Értékmegőrzés generációkon át

  • Danube Capital Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 9 perc   

Bitcoin, ingatlan, részvénypiac, nemesfémek – ezek az utóbbi néhány év slágertermékei a befektetések és a média szempontjából. A műkincsek, műalkotások világa hasonló izgalmakat tartogat, bár ezekről csak akkor értesülünk, ha valamely műalkotás aukciós ára valamilyen korábbi rekordot dönt meg. Alberto Giacometti „L’Homme au doigt” (A mutató ember) című szobra 141 millió dollárért, azaz mai árfolyamon több, mint 42 milliárd forintért kelt el 2015-ben. 2017-ben pedig Leonardo da Vinci „Salvator Mundi” (A megváltó) című festménye 450 millió dollárért, azaz mai árfolyamon több, mint 135 milliárd forintért talált új gazdára.

Természetesen ezek kiragadott példák a műtárgyak piacáról, ám arra világítanak rá, hogy egy jól átgondolt, diverzifikált befektetési portfólió, illetve a családi vagyontervezés tekintetében nem érdemes csak pénzügyi eszközökben gondolkodni. A műkincsekről, a hazai és nemzetközi piac tendenciáról, a kilátásokról Kollmann Szilviát, a műtárgy.com alapító ügyvezetőjét, az Art Advisory Budapest vezető művészeti tanácsadóját kérdeztük.

Danube Capital (DC): Egyre gyakrabban hangzik el a kérdés: megéri-e műtárgyba fektetni? Az értékmegőrzésnek ezen formáját nagyobb titokzatosság övezi, mint a pénzügyi eszközök világát. Mi ennek az oka? Mire kell figyelnünk, ha műtárgyba fektetnénk és hogyan tudjuk a családi vagyont biztonságban megőrizni és gyarapítani?

Kollman Szilvia (KSz): Ezt a kérdést szeretem átfogalmazni és úgy válaszolom meg, hogy milyen tényezőket érdemes figyelni, hogy jó befektetés legyen a műtárgy, hiszen csak a jól megválasztott műtárgy őrzi jól az értékét.

Az aukciókon szereplő művészeknél valamivel könnyebb dolgunk van, hiszen ott támaszkodhatunk a korábbi hazai és nemzetközi aukciós eredményekre. Az általunk gondozott A magyar művészek aukciós piaca című kiadványunk 50 ezer tételből álló adatbázisából könnyen kinyerhetőek a szükséges adatok egy-egy tanácsadási alkalom során. Az élő művészek esetén (akiknek munkái még sokszor nem szerepelnek aukciókon) is vannak olyan paraméterek, amelyek alátámasztják, hogy az adott személytől vásárolt műtárgy értékálló, jó befektetés is legyen.

Forrás: műtárgy.com és Art Advisory Budapest

*Reigl Judit és Konok Tamás 2020-ban elhunytak, de az adatbázisban a 2020-ban elhalálozott művészek még benne szerepelnek
** A táblázat a sokszorosított grafikai munkákat is tartalmazza

Ilyen például az, hogy az adott művész milyen szakmai tanulmányokat folytatott, milyen díjakat, elismeréseket nyert, milyen csoportos kiállításokon vett részt és hol, milyen önálló kiállításai voltak. Fontos lehet, hogy milyen művészeti cikkek jelentek meg róla, kiadtak-e a művészről monográfiát, vagy nemzetközi tanulmánykötetet. Kiemelten fontos szempont, hogy milyen magángyűjteményekben és milyen hazai vagy nemzetközi közgyűjteményekben szerepel a művész, valamint, hogy milyen hazai és nemzetközi galériák képviselik.

Fajó János műtermében, Fotó: Boudo Art, műtárgy.com

DC: Tehát, elég ha csak egy „nevet” veszünk?

Alapvetően ez a legdominánsabb szempont, de fontosnak tartom magának a műtárgynak az előzetes vizsgálatát is. Számít például a műtárgy mérete, hogy milyen technikával készült, számít az is, hogy mennyire dokumentált a mű provenienciája, azaz eredettörténete (a mű megalkotása óta milyen tulajdonosoknál volt a mai napig), hogy reprodukálva van-e egy művészeti könyvben, mindezek a mű nyomon követhetőségét is biztosítják, vagy, hogy alá van-e írva az alkotás. Az is számít, hogy a munka időben hol helyezkedik el az életműben, bár ez sokszor a művész halála és az életmű feldolgozása után dől el. Természetesen fontos az alkotás állapota is és vannak a műfaji preferenciák, illetve korlátok is.

DC: Mit keresnek a gyűjtők/vásárlók leginkább?

