A pénz a fán terem

A Brexit azaz a britek EU-ból való kilépése nem javítja a szigetország részvénypiacának megítélését, de a rekord alacsony kamatok és a hozaméhség vagy inkább hozamkényszer miatt nem is okozott olyan fájdalmat. Ha megvizsgáljuk a FTSE-100, azaz a 100 legnagyobb, Egyesült Királyságban működő cég részvényeiből alkotott indexet, akkor az látszik, hogy 10 éves időtávon kb. 4,4%-os hozamot lehetett realizálni. Ennél jobban szerepeltek a brit kötvények a maguk 6%-os évesített hozamával az említett 10 éves időhorizonton. Bár a fent említett eszközök kellően likvidek, ezért nehéz összehasonlítani más befektetési formával; de ha nem a likviditást, hanem az időtávot vesszük figyelembe, akkor fasorban sincsenek az erdőkhöz képest!

Angliában ugyanis 10 éves időtávon az erdők átlagosan 15,7%-os hozamot termeltek a tulajdonosoknak. Az általános értelemben vett ingatlanokkal pedig 5,8%-os hozamot lehetett realizálni. Utóbbiak esetében egyébként sokkal jobban szerepeltek a vidéki ingatlanok, úgymint a farmok, hiszen azok hozama 10 év alatt elérhette a 12%-ot is.

Az eszközök áralakulását követő indexben egyébként a 2018-as adatok szerint közel 150 erdőt tartanak nyilván, amelyek összértéke közel 300 millió angol font és elmondható, hogy az ilyen területek legnagyobb része gazdag családok kezében van.

De erdőbe befektetni nem éppen egy leányálom. Átlagban 30 év szükséges ahhoz, hogy „termőre” forduljanak a fák. Ennyi év szükséges ahhoz, hogy ki lehessen őket vágni és fel tudja használni az ipar vagy éppen a házépítő szektor. Az eszköz vonzerejét növeli, hogy az Egyesült Királyságban, ha valaki erdőt vesz és abból bevétele keletkezik, nem köteles adózni. Mindezek mellett a tulajdonos további mankóra is számíthat, hiszen a telepítést és a gondozást is támogatja az állam.

Továbbá fontos, hogy az ország fafelhasználása messze meghaladja azt, amit a szigetország képes előállítani, így jelentős importra szorul. A szigetország megközelítőleg 17 millió köbméter fát használ fel évente, melynek kb. 66%-a import (amely több, mint fele Svédországból és Finnországból érkezik), a maradék az országon belüli előállítás. Továbbá ez a terület sem mentes attól a folyamattól, amivel az utóbbi évek hozaméhsége kapcsán találkozhattunk.

Nevezetesen, hogy akinek jelentős vagyona van, nem pénzügyi eszközöket is felhalmoz, hogy azt biztonságban tarthassa, így a festmények, borok, klasszikus autók mellett az erdők befektetőinek egy része is ebből a befektetői rétegből kerül ki. Következő támasza az áraknak a megújuló energia. Országszerte több, mint 30 biomassza-előállító üzem található és még legalább 10 vár építésre, vagy engedélyezésre; melyek az utóbbi időben a fejlesztéseknek köszönhetően már képesek a rosszabb minőségű faanyagokból is energiát előállítani, így a nem prémium minőségű faipari anyagok, mellékanyagok is felhasználhatóak energiatermelésre.

Persze a fák nem nőnek az égig, de elnézve az utóbbi hetek, hónapok tőkepiaci folyamatait (továbbra is rekord alacsony kamatkörnyezet) úgy gondolom, hogy lehet még kiemelkedő évben részük az erdők tulajdonosainak.