A népszerű befektetés, amely felerősítheti a tőzsdei eséseket

  • Rácz Balázs Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   

A legutóbbi blogbejegyzésemben is utaltam rá, hogy az elmúlt évtizedben nagyon jelentős volt a passzívan kezelt befektetési alapok előretörése. Az alábbi ábrán is jól látható, hogy a bikapiac elején (2009-ben) majdnem 3:1 arányban vezettek az aktívan kezelt alapok a passzívakkal szemben, ám mostanra ez az arány erőteljesen eltolódott a passzív alapok javára.

Aktív és passzív befektetési alapok eszközértéke az Egyesült Államokban

Forrás: Morningstar

Hogyan erősíthetik fel az ETF-ek a tőzsdei eséseket?

A passzív alapok térnyerése egyrészt annak köszönhető, hogy gyakorlatilag minden idők leghosszabb bikapiaca zajlik, így a “buy and hold” (vedd meg és tartsd) stratégiákkal is látványos hozamokat lehet(ett) realizálni a tőzsdéken.  A másik ok, hogy az aktívan menedzselt alapok többsége az elmúlt 10 évben nem tudta felülteljesíteni a piacot. Így a befektetők a lényegesen kedvezőbb költségekkel működő passzív alapokat, leginkább ETF-eket választották.  

A passzív alapok és az ETF-ek közötti nagy különbség, hogy a befektetési alapoknak szigorú befektetési politikája van, így nem biztos, hogy egy tőzsdei visszaeséskor minden esetben eladják az alapokban található részvényeket. Az ETF-ekkel azonban rengeteg olyan befektető kereskedik, akinek nincsen egyértelmű stratégiája. Ezért egy tőzsdei mélyrepülés kialakulásakor az ETF-ekből gyors pénzkiáramlásra kerülhet sor, mert a befektetők igyekeznek minél előbb megszabadulni ezektől a termékektől.

Az ETF-ek továbbá hozzájárulhatnak a tőzsdei részvények félreárazásához is. Például egy olyan társaság, amely fundamentálisan kedvező vételnek tűnik, de nem tagja egy tőzsdeindexnek sem, elképzelhető, hogy nem kapja meg a kellő figyelmet a befektetők részéről, mert az egyre népszerűbb ETF-ek miatt a befektetők az indexkövető alapokat preferálják. Az aktívan kezelt alapok menedzserei felfigyelhetnek az ilyen alulértékelt részvényekre, de a fent látott ábra alapján elképzelhető, hogy nem fognak tudni olyan mennyiségben vásárolni a papírokból, mint tíz évvel ezelőtt.

Az ETF-et menedzselő cégek az alapokban található tőzsdei társaságokhoz kapcsolódó tulajdonjogokat jellemzően nem gyakorolják. Ez azt jelenti, hogy nem járnak közgyűlésekre, nem védik aktív módon a tulajdonosok érdekeit. Így a befektető számára egy kevésbé vonzó menedzsment adott esetben akkor is pozícióban maradhat, ha nem képviseli megfelelően a tulajdonosok érdekeit. Egy válság vagy nagyobb visszaesés során könnyen kiderülhet, hogy az ETF-ek olyan társaságot is tartalmaztak, amelyek nem rendelkeztek megfelelő fundamentális alapokkal.

Milyen stratégiát érdemes követni a passzív alapokat választó befektetőknek?

A passzív alapok jellemzően akkor teljesítenek jól, amikor trendszerűen mozognak felfelé a tőzsdék, lehetőleg alacsony volatilitás mellett. Bár 2018-tól már felerősödött a volatilitás a tőzsdéken, de a 10 éve tartó bikapiac nem tört meg, így még az elmúlt években is jól teljesítettek ezek az alapok. Amikor elérkezik a trendforduló, akkor mutatkozik meg igazán a passzív befektetések kockázata. Egy tőzsdei lejtmenet során jelentős visszaesés is elképzelhető, ez pedig komoly veszteséget jelenthet egy indexkövető alapot tartó befektető portfóliójának értékében. A teljes képhez hozzátartozik annak megemlítése is, hogy van lehetőség a kockázat csökkentésére a „vedd meg és tartsd” stratégiák esetében is. A portfóliót oly módon lehet diverzifikálni, hogy nem kizárólag egy piacra koncentrálódnak a befektetések, illetve több egymással kevéssé korreláló szektort vagy ágazatot (pl. a közműszektor jobban átvészeli a nagyobb visszaeséseket) követő ETF-et is tartalmaz a portfólió.

Az aktívan kezelt befektetések előnye

Az aktívan kezelt portfólió akkor fog leginkább felértékelődni, ha elérkezik egy trendforduló a tőzsdéken. Az ETF-ek piacokra vonatkozó negatív hatásait (félreárazások, esések felerősítése) nem tudják teljesen kivédeni az egyéni befektetők, de a fentebb említett diverzifikáció segítségével még a passzív befektetések is biztonságosabbá válnak. A leginkább válságálló stratégiákat az aktív befektetések között érdemes keresni, ahol a szakértők segíthetnek megtalálni azokat a stabil fundamentummal rendelkező részvényeket, amelyek a visszaesésben is felülteljesítők lehetnek. Augusztus 28-án a Wirecard részvényről publikáltunk bejegyzést, a társaság szintén a kedvező fundamentumokkal rendelkező, alulértékelt részvények közé tartozik.

Szeretne hasonló cikkekről folyamatosan értesülni?

  • Engedélyezze a böngésző általi weboldal-értesítéseket, így az új blogbejegyzéseinkről azonnal értesülhet.
  • Iratkozzon fel hírlevelünkre ezen a linken, így az új blogbejegyzéseinkről havonta, e-mailben értesülhet.