részei is. Az egyik legnépszerűbb a „sell in may and go away”, azaz adj el mindent májusban és menj szabadságra gondolat. Ez azon a megfigyelésen alapszik, hogy nyáron mindenki a megérdemelt pihenését tölti, ezért alacsony a piacokon a forgalom és így nem érdemes semmit sem csinálni; a legtöbb nyári kereskedési szezon emiatt inkább negatív eredményt szokott hozni. Vagy ott van például a Santa Claus rali, azaz a Mikulás rali, aminek következtében az év végi árfolyammozgás inkább pozitív lesz, lévén a befektetők, illetve menedzserek nem szeretnék a bónuszukat elúszva látni, így inkább kitartanak a befektetéseik mellett. Továbbá van, aki a nők által hordott szoknya és a részvényindexek közötti összefüggést tanulmányozta, ez az úgynevezett Hemline-index. Ahogy javul a gazdaság (és emelkednek az indexek) a szoknyák hossza csökken: amikor a legrövidebb akkor kell shortolni, és amikor a leghosszabb, akkor kell venni. Hiánypótlóként 2010-ben született egy tudományos irat erről a megfigyelésről, ahol azt állapították meg az elemzők, hogy a gazdasági ciklus három évvel a szoknyák hosszának változása előtt jár, azaz a megfigyelés valójában nem állja meg a helyét. Beszélhetünk még a januári hatásról is, amely szerint az év első hónapjában inkább emelkednek a részvényárfolyamok. Vagy azért, mert a decemberi hónapban csökkentek, hiszen a befektetők inkább az eladói oldalon vannak az adóhatás miatt (persze ez ellentmond a Mikulás ralinak, de ezen most lépjünk túl, hiszen nem tudományos hatásokról értekezünk), vagy azért, mert a bónuszt januárban fektetik be azok, akik kaptak.

A tojáslabda, a piacok és a hamis korreláció; avagy milyen hozam érhető el 2020-ban? I. rész

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
Venni vagy eladni? A legfontosabb kérdés a tőzsdei szereplők körében. Mindenki keresi a választ és mindenki találhat hozzá megfelelő eszközt, hogy a saját igazát alátámassza – legyen az tudományos, féltudományos vagy nem tudományos. Én most az utolsóra fókuszálok. Nem azért,… Tovább olvasom »A tojáslabda, a piacok és a hamis korreláció; avagy milyen hozam érhető el 2020-ban? I. rész

Új történelmi csúcson a Masterplast: folytatódhat az árfolyam emelkedése

  • Rácz Balázs Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
A 2019. decemberben frissített modellünkben a korábbi 874 forintról 910 forintra emeltük a Masterplastra vonatkozó egyéves célárfolyamunkat. Az aktuális célárfolyam 16,5 százalékos felértékelődési potenciált jelent a 2020. január 8-i (782 forintos) záróárfolyamhoz képest. A frissített előrejelzésünkben idén 6 százalékos árbevétel… Tovább olvasom »Új történelmi csúcson a Masterplast: folytatódhat az árfolyam emelkedése
Tőke nélküli kapitalizmus „So much of long-term success is based on intangibles. Beliefs and ideas. Invisible concepts.” A fenti idézetet Isadore Sharp a Four Season hotellánc alapítója és igazgatója fogalmazta meg. Érdekes meglátás egy olyan cég vezérétől, amely; gondolnánk; fizikai eszközökkel rendelkezik, nevezetesen 117 hotelként funkcionáló ingatlannal a világ legdrágább helyein, jól diverzifikáltan. A társaság 47 országban van ugyanis jelen. A Four Seasonnak azonban egy hotelje sincs. A cég „csak” üzemelteti a szállodákat, viszont azok kialakítástól kezdve szinte mindenben a cég dönt. Ha egy épületben Four Season nyílik, akkor itt tolonganak az ingatlanfejlesztők, hitelezők és a többi bérlők, gyakorlatilag a név miatt. De miért érdekes ez? Azért, mert az elmúlt évtizedekben az immateriális javakba történő befektetések egyre inkább meghaladták a fizikai eszközökét. Baruch Lev és Feng Gu - The end of accounting című könyvében látható az alábbi ábra: az 1990-es évek közepétől a fizikai eszközökbe (gyárak, gépek, ingatlanok stb.) való befektetés egyre inkább alulmarad az immateriális javakkal szemben, mint például a brand-ek, márkanevek, vállalati folyamatok, IT, védjegyek, gyártási folyamatok, design, belső oktatások csak hogy néhányat említsünk.

