kereskedés

A Kansas City Southern (KSU), egy közlekedési holdingtársaság, belföldi és nemzetközi vasúti szállítási szolgáltatásokat nyújt Észak-Amerikában. 1887-ben alapították, székhelye a Missouri állambeli Kansas Cityben található. A társaság kb. 7100 mérföldnyi vasútvonalat üzemeltet és vállalat tíz államot szolgál ki az Egyesült Államok középnyugati és délkeleti régiójában, valamint közvetlen átjárója van Mexikóvárosba. A vállalat a vegyi és kőolaj, az ipari és fogyasztási termékek, a mezőgazdaság és ásványi anyagok, az energia, az intermodális és az autóipari piacokat logisztikai partnere. Az USA vasúthálózatait üzemeltető és birtokló cégeknek jó évtizede van. Ha megnézzük a nagyobb, tőzsdei cégek árfolyamát, akkor azok nem okoznak csalódást: a Kansas City az évtized elején még kb. 30 dolláron kereskedett, ma már 300 dollárt adnak egy részvényért, ezalatt a CSX 15 dollárról 100 dollárig, a Union Pacific 35 dollárról 220 dollárig száguldott, hogy csak néhány példát említsek. Most azonban, 10 év hihetetlen részvénypiaci emelkedés után már látszanak az őrület jelei: a Kansas City Southernért megindult a harc. Két kanadai vasúttársaság, a Canadian Pacific (CP) és a Canadian National (CN) is meg akarja, vagy már inkább csak meg akarta szerezni a KSU-t. Már 2020 szeptemberében megjelentek hírek, hogy a céget felvásárolhatják. A KSU eredményeire kb. 10 éve szinte mindig ránézek, mert tényleg jól prosperált és a menedzsment is szinte változatlan, vagy annak tagjait a társaság „termelte ki” az évek során. Persze nehéz megmondani, hogy egy az általános gazdasági teljesítménnyel szoros kapcsolatban lévő cég árfolyamának alakulásában mekkora szerepe van a menedzsmentnek és mennyit jelent a gazdaság általános alakulása. 2021 év elején (március 22) ami korábban csak pletyka volt igazzá vált: A Canadian Pacific ajánlatott tett a cégre 30 milliárd dollárt értékben. Ez részvényenként 275 dollárt jelentett, ami 22%-kal magasabb volt, mint az előző napi 224 dolláros záróárfolyam. Elméletben van értelme a felvásárlásnak, hiszen így egy szinte egész Észak-Amerikát behálózó vasúti folyosó jöhet létre, amelyet egy cég birtokolhat. Egy hónappal később a Canadian National úgy gondolta ezt ő sem hagyhatja szó nélkül és egy közel 34 milliárd dolláros ajánlatot tett a KSU részvényeire. Ez már kb. 290 dollárra értékelte a vasúttársaság részvényeit. A KSU árfolyama a felvásárlási harc

Vasúttal a csillagokig

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
A Kansas City Southern (KSU), egy közlekedési holdingtársaság, belföldi és nemzetközi vasúti szállítási szolgáltatásokat nyújt Észak-Amerikában. 1887-ben alapították, székhelye a Missouri állambeli Kansas Cityben található. A társaság kb. 7100 mérföldnyi vasútvonalat üzemeltet: a vállalat tíz államot szolgál ki az Egyesült… Tovább olvasom »Vasúttal a csillagokig
Warren Buffett korunk egyik, ha nem a legsikeresebb befektetője. Befektető, nem trader (kereskedő), aki nem egy vagy több hedge fund kereskedésének igazgatásával szerzett hírnevet. Vállalata, a Berkshire Hathaway tulajdonában van a GEICO biztosító társaság, a Duracell, jelentős tulajdona van a Coca-Cola-ban, az American Expressben vagy az Appleben. Az utóbbi években jelentős részesedést szerzett légitársaságokban, de az energetikában is szívesen tart pozíciókat. A Berkshire Hathaway 1965-től működik a jelenlegi formájában. Az elmúlt 55 évben átlagosan éves 20%-os hozamot ért el, szemben az S&P500 10,2%-os hozamával. Így nem csoda, hogy a világ befektetői - legyenek profik vagy amatőrök - árgus szemekkel figyelik Warren Buffett és társa Charlie Munger minden lépését, nyilatkozatát. Teszik mindezt annak ellenére, hogy a Berkshire befektetései alig, vagy szinte egyáltalán nem utánozhatók. Például a 2008-as válság után Buffett úgy segítette ki a Goldman Sachs-ot, hogy osztalékelsőbbségi részvényt kapott, magas osztalékhozammal, majd opciót is kötött arra, hogy a későbbiekben nyomott áron vehessen további részvényeket. Máskor részvényért másik társaság részvényeivel fizet, így elkerülve például az adózást. Csupa olyan konstrukció, ami átlagos befektetőként kivitelezhetetlen. A befektetőpáros az előző év eredményeiről mindig május első hétvégéjén számol be, melyen a széles közönség is részt vesz. (A koronavírus járvány miatt ez most természetesen nem így történt, az esemény online zajlott). Az esemény rövidnek semmiképpen sem mondható, 3-5 órás szeánszról van általában szó. Az erről szóló videót tömegével nézik újra és sokan olvassák el a nyomtatott (digitális) leiratot is, hiszen ezekben minden évben találni néhány bölcsességet vagy iránymutatást. Nézzük röviden mit tartogatott 2021. Buffett a kapitalizmus, a vagyoni egyenlőtlenség és az infláció kérdéskörével ütötte fel a beszélgetést. 1989-ben az év 20 legnagyobb vállalata közül ma egy sincs benne a top 20-ban. Akkor 6 amerikai cég volt a listán, ma 13. 1989-ben a legnagyobb cég piaci értéke 104 milliárd dollár volt. Ma a legnagyobb cég az Apple, amelynek piaci értéke 2 ezer milliárd dollár. Szerinte nem teljesen biztos, hogy 30 év múlva a legnagyobb cég 60 ezer milliárd dollárt fog érni, de 1989-ben is biztosak voltak abban, hogy nem lesznek ennél már nagyobb cégek. A történelem mégsem így alakult. Vagyis a befektetés nem feltétlenül arról szól, hogy megvesszük a 30 legjobb részvényt és tartjuk 30 évig. Aki magabiztosan így cselekedett 1989-ben az tönkrement. Példaként hozta fel az autóipart. Az USA-ban 1900-tól számítva 2000 autógyár volt, 2009-re három maradt, mely közül kettő akkor csődben volt. Mi a tanulság ebből? Az, hogy az autóipar egy nagyszerű szektor, sok lehetőséggel, de ennek ellenére szinte lehetetlen volt egy olyan részvényt kiválasztani, amellyel hosszú távon ne ment volna tönkre. Teljesen más egy részvényt kiválasztani és meglátni azt az iparágat, amely prosperálni fog. A kettő nem ugyanaz. Természetesen a sajtótájékoztató alatt a környezetvédelem, illetve az ESG területét is érintették, hiszen a Berkshire-nek energetikai üzletága is van. Buffett szerint a klímakérdést az extrémitás jellemzi mind a támogatók, mind az ellenzők között. Nehéz megmondani, hogy egy adott társaság a társadalom előnyére van, vagy sem és azt is figyelembe kell venni, hogy minden cégnek van olyan tulajdonsága, amit a befektetők nem kedvelnek. A Berkshire energetikai részlege teljesítette a Párizsi éghajlatvédelmi egyezmény előírását, 26-28%-kal csökkentette a szénhidrogénterhelést. Ugyanakkor ez komoly beruházásokkal járt, hiszen csak úgy van értelme megújuló energiát előállítani, ha az el tud jutni a fogyasztóhoz, ehhez viszont a hálózatot, a transzformátorokat stb. fejleszteni kell, ráadásul ezekre államonként más és más az előírás. Most új előírás született, a szénhidrogénterhelést 52%-kal kell csökkenteni 2030-ra. Kritikával illették a SPAC (Special Purpose Acquisition Company), azaz az olyan tőzsdén jegyzett társaságokat, „alapokat”, amelyek pénzt gyűjtenek a befektetőktől és azt ígérik, hogy majd valamikor a jövőben egy vagy több másik, tőzsdei vagy tőzsdén nem jegyzett céget fognak az összegyűjtött tőkéből felvásárolni. Buffett szerint ez oda fog vezetni, hogy minden céget meg fognak venni. Ez nem fogja a felvásárlási piacot segíteni, mert gazdaságtalan lesz azzal foglalkozni. A SPAC vezetői azért fognak vállalatfelvásárlásokba bonyolódni, mert azért már elkérték, megkapták a díjat, nem pedig azért, mert a kiszemelt cégnek van jövője. Az előadás végén a kriptodevizákat is érintették. Sajnos Buffett nagyon diplomatikus volt, hiszen azt mondta, hogy kb. 400 ezer befektetője van és körülbelül kettő van a kriptodevizák ellen, így túl nagy az aszimmetria abban, hogy olyat mond, ami két embernek tetszik, de a többit magára haragítja. Végül Munger adott egy rövid választ, szerinte nem sok értelme van annak, hogy visszatért a régi 500 eurós bankjegy (amit többnyire a feketegazdaság használt).

