Ezt az adót te is fizeted, csak nem tudsz róla!

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   

Az előző írásomban azt mutattam be, hogy mekkora különbség lehet két olyan teoretikus stratégia között, amikor az egyik esetben nem kell számolni a legrosszabb napokkal. Erre az S&P500 példáját hoztam, ahol bemutattam, hogy milyen lenne a hozam 1927 és 2010-től, ha megvettük volna akkor az indexet; illetve milyen abban az esetben, ha ugyancsak 1927 és 2010-ben fektetünk az indexbe, de minden évben elkerüljük a legrosszabb napot.

Természetesen erre senki sem lenne képes, de az égbekiáltó különbség a két diagram között megmutatja azt, ami a tőzsdéken a legfontosabb. Ahogy Warren Buffett idézete szól: az első szabály soha se veszíts pénzt! A második szabály: sohase felejtsd el az első szabályt!

A tőzsdei kereskedésnek persze velejárója a veszteség, és nem arról van szó, hogy ha az ember megfelelően védi magát „stop loss”-szal, put opciókkal, vagy long/short stratégiát követ – hogy csak párat említsünk – nem fordulhatnak elő kisebb veszteségek. Ahogy szokták mondani a befektetők: az esetek 49%-ban veszítek, 51%-ban nyerek és a kettő közötti 2%-ból élek.

A lényeg, hogy ne veszítsünk egyszerre sokat: 20-30-50%-ot vagy többet. Miért? Mert 20% veszteség esetén nem 20%-ot kell visszanyernünk, hanem 25%-ot, ekkor jutunk vissza a korábbi vagyunk értékéhez. 50%-os veszteségnél már 100%-os nyereség, azaz duplázás szükséges ugyanehhez! Persze mindez teljesen triviális, mégis nagyon kevesen gondolkoznak el ezen; ha megtennék akkor például nem lenne ekkora népszerűsége a tőkeáttételes ETF-eknek. Hangzatos neve a jelenségnek az, hogy „volatility tax”, azaz magyarul a változékonyság adója.

Nézzünk mit is jelent ez. Tegyük fel, hogy 4 éve, 2015-ben az utolsó kereskedési napon megvettem a SPY ETF-et, azaz azt a tőzsdén kereskedhető befektetési alapot, amely az S&P500 indexet követi. Az ETF 2016 és 2019 között a következő hozamokat produkálta: 9,5%, 19,4%, -6,2% és 2019-ben 28,8%. Vagyis az átlagos hozama 12,9%.

Ez alapján, ha 2015-ben 1000 dollárt fektettem be, a számlámon 2019 év végén 1624 dollárnak kellene lennie. Ezzel szemben a tényleges összeg, amit látni fogok az nem más mint, 1579 dollár. Vagyis a valós átlagom nem 12,9%, hanem 11,8%!

Miből következik ez? Abból, amivel felvezettem ezt a bejegyzést. Ha a befektetési időtartama alatt van olyan év, amikor sokat bukunk (a fenti példában nem volt ilyen, hiszen a 6,2%-os esés nem nevezhető vészjóslónak, de ha az -16% lett volna, máris más lenne a helyzet), akkor egy alacsonyabb pontról kell visszakapaszkodni. Ahogy láttuk fent, egy 20%-os értékvesztés után +25% kell ahhoz, hogy visszakerüljünk az értékvesztés előtti pontra. Vagyis a számtani és a geometriai átlag különbözik egymástól, és az, hogy mennyi pénzem lesz egy befektetési időtartama alatt, nem a szántani átlagtól függ, hanem a geometriaitól.

Ha megnézzük az amerikai részvényeket, akkor az 1990-es évek elejétől számítva az átlaghozam 10,5%, de a geometriai átlag 9%, azaz a volatility tax 1,5%. Vagy úgy is mondhatjuk, hogy az átlaghozam 14%-a “megy el adóra” (hiszen az 1,5%, az a 10,5%-nak kb. 14%-a). Ezzel szemben a fejlődő piacon a kettő hozam közötti különbség már 6% (10,6% vs. 4,6%), azaz a számtani átlag 57%-át nem tudjuk realizálni. A nyersanyagoknál pedig a legrosszabb a helyzet, a geometriai átlag 0%. Az elmúlt 30 évben egy nyersanyag index tartásával szinte semmi pénzt nem lehetett keresni.

Forrás: Movement Capital, Bloomberg

Míg a számtani átlag az együttes (például egy csoport) átlagnak („ensemble average”) feleltethető meg, azaz az éves hozamokat összeadjuk, majd elosztjuk az évek számával. Ezzel szemben a geometriai átlag az idő során keletkező átlagot jelenti („time average”), amely egy adott gazdasági szereplőre, például rád igaz. Ezzel pedig el is érkeztünk egy másik problémakörhöz, a bizonytalanság alatt történő döntéshozatalhoz. Ez arra is választ adhat, hogy például miért nem létezik olyan, hogy veszteségkerülés, azaz „loss aversion”. Erről szól majd a következő írás.

Szeretne hasonló cikkekről folyamatosan értesülni?

  • Engedélyezze a böngésző általi weboldal-értesítéseket, így az új blogbejegyzéseinkről azonnal értesülhet.
  • Iratkozzon fel hírlevelünkre ezen a linken, így az új blogbejegyzéseinkről rendszeresen e-mailben értesülhet.