Honnan jöhet a következő válság? – a “Big Short” révén ismertté vált befektető megmondja

  • Rácz Balázs Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   

A 2015-ben Oscar-díjat nyert „Big Short” című film révén ismertté vált befektető, Michael Burry szerint az indexkövető, passzív részvényalapokba évek óta tapasztalható jelentős tőkebeáramlás kockázatos; ugyanis a folyamat párhuzamot mutat a CDO-k piacán (jelzálogfedezetű értékpapírok) 2008 előtt kialakult buborékkal, amelyek miatt majdnem a teljes globális pénzügyi rendszer összeomlott.

Michael Burry volt az egyik első befektető, aki felhívta erre a figyelmet, majd profitált a 2008-ban kicsúcsosodó másodlagos jelzáloghitel-válságból az Egyesült Államokban. Véleménye szerint jelenleg hasonló buborék van kialakulóban a passzív befektetéseknél. Ennek oka, hogy az indexalapokba, illetve a tőzsdén kereskedett alapokba (ETF-ek) történő pénzbeáramlás hasonlóan torzítja a részvények és kötvények árfolyamait, ahogyan ez 10 évvel ezelőtt történt a másodlagos jelzálogkötvények piacán. Mint a legtöbb buborék esetében, minél hosszabb ideig folytatódik az aktuális tendencia, annál nagyobb lejtmenetre lehet számítani.

Michael Burry körülbelül 340 millió dollárt kezel a Scion Asset Managementnél. A guru a befektetési stratégiáját a kis kapitalizációjú részvényekre alapozza, mert ezek általában alulreprezentáltak a passzív alapokban, így egy esetlegesen kirobbanó válság esetén ezek a papírok felülteljesítőek lehetnek.

Az aktív és passzív alapokba történő pénzbeáramlás az USA-ban (ezer milliárd dollár)

Forrás: BofA Merrill Lynch Global Investment Strategy, EPFR Global

Az alacsony költségek mellett elérhető passzív befektetési alapok jelenleg reneszánszukat élik. Ahogy a fenti ábrán is látható, a Bank of America Merrill Lynch (BofA) adatai azt mutatják, hogy kevesebb, mint 10 év alatt a passzív részvényalapokba irányuló befektetések piaca 3 ezer milliárd dollárnál is nagyobbra nőtt. Ezzel párhuzamosan az aktív, szakértők által folyamatosan figyelt és menedzselt alapok folyamatosan tőkekivonással szembesültek. A BofA adatai alapján ráadásul a passzív befektetések mostanra már a tőzsdei forgalom felét átvették.

A passzív befektetési stratégiák lényege, hogy a befektető nem egyedi részvényekbe, kötvényekbe fekteti a tőkéjét, hanem egy jól diverzifikált portfólió szerint automatikusan követi az adott piac mozgását. A legelterjedtebbek az indexkövető alapok, de egy ágazat vagy szektor mozgását is követhetik a befektetők passzív alapokon keresztül.

A passzív befektetési alapok közé tartoznak a tőzsdén kereskedett befektetési alapok (ETF-ek) is. A fő különbség a klasszikus befektetési alapokhoz képest (amelynek értékét naponta egyszer közlik alapkezelők), hogy az ETF-ek értéke folyamatosan változik, így a részvényekhez hasonlóan kereskedhetnek vele a befektetők. Az ETF-ek azért is nagyon népszerűek, mert nagyon alacsony költségek mellett érhetőek el.

Fontos látni, hogy az alacsony hozamkörnyezetben a befektetők számára rövid távon racionális döntésnek tűnhet a költségek lefaragása és a passzív befektetések preferálása, ugyanakkor nagyobb tőzsdei hullámzások vagy akár egy tőzsdei lejtmenet esetén felértékelődik a befektetési szakértők szerepe, akik egy aktívan kezelt befektetési alap esetében meg tudják találni azon részvényeket, kötvényeket; amelyek erősebb fundamentummal rendelkeznek és hosszabb távon felülteljesítők lehetnek más eszközökhöz képest.

Jelenleg zajlik az emelkedés az amerikai piacokon és közel vagyunk a tőzsdeindexek történelmi csúcsaihoz is. Idén még nem volt figyelemreméltó korrekció, bár már második éve, hogy a korábbi időszakokhoz képest lényegesen nagyobb a volatilitás, de egyelőre még nincs itt a fordulat a tőzsdéken. Burry szerint akkor lesz nagyobb baj a piacokon, amikor a passzív eszközökbe történő masszív pénzbeáramlás megfordul. Azt senki sem tudja megmondani, hogy ez mikor fog bekövetkezni és addig még mennyit fognak emelkedni a tőzsdék.

Számos figyelemreméltó befektető adott már ki riasztást a passzív befektetés elterjedése miatt. Például Jeffrey Gundlach a DoubleLine Capital (jelenleg 140 millió dolláros vagyont kezel) vezérigazgatója korábban elmondta, hogy ez széleskörű problémákat okoz a globális részvénypiacokon. Ezt a tendenciát csordaszellemnek nevezete és úgy gondolja, hogy ennek szintje már elérte a „mánia szintet”.

A bejegyzésben vázolt problémán túl a passzív befektetési alapoknak egyéb hátulütői is vannak. De erről majd egy későbbi blogbejegyzésben értekezünk.

Szeretne hasonló cikkekről folyamatosan értesülni?

  • Engedélyezze a böngésző általi weboldal-értesítéseket, így az új blogbejegyzéseinkről azonnal értesülhet.
  • Iratkozzon fel hírlevelünkre ezen a linken, így az új blogbejegyzéseinkről havonta, e-mailben értesülhet.