Warren Buffett gondolatai az ESG-ről, a részvénypiacról és a kriptodevizákról

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   
Warren Buffett korunk egyik, ha nem a legsikeresebb befektetője. Befektető, nem trader (kereskedő), aki nem egy vagy több hedge fund kereskedésének igazgatásával szerzett szakmai hírnevet. Vállalata, a Berkshire Hathaway tulajdonában van a GEICO biztosító társaság, a Duracell, jelentős tulajdona van… Tovább olvasom »Warren Buffett gondolatai az ESG-ről, a részvénypiacról és a kriptodevizákról
2021-ből még csak egy negyedév telt el és úgy tűnik, hogy ez a pórul járt hedge fundokról lesz nevezetes, függetlenül attól, hogy az alapok további emelkedésre vagy korrekcióra számítottak-e. 2021 január közepén kisbefektetők egy csoportja rátalált a Gamestop nevű tőzsdei cégre. A vállalat fizikai boltokban árul videójátékokat és PC-khez, konzolokhoz kiegészítőket (fejhallgató, egér stb.). Egy, a Reddit-en információt cserélő közösség azonban jónak látta megvenni a részvényt, melynek katalizátora az volt, hogy a társaság részvényeinek 110-130%-át kölcsönkérték és shortolták a fedezeti alapok, azaz az árfolyam további csökkenésére fogadtak. A vevői nyomás okán a 10 dolláros ár hamarosan 400 dollárig száguldott. Az akció a Melvin Capitalt viselte meg a legjobban, ő volt a legnagyobb shortoló a Gamestop piacán. A hedge fund befektetett eszköze kb. 12,5 milliárd dollár volt, ez csökkent 8 milliárd dollárra. Az alap nem ment tönkre, sajtóértesülések szerint februárban már +30%-os hozamot ért el. A hangulat átterjedt más részvényekre is, így az AMC mozihálózat-üzemeltető, az iRobot, a Virgin Galactic vagy éppen a Nokia árfolyama is legalább 100%-kal emelkedett. A vételeik igazolására szinte minden esetben a már fent említett short arányt hozták fel a kisbefektetők. A Gamestop saga ma már lerágott csontnak számít, főleg annak fényében, hogy márciusban ismét beütött a krach és egy másik hedge fund is megégette magát. Ez az ügy azonban már jóval bonyolultabb. Bill Hwang Julian Robertson, a híres Tiger Management alapítójának az egyik protezsáltja. A Tiger Management a 80-as és a 90-es évek egyik meghatározó hedge fundja, amely az induló 8 millió dolláros tőkéjét húsz év alatt 22 milliárdra tudta növelni. 2000-ben az alap bezárt és ekkortól Robertson olyan fiatal befektetőknek kezdte el igazgatni az útját, akikben nagy fantáziát látott. A Robertson által protezsált alapkezelők alkotják a tigrisek klubját. Bill Hwang a 90-es évek végén találkozott Julian Robertsonnal, majd utóbbi 2000-ben 25 millió dollárral segítette Hwang Tiger Asia Management hedge fundjának indulását. Az alap az egyik meghatározó szereplő lett a távol-keleti tőkepiacokon, kezdeti tőkéje idővel 5 milliárd dollárra növekedett. A 2008-as válság megtépázta az alapot, leginkább a Volkswagen short squeeze-en (olyan helyzet, amikor egy részvény hirtelen árfolyamemelkedése miatt sokan zárják short pozíciójukat, ezáltal további árfolyamemelkedést indukálva, ami további short zárásokhoz vezet) bukott. 2012-ben pedig bennfentes kereskedés miatt ítélték el Hwangot, aki 44 millió dolláros bírságot volt kénytelen fizetni. Majd 2014-ben 4 évre eltiltották attól, hogy a hongkongi tőzsdén kereskedjen. A fenti esetek után Hwang feketelistára került. Érthető okok miatt a legtöbb bank és brókercég nem szeretett volna vele üzletelni. 2013-ban - azért, hogy eltűnjön a szabályzók szeme elől - a befektetési alapját úgynevezett family office-szá nyilvánította át (úgynevezett családi vagyonkezelő), nevét Archegos Capital Management-té változtatta. Az ilyen „alapoknak” sokkal kevesebb szabályozásnak kell megfelelniük, többek között nem kell közzétegyék, hogy milyen részvényekben kereskednek. A régi-új alap 200 millió dollárral kezdte meg működését, amely 2021 elejére 10 milliárd dollár fölé emelkedett, hogy aztán két hét leforgása alatt Hwang elveszítsen mindent, sőt még többet is. Hwang több bankkal és brókercéggel is kapcsolatban volt: Nomura, Credit Suisse, Goldman Sachs, Deutsche Bank, Morgan Stanley, Mitsubishi UFJ Financial. Hogy mi vezérelte a kereskedések során (természetesen a profitszerzésen kívül) és hogy mi robbantotta ki az eladói nyomást és a margin call-t nehéz megmondani. Az alábbiakban megpróbáljuk rekonstruálni az eseményeket. Az Archegos „total return swap” ügyleteket kötött, főleg a média szektorban működő részvényekre: Viacom, Discovery, valamint a Baidu is A total return swap egy OTC ügylet, ahol a swap vevője megkapja annak a részvénynek a hozamát, amire a swap vonatkozik. Ugyanakkor nem kell bejelentenie a felügyelet felé, hogy az ügylet melyik részvényre vonatkozik és mekkora mennyiségben (Alapvetően, ha egy fedezeti alap 5% feletti tulajdonrésszel rendelkezik egy részvényben, akkor bejelentési kötelezettsége van). Sőt, a swap miatt szavazati joga sincs, így közgyűlésen sem vehet részt, ami tovább növeli a homályt az ügylet mögött lévő alap, vagy az azt működtető személyek tekintetében is. A total return swap esetében a részvényeket a bank, vagy brókercég vásárolja meg. A swappal rendelkező alap az ebből származó hozamokra (árfolyamnyereségre és osztalékra) jogosult, természetesen némi díj fizetése és valamennyi alapletét (kezdőtőke) ellenében. E mögött az a racionalitás húzódik, hogy egyrészt a vevő titokban tud maradni, másrészt egy banknak nagyobb hozzáférése van a pénzpiacokhoz, könnyebben tud hitelhez jutni és könnyebben tudja kezelni a tőkeáttételes pozíciókat. Ezekre egy olyan alapnak, amely egyrészt nemrég indult, továbbá amelynek a vezetőjét korábban már elítélték, ráadásul eltiltották a kereskedéstől, kevés esélye lenne. Továbbá a swap tőkeáttételes pozíciót jelent, azaz esetenként 5-100-szor több részvényt lehet venni, mint amekkora az alapban lévő tőke. A Viacom és a Discovery árfolyama azonban éppen történelmi csúcson volt, mégis mi lehetett itt a katalizátor, ami miatt mindez megtörténhetett? A Viacom március 23-án egy 3 milliárd dolláros részvénykibocsátást is kilátásba helyezett, mivel részvényárfolyama 2020 nyara óta megháromszorozódott. Ezen a napon a cég árfolyama 10%-kal csökkent. Már ez elindíthatott egy eladási hullámot, hiszen ez a 3 milliárd dollár akkor a cég kapitalizációjának kb. 3%-át jelentette. A Goldman Sachs több mint 30 millió Viacom részvényt, míg a Morgan Stanley több mint 15 millió Discovery részvényt biztosított a fenti swap ügyletre. A Viacom esetében ez a teljes kibocsátott mennyiség kb. 5%-a, a Discovery esetében pedig kb. 2,5%-a volt. A Bloomberg azonban arról is beszámolt, hogy a Goldman Sachs és a Morgan Stanley kockázatkezelői léptek és elindították a pozíció óvatos leépítését, ugyanis a részvények a bankok és brókercégek tulajdonában voltak, az Archegos csak a swapokkal rendelkezett. Ahogy a két brókercég elkezdte az eladásokat, az egyrészt valószínűleg azonnal kiszivárgott a piacokra, így más is eladásba kezdett. A csökkenő árak miatt pedig az Archegosnak szolgáltatást nyújtó bankok elkezdtek az alaptól plusz alapletéteket kérni. A történetben szereplő minden bank és brókercég ugyanabban a hajóban evezett, végül ketten úgy döntöttek, hamarabb kiugranak ebből. Hogy ezt az információk alapján, vagy csak egy jó megérzés miatt tették, valószínűleg örökre rejtély marad. A Bloomberg cikke azt is említi, hogy a bankok között volt egy megállapodás arra vonatkozóan, hogy megpróbálják óvatosan kezelni az ügyet, ekkorra már valószínűleg mindenki tudta, hogy az Archegosnak minden brókercégnél ugyanaz a pozíciója van. A fenti történetben számomra nem az az érdekes, hogy ismét láttunk egy óriási bukást, ez mindig a tőzsde része lesz. Sokkal inkább az, hogy két olyan részvényről van szó, amelyek a sztori kipattanásakor új történelmi csúcson voltak. Senki - kivéve azokat, akik tökéletesen ismerték a sztorit, hogy Hwangnak melyik brókercégnél milyen pozíciója van - nem mondta volna meg, hogy ezek a részvények margin call-t fognak generálni és hogy emiatt nem csak egy hedge fund szenved tetemes veszteséget, hanem az őt finanszírozó 5-6 bank is.

Tigrisek klubja

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 9 perc   
2021-ből még csak egy negyedév telt el és úgy tűnik, hogy ez a pórul járt hedge fundokról lesz nevezetes; függetlenül attól, hogy az alapok további emelkedésre vagy korrekcióra számítottak-e. 2021 január közepén kisbefektetők egy csoportja rátalált a Gamestop nevű tőzsdei… Tovább olvasom »Tigrisek klubja

Masterplast: 1000 forint fölé kapaszkodott az árfolyam a rekordszámoknak köszönhetően – “Elemzési kivonat”

  • Rácz Balázs Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
Történetének legerősebb negyedéves gyorsjelentését publikálta november 12-én a Masterplast. A harmadik negyedévben a koronavírus-járvány negatív hatásainak nyoma sem volt, ugyanis a társaság árbevétele, EBITDA értéke és adózott profitja is rekordot ért el. A Masterplast árbevétele 20 százalékkal emelkedett éves alapon,… Tovább olvasom »Masterplast: 1000 forint fölé kapaszkodott az árfolyam a rekordszámoknak köszönhetően – “Elemzési kivonat”
A negyedévek lezárása után, hagyományosan a leghamarabb az USA vállalkozásai teszik közzé eredményüket, amely esemény most a koronavírus járvány, az arra adott fiskális és monetáris reakciók és az USA elnökválasztásának homályába veszett. Trump az elmúlt napokban még szorgosan gyűjtögette a Twitteren a saját igazát alátámasztó „bizonyítékokat”, hogy miért is marad ő az USA elnöke és miért is történt választási csalás. De nyilvánvalóan elkerülhetetlen, hogy a következő négy évben a demokraták adják az elnököt. Ennek a ténynek azonban még csekély hatása volt a vállalati eredményekre. Jelen bejegyzésben azt nézzük meg, hogy a tengerentúli vállalatok aggregáltan, hogyan teljesítettek július és szeptember között. Ahogy látható a lenti ábrán, már 2020 első negyedévében 13%-kal csökkent az 500 legfontosabb amerikai cég nettó eredménye éves alapon. Bár ekkor még inkább Európában lehetett érezni a vírus pusztító hatását. Mivel azonban ennek az 500 cégnek az árbevétele 40-50%-ban már nem belföldről, hanem a globális piacokról származik, ezért érezni lehetett az USA-ban is a vírus vállalati eredményekre gyakorolt hatását. A második negyedévben beütött a soha nem látott GDP csökkenés, miután a tengerentúlon is több várost, régiót lezártak, korlátozták a társas érintkezéseket. A vállalati eredmények súlyozott átlaga az előző 13%-os esés után még 27%-kal csökkent, ami a harmadik negyedévben tovább folytatódott ugyanekkora mértékben. Az elemzői előrejelzések alapján a 2021 első negyedévéig még 34%-kal (20Q4) és 8%-kal (21Q1) csökkenhetnek a vállalati eredmények, de 2021 tavaszától már kilábalásra számítanak. Az ábrán pirossal láthatóak az előrejelzések. Az alábbi ábrán látható, hogy a technológia, az egészségügy és a telekommunikáció abszolút nyertesként jött ki a jelenlegi helyzetből. Sőt az előrejelzések szerint az első két szektor ennek az előnynek egy részét a jövőre is át tudja menekíteni, hiszen míg a vírus előtt a technológiai szektor teljes eredményhez való hozzájárulása átlagosan kb. 20% volt, a vírus alatt ez 30% fölé emelkedett és 2021-ben átlagosan 23% lehet majd. Az egészségügynél ezek a számok 14%, majd 27% és jövőre 19%. Pozitívan jött még ki a járványból - legalábbis az elmúlt két negyedévet tekintve - a napi fogyasztási cikkek szektora, azaz általánosságban a kiskereskedelem. Ez nem meglepő, hiszen a bespájzolás nem csak hazánkban érte reneszánszát az év első felében, de szinte mindenhol a világban. Azóta már kiderült, hogy az ellátási láncok még ebben a helyzetben sem sérülnek, ráadásul jön a karácsonyi szezon, amely alapvetően pozitív szokott lenni ennek a szektornak. Most kíváncsian várjuk, hogy a vírus milyen módon rendezi át ezt a piacot és a vásárlási szokásokat. Vagyis az elemzői előrejelzések szerint a vállalati nehézségek még nincsenek mögöttünk, azok még legalább fél évig velünk maradnak, továbbá vannak olyan szektorok, amelyek akár nyertesek is lehetnek, de nem szabad elfelejteni, hogy a koronavírus csupán az egyik kockázati tényezője a tőkepiacoknak. A demokraták elnöksége is tartogathat mind pozitív, mind negatív meglepetéseket, bővebben erről a témáról itt írtunk: A bejegyzésben hivatkozott vállalati eredmény elemzői előrejelzései az spindices.com elemzőinek előrejelzését takarja.

Vírusjárvány közben, USA választások után a vállalati eredményekről

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
A naptári negyedévek lezárása után hagyományosan leghamarabb az USA tőzsdei vállalatai teszik közzé eredményüket, amely esemény most a koronavírus-járvány, az arra adott fiskális és monetáris reakciók, illetve az USA elnökválasztásának homályába veszett. Trump az elmúlt napokban még szorgosan gyűjtögette a… Tovább olvasom »Vírusjárvány közben, USA választások után a vállalati eredményekről
Az előző bejegyzésben azt vettem górcső alá, hogy milyen lehetőségek adódhatnak abban az esetben, ha a republikánusok és Donald Trump újból felhatalmazást kap az USA vezetésére négy éven keresztül. De nem szabad elfelejtkezni a másik oldalról sem, a demokratákról, hiszen számukra is megvan az esély a győzelemre. Ahogy az előző bejegyzésben írtam: a befektetők fejében valószínűleg a 2016-os eset 180 fokos képe fogalmazódhat meg, ha nem Trump nyer, a piacok összeomlanak. Ugyanakkor fontos tisztában lenni azzal, hogy mindegyik politikai oldalnak vannak kedvelt iparágai és olyan intézkedései, amelyekre a piacok a döntés függvényében nagy volatilitással reagálhatnak. Ha demokrata, akkor szinte mindenkinek az adók emelése jut eszébe. Bár nem tudjuk, hogy tényleg megvalósulna-e egy ilyen intézkedés, azt tudjuk, hogy az inkább az USA területén belül értékesítő vállalatokat érintheti jobban. Például a társasági adó növelése (melyet éppen Trump csökkentett pár éve) negatívan hathat a nettó profitra. Ilyenek lehetnek a belső légitársaságok (Alaska Airlines, Delta Airlines, Southwest Airlines, igaz őket most más jobban sújtja), illetve a kiskereskedők (Walmart, Target, Kohl’s, Home Depot). Azonban az olyan cégek, amelyek globálisan vannak jelen, az adófizetést optimalizálhatják az egyes országok között, így számukra ez kevésbé lehet majd fajsúlyos döntés. Az elmúlt években is sokat hallottunk a nagy technológiai cégek, úgy, mint az Apple, vagy a Google adózási szokásairól, ahol azt Írországban, vagy Hollandiában vallották be, így kibújva az akkori igen magas 35%-os amerikai társasági adó alól. A Demokrata Párt továbbá ösztönözné az infrastrukturális fejlesztéseket, amely persze nem újdonság, a republikánusok is kiállnak emellett, hiszen az USA-ban például az utak minősége sok helyen hagy kívánni valót maga után. Ez pedig az építőipari cégeknek, az építőipari termékekkel kereskedőknek és előállítóknak kedvezhet. Pár példa: Caterpillar, Jacobs Engineering, Martin Marietta Materials, Vulcan Materials, Eagle Materials; vagy a belső szállítmányozás vállalatai: Kansas City Southern, CSX Corporation, vagy akár bizonyos ETF-ek, például az IFRA tickerű, mely az USA tőzsdéin jegyzett infrastrukturális vállalatokból képzett index teljesítményét követi. A demokraták a zöld energiát is a szívükön viselik, amely a megújuló energiatermelés és az ilyen projekteket kivitelező cégek esetében lehet érdekes döntés. Ez érinti a napelemek, szélerőművek és egyéb megújuló erőművek (depóniagáz, biogáz stb.) telepítését is. A SolarEdge Technolgies vagy az Enphase Energy például magán és ipari célra is kínál napelemmel kapcsolatos eszközöket, szolgáltatásokat, mint például kivitelezés, monitorozás stb. Továbbá érdekes célpontok lehetnek majd a diverzifikált energiatermelők, akik a hagyományos energiatermelés mellett egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a megújuló forrásokra is: NextEra Energy, Xcel Energy, Brookfiled Renewable Partners. Feltételezésem szerint az USA-Kína vámháború egy demokrata győzelem esetén enyhülne, esetleg hamarabb is megoldódna, már amennyiben feltételezzük, hogy egy ilyen helyzetet meg lehet oldani, hiszen mindig lesz olyan érdekcsoport, akiknek a jelenlegi helyzet nem tűnik fairnek. Ez összességében az egész piacot érinti, hiszen az egész ellátási láncot érinti, de fajsúlyosabb lenne az olyan cégek esetében, akik jelentős importra szorulnak, például alapanyagok tekintetében, mint a Procter & Gamble vagy a 3M. Pozitív lenne a technológiai cégek esetében a hardware gyártóknak is: Seagate, Western Digital, Skyworks Solution, Xilinx, Qualcomm hogy csak néhányat említsünk. Fontos azt is figyelembe venni, hogy bár az adóemelés negatív hatású, egy hamarabb megoldódó, enyhülő USA-Kína vámháború és a fennmaradó fiskális stimulus; melyről azt gondolom, hogy a jelen helyzetben mindegyik párt fent kívánja majd tartani; többé kevésbé kiolthatják egymást. A fenti és a korábbi bejegyzés alapján elmondható, hogy a lehetőségek tárháza széles. Azonban a fenti folyamatok nem csak a választás közeledtével lesznek érdekesek, sőt sok már talán be is árazódott, hanem hosszabb távon is érdekes lehet a fejleményeket és az említett iparágakat és szereplőit figyelni. Már csak egy dolog maradt hátra, megtippelni, hogy vajon ki nyer november 3.-án?

