Egekben az építőipari árak, hogyan tovább?

  • Cserényi Dóra Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 8 perc   

Sokunkat foglalkoztat a kérdés, hogy vajon megállítható-e az építőipari árak „szárnyalása”? Ha igen, akkor kinek és milyen intézkedéseket kell meghoznia az árak megfékezése érdekében?

Ezek a kérdések merülnek fel sok emberben, akik építkezési vagy felújítási folyamatban vannak vagy éppen kezdenének bele. Nehéz helyzetben vannak azok a korábbi években szerződött kivitelezők is, akik nem rögzítették a vállalási díjszabásba az idei évben bekövetkező jelentős áremelkedéseket.

A kivitelezéseket korlátozzák az építési alapanyagok, a növekvő munkaerőköltségek, valamint a felhasználásra kerülő építési termékek óriási áremelkedése. Több esetben szükségszerű a korábbi szerződések módosítása, amelyben alakíthatják a korábbi szerződött árakat, valamint korrigálásra kerülhet a korábban megbeszélt kivitelezési határidő is. A hazai áremelkedések oka összetett, több globális esemény együttes hatásának következménye.

Építőipari termékek árváltozása

Az ÉVOSZ felmérést végzett 400 építési vállalkozásból álló mintán az építőanyag-ipari termékek és építőipari szolgáltatások árváltozásáról. A kutatás eredménye alapján láthatjuk, hogy a legnagyobb mértékű árváltozás a faanyagok tekintetében történt: 2020. év végéhez képest országos szinten 72%-os áremelkedés következett be 2021. január és május között.

Forrás: ÉVOSZ

A felmérés eredménye alapján a személyi jellegű költségek esetében is történt áremelkedés. Egy segédmunkás havi átlagos bruttó bérét tekintve 11%-os emelkedés következett be, valamint a műszaki vezetők havi átlagos bruttó bére is 13%-ot emelkedett tavaly év végéhez képest. Az építőgépek bérleti díja 7%-kal emelkedett, a fuvarköltségek is 10%-os növekedést mutatnak.

Az ÉVOSZ szerint az építőipari vállalkozások országos szinten az építési költségek 5-9%-os, Budapesten pedig több mint 10%-os áremelkedésre számítanak az idei év második felében.

Mi áll az áremelkedések mögött?

A tavalyi csökkenő keresletet követően az idei első negyedévben keresleti sokkot okozott a gazdaság újraindulása, ami alapanyaghiányt eredményezett, emiatt pedig hatalmas áremelkedéseknek lehetünk szemtanúi. Hazánkban az építések felpörgéséhez hozzájárult az idén bevezetett 5%-os lakásáfa, valamint az Otthonfelújítási Program is. Néhány terméknél jelentős, kétszámjegyű volumennövekedés történt.

A nyílászárók esetében 10% körüli, az EPS hőszigetelőanyag-piacon pedig 10-15%-os volumen-bővülés következett be az első negyedévben a MÉASZ szerint. A legnagyobb mértékű kiinduló alapanyag-áremelkedést az EPS hőszigetelő anyagok gyártása szenvedett el, ugyanis januárhoz képest a hőszigetelés alapanyaga 80%-kal lett drágább. A hőszigetelő alapanyag gyártókra lesújtott a tartályhajók szállítási kapacitásának romlása, valamint a szállítási költségek emelkedése is.

Jelentős mértékű áremelkedés ment végbe a műanyagtermékeket, vegyipari nyersanyagokat, illetve acéltermékeket felhasználó gyártók értékesítési áraikban. Az áremelkedések oka ezeknél a termékeknél az, hogy ezek előállításához nemzetközi piacokról történő nyersanyagok beszerzése is szükséges, a végbemenő áremelkedés pedig begyűrűzött hozzánk is.

Európa nyersanyag- és alapanyagpiacára elszívó hatást váltott ki Kína újraindulása a Covid után. A nyersanyag-kínálat további csökkenéséhez vezetett a március 3-ai BASF Ludwigshafen-i vegyi üzem tűzesete. A tégla- és cseréptermékek esetében körülbelül 8-10%-os áremelkedés következett be, az acél majdnem háromszorosára drágult tavaly őszhöz képest.

Az építőipari faanyagoknál tapasztalható hatalmas drágulás oka a tengerentúlra vezethető vissza. Az USA-ban is jelentősen megnőtt az áruhiány az építkezéseknek, felújításoknak köszönhetően, ami a fa alapanyagok egységárát jelentősen feltornázta. Ehhez hozzájárult a Kanada és USA közötti vámháború. Európába is begyűrűzött ez a hatás, ugyanis az USA is a világpiacról szerzi be az építkezésekhez szükséges fát, amely a fa világpiaci kínálatát csökkenti.

