FANG vagy FAG?

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   

A Netflix 2019 második negyedéves jelentése nem sikerült túl jól. És ez kit izgat? – tehetnénk fel a kérdést, csakhogy a streaming társaság annak az impozáns klubnak a tagja (vagy volt tagja), amely az elmúlt években a hátán cipelte az amerikai piacot. Facebook, Amazon, Netflix, Google (tőkepiaci szlengben egyszerűen csak FANG), valamint az Apple és a Microsoft: mindegyik nagy kapitalizációjú technológiai cég, amelyek emelkedése nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az S&P500 elérte és átlépte a történelmi csúcsnak tekinthető 3000-es szintet. És éppen ezért fontos megérteni, hogy mi történik ezekkel a papírokkal.

Félreértés ne essék, semmi különös nincs abban, hogy a piaci húzóerejét néhány cég biztosítja. A kilencvenes évek végén a GE, az Exxon és a Coca Cola. 2008 előtt a bankok (Bank of America, Citi, JP Morgan, Goldman), 2010 után pedig a fent említett FANG és társai. De ha a vezetők közül páran kiesnek, akkor azt a piac könnyen megérezheti alulteljesítés formájában, hacsak nem születik egy új húzószektor.

A FANG részvényeinek gyorsjelentéseit mindig közelről figyeljük, hiszen a szentiment esetleges megváltozása a jövőképre is hatással van. Arra már korábban is akadt példa, hogy egyes cégek az elemzői várakozásnál gyengébb eredményt tettek közzé vagy éppen a menedzsment fogalmazott meg kiábrándító előrejelzéseket. A mostani Netflix jelentés gyengeségeit azonban komolyan vette a piac és lemészárolta a papírt. 1-2 hete még 380 dolláron forgott a jegyzés, a napokban már 320 dollár alatt. De mi is történt?

A társaság a várt 5 milliós felhasználóbővülés helyett “csak” 2,7 milliós bővülésről számolt be. Ráadásul az USA-n belül előfizetőket veszített, amire 2011 óta nem volt példa, amikor a cég leválasztotta a DVD-kölcsönzés szegmensét. Így most 60,1 millió belföldi és 90,5 millió globális előfizetője van a cégnek. A cég védelmében érdemes megjegyezni, hogy a Netflix általában a második negyedéves (Q2) felhasználói előrejelzését sorozatosan mellélövi, míg az év többi részéét nem (az elmúlt négy évben hármat nem talált el). A felhasználói bővülés mellett a társaság pénzügyi mutatóinak értelmezése is nehézkes, hiszen mérhetetlen mennyiségű dollárt áldoznak fel azért, hogy eredeti tartalmat szolgáltassanak; így a hagyományos értékelési modellek általában megbuknak egy ilyen helyzetben. Azt is fontos látni, hogy a különböző sorozatok gyártásának költsége hol az eredménykimutatásban, hol mint tőkésített tétel a mérlegben, hol a cash-flow kimutatásban jelenik meg. Világos képet kapni nehéz a cégről.

A társaság marketingköltségei az évek során folyamatosan növekedtek, a legutóbbi évben (2018) már közel 2,5 milliárd dollárt tettek ki. Ezalatt a cég folyamatosan költött új médiatartalmak előállítására is. Ha ezeket összevetjük a felhasználók növekedésével, akkor azt kapjuk, hogy előfizetőként a marketingköltség kb. 80-100 dollár, míg az új tartalom előállítására előfizetőként 100-130 dollárt költ a társaság. Véleményem szerint egy ilyen cégnek folyamatosan gyártania kell az új tartalmakat, különben nem fogják kifizetni az ügyfelek az előfizetési díjat, amit egyébként a cég pár hónapja meg is emelt, így az is kérdés maradt a mostani jelentés kapcsán, hogy a kisebb felhasználó bővülés vajon a drágább szolgáltatás miatt van-e?

Közben paradox módon a régi sorozatok igenis fontosak, de csak akkor, ha már kiállták az idő próbáját – ilyen pedig kevés van. A Netflix fő előfizetői bázisát a “The Office” és a Jóbarátok sorozat hozta össze, amelyek most kikerülnek a társaság tartalmai közül. Ennek pedig oka a megnövekedett verseny. A legtöbb médiaszolgáltató elindítja streaming szolgáltatását és ennek keretében a sajátjukon akarják majd látni a korábbi sorozataikat. Így lassan meg kell birkóznia a cégnek a Disney, a Comcast, az AT&T, Apple és még sorolhatnánk versenytársakkal. Ami ebben kissé aggasztó lehet, az az, hogy míg a Netflix a bóvli kötvény piacról kénytelen magát finanszírozni, és teljes pénzügyi kötelezettsége 36 milliárd dollár (a cég piaci kapitalizációja 140 milliárd dollár), addig egy Disney-nek nem is nagyon van szüksége külső forrásra, elég csak abba belegondolni, hogy a Bosszúállók: Végjáték beérte az Avatart, minden idők legtöbb pénzt termelő filmje lett. 2,8 milliárd dollárt termelt, 350 milliós költséggel. Ezzel pedig nehéz versenyezni és ezért is tehetik meg a fent említett médiaszolgáltatók, hogy a későbbiekben jóval olcsóbban adják majd a saját gyártású tartalmakat.

Előttünk van még az első bekezdésben említett főbb technológiai cégek jelentése, de ebben az évben a megváltozott piaci helyzet (több versenytárs) miatt érdemes kicsit több figyelmet fordítani a Netflixre. Lehetséges, hogy majd a Netflix a technológiai részvények piaci hangulatát is meg fogja határozni.

Szeretne hasonló cikkekről folyamatosan értesülni?

  • Engedélyezze a böngésző általi weboldal-értesítéseket, így az új blogbejegyzéseinkről azonnal értesülhet.
  • Iratkozzon fel hírlevelünkre ezen a linken, így az új blogbejegyzéseinkről havonta, e-mailben értesülhet.