Trump nélkül sem áll meg az élet a tőzsdén

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
Az előző bejegyzésben azt vettem górcső alá, hogy milyen lehetőségek adódhatnak a részvénypiacokon abban az esetben, ha a republikánusok és Donald Trump újból felhatalmazást kap az USA vezetésére négy éven keresztül. De nem szabad elfeledkezni a másik oldalról, a demokratákról;… Tovább olvasom »Trump nélkül sem áll meg az élet a tőzsdén
Trump vs. Tőzsde Gyorsan elrepült ez a négy év. Emlékszem, mikor még sokan megdöbbenéssel reagáltak arra a felvetésre, hogy a populista hajlamú Donald Trump, egy üzletember, aki hotelekkel, kaszinókkal foglalkozó vállalatát négyszer vitte csődbe 1991 és 2014 között, valaha amerikai elnökaspiráns lehet. Ha visszaemlékezünk a 2016-os választásokra, akkoriban az a vélemény tarolta le a pénzügyi sajtót, hogy Donald Trump győzelme esetén a piacok összeomlanak. A megmondóembereknek igazuk lett, egészen egy napig. Ugyanis a választás napján a tőzsdék valóban jelentős esést produkáltak, azonban ennek pár óra múlva már nyoma sem volt, sőt, a választás napjától év végéig kb. 10%-ot rallyzott a piac. Ma a befektetők fejében valószínűleg a 2016-os eset 180 fokos képe fogalmazódhat meg: ha nem Trump nyer, a piacok összeomlanak. Ugyanakkor óva intünk mindenkit attól, hogy a különböző események között nem létező kapcsolatot fedezzenek fel. Mindegyik politikai oldal kedvez valamely szektoroknak, míg másoknak nem. Ezek pedig átlagban kiolthatják egymást, szóval nem lehet ésszerű állásfoglalást tenni amellett, hogy ha X nyer, a piacok emelkednek, ha Y akkor esni fognak. Ahogy az alábbi két ábrán is látszik, semmiféle értelmes következtetés, ha úgy tetszik korreláció nem látható a választás kimenetele és a részvénypiac között. Az első ábra a választás évét mutatja és néhány vérzivataros időszakot kivéve (1930-as évek, 2008-as válság) szinte mindig emelkedett a tőzsde, azaz irreleváns volt, hogy demokrata vagy republikánus nyert. A második ábra a választást követő éveben mutatja az S&P500 éves hozamát. Ekkor már valószínűleg körvonalazódik a gazdaságpolitika, esetleg meghoznak bizonyos döntéseket, törvényeket is. Az eredmény pedig? Nem sokkal jobb, mint egy fej vagy írás játék. De nézzük mi lehet a forgatókönyv egy republikánus győzelem esetén. Trump már eddig is sokat tett az amerikai cégekért, gondolhatják sokan. Jelentősen csökkentette a társasági adót, sokat hangoztatta, hogy amerikai cég amerikai földön termeljen, megreformálta a NAFTA-t. Persze ugyanennyi kárt is okozott. A végeláthatatlan USA-Kína vámháború, a koronavírusra adott nem megfelelő lépések, a közel-keleti politika nem feltétlenül sültek el jól, hogy csak néhányat említsünk. Jelen írásnak nem célja a politikai elemzés, a fenti felsorolás csak azért lényeges, hogy lássuk mind a vevők, mint az eladók meg tudják indokolni döntéseik vélt helyességét. A tőzsdék szempontjából talán a legfontosabb az USA-Kína vámháború és annak további menete. Nem csak azért, mert ez egyben technológiai háború is, hanem mert jelentősen felkavarja mind az USA, mind Kína gazdaságát és így a tőzsdék is érzékenyen reagálnak minden egyes hírre, pletykára. A világ a globalizációra, egy a végletekig optimalizált modellre rendezkedett be, és bár lehet ezt szeretni vagy elítélni, amennyiben mást szeretne a politikai elit, az egy átmenet, amely átmenet nem feltétlenül lesz zökkenőmentes, sőt.

Trump vs. tőzsde

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 8 perc   
Gyorsan elrepült ez a négy év. Emlékszem, mikor még sokan megdöbbenéssel reagáltak arra a felvetésre, hogy a populista hajlamú Donald Trump – egy üzletember, aki hotelekkel, kaszinókkal foglalkozó vállalatát négyszer vitte csődbe 1991 és 2014 között – valaha amerikai elnökaspiráns… Tovább olvasom »Trump vs. tőzsde
A negyedévek lezárása után, hagyományosan a leghamarabb az USA vállalkozásai teszik közzé eredményüket, őket követik ez európai cégek. A múlt héten a kiskereskedelem cégeinek jelentéseivel befejeződött az amerikai második negyedéves gyorsjelentési szezon. Jelen bejegyzésben azt nézzük meg, hogy a tengerentúli vállalatok, aggregáltan, hogyan vészelték át az elmúlt három hónapot és mit várhatunk a jövőre vonatkozóan. Ahogy látható a lenti ábrán már 2020 első negyedévében is 13%-kal csökkent az 500 legfontosabb amerikai cég nettó eredménye éves alapon. Az első negyedévben a koronavírus először Európában éreztette hatását az olasz helyzeten keresztül. Igaz az USA-ban már akkor is voltak esetek, de nem drasztikus mértékben. A helyzet a legsúlyosabbnak Seattle-ben nézett ki akkor, azóta kiderült, közel sem az a helyszín a legfertőzöttebb. Továbbá sok prominens személyiség is folyamatosan olyan információkat osztott meg, hogy az egész vírushelyzetet nem kell komolyan venni. Mivel azonban ennek az 500 cégnek az árbevételének a 40-50%-a már nem belföldről, hanem a globális piacokról származik, már ekkor is érezni lehetett a vírus hatását. Aztán a második negyedévben beütött a soha nem látott recesszió, miután a tengerentúlon is több várost, régiót lezártak, korlátozták a társas érintkezéseket. A vállalatok eredménye az előző 13%-os esés után további még 28%-kal csökkent, és az elemzői előrejelzések alapján ez lesz a helyzet 2021 nyaráig, legalábbis a legfrissebb becslések szerint. (Az ábrán pirossal az előrejelzések láthatók). – Itt kérjük feltüntetni a hivatkozott elemzői előrejelzések forrását. A vírus persze nem érintett minden iparágat azonos módon. A Danube Capital többször is írt róla, hogy kik lehetnek a legveszélyeztetettebb szektorok (légiforgalom, turizmus, irodapiac, bővebben itt, link), most azonban már azt is látjuk, hogy ténylegesen kik estek vissza és kiknek sikerült pozitívan kijönni a történésekből. Az alábbi ábrán látható, hogy a technológia, az egészségügy és a telekommunikáció abszolút nyertesként jött ki a jelenlegi helyzetből. Sőt az előrejelzések szerint az első két szektor ennek az előnynek egy részét a jövőre is át tudja menekíteni, hiszen míg a vírus előtt a technológiai szektor teljes eredményhez való hozzájárulása átlagosan kb. 20% volt, a vírus alatt ez 30% fölé emelkedett és 2021-ben átlagosan 23% lehet majd. Az egészségügynél ezek a számok 14%, majd 27% és jövőre 20%. - Itt kérjük feltüntetni a hivatkozott elemzői előrejelzések forrását. Pozitívan jött még ki a járványból, legalábbis az elmúlt két negyedévet tekintve a napi fogyasztási cikkek szektora, azaz általánosságban a kiskereskedelem. Ez nem meglepő, hiszen a bespájzolás nem csak hazánkban érte reneszánszát az év első felében, de szinte mindenhol a világban. Azóta már kiderült, hogy az ellátási láncok még ebben a helyzetben sem sérülnek, de véleményem szerint egy ilyen helyzetben az irracionálisnak tűnő döntések nem irracionálisak (link).

A koronavírus nyertesei?

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
A naptári negyedévek lezárása után hagyományosan a leghamarabb az USA vállalatai teszik közzé negyedéves pénzügyi beszámolójukat, őket követik az európai cégek. A múlt héten a kiskereskedelem cégeinek jelentéseivel befejeződött az amerikai második negyedéves gyorsjelentési szezon. Jelen bejegyzésben azt nézzük meg,… Tovább olvasom »A koronavírus nyertesei?
A méret a lényeg! A koronavírus kapcsán már foglalkoztunk olyan, főleg valószínűség elméleti kérdésekkel, amelyek arra próbálnak meg választ adni, hogy figyelembe kell-e vennünk az előre nem, vagy csak nehezen jelezhető eseményeket. Ez tipikusan a fekete hattyú eseményeket jelölné, de a mainstream media „szerencsére” ezt a fogalmat is jelentősen elferdítette, kiforgatta és arra használta fel, hogy egyszerűen értsünk meg nehezen megérthető dolgokat, valamint mindezt lehetőleg egy képpel azonosítsuk (fekete madár = valami rossz, például nagy esés a piacokon). Természetesen nem ennyi az elmélet, és nem is megyünk bele a megmagyarázásába, az akár több blogbejegyzést is elfoglalhatna. A normálistól jelentősen eltérő események azonban nagyban befolyásolják a kimenetelt, legyen szó tőzsdékről, de akár a történelemről. Utóbbi esetében például régóta vita témája, hogy a történelem alakulásában minden embernek szerepe van, hiszen ők alakítják a társadalmi-gazdasági rendszereket, vagy csak néhány kiugró, a normálistól jelentősen eltérő személy miatt alakul úgy, ahogy, mint például Cézár, Napóleon stb. Például Tolsztoj a Háború és Béke utolsó fejezetében arra a következtetésre jut, hogy a francia forradalom által elindított eseménysorozat, amely Európa történetének meghatározó eseménye volt, Napóleontól függetlenül is elkezdődött volna. Nem témánk ezt a kérdéskört itt eldönteni, vagy állást foglalni, de az előbbinél, azaz a tőzsdék alakulásánál igen. Ráadásul mérföldkövekkel egyszerűbb feladatunk is van, hiszen csak az adatokat kell letölteni és aztán kedvünkre játszadozhatunk a számokkal, az idősorokkal. Ahogy ebben a cikkben is írtam, a tőzsdei indexek (de az egyedi részvények és minden pénzügyi instrumentum esetében) a hozamok nem normális eloszlásúak. Többször vannak olyan kiugró események, amelyek jelentősen befolyásolják, meghatározzák a következő időszakot, és/vagy megsemmisítik az addig elért hozamokat, eredményeket.

A méret a lényeg!

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
A koronavírus kapcsán már foglalkoztunk olyan, főleg valószínűség-elméleti kérdésekkel, amelyek arra próbálnak meg választ adni, hogy figyelembe kell-e vennünk az előre nem vagy csak nehezen jelezhető eseményeket. Ez tipikusan a fekete hattyú eseményeket jelölné, de a pénzügyi média „szerencsére” ezt… Tovább olvasom »A méret a lényeg!
Van az a régi anekdota az ingyen ebédről. Amikor két közgazdász sétál a parkban, az egyik meglát egy száz dollárost, majd szól a másiknak, látod, egy százas. Erre ő: biztos nem az, ha az lenne valaki már felvette volna. És mi lenne, ha nem egy száz dollárost látnánk meg az utcán heverve, hanem mondjuk egy hordó olaj ára -40 dollár lenne? Már valaki biztos megvette volna az összeset! Jó ez a szó ide egyáltalán, negatív árat megveszek? Hát hétfőn ez történt. A májusi lejáratú WTI olaj ára -37 dolláron számolódott el, azaz hordónként 37 dollárt kapott az, aki elvitte. Senkinek sem kellett. A negatív ár persze csak technikai, hiszen lejárat előtti utolsó nap volt, a forgalom sem volt benne számottevő, de egy olyan esemény volt, ami egy csapásra felülír mindent. Az olaj és bármilyen pénzügyi termék esetében több ezer, több tízezer napnyi adat alapján arra következtethettünk, hogy az árfolyam sohasem lehet negatív, viszont a hétfői esemény, azonnal felülírja a megelőző ezer, vagy több tízezer napunk megfigyelését. Ne keverjük a bizonyíték hiányát a hiány bizonyítékával. Azért, mert valamit nem hallottunk, nem láttunk még nem jelenti azt, hogy nem is létezik. A hétfői esemény tehát felülírt jó pár közgazdasági tételt, mondjuk ez annyira nem meglepő, de az is kérdés, hogy a hétfői, keddi árfolyammozgást hogyan számszerűsítjük? Hogyan számolunk például loghozamot? A hétfői nap eseményét a modellek sem fogják tudni kezelni. Kiugró értékként kezeljük és vegyük ki az adatok közül? Akkor pedig a fenti bizonyíték hiányának mondunk ellent. Azért, mert kitöröljük az elemzendő adatok közül, a probléma még nem szűnik meg. Ha a kereskedők, és itt inkább a spekulánsokat értjük, túl sok pozíciót vesznek fel, akkor egy olyan piacon, mint az olaj, általában a nyersanyagot felhasználók mentik ki őket a szorult helyzetből. A spekuláns nem akarja, hogy leszállítsák neki, ebben az esetben az olajat, hanem nyereséget akar elérni. Ekkor jönnek a felhasználók, például olajfinomítók; de más iparág is használ olajat; akiknek van tárolókapacitásuk, ráadásul kell is nekik nyersanyag. Gyorsan belépnek a piacra és ők megveszik azt, amitől a spekulánsok az utolsó napokban, órákban gyorsan meg akarnak szabadulni. De 2020 nem szokványos év. Bármennyire is harsogja a mainstream média, hogy minden rendben van, a több, mint 60%-ot eső olajár sem ezt tükrözi, a lassan 20%-os amerikai munkanélküliségi ráta sem erősít meg minket abban, hogy nincs itt semmi látnivaló. Lassul a gazdaság, és nem kell annyi olaj, ráadásul az utóbbi időszakban annyit hoztak a felszínre, hogy az összes tározó tele lett. A hétfői napon nem volt, akinek kellett volna az olaj felhasználásra, a spekulánsoknak viszont el kellett adnia. Azért valószínűleg senki sem akar úgy járni, mint az Overnight című filmben, amikor a határidős kereskedő házának bejáratához egyik reggel leborítottak jó pár tonna búzát, mert nem zárta a pozícióját előző nap. Az utóbbi napokban természetesen megjelent a lakosság is az olajban. Az amerikai piacon lévő olaj kitettségű ETF-ekben meredeken emelkedett az új kibocsátás, és ami ezzel a gond, hogy ezek az ETF-ek is a határidős piacon veszik fel a pozíciót. Az egyik ilyen likvid, jól kereskedhető és közkedvelt ETF az USO. Ennek az ETF-nek február közepén még 148 millió darab jegye volt kibocsátva, ma már ez 1,2 milliárd darab, azaz 7-szeres növekedés. Ez pedig azt is jelenti, hogy egyre több pénzt kell elköltenie az ETF-nek, hiszen növekszik benne a vagyon a beáramlásnak köszönhetően. Mi várható az elkövetkezendő időszakban? Ahogy írtuk fentebb, a hétfői esemény technikai volt. Az olaj ára nem negatív, az amerikai WTI 20, a Brent hordónkénti ára 25 dollár körül alakul az írás pillanatában. Most azonban elérkezhet az az időszak, amikor nem csak azt kell figyelembe venni, hogy merre megy a gazdaság, mit lép az OPEC, hanem a szállítás, tárolás költségeit, lehetőségeit is számba kell venni, amelyeknek, mint az látszott a hét elején, nagy hatása lehet a határidős jegyzésekre. És mellette felül kell írni jó pár modellt és néhány közgazdasági alaptételt is.

A fekete (arany)

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
Van a régi anekdota az ingyenebédről. Amikor két közgazdász sétál a parkban, az egyik meglát egy százdollárost, majd szól a másiknak, hogy: “nézd, itt egy százas!”. Erre ő: “biztos nem az, ha az lenne, valaki már felvette volna.” És mi… Tovább olvasom »A fekete (arany)
A koronavírus, bár 2019. december – 2020. január óta van ismerete a befektetőknek róla, komolyabb veszteséget február utolsó hetében okozott a piacokon. Az S&P500 egy hét alatt 12%-ot esett, amelyre legutóbb 2011-ben az európai adósságválság alatt, korábban pedig 2008-ban és 1987-ben volt példa. Mindez azt mutatja, hogy a piaci hangulat komolyan romlott, aki az elmúlt egy évben részvényt vett, az nagy valószínűséggel veszteséget szenvedett. Ha mindez nem lenne elég, az olaj árfolyama akkora mértékű esést szenvedett el, melyre az elmúlt 40 évben az Öböl-háború, a „dot-com” lufi és a nagy pénzügyi válság, esetében volt sor. Továbbá, és talán ez feleltethető meg legjobban a mai folyamatoknak, 1986-ban, amikor az OPEC nem tudott megegyezni a kitermelési kvótáról, így Szaúd-Arábia elkezdte növelni a kitermelést, hogy növelje piacrészét és hogy revansot vegyen azokon a tagországokon, akik nem tartották be az OPEC kvótáit. Ennek hatására az olajár akkor 30 dollárról 10 dollárra esett és nem is tért magához egészen 1990 végéig. A bizonytalanságot az opciós piac is árazza, hiszen a VIX index, amely nem a félelemet, hanem azt árazza, hogy mekkora volatilitásra számítanak a következő egy év alatt a kereskedők, egészen 50-ig ugrott. Mit jelent ez? Azt, hogy a kereskedők az S&P500 esetében az elkövetkezendő 30 napban, az esetek 66%-ában, napi szinten +/- 0,75%-os elmozdulást várnak. Ezzel szemben az 50-es érték azt jeleni, hogy ez a sáv +/- 3,1%. Az idő maradék 34%-ában pedig ezeknél az értékeknél nagyobb mértékben lehet elmozdulás. Az alábbi ábra is azt mutatja, hogy a 2010-2020-as évtized különösan alacsony változékonysággal telt el, annak ellenére, hogy láthattunk európai adósságválságot, bizonytalan kimenetelő amerikai választást, itt volt velünk a Brexit, és Kína is jelentősen lassult, hogy csak néhányat említsünk.

“Mindenkinek van egy terve, amíg egyszer orrba nem verik”

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 11 perc   
A fenti idézet Mike Tyson-tól származik, a terv pedig nagy valószínűséggel az volt, hogy jó ötlet folyamatosan volatilitás shortban ülni, már nincsenek gazdasági ciklusok, a monetáris politika mindent megold és a többi. De mintha most valami “elromlott volna”. A koronavírus,… Tovább olvasom »“Mindenkinek van egy terve, amíg egyszer orrba nem verik”
Mi most nem dobjuk ki az üzleti hírek oldalát, már csak azért sem, mert az esetünkben arról szól, hogy a Hasbro megvette a Peppa malacot is birtokló Entertainment One céget, 4 milliárd dollárért. Előző két bejegyzésemben arról volt szó, hogy hogyan futottak zátonyra a vétel időpontjában nagyon is kecsegtető jövőképpel rendelkező felvásárlások. Most pedig egy olyan tranzakciót vizsgálunk meg, amely a napokban zárult. A játékok esetében, még ha speciálisan kisgyermekek számára is készül(t), nem lehet elmenni amellett, hogy a világ változik, és ma már kevesebbeket érdekel önmagában például a Barbie, amely 60 éve van a piacon (igaz a termék értékesítése újra növekszik). A tabletek, okoseszközök, a digitális világ itt is átvette az uralmat. A Mattel egyik problémája éppen az volt, hogy elmaradt a digitális, média tartalom a játékok mellől, illetve legnagyobb versenytársa a Hasbro sokkal agresszívabban használta ezt ki. Így a cég új vezetője (Ynon Kreiz) változtatni akar, és a játékgyár figuráit a digitális eszközökre (tv, film, sorozat, alkalmazások) viszi. Meg is alapították a Mattel Creations-t, a cégen belüli filmstúdiót. A legtöbb elemző szerint ezt 10 éve kellett volna ezt meglépni… Továbbá az sem segítette a céget, hogy értékesítésének 8%-a a Toys ’R’ Us játékkiskereskedőhöz köthető, amely 2017-ben csődbe ment. Ráadásul évekkel ezelőtt a Disney hercegnők gyártója a volt a cég, amit aztán átengedett a Hasbronak

Peppa malac: a 12 milliárd forintos rajzfilmfigura

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 7 perc   
–          Van egy ötletem. Szerencsére elhoztam az újságomat. Egy lap elég is lesz (a papírhajóhoz). Melyik nélkülözhető? A hírek? A sport? A divat! –          Ne a divat oldalt! –          Jó, legyen az üzleti hírek. /Peppa malac, 2. évad 11. rész/… Tovább olvasom »Peppa malac: a 12 milliárd forintos rajzfilmfigura
A Brexit folyamata ugyan nem segíti a szigetország részvénypiacának megítélését, de a rekord alacsony kamatok és a hozaméhség, vagy inkább hozamkényszer miatt nem is okozott olyan fájdalmas következményt. Ha megvizsgáljuk a FTSE-100, azaz a 100 legnagyobb Eygesült Királyságbeli cég indexét, akkor az látszik, hogy 10 éves időtávon kb. 4,4%-os hozamot lehetett realizálni, ami nem sok, de ismét csak hangsúlyozni kell a Brexit és így a font és a cégek kálváriáját. Ettől kissé jobban szerepeltek a kötvények a maguk 6%-os évesített hozamával a 10 éves időhorizonton. És bár a fent említett eszközök kellően likvidek, így nehéz összehasonlítani mással, de ha nem a likviditást, hanem az időtávot vesszük figyelembe, akkor fasorban sincsenek az erdőkhöz képest! Angliában ugyanis 10 éves időtávon az erdők átlagosan 15,7%-os hozamot termeltek a tulajdonosoknak. Az általános értelemben vett ingatlanok pedig 5,8%-os hozamot értek el. Utóbbiak esetében egyébként sokkal jobban szerepeltek a vidéki ingatlanok, úgy, mint például a farmok, hiszen azok hozama 10 év alatt elérhette a 12%-ot is.

A pénz a fán terem

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
A Brexit azaz a britek EU-ból való kilépése nem javítja a szigetország részvénypiacának megítélését, de a rekord alacsony kamatok és a hozaméhség vagy inkább hozamkényszer miatt nem is okozott olyan fájdalmat. Ha megvizsgáljuk a FTSE-100, azaz a 100 legnagyobb, Egyesült… Tovább olvasom »A pénz a fán terem
Ebben az évben a legtöbb elemzőház komoly visszaeséssel számol(t) a vállalati eredmények kapcsán. Ennek egyrészt technikai oka van, hiszen 2018 azért is lett kiemelkedő, mert az év elején a Donald Trump által vezetett kormány társasági adócsökkentést és több, munkavállalókat érintő teher csökkentését vezette be. Ennek során a korábbi 35%-os társasági adó 21%-ra csökkent. Azt persze gyorsan le kell szögezni, hogy a globális piacokra is termelő S&P500 vállalatai a legritkább esetben fizették ezt a magas rátát. Az leginkább csak a belföldön árbevételt elérő kiskereskedelemre és egészségügyre volt jellemző, a többi társaságot inkább 30% alatt néhány százalékponttal terhelte ez az adónem.

Mind arany, ami fénylik

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   
Ebben az évben a legtöbb külföldi elemzőház komoly visszaeséssel számol(t) az amerikai vállalati eredmények kapcsán. Ennek egyrészt technikai oka van, hiszen 2018 azért is lett kiemelkedő, mert az év elején a Donald Trump által vezetett kabinet társasági adócsökkentést és több,… Tovább olvasom »Mind arany, ami fénylik

FANG vagy FAG?

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   
A Netflix 2019 második negyedéves jelentése nem sikerült túl jól. És ez kit izgat? – tehetnénk fel a kérdést, csakhogy a streaming társaság annak az impozáns klubnak a tagja (vagy volt tagja), amely az elmúlt években a hátán cipelte az… Tovább olvasom »FANG vagy FAG?
Az előző, zombi cégekről szóló írásunkat ott fejeztük be, hogy a „junk bond”, azaz az olyan társaságok kötvényei, amelyek rossz pénzügyi helyzetben vannak és nagy valószínűséggel az elkövetkezendő években akár csődöt is jelenthetnek, nem jelenti a történet végét. A zombi cégeken kívül a másik halmaz, amelyre figyelni kell a jövőben a „fallen angels”, azaz a bukott angyalok. De kik is ők?

A bukott angyalok

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   
Az előző, zombicégekről szóló írásomat ott fejeztem be, hogy a bóvli kötvények („junk bond” – azaz az olyan társaságok kötvényei, amelyek gyenge pénzügyi helyzetben vannak és nagy valószínűséggel a következő években becsődölhetnek – nem jelentik egy történet végét. A zombicégeken… Tovább olvasom »A bukott angyalok