A GVH vizsgálja az áremelkedések okát, illetve az ágazatban jelen lévő esetleges versenyproblémákat. Már tavaly októberben versenyfelügyeleti eljárást indított három hazai cementpiaci szereplővel szemben erőfölénnyel való visszaélés tilalmának megsértésével kapcsolatban, illetve egyéb építőipari alapanyagok piacain is feltérképezést folytat a hatóság. Egyes termékek áremelkedése nem magyarázható a világpiaci áremelkedéssel, ezért vált szükségszerűvé a problémák okainak feltárása.

Ahhoz, hogy megfelelő eredménye legyen az elindított lakáspiaci ösztönzőknek, elengedhetetlen az ágazatban a tiszta verseny. Ugyanis a tisztességtelen piaci magatartás következtében eltorzult verseny és az ennek eredményeképp létrejövő magas árak esetén a lakáspiaci ösztönzőrendszerek a kívánt eredményeket nem fogják elérni.

Kormányzati tervek az áremelkedés megfékezésére

2021. májusában megalapították az ÉVOSZ hazai építőanyag-gyártó tagozatot, amelynek egyik célkitűzése a hazai gyártású építőanyagok népszerűsítése, amely következményeként lehetővé válhatna a nagymértékű függés kiküszöbölése a külföldi piaci folyamatoktól. Az ÉVOSZ szerint az építőipari termékek esetében 50%-os az import aránya Magyarországon, amely rendkívül magas arányt jelent.

A Kormány úgy gondolta, hogy mindenképp be kell avatkozni a jelentősen megemelkedett építőipari árakba, mivel ez már semmiképp nem fenntartható hosszú távon, 2021. július 2-án intézkedéseket is jelentettek be. Kiviteli korlátozást terveznek bevezetni 2021. októberétől egyes építőipari termékekre.

Addig is néhány termék esetében bejelentési kötelezettséget vezetnek be kivitel esetén egészen októberig, illetve az állam elővásárlási jogot tervez, amellyel megállítaná a nélkülözhetetlen anyagok hazánkból való kiáramlását. A kiviteli korlátozás mellett a kavicsnál és sódernél, amennyiben egy meghatározott árszint felett van ezeknek a termékeknek az ára, extraprofit adót vezet be a Kormány, az árszint feletti összeg 90%-át vonják el.

Ezen intézkedéseken felül a Kormány foglalkozni fog az eddig meg nem nyitott bányákkal is. A művelési jog megszerzésétől számított egy éven belül, ha nem kezdik meg a bányászati tevékenységet a bányában, akkor elveszik a jogot, és átadják másnak, ezzel is próbálják fokozni a kínálatot.

A MÉASZ szerint stabilizálóan hatna a nyers-és alapanyagok piacára a forint tartós erősödése, illetve a keresleti oldalt kiegyenlítené a lakáspiaci-ösztönző rendszer kiterjesztése akár 1,5-2 éves időtávra.

Hogyan tovább?

Jelenleg a legnagyobb probléma hazánkban az egyes alapanyagok hiánya. Az első fontos cél a hiány minél nagyobb mértékű csökkentése, és csak ezután lehet elérni a megemelkedett árak csökkentését. A legfontosabb szempont a jövőben tehát az, hogy az itthoni kereslet megfelelő mértékben ki legyen szolgálva, és ezzel párhuzamosan elsődleges, hogy kiszámítható árak legyenek jelen a piacon.

A Kormány intézkedéseinek jövőbeli eredményessége számos kérdést felvethet. Az export korlát bevezetése valóban segít-e az építőipari anyagok hiányának megfékezésében, annak ellenére, hogy az építőipari termékek 50%-a külföldről jön? Az eddig meg nem nyitott bányák képesek lesznek profitot termelni a kormányzati erővel történő megnyitás hatására?

Megkérdőjelezhetetlen, hogy a jelenlegi helyzet nem tartható fenn hosszú távon, lépéseket kell tenni a helyzet helyreállításának érdekében, ám a jelenleg meghozott intézkedések eredményességét még homály fedi.

Szeretne hasonló cikkekről folyamatosan értesülni?

  • Engedélyezze a böngésző általi weboldal-értesítéseket, így az új blogbejegyzéseinkről azonnal értesülhet.
  • Iratkozzon fel hírlevelünkre ezen a linken, így az új blogbejegyzéseinkről rendszeresen e-mailben értesülhet.