Trump vs. tőzsde

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 8 perc   

Gyorsan elrepült ez a négy év. Emlékszem, mikor még sokan megdöbbenéssel reagáltak arra a felvetésre, hogy a populista hajlamú Donald Trump – egy üzletember, aki hotelekkel, kaszinókkal foglalkozó vállalatát négyszer vitte csődbe 1991 és 2014 között – valaha amerikai elnökaspiráns lehet.

Ha visszaemlékezünk a 2016-os választásokra, akkoriban az a vélemény tarolta le a pénzügyi sajtót, hogy Donald Trump győzelme esetén a piacok összeomlanak. A megmondóembereknek igazuk lett, egész pontosan egy napig. Ugyanis a választás napján a tőzsdék valóban jelentős esést produkáltak, azonban ennek pár óra múlva már nyoma sem volt, sőt, a választás napjától év végéig kb. 10%-ot ralizott a piac.

Ma a befektetők fejében valószínűleg a 2016-os eset 180 fokos képe fogalmazódhat meg: ha nem Trump nyer, a piacok összeomlanak. Ugyanakkor óva intünk mindenkit attól, hogy a különböző események között nem létező kapcsolatot fedezzenek fel. Mindegyik politikai oldal kedvez bizonyos szektoroknak, míg másoknak nem. Ezek pedig átlagban kiolthatják egymást, szóval nem lehet észszerű állásfoglalást tenni amellett, hogy ha X nyer, a piacok emelkednek, ha Y akkor esni fognak.

Ahogy az alábbi két ábrán is látszik, semmiféle értelmes következtetés – ha úgy tetszik, korreláció – nem látható a választás kimenetele és a részvénypiac között. Az első ábra a választás évét mutatja és néhány vérzivataros időszakot kivéve (1930-as évek, 2008-as válság) szinte mindig emelkedett a tőzsde, azaz irreleváns volt, hogy demokrata vagy republikánus elnökjelölt nyert. A második ábra a választást követő években mutatja az S&P500 éves hozamát. Ekkor már valószínűleg körvonalazódik a gazdaságpolitika, esetleg meghoznak bizonyos döntéseket, törvényeket is. Az eredmény pedig? Nem sokkal jobb, mint egy fej vagy írás játék.

Forrás: Yahoo Finance, Danube Capital
Forrás: Yahoo Finance, Danube Capital

De nézzük mi lehet a forgatókönyv egy republikánus győzelem esetén.

Trump már eddig is sokat tett az amerikai cégekért, gondolhatják sokan. Jelentősen csökkentette a társasági adót, sokat hangoztatta, hogy amerikai cég amerikai földön termeljen, megreformálta a NAFTA-t. Persze ugyanennyi kárt is okozott. A végeláthatatlan USA-Kína vámháború, a koronavírus-járványra adott válaszok, a közel-keleti politika nem feltétlenül sültek el jól, hogy csak néhányat említsünk. Jelen írásnak nem célja a politikai elemzés, a fenti felsorolás csak azért lényeges, hogy lássuk mind a vevők, mint az eladók meg tudják indokolni döntéseik vélt helyességét.

A tőzsdék szempontjából talán a legfontosabb az USA-Kína vámháború és annak további alakulása. Nem csak azért, mert ez egyben technológiai háború is, hanem mert jelentősen felkavarja mind az USA, mind Kína gazdaságát és így a tőzsdék is érzékenyen reagálnak minden egyes hírre, pletykára. A világ a globalizációra; egy, a végletekig optimalizált modellre rendezkedett be. Bár lehet ezt szeretni vagy elítélni, amennyiben mást szeretne a politikai elit, az egy átmenet, amely átmenet nem feltétlenül lesz zökkenőmentes.

A technológiai hatalom kérdése azért is fontos, mert egyre erősebbek azok a hangok, hogy az USA nagy technológiai cégei igazából monopóliumok, és itt az idő intézkedni ez ellen. A legtöbb iparági szakértő is azt jósolja, hogy a nagy technológiai cégek pár éven belül fel lehetnek szabdalva. Ezt úgy kell érteni, hogy például elképzelhető, hogy a Facebook esetében nem lehet átjárás a Facebook, Whatsapp, Instagram – és ki tudja még mit vesz meg addig a társaság – egyes szegmensei között. Ez pedig a big data korában óriási érvágás.

