A német soros elnökség és V4-együttműködés az Európai Unió intézményeiben

  • Erdélyi Dóra Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   

Az Európai Unió egyik intézményében, az EU Tanácsában a tagállami miniszterek adnak egymásnak rendszeresen találkozót, hogy megtárgyalják és elfogadják az uniós jogszabályokat és összehangolják a szakpolitikai intézkedéseket (pl. adóügy, egészségügy, energiaügy, foglalkoztatás).

A testület munkáját a Tanács elnöki tisztségét betöltő ország irányítja, ez a szerep hathavonta cserélődik a tagállamok között. E félév alatt a soros elnökséget ellátó ország miniszterei vezetik a Tanács üléseit, segítenek kialakítani a találkozók napirendjét az egyes szakpolitikai területeken és egyeztetnek a többi uniós intézménnyel (pl. Bizottsággal és az Európai Parlamenttel).

Idén július 1-jével a szokásoknak megfelelően megtörtént a váltás, Horvátországtól – a kelet-közép-európai térség egyik államától – Németország vette át a stafétabotot.

A horvát elnökség alatt négy fő terület állt a fókuszban az idei első félévben, melyek szinkronban vannak a V4-es országok (Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia) törekvéseivel. Ez a négy fő terület:

  1. a fejlődő Európa: jobb feltételek és kilátások biztosítása minden európai polgár számára kiegyensúlyozott és fenntartható növekedés révén (kiegyensúlyozott regionális fejlődés, környezetvédelem stb.);
  2. a kapcsolatteremtő Európa: európai közlekedési térség, a magas színvonalú és biztonságos adatszolgáltatási infrastruktúra, valamint az integrált energiapiac kialakítása;
  3. a védelmet nyújtó Európa: polgárok védelmének, szabadságának biztosítása, átfogó és fenntartható migrációs politika támogatása;
  4. a befolyásos Európa: az Unió vezető szerepének erősítése nemzetközi szinten, a befolyás kiterjesztése.

Az új német elnökség közvetlenül a koronavírus-járvány leküzdésére összpontosít: a vírus terjedésének megfékezésére, az európai gazdaság helyreállásának támogatására, valamint Európa társadalmi kohéziójának erősítésére. Az elnökség programjának középpontjában az alábbi hat fő terület áll:

  1. a koronavírus okozta válság következményeinek hosszú távú kezelése, valamint a gazdasági és társadalmi talpra állás;
  2. erősebb és innovatívabb Európa (digitális és technológiai szuverenitás kiterjesztése, a versenyképesség fokozása, valamint a fenntartható és stabil pénzügyi struktúra kialakítása);
  3. méltányos Európa (társadalmi kohézió, szociális biztonság, szolidaritás, járvány miatt kialakult egyenlőtlenségek kezelése, társadalmi kohézió erősítése);
  4. fenntartható Európa (fenntartható gazdaság, klímavédelem stb.);
  5. a biztonság és a közös értékek Európája (menekültügyi és migrációs politika: minden ember, hátterétől függetlenül biztonságban és szabadon érezhesse magát);
  6. erős Európa a világban.

A német elnökség ideje alatt központi téma a koronavírus-járvány hatásainak ellensúlyozására tervezett helyreállítási alap és a 2021-2027-es közös költségvetés tárgyalása, véglegesítése (a kettő együtt bizottsági javaslatok szerint 1850 milliárd eurót tesz ki), melyek a következő EU-csúcstalálkozó (július 17-18.) központi témái lesznek; továbbá a Brexit (idén december 31-én gazdasági értelemben is kilép az Egyesült Királyság az EU-ból). Ezek a témák hazánk számára elérhető EU-források tekintetében is sarkalatosak.

A jelenlegi német elnökség programjában több olyan téma is szerepel, amelyben a V4-es országok egységes álláspontot képviselnek. A közös EU-s érdekképviselet mögött a régió gazdaságainak egyes hasonló vonásai (EU-átlagánál alacsonyabb GDP/fő, EU átlagát meghaladó gazdasági növekedés, jelentős külgazdasági nyitottság, szoros német kapcsolatok, illetve egységes orosz energiafüggőség), céljai (felzárkózás, több más témában társadalmi és politikai konszenzus), illetve a szoros külgazdasági kapcsolatai húzódnak meg.

A V4-ek által egységesen képviselt témák:

  • A V4-országok nettó nyertesei az uniós kohéziós politikának: a négy ország a „kohézió barátai” csoport magjának számít. Összhangban a régi felzárkózási szándékkal a csoport mindig is a nagyszabású költségvetés-csökkentések ellen és a rugalmas kohéziós politika mellett lobbizott a hétéves uniós költségvetésekről szóló vitákon.
  • A hasonló társadalmi helyzet és történelmi tapasztalatok miatt a régió országai társadalompolitikai kérdésekben is megtalálták a közös hangot, ennek egyik, nagy visszhangot kiváltó példája a menekültügyi helyzet. Menekültügy kérdéskörében egységes álláspontot képviselnek a V4-államok (kötelező uniós kvótamechanizmus). Az utóbbi időkben azt láthattuk, hogy a német és más tagállami szakpolitikák, valamint narratívák is a V4 álláspontja felé mozdultak el. Így elhagyták a „befogadó kultúrára” utaló üzeneteket és konszenzus alakult ki abban, hogy a migráció külső okaira kell összpontosítani. Azonban jelenleg is tartja magát a felismerés, hogy nincsenek gyors és könnyű megoldások a kérdéskör tekintetében.
  • Kétsebességes Európa: amennyiben az EU nemzetek feletti integrációjának kiterjesztésében és az intézményi reformokban francia-német konszenzus alakul ki, akkor az ismét összehozhatja a V4-et, akik a javaslatok ellen foglalnának állást. Mivel csak Szlovákia része az eurózónának, a többi kormány kritikusan szemléli a Bizottságnak adott további kompetencia-átruházásokat, és aggódnak, hogy a kétsebességes Európában a perifériára szorulnának.
  • Mind a négy visegrádi állam támogatja az EU bővítését, különösen a Nyugat-Balkán irányába (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Macedónia, Montenegró és Szerbia).

Bár a 2021-2027-es költségvetésről évek óta folyik a vita, az új ciklus közeledtével intenzív egyeztetésekre számítunk a témában a német elnökség alatt; Magyarország számára ez az időszak kiemelten fontos lesz.

Szeretne hasonló cikkekről folyamatosan értesülni?

  • Engedélyezze a böngésző általi weboldal-értesítéseket, így az új blogbejegyzéseinkről azonnal értesülhet.
  • Iratkozzon fel hírlevelünkre ezen a linken, így az új blogbejegyzéseinkről havonta, e-mailben értesülhet.