Amerre Németország fordul, arra fordul Európa is?

  • Németh Viktória Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   

Németország Európa vezető gazdasági hatalma, a legtöbb európai ország első számú kereskedelmi partnere. Utóbbi adat a linkre kattintva látható térképen is szerepel. Emellett Németországnak döntő szava van az Európai Unión belül is, mivel Németország politikája nagyban kihat Európára.

Felmerül a kérdés, hogy Németország miben határozza meg az Európai politikát? Milyen szempontokat és irányelveket képvisel a közös európai ügyekben?

Általánosságban a német EU politikáról

A német politika általánosságban az európai integráció mélