A génterápia a nyertes 2020-ban!

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 7 perc   

Egészen jó évet zárhatnak 2020-ban a fontosabb indexek: az S&P500 a december 4-i záróárakat figyelembe véve kb. 18%-os, a Nasdaq100 51%-os pluszban van. Európában kissé más a helyzet, a német DAX-index épphogy meghaladja az egy évvel ezelőtti értékét, de azért, ha nagyon keresünk, itt is találunk szép hozamokat: a közepes vállalatokat tömörítő MDAX 7%-os, a kis cégeket tömörítő SDAX 15%-os pluszban van.

Igaz, itt számottevő kockázatokkal és az illikviditás rémével is meg kell barátkoznia a befektetőknek. Pedig fél évvel ezelőtt még nem úgy tűnt, hogy ez az év a kirakatba kerül. Tavasszal lecsapott a koronavírus, de ettől a sajnálatos eseménytől függetlenül is lett volna bőven lehetőség a változékony piacra, hiszen az USA-ban új elnököt választottak, a kínai-amerikai vámháború sem csillapodott, csupán kissé háttérbe szorult, a Brexit helyzete sem rendeződött még – hogy csak néhányat említsünk.

Bár még nincs teljesen év vége, és az következő néhány napban bármi megtörténhet, kíváncsi voltam, hogy a piac melyik szektora, alszektora vagy valamilyen alternatív módon meghatározott portfóliója tudott kiemelkedő/kiábrándító évet maga mögött hagyni. Ehhez pedig tökéletes adathalmazt szolgáltatnak a „smart beta” ETF-ek, hiszen azok valamilyen tematika alapján vannak összeállítva. Például csak olyan cégeket tartalmaznak, ahol az alapítónak van tulajdonrésze vagy olyan vállalatokat, amelyek csak az ipari robotizációjában, digitális átállásában vesznek részt, hogy csak párat említsek.

De nézzük mi is az az ETF, mi is az a „smart beta”?

Az ETF, azaz Exchange Traded Fund (tőzsdén kereskedett befektetési alap) olyan pénzügyi instrumentum, amely valamilyen index, nyersanyag, kötvény vagy több értékpapírból épített portfólió árfolyamváltozását követi. A hagyományos befektetési alapokhoz képest az a különbség, hogy az ETF-ek esetében a nap folyamán folyamatos az árjegyzés; azaz úgy kereskednek vele, mint egy részvénnyel, ellentétben a hagyományos befektetési alapokkal, amelyekre egy nap egyszer közölnek árfolyamot és nettó eszközértéket.

Számos előnye van az ETF-eknek, például, hogy a nagy forgalmat lebonyolító befektetési alapok működési, kezelési költsége rendkívül alacsony. Továbbá lehetőség van a piacoknak az ETF-ek általi shortolásra is, sőt vannak, amelyek kifejezetten ilyen stratégiát engednek meg. Emellett megjelentek a tőkeáttételes, azaz 2-3-szoros, sőt újabban már a 4-szeres kitettséggel futó ETF-ek is, amelyek a követett termék hozamának többszörösét biztosítják., futva ezzel természetesen az ugyanekkora arányú veszteség realizálásának lehetőségét is.

Az első ETF 1993-ban jött létre (amely az S&P 500 indexet képezi le), majd tíz évet kellett várni arra, hogy megjelenjen az első „smart beta” ETF, mely 2010 után robbant be a köztudatba. Ezek az ETF-ek olyan befektetési stratégiát követnek, amelyekkel befektető korábban csak aktívan kezelt befektetési alapok esetében találkozhatott, ráadásul mindezt a hagyományos alapokhoz képest alacsonyabb költséggel.

A passzív stratégia egy adott piaci indexet (például az S&P 500 vagy BUX) követ és bárhogyan is változik a piac, a portfólión nem változtat. Természetesen finomhangolások lehetnek, minthogy újra befekteti az osztalékot, de a portfólió egészét tekintve ezek nem lényegesek.