Ugyanakkor ez masszívan visszaüthet abban, hogy USA elveszítheti versenyelőnyét a technológiai csatában, amit Kínával vív. Kínában ugyanis a nagy amerikai technológiai cégek nemes egyszerűséggel tiltva vannak, ellenben a saját vállalatait (Baidu – Google, Alibaba – Amazon, Tencent – Facebook) masszívan támogatja a kínai kormányzat, sőt, több, mint valószínű, hogy az ezen cégekből származó adatokat használja is.

Azaz, ha Amerika most a saját cégei sorsát nehezíti meg, azzal igazából Kína malmára hajthatja a vizet. Ebben a kérdéskörben Trumpnak nagyon óvatosan kell lavíroznia. Extrém esetben azonban még az is elképzelhető, hogy egy Google például feldarabolva többet érne, mint most, legalábbis sok elemző ilyen hangokat hallat. Szóval a nagy technológiai cégek még mindenképpen a fókuszban lesznek, figyelni kell az Apple, Amazon, Facebook, Alphabet, Microsoft árfolyamának alakulására.

A technológiai szektoron kívül a regnáló elnök politikájában szerepet kap az idősek, a veteránok ellátása is, ebből a kórházakat üzemeltető REIT-ek (Real Estate Investment Trust, Szabályozott Ingatlanbefektetési Társaság) jöhetnek ki nyertesként, mint például a HCA Holdings.

Trump egyik populista, központi témája maradhat a bevándorlás a mexikói oldalról, de az elmúlt négy év intézkedései alapján elmondható, hogy általában van gondja a bevándorlással. Ez pedig felértékelheti a védelmi kiadásokat (Lockheed Martin, Boeing, Northrop Grumman, Raytheon) és a privát börtönök üzemeltetőit. A védelmi kiadások amúgy is növekednek évről évre és köztudott, hogy az USA-nak van egy központi szerepeköre abban, hogy a világon rend legyen és ezt a rendet ő szolgáltassa. Ehhez pedig nagy flotta szükséges. Nem számítunk a védelmi kiadások csökkenésére, így ez a hadipari cégeknek mindenképpen pozitív hír. Ráadásul egyre többször előtérbe kerül az űr újbóli meghódítása is. Ebben is a hadiipari cégek lehetnek bizonyos szinten nyertesek, hiszen sokuknak van ilyen szegmense.

A személyes védelem Amerikában mindig központi téma. Bár az elmúlt évek belföldi fegyveres konfliktusai miatt Trump is belengette, hogy meg kell reformálni a lőfegyverekhez való jogot, ezek mindig elakadtak. A téma rendkívül szerteágazó, a kormány és az államok között mintha állóháború lenne, így ez táptalaja a volatilitásnak és az árfolyamok mozgásának olyan cégek esetében, mint a Smith & Wesson vagy a Sturm, Ruger & Company.

Korábban Trump előszeretettel vett fel hiteleket cégeinek beruházásaihoz, amelyek nagy része magas kockázatú volt, azaz nem ijedt meg a tőkeáttételtől, a junk bondoktól. Ez pedig a pénzügyi cégeknek lehet jó hír, úgy, mint a JP Morgan, Morgan Stanley, Goldman Sachs, Bank of America, Citigroup. Nem elképzelhetetlen egy lazítás a pénzügyi szektorban, ahol 2008 óta számottevően szigorodott a szabályozás.

A globalizációellenesség, a magasabb költségvetési költekezés az országon belüli beruházásokat és fogyasztást növelhetik (azt azonban fontos hangsúlyozni, hogy ahogy írtuk, az átmenet a globalizáció és egy másfajta berendezkedés között nem zökkenőmentes), ebből pedig nyereségre tehetnek szert az infrastrukturális beruházásokban érdekelt cégek: Martin Marietta Materials, Vulcan Materials, Eagle Materials; vagy a belső szállítmányozás vállalatai: Kansas City Southern, CSX Corporation, illetve bizonyos ETF-ek, például az IFRA tickerű, mely az USA tőzsdéin jegyzett infrastrukturális vállalatokból képzett index teljesítményét követi.

A lehetőségek tárháza széles, de mi van, ha mégsem Trump nyer? Ezért a következő bejegyzésben a demokraták esetleges győzelméből profitáló szektorokat, cégeket tekintjük majd át.

Szeretne hasonló cikkekről folyamatosan értesülni?

  • Engedélyezze a böngésző általi weboldal-értesítéseket, így az új blogbejegyzéseinkről azonnal értesülhet.
  • Iratkozzon fel hírlevelünkre ezen a linken, így az új blogbejegyzéseinkről havonta, e-mailben értesülhet.