A képzőművészeti piacon a festmények még mindig 50% feletti részesedéssel dominálják a piacot. 2020-ban azonban növekedett az érdeklődés a sokszorosított grafikák és a fotográfiák iránt. Az új belépő gyűjtőknél egyre gyakrabban tapasztalom, hogy kisplasztikákat is szívesen vásárolnának. Ebben mindig támogatom őket, hiszen világszínvonalú üvegművészeink és szobrászaink és kerámiaművészeink vannak, akiktől érdemes vásárolni.

Lukácsi László alkotása Fotó: Lukácsi Liza

DC: Mit kell tudni a tanácsadásra érkező vásárlók életkoráról és motivációjáról?

KSz: Míg a legfrissebb nemzetközi kutatások az Y generációt (1980-1995 közötti születésűek) hozzák ki a legnagyobb vásárlóknak, itthon azért még az X generáció (1960-1979 közötti születésűek) költi a legtöbbet műtárgyakra. Tanácsot leggyakrabban a 35-50-es korosztály kér, ők azok, akik már magas beosztásuk okán időt és energiát próbálnak spórolni és a leghatékonyabb döntést akarják meghozni a szakmai tanácsadó segítségével.

A motivációjuk azonos a nemzetközi tendenciákkal. Elsősorban az esztétikai, dekoratív tényező a domináns, de ezt szorosan követi az értékmegőrzésre, a befektetésre vonatkozó pozitív elvárás. A leggyakrabban ezek a szavak hangzanak el: tetsszen, örömmel töltsön el, jó legyen vele együtt élni; ugyanakkor szeretnék, ha hosszú távon jó befektetés lenne. A legjobb a munkámban, hogy látom azt a fejlődést, amit pár hét vagy alkalom után elérünk. Az ügyfél egyre magabiztosabb lesz, egyre tudatosabb a keresésben majd a vásárlásban. A műtárgy vásárlás pedig gyakran olyan boldogságot/elégedettséghez eredményez, amit nehéz leírni.

Egyik ügyfelem egyenesen a „csajozáshoz” hasonlította az élményt: a kíváncsiságot, a felderítést és a megszerzés örömét. Egy másik vásárló pedig Marie Kondo Spark Joy (Tiszta öröm) című könyvében vázolt fogalomhoz hasonlította az érzést. Sokszor én is meglepődöm, hogy mennyire impulzív vásárlók a gyűjtők és mennyire gyorsan szeretnék megszerezni a kiszemelt műtárgyat. Mindenesetre a művészet közös megismerése a tanácsadónak is nagy élmény.

Forrás: The Art Market 2021 Art Basel/UBS report, műtárgy.com fordítás

DC: A művészet és műgyűjtés élvezete örökölhető? Mik a tapasztalatok?

KSz: A szépérzék, az igény a kvalitás iránt igen. A gyűjtéssel hosszú távon megalapozható a vagyonmegőrzés, amelyet a következő generáció saját ízlése szerint formálhat. Gyakori jelenség, hogy a gyűjtemény egy-egy darabjától megválnak, majd újjal gyarapítják a kollekciót. A gyűjteménynek mindig van egy „személyisége” vagy egy „karaktere”, ami így is van jól. Ez részben tovább örökíthető, részben pedig szükség van a folyamatos megújulásra, frissítésre. Fontosnak tartom, hogy a gyűjtemény jól dokumentált legyen, erre már egy jó excel is alkalmas. A legjobb, ha szakértők által fejlesztett weboldalakat, applikációkat használunk a műtárgyak katalogizálására és fényképpel is dokumentáljuk a műalkotásokat.

DC: A frissítés manapság kortárs alkotásokat jelent?

KSz: Igen, a kortárs műalkotások iránt egyre nagyobb a kereslet és ez már mérhető is az aukciós leütési árak alapján is. Ahogy látható is az ábrán, az élő magyar művészek aukciós piaca 47%-ot tudott növekedni 2020-ban annak ellenére, hogy a Covid-19 a magyar műtárgypiacot is megtépázta.

Teljes aukciós forgalom az élő magyar művészek esetében (millió Ft)

Forrás: műtárgy.com, Art Advisory Budapest

Leggyakrabban a TOP10 élő művész munkáit keresik, amelyeket gyakran már szó szerint fel kell kutatni, mert sok esetben elfogytak az elérhető művek a piacon. De szerencsére egyre gyakoribb, hogy az ügyfél fiatal művésztől vásárolna, amivel ugyan nagyobb kockázatot vállal, de a művészetpártolással kiegészített vásárlás egy olyan motiváció, amely az egyént is fejleszti, pozitív társadalmi üzenetet hordoz és hosszú távon jó befektetéssé is válhat.

Szeretne hasonló cikkekről folyamatosan értesülni?

  • Engedélyezze a böngésző általi weboldal-értesítéseket, így az új blogbejegyzéseinkről azonnal értesülhet.
  • Iratkozzon fel hírlevelünkre ezen a linken, így az új blogbejegyzéseinkről rendszeresen e-mailben értesülhet.