Az aktív alapkezelői stratégia keretében ezzel szemben folyamatosan elemzik a piacot, mindig törekedve a lehető legjobb termék kiválasztására; ennek keretében a portfóliót időnként átalakítják. Megpróbálnak védekezni az esések ellen, például opciós ügyletekkel vagy short pozíciókkal.

A „smart beta” ETF-ek ezt a két eljárást próbálják egyesíteni, hiszen valamilyen stratégia által alkotott indexet követnek, amely stratégia alapján az indexet többször átalakíthatják, viszont az indexkövetés miatt a költség alacsonyabb, mint egy hagyományos, aktívan kezelt befektetési alap esetében. Vagyis igazából passzív alapoknak tűnhetnek, de mégis valamilyen különleges metódus által kialakított indexet követnek.

A „smart beta” ETF-ek olyan benchmarkot (néhány esetben indexet) követnek, amelyek valamilyen alternatív módon súlyozzák a tagjaikat: azaz nem a megszokott számtani átlag vagy piaci kapitalizáció alapján jelölik ki az indextagok súlyát, hanem volatilitás, növekedés, értékalapú, momentum, tulajdonosok vagy szektor, alszektor, esetleg azok nagyon kis szelete alapján.

A „smart beta” ETF-ek azért is jó eszközök, mert segítségükkel a piaci szentiment, a befektetői hangulat alakulása is követhető. Megtudhatjuk melyek a „forró” szektorok, alternatív súlyozások és melyek azok, ahol a világ végét várják a befektetők. Ezek alapján a következő erősorrend rajzolódott ki 2020-ban: jelentős hozamot lehetett elkönyvelni a génterápia, tiszta energetika, e-kereskedelem, ipari innováció cégeiben. Ezek nem sorrendben a legjobb ETF-ek, hanem azok a tematikák, amikbe bőségesen áramlott a pénz és komoly árfolyamemelkedést értek el!

Nem ment azonban jól a globális és a fejlődő piaci infrastruktúrának (ez többnyire az ipar, a közmű és energetika részvényeit tartalmazza), a nyersanyagnak, a kis- és közepes kapitalizációjú impact tematikának (ez egyfajta ESG-szemléletű befektetés kissé drasztikusabb értelmezésben) és a vízalapú beruházásoknak sem. A nem ment jól persze relatív, hiszen egyes víz tematikájú ETF-ekkel is el lehetett érni éves szinten 10-15%-os hozamot.

Fontos kérdés az is, hogy ha valaki elér 50-100%-os hozamot, azt vajon milyen kockázattal teszi? Máris elérkeztünk a Sharpe-rátához, amely az ETF által elért kockázatmentes hozam feletti többlethozamot korrigálja a kockázattal (jelen esetben szórással). Minél magasabb ez a szám, az adott ETF vagy stratégia annál hatékonyabb, hiszen egységnyi kockázatra magasabb eredmény jut.

Ebben az esetben a „győztes” szektorok, alternatív súlyozások pont azok, amelyek a fenti, egyszerű hozamszámításnál a sor végén kullogtak: a víz, az olyan cégek, ahol női vezetők vannak többségében, a globális infrastruktúra, ESG impakt vagy az USA nagy kapitalizációjú cégei találhatók meg itt. Azaz hiába értek el ezek alacsony hozamot 2020-ban; 5-15% között; ezt jelentősen alacsonyabb kockázattal tették, mint a listavezető alapok. Azaz kevésbé okoztak a befektetőknek álmatlan éjszakát.

Az adatok forrása minden esetben a Yahoo Finance.

Szeretne hasonló cikkekről folyamatosan értesülni?

  • Engedélyezze a böngésző általi weboldal-értesítéseket, így az új blogbejegyzéseinkről azonnal értesülhet.
  • Iratkozzon fel hírlevelünkre ezen a linken, így az új blogbejegyzéseinkről havonta, e-mailben értesülhet.