Irracionális árfolyammozgások?

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   

A 2020-as év olyan volt, mintha kettő vagy három év is lepergett volna. Nem elég, hogy az amerikai elnökválasztás, a kereskedelmi háború, a Brexit, a jegybanki intézkedések, a vállalati gyorsjelentések amúgy is mozgatták volna a piacokat, ezt még megfejelte a koronavírus is, amely elementáris erővel csapott le tavasszal (a tőzsdékre is). Aztán a többé-kevésbé összehangolt monetáris és fiskális intézkedések következtében a részvények újra emelkedni tudtak. Ha mindezen előtörténetet nem ismernék, ma már meg sem fordulna a fejünkben, hogy a világ legtöbb országában lezárások vannak és az utóbbi évtizedek egyik legszörnyűbb vírusfertőzése pusztít.

Az S&P500 új csúcs közelében, az európai indexek többsége is jól tartja magát. Ahogy írtam az előző bejegyzésemben, az elemzők arra számítanak, hogy 2021-ben még a csökkenő vállalati eredmények fognak dominálni, majd 2022-től lehet szó kilábalásról, abban az értelemben, hogy átlagosan a cégek magasabb profitot érhetnek el, mint 2020-ban.

A fentiek alapján az árfolyam-emelkedés akár irracionálisnak is tekinthető, hiszen – ahogy az alábbi ábrán is látható – a két vizsgált index, az S&P500 és a Stoxx Europe 600 árfolyama és az egy részvényre jutó eredmény növekedése köszönőviszonyban sincs egymással, főleg nem az öreg kontinensen. Az adatok a 2011 és 2020 közötti időszakot ölelik fel.

Az alábbi ábrán a fent említett két indexben található vállalatok profitnövekedésének és az index árfolyamnövekedésének aránya látható. A szakmánál maradva ez a P/E arány olyan változását mutatja meg, hogy mekkora részt képvisel a „P”, azaz az árfolyam, és mennyit az „E”, azaz az eredmény változása.

Az S&P500 esetében az index árfolyama 2011 óta 186%-kal emelkedett. Ebből kb. 70%-ot magyaráz meg az értékeltség növekedése („P”) és kb. 30%-ot az indexet alkotó cégek profitnövekedése („E”). Ezzel szemben az európai index (Stoxx600) kb. 41%-kal emelkedett, és a cégek profitja 58%-kal csökkent. Azaz az eredmény („E”) negatív eredménnyel járult hozzá az árfolyamnövekedéshez, azt teljes egészében az értékeltség növekedése határozta meg. Az európai cégek jelentős részének értékeltsége a fundamentumok romlása mellett tudott emelkedni az elmúlt 9 évben. Nyilván lehet olyan időszakot találni, ahol ez a feltételezés nem lenne igaz.

Forrás: Bloomberg

Ez azonban azt támasztaná alá, hogy az utóbbi évek árfolyam-emelkedése irracionális, de ismerjük a közhelyet, a tőzsde mindig a jövőt árazza. Kérdés az is, hogy megfelelő-e egy adott gazdasági helyzetben a racionális, irracionális kifejezésekkel vagdalózni. A gazdasági szereplők racionálisnak tekintendő alaptétele egy durva leegyszerűsítése a világnak azért, hogy a gazdasági események könnyebben magyarázhatók legyenek. Egy platóni világ, ami mentes minden extremitástól és aszimmetriától, nem létezik, nem is létezhet, hiszen a gazdaságot alkotó szereplők tele vannak érzelmekkel, ennek megfelelően élik életüket, hozzák meg döntéseiket.

A bejegyzésben hivatkozott vállalati eredmény elemzői előrejelzései az S&P Global elemzőinek előrejelzését takarja.

Szeretne hasonló cikkekről folyamatosan értesülni?

  • Engedélyezze a böngésző általi weboldal-értesítéseket, így az új blogbejegyzéseinkről azonnal értesülhet.
  • Iratkozzon fel hírlevelünkre ezen a linken, így az új blogbejegyzéseinkről rendszeresen e-mailben értesülhet.