A vállalatok jövője a soft skill-eken múlik

Ezzel a publikációmmal útjára indítok egy sorozatot, amelynek középpontjában a soft skillek, azaz a ”puha” készségek állnak. A technológia rohamos fejlődése, illetve a robotok megjelenése a munkaerőpiacon megnehezíti a jó munkahelyi teljesítmény pontos meghatározását. Az, hogy valakinek a teljesítményét csupán egy vagy két konkrét tényező mentén mérjék, már egyre ritkább. De mit nevezünk akkor jó teljesítménynek? Ki is a hatékony alkalmazott vagy épp a sikeres vezető?

A hatékony munkavégzés a valóságban a soft és a hard skillek megfelelő kombinációjaként születik meg. Az utóbbi jelentősége az elmúlt évtizedekben igencsak felértékelődött és szerepük a közeljövőben is hangsúlyos marad.

De mik is azok a hard és soft skillek? A hard skillek, magyarul ”kemény” készségek, amelyek objektív és mérhető készségek. Általában specifikus vagy technikai tudást jelentenek, melyek csak egy adott területen alkalmazhatók. Egy atomerőmű-üzemeltetési szakmérnök például éveken keresztül tanulja szakmáját. Azonban az ismereteket, amiket elsajátít, igen kismértékben vagy egyáltalán nem tudja más pozícióban, más munkakörben kamatoztatni. Az én Excel vagy PowerPoint-tudásom is egy hard skill és ha úgy döntenék, hogy holnaptól péknek állok, akkor összességében nem sok hasznukat venném a vizes zsemlék és kovászos kenyerek közt.

Ezzel szemben a soft skillek szubjektívek, nehéz őket definiálni és nehezen vagy egyáltalán nem mérhetők. Ezek interperszonális vagy más néven szociális készségek; akkor használjuk ezeket, amikor másokkal érintkezünk, kommunikálunk, kapcsolatot teremtünk. Alkalmazásuk munkakörtől függetlenül hasznos és elősegítik a sikeres munkavégzést. Azonban ezek nemigen tanulhatók. Hagyományos módon az iskolapadban, könyvvel kezünkben pedig kiváltképp nehéz őket elsajátítani.

A soft skillek közé tartozik a fejlett empátia, az érzelmi intelligencia, a hozzáállás, a kommunikáció, a kreatív gondolkodás, a motiválás, a csapatjátékos attitűd, a kreativitás, a problémamegoldás és a stratégiai gondolkodás. Ezen készségek meglétéhez elengedhetetlen az önismeret, amit ezért (is) megéri folyamatosan fejleszteni és elmélyíteni.

Mint említettem, a hatékony munkavégzés a hard és soft skillek megfelelő kombinációjaként születik meg. A hard skillek megléte elengedhetetlen a legtöbb munkakörben. Programozási nyelvek ismerete nélkül senkit nem vesz fel az Apple fejlesztőnek, ahogy péknek sem mehet el az, aki nem tud tésztát gyúrni. A hard skillek tehát egyfajta alapot biztosítanak, melyek a megfelelő soft skillekkel kiegészülve sikeres, hatékony munkavégzést eredményezhetnek. A Harvard Egyetem egyik kutatása szerint a munkahelyi sikerek nyolcvan százaléka köszönhető soft skilleknek, míg csupán húsz százaléka a hard skilleknek.

Ezt személyes tapasztalatom is alátámasztja: labdarúgó játékvezetői pályafutásom már közel tíz éve tart. Azt már tudom, hogy nem én leszek a következő Puhl vagy Kassai, de játékvezetőként saját bőrömön tapasztaltam meg, hogy tényleg a soft skillek határozzák meg sikerereink nagy részét. Játékvezetőként az tevékenykedhet, aki az adott sport szabályait elsajátította (hard skill) és megfelelő fizikai állapotban van ahhoz, hogy a mérkőzés ideje alatt bírja a tempót a sportot játszókkal (szintén hard skill). Tehát, akiknek van engedélye, azok alapesetben mind egy szinten vannak hard skillek tekintetében.

Sikeres játékvezető azonban csak az lesz, aki megfelelően kommunikál a pályán és azon kívül. Aki tud a játékosokkal tárgyalni, azaz tudja őket fegyelmezni és ezzel mederben tartani a játékot. Ehhez érzelmi intelligenciára és emberismeretre is szüksége van. Továbbá csapatjátékosként is jól kell funkcionálni, hiszen a játékvezetők csapatban működnek. És igen, az imént felsorolt készségek mind puha készségek, azaz soft skillek.

A LinkedIn 2019-es Global Talent Trends nevű felmérésének keretén belül 35 országban 5000 HR-szakembert kérdeztek meg, hogy melyek azok a HR trendek, melyeket minden munkaadónak figyelemmel kell kísérnie és nagy hatással lesznek a vállalatok sikerességére. A válaszadók között a legnagyobb egyetértés a soft skillek fontosságát illetően volt. A megkérdezettek 91%-a szerint a puha készségek jelentik a humánerőforrás jövőjét. Az üzleti közösségi oldal adatbázisa szerint a legkeresettebb soft skillek 2019-ben a kreativitás, a meggyőzés, az együttműködés, az alkalmazkodás és az időmenedzsment voltak.

Beláthatjuk, hogy fontos és kifizetendő a puha készségeinket fejleszteni, illetve azokat keresni a potenciális munkatársakban. További publikációimban kitérek és külön foglalkozom pár puha készséggel. Milyen problémákra nyújtanak megoldást, hogyan lehet őket fejleszteni vagy másokban felismerni? Mely készségekre van szüksége egy vállalatvezetőnek és melyre egy alkalmazottnak?