Fellélegezhet-e az építőipar?

Az idei évben az építőipart alapvetően az építőanyagok áremelkedése határozta meg. Emellett tele voltak a hírek az újonnan meghozott kormányzati intézkedésekkel is. Idén szeptembertől már néhány termék esetében látható árcsökkenés, de vajon készülhetünk az árak tartós csökkenésére? Mi várható jövőre? Várható további kockázat az építési piacon, amely esetlegesen további áremelkedéseket okozhat?

Sokunkat foglalkoztat, hogy mi vezetett ahhoz, hogy ilyen drasztikus mértékben elszálltak az építőanyag árak. Ahhoz, hogy megértsük, mi történt az építőiparban az idei évben, célszerű számba venni minden fontos tényezőt. Az áremelkedések oka összetett, több folyamat idézte elő együttesen. Az idei évben az építőanyagok piacának keresleti és kínálati oldalán is változások következtek be, melyek együttesen okozták az idei évben tapasztalható kíméletlen áremelkedéseket.

Mi történt a kínálati oldalon?

A járvány után a kínai gazdaság újraindulása Európa nyersanyag- és alapanyagipari piacaira elszívó hatást gyakorolt, ugyanis Kína igyekezett minél hamarabb növekvő pályára állítani gazdaságát. Ahhoz, hogy ezt a célt megvalósítsa, számos beruházási programot indított, amelynek következtében rendkívüli mértékben megnőtt Kína alumínium- és vasércigénye.

Az építőkémiai termékek hiánya részben az idei március 3-i BASF Ludwigshafen-i vegyi üzem tűzesetére vezethető vissza. Egy csővezeték robbant fel a világ legnagyobb vegyi üzemében, amelynek következtében csökkenés következett be a beton- és kerámiacserép kínálatában, ennek következményeként pedig áremelkedés lépett fel.

A fa alapanyagok egységárának növekedéséhez hozzájárult az USA és Kanada közötti vámháború. Az Egyesült Államok Kereskedelmi Minisztériuma lépéseket tett annak érdekében, hogy a Kanadából származó fenyő fűrészáru behozatalára vonatkozó vámtarifa megemelkedjen. Ez pedig begyűrűzött Európába, ugyanis az USA is Európából szerezte be az építkezésekhez szükséges fát, ami pedig a fa világpiaci kínálatának csökkenésének irányába hatott.

Sokat hallottunk arról is, hogy az EPS hőszigetelőanyagok ára megemelkedett, de mi áll emögött valójában? A hőszigetelőanyagok gyártási költségeiben a műanyag alapanyag megközelítőleg 65%-ot tesz ki. A műanyag előállításához kőolaj szükséges, azonban az idei évben megemelkedő kőolaj világpiaci ára (a tavalyi alacsony árszintet követően) a műanyag alapanyagok áremelkedését hozta, ez pedig továbbgyűrűzött az EPS hőszigetelőanyagok árába. Az EPS hőszigetelőanyagok áremelkedésének hátterében tehát a keresleti-kínálati változásokon túl a sztirol monomer áremelkedése áll.

Mindezeken túl logisztikai nehézségek is közrejátszottak a kapacitáshiány, illetve az áremelkedések kialakulásában. 2021 márciusában elakadt az Ever Given hajó a Szuezi-csatornában, vele együtt pedig további 150 szállítóhajó torlódott fel. Az idei évben emelkedtek a szállítási költségek, mely szintén begyűrűzött az építőanyag árakba is.

Mi történt a keresleti oldalon?

Globálisan építkezési láz indult el a korlátozó intézkedések feloldását követően, amely rendkívüli mértékben megnövelte az építőipari keresletet. A gazdasági újraindítási programok következtében akkorára nőtt a betonacél kereslete, amit a kohók és vasércbányák nem tudtak kiszolgálni.

Akadtak olyan vállalkozások, akik a drasztikus áremelkedéseket látva készletezésbe kezdtek; illetve a lakosság egy része a további, várható nagy áremelkedések előtt újította fel lakását. A készletezések és a beruházások előrehozása még jobban hozzájárult az alapanyagok hiányához, egyfajta árspirált hozott létre. Hazánkban a lakossági beruházások emelkedéséhez nagyban hozzájárult az Otthonfelújítási Program, valamint az idén bevezetett 5%-os lakásáfa új építésű ingatlanok esetében.

Idén hazánkban az állam, a vállalkozások és a háztartások szintjén egyszerre indult meg a kereslet. Várakozásunk, hogy az új uniós költségvetési ciklus szintén a beruházások ösztönzésének irányába hat majd, amely tovább fogja növelni az állami infrastrukturális beruházásokat.

Miért növeli az építőipari alapanyagok árát a forint gyengülése?

A forint gyengülését azért fontos megemlíteni, mint áremelkedés irányába ható tényező, mert az építőanyagok tekintetében a magyar piac jelentős arányban importnak van kitéve. A jelenlegi körülbelül 48%-os importfüggőség ideális mértéke az ÉVOSZ szerint 30% körül lenne, az importkitettség csökkentése fontos célkitűzés a hazai építőiparban.

A legnagyobb áremelkedések azon termékeknél voltak, amelyekből alapvetően importra szorul a magyar építési piac: fa, acél, réz, alumínium, vegyipari alapanyagú termékek.

Kormányzati intézkedések hatásai

Korábbi blogbejegyzésünkben írtunk arról, hogy a Kormány számos intézkedést hozott annak érdekében, hogy mérsékeljék az építőanyag áremelkedéseket. Friss kormányrendelet szerint 2022. január 3-ig hosszabbították meg az építőanyagok exportjára vonatkozó bejelentési, regisztrációs kötelezettséget. A készlethiányok némileg enyhültek, amely betudható lehet az építőanyagok kivitelére vonatkozó bejelentési kötelezettségnek.

Cseresnyés Péter, kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár szerint a fogyasztóvédelmi vizsgálatok megtették a hatásukat, mivel közel 10 százalékponttal csökkent a kifogásolási arány idén július óta. Magyarországon az építőanyaggyártás szinte teljes egészében külföldi tulajdonban van. Kiemelt cél, hogy a jelenlegi 48%-os import arányt az építőanyagok tekintetében körülbelül 30%-ra csökkentsük.

Továbbá a kormányzat extraprofitadót is vezetett be idén. Az ÉVOSZ elnöke szerint ezen adó bevezetése nem hozta meg a várt eredményeket, ugyanis inkább megfizették azt az érintett cégek, mintsem árat csökkentsenek, aminek következtében a profit más piaci szereplőknél landolna.

Jövőbeni kockázat az építőiparban

Összességében elmondható, hogy nemcsak hazánkban, hanem globálisan is jelentősen megemelkedtek az építőipari árak. Több folyamat együttesen idézte elő az áremelkedéseket, azonban hazánkban az építőipari kereslet még erőteljesebb növekedéséhez hozzájárultak különféle támogatási programok, amelynek köszönhetően az állam, a vállalatok és a lakosság szintjén egyszerre indult meg a kereslet.

Jelenleg már látható az árak bizonyos fokú – egyes termékeknél 10-15%-os – csökkenése. Amennyiben kifutnak a korábbi, magasabb áron beszerzett készletek, várhatóan a kereskedelmi árakban is láthatóak lesznek a csökkenések. Az építőanyagárak járvány előtti szintre való visszatérése nem várható, viszont szakértői vélemények szerint jövőre már nem várhatóak további jelentős áremelkedések. A bizonytalanság azonban még nem múlt el az építési piacon, ugyanis jelenleg az energiaárak emelkedése az építőipart is fenyegeti.

Számos építőanyag előállításához energia szükséges, tehát az energiaárak emelkedése begyűrűzik az építőanyagok árába is. Az építőanyag-gyártóknak törekedniük kell az energiafelhasználás csökkentésére, hogy kevésbé legyenek kitettek az energiaárak emelkedésének. Ki kell dolgozni azokat a módszereket, amelyekkel kevesebb energiafelhasználás mellett változatlan, vagy jobb minőségű terméket lehet előállítani.

Amennyiben építkezés előtt állunk, célszerű számba venni az esetleges kockázatokat. Fenyeget az energiaárak emelkedése, amely drágíthatja az építkezéseket, felújításokat is. Mindenképp célszerű mérlegelni az esetleges kockázatokat, mielőtt bármibe is belevágunk.