Tőke nélküli kapitalizmus

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   
„So much of long-term success is based on intangibles. Beliefs and ideas. Invisible concepts.” Isadore Sharp A fenti idézetet Isadore Sharp, a Four Seasons hotellánc alapítója és igazgatója fogalmazta meg. Érdekes meglátás egy olyan cég vezérétől, amelyről azt gondolnánk, hogy… Tovább olvasom »Tőke nélküli kapitalizmus
Ha minden így marad, egészen jó évet fog zárni az S&P500 részvényindex. Az alábbi ábrán látható, hogy 1950-től számolva, a 2019-es év idáig a 14. legjobb évnek mutatkozik (piros oszlopdiagram). A főbb részvényindexekről nem is szeretnék bővebben beszélni, hiszen az év végéhez közeledve millió cikk, bejegyzés, komment fog születni arról, hogy a világ melyik indexe hogyan teljesített, amiből aztán persze sok következtetést nem lehet levonni, de valahogy úgy alakult a világ, hogy muszáj év végén ezzel is számot vetni. Én sokkal fontosabbnak tartom azt, hogy a piacok melyik szektora, vagy inkább alszektora tudott kiemelkedő évet maga mögött hagyni. Ehhez pedig tökéletes adathalmazt szolgáltatnak a „smart beta” ETF-ek. De nézzük mi is az az ETF, mi is az a „smart beta”? Az ETF azaz Exchange Traded Fund (tőzsdén kereskedett befektetési alap) olyan pénzügyi instrumentum, amely valamilyen index, nyersanyag, kötvény vagy több értékpapírból épített portfólió árfolyamváltozását követi. A hagyományos befektetési alapokhoz képest az a különbség, hogy az ETF-ek esetén, a nap folyamán folyamatos az árjegyzés, azaz úgy kereskednek vele, mint egy hagyományos részvénnyel, ellentétben a hagyományos befektetési alapokkal, amelyek egy nap egyszer közölnek árfolyamot és nettó eszközértéket. Számos előnye van az ETF-eknek, például, hogy a nagy forgalmat lebonyolító alapok működési, kezelési költsége rendkívül alacsony. Az S&P500 indexet követő SPY éves költsége mindösszesen 0,095%. Továbbá lehetőség van az ETF shortolására is, sőt vannak, amelyek kifejezetten ilyen stratégiát engednek meg. Emellett megjelentek a tőkeáttételes, azaz 2-3-szoros, sőt újabban már a 4-szeres ETF-ek is, amelyek a követett termék hozamának többszörösét biztosítják. Az első ETF 1993-ban jött létre (a fent említett SPY volt az), majd tíz évet kellett várni arra, hogy megjelenjen az első „smart beta” ETF, igazából 2010 után robbantak be a köztudatba. Az ilyen ETF-ek olyan befektetési stratégiát követnek, amelyekkel befektető korábban csak aktívan kezelt befektetési alapok esetében találkozhatott, ráadásul mindezt a hagyományos alapokhoz képest alacsonyabb költséggel tudja végezni. A passzív stratégia egy adott piaci indexet (például az S&P 500, vagy BUX) követ és bárhogyan is változik a piac, a portfólión nem igazán változtat. Természetesen finomhangolások lehetnek, mint hogy újra befekteti az osztalékot, de a portfólió egészét tekintve ezek nem lényegesek. Az aktívan alapkezelői stratégia ezzel szemben elemzi a piacot, mindig a lehető legjobb terméket akarja kiválasztani és a portfóliót időnként átalakítja. Megpróbál védekezni az esések ellen például opciós ügyletekkel vagy short pozíciókkal.

Víz és energetika: alternatív számvetés 2019-cel

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   
Ha minden így marad, egészen jó évet zár 2019-ben az S&P500 részvényindex. Az alábbi ábrán látható, hogy 1950-től számolva a 2019-es év idáig a 14. legjobb évnek mutatkozik (piros oszlopdiagram). Az év végéhez közeledve millió cikk, bejegyzés, komment születik, hogy… Tovább olvasom »Víz és energetika: alternatív számvetés 2019-cel

Végéhez közeledik a műtrágyáiról ismert vállalat részvényárfolyamának zuhanása?

  • Rácz Balázs Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
A K+S AG egy német vegyipari vállalat; amely Európa első számú káliumtermelője. A káliumot főként műtrágyák előállításához használják fel. A K+S a Morton Salt akvizícióját követően a világ legnagyobb só előállítójává is vált (étkezési-, jégmentesítő- és ipari só). A társaság… Tovább olvasom »Végéhez közeledik a műtrágyáiról ismert vállalat részvényárfolyamának zuhanása?

Kiemelkedő harmadik negyedéves eredmény a Masterplasttól

  • Rácz Balázs Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
Nagy növekedést ért el a Masterplast 2019 harmadik negyedévében. A társaság árbevétele 11%-kal 31,4 millió euróra emelkedett, az EBITDA-soron (amely mutató a vállalat eredményességét tükrözi a kamat, az osztalékfizetés, illetve az értékcsökkenési leírás előtt) pedig már 21%-os volt a növekedés… Tovább olvasom »Kiemelkedő harmadik negyedéves eredmény a Masterplasttól