A családi értékmegőrzés egyik legfontosabb tényezője: a szocio-emocionális vagyon

A generációváltás a hazai KKV-szektorban az elmúlt évtized egyik meghatározó témaköre és minden bizonnyal a következő évtizedben is az lesz. Hazánkban 200 ezer vállalkozást és 700 ezer munkahelyet érint aktuálisan a családi vállalkozások utódlásának kérdése. A 30-40 éve létrejött cégek alapítói közelednek a nyugdíjkorhatárhoz, a munkájukat elvégezték, létrehoztak egy jól működő vállalkozást amelyet tovább kell, hogy adjanak az utódok számára. Legyen szó akár családon belüli vagy családon kívüli utódlásról, a generációváltás egyik megkerülhetetlen fogalmává kezdi kinőni magát a szocio-emocionális vagyon.

A szocio-emocionális vagyon (socioemotional wealth – röviden SEW) viszonylag újkeletű koncepció a családi vállalkozásokkal foglalkozó szakirodalomban. 2007-ben Gómez-Mejía a szerzőtársaival a családi vállalkozásoknál fellelhető családi behatások összességét nevezte így. 2008-ban Zellweger és Astrachan kicsit finomított a definíción, szerintük a szocio-emocionális vagyon a családi vállalkozások azon rejtett értéke, melyet pénzügyileg nem lehet beárazni.

Az évek során többen is megalkották a saját definíciójukat, de a lényeg, hogy ma a SEW-et a szakirodalom leginkább gyűjtőfogalomként használja és jellemzően a következő nem-pénzügyi dimenziókból áll össze:

• a család cégen belüli befolyása és ellenőrzésének mértéke;
• a családtagok céggel való azonosításának mértéke;
• a vállalat érintettjei és a család kapcsolata;
• a családtagok érzelmi kötődése.

Nem pénzügyi értékek lévén igen nehéz beárazni egy-egy családi vállalkozás szocio-emocionális vagyonának értékét. Ez főleg akkor jelenthet gondot, ha az utód a nem családon belüli utódlás mellett dönt és értékesíteni kívánja cégét. Ilyen esetekben a vállalatértékeléskor szinte lehetetlen megbecsülni az alapító családja által hozzáadott nem pénzügyi értékeket, a SEW-et.

Sokszor előforduló probléma, hogy a vevő – éppen a korábban említett nehézség miatt – az alapító által kért összegnél kevesebbet ajánl. Az összeg a pénzügyi mutatók alapján reális is lehetne, de az alapító által érzékelt vállalati érték nem csupán a vállalat pénzügyi értékeit tükrözi. Emiatt a különbség miatt akár maga az üzlet is meghiúsulhat és megfelelő utódlás híján megszűnhet a vállalat, tehát ezért is érdemes különösen figyelni a nem pénzügyi értékekre a családi vállalatoknál.

A SEW hatása a vállalkozások életére persze lehet pozitív is. Az ezt vizsgáló kutatások száma a koncepció újszerűsége miatt még nem túl magas, de akadnak erre irányuló próbálkozások már idehaza is.

A BGE kutatóinak 2019-es munkája is erre irányult. Ők a magyar KKV-k körében vizsgálták, hogy a különböző SEW-tényezők megléte és mértéke hogyan függ össze a vállalatok teljesítményével. Arra jutottak, hogy a családi vállalatok külső szociális kötődése hatással van a vállalat jövedelmezőségére. Ha a vállalati érintettjeivel jó kapcsolatot ápolnak a családi cég vezetői, akkor a vállalat bevételei is magasabbak lesznek.

Azonban a SEW-nek lehetnek negatív hatásai is. A BGE elemzéseiből az olvasható ki, hogy az alapító értékeihez való túlzott ragaszkodás hosszú távon negatívan hat az árbevétel növekedési ütemére. Ez az információ a generációváltástól ódzkodóknak lehet érdekes, hiszen ez alapján az a következtetés vonható le, hogy „az eddig így csináltuk és működött” szemléletmód nem feltétlen kifizetődő, és az érett korban lévő vállalkozásoknál a növekedés gátja is lehet. Érdemes lehet tehát az új generációt, az utódokat is bevonni a döntéshozatalba és az innovatív ötleteikre támaszkodva újra a növekedés útjára lépni.

A generációváltás során tehát a szocio-emocionális vagyonnak is ajánlott figyelmet szentelni. A családi vállalkozások nem pénzügyi értékeit nehéz azonosítani, minden vállalatnál egyediek és utánozhatatlanok. A családi értékeket meg kell becsülni és az elődök által lefektetett alapkövekre építkezni. Az alapítók által kialakított üzleti kapcsolatokat érdemes megőrizni az utódnak és mind a magán, mind az üzleti életben úgy cselekedni, hogy az a vállalkozásra is jó fényt vessen.

Felhasznált szakirodalom:

Gómez-Mejía, L.  R., Haynes, K.  T.  & Núñez-Nickel, M., Jacobson, K.  J., Moyano- Fuentes, J. (2007): Socioemotional wealth and business risks in family controlled firms: Evidence from Spanish olive oil mills. Administrative Science Quarterly Vol. 52, No. 1. (pp. 106–137.)

Németh K., Német Sz. (2019): A szocio-emocionális vagyon és a családi vállalkozások fenntarthatóságának összefüggésrendszere. Taylor Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Folyóirat 2019/1. szám, No. 35. (pp. 46-55.)

Zellweger, T. M. & Astrachan,J. H. (2008). On the Emotional Valueof owning a firm. Family Business Review Vol. 21, No. 4. (pp. 347-363.)