Vállalati eredmények? Kit érdekel?!

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 7 perc   

A napokban véget ér a 2020-as első negyedéves vállalati gyorsjelentési szezon szinte az egész világon. Sokan nagy elánnal vetették bele magukat a jelentésekbe, majd az azt követő sajtótájékoztatókba, megpróbálva kiolvasni a sorok között, hogy mire is számíthatunk. Én is jó pár cég jelentés utáni sajtótájékoztatóját átnéztem, ahol leginkább a jövőre vonatkozó várakozás lett volna a lényeg; vagy az üzleti negyedév vége és a jelentés közötti időszak történései. Ez utóbbi azt jelenti, hogy ha a cég negyedéve március 31-én zárul, de április végén teszi közzé gyorsjelentését, akkor néhányan közzéteszik azt is, hogy mi történt ebben az egy hónapban. Ezt tette például a Facebook is. Ez pedig egy jó indikáció arra vonatkozóan, hogy mi történhet majd a közeljövőben.

De ugorjunk kicsit vissza. A vállalati jelentéseket az elemzői várakozásokhoz vagy a múltbeli adatokhoz nem sok értelme volt most mérni. A világban január óta felfordulás van. A vállalati eredmények elemzői felülteljesítéséből amúgy sem sokat profitál egy átlagos halandó. Bár ezt az adatot a pénzügyi média sokszor kiteszi a kirakatba, nem kell hozzá nagy jóstehetség, hogy lássuk, ennek nem sok előrejelző szerepe van arra vonatkozóan, hogy milyen lesz az elkövetkezendő negyedév vagy év egy ennyire felgyorsult, információ által vezérelt világban. Látható, hogy míg a 80-as években az eredmény felülteljesítése, azaz az, hogy a vállalat mennyivel ért el jobb eredményt, mint amit vártak az elemzők, 10 nap alatt épült be az árfolyamba; ez most azonnal megtörténik.

A képen szöveg, térkép látható Automatikusan generált leírás
Forrás: David Leinweber – Nerds on Wall Street

Vagyis egy vállalati jelentés esetében azt gondolom sokkal fontosabb az, hogy a menedzsment mit vár a jövőre vonatkozóan. Ez azonban most nem segített minket, hiszen a cégek nagy része egész egyszerűen visszavonta a korábban, 2019 év végén megfogalmazott előrejelzését és többségük nem is adott újat – hivatkozva a koronavírus-járványra.

A képen beltéri, függöny, férfi, fénykép látható Automatikusan generált leírás
Forrás: imgur.com

A befektetők helyzete így nem irigylésre méltó, hiszen csak a saját vízióikban bízhatnak. Nincs kapaszkodó, nincsenek sarokszámok. Egy pénzügy modellezés rendkívül érzékeny tud lenni akár egy-egy paraméter változtatására is, most azonban még paraméterünk sincs. Vagyis van, csak óriási hibahatárral. „Szerencsére” a jegybankok ismét segítséget nyújtanak, és ismét itt a végtelen pénz időszaka. A FED már el is jutott oda, ahogy a japán jegybank évek óta működik, immár vállalati kötvényeket és ETF-eket is vásárol! Bár sok cikk leszögezi, hogy a FED a befektetésre minősített vállalati kötvényekre fókuszál inkább, ez igazából teljesen lényegtelen; hiszen ennek eredője, hogy a befektetők nem erre, hanem a kockázatosabb, azaz a „junk” piacra fognak fókuszálni, hiszen a befektetésre minősített kategóriában majd alig lehet elérni hozamot a nagy kereslet miatt. Ismét nem oldódik meg a zombi cégek és a „fallen angels” problémaköre, sőt lehet, hogy súlyosabb lesz.

Ezekkel a beavatkozásokkal az a gond, hogy mesterséges, álstabilitást teremtenek. Azt gondolhatjuk, minden a legnagyobb rendben, miközben cégek 10-20%-a a világon zombicég, azaz üzemi eredménye alig fedezi kamatkiadásait vagy külső forrásainak, hiteleinek többsége támogatott. Emlékszünk még biztos 2017-ben a Steinhoff csődjére: egy dél-afrikai társaság, amely főként lakberendezési és háztartási eszközök értékesítésével foglalkozott. Itthon onnan lehetett ismerős, hogy részben ő volt a tulajdonosa a KIKA, Pepco és az Extrém Digitalnak.

A Steinhoffnál évek óta szervezetten folytattak csalást, amelyről ráadásul sokan (főleg Wall Street-i hedge fund alapok) tudhattak is és shortolták a részvényeket. A társaság mégis tudott kötvényeket kibocsátani, képes volt magát finanszírozni a tőkepiacokról. Ennek egyik oka az lehet, hogy az ECB ezeket a kötvényeket is megvette a monetáris lazításra hivatkozva. Tette mindezt közvetlenül a kibocsátás napján, azaz valószínűsíthető, hogy közvetlenül a Steinhofftól szerezte be a kötvényeket. Az ECB a társaság részvényárfolyamának összeomlása után (2017. december 6.) értékesítette a kötvényeket, így a befektetett összeg körülbelül felét veszítette el. Eközben 2018 év elején az is kiderült, hogy a 4 legnagyobb amerikai bank 1 milliárd dollárt bukott csak a Steinhoff csődjén. Tanulság: sose tévesszen meg minket, a volatilitás hiánya nem egyenlő a stabilitással!

A képen képernyőkép látható Automatikusan generált leírás
Forrás: St. Louis FED

Szóval az első negyedéves jelentések után sokkal okosabbak nem lettünk, de jött a felmentő sereg. Továbbra is nehéz hozamot elérni a részvényeken kívül és ez lehet, hogy még nehezebb lesz; így az első reakció a piacok gigantikus emelkedése volt. Azt mondják, a piacok mindig a jövőt árazzák, ami általában igaz is, most pedig az újranyitást; azaz azt, hogy a gazdaság gyorsan visszakerül oda, ahonnan elkezdett esni.

De ahogy írtam fent, leginkább nincsenek előrejelzések: nem tudjuk mennyivel drágul majd az élet, hiszen felértékelődhet a raktározás, csökkenhet a „just in time” szerepe. Kire milyen hatással lesz az, hogy most extra pénzzel kellett minden gazdaságot megsegíteni, azaz a globális adósság jelentősen növekszik. Ki fog csőbe menni és ki nem? Milyen alakú lesz a gazdaság visszarendeződése? Kik azok a cégek, akik mesterségesen vannak most életben tartva? Egy csomó kínzó kérdés…

Szeretne hasonló cikkekről folyamatosan értesülni?

  • Engedélyezze a böngésző általi weboldal-értesítéseket, így az új blogbejegyzéseinkről azonnal értesülhet.
  • Iratkozzon fel hírlevelünkre ezen a linken, így az új blogbejegyzéseinkről havonta, e-mailben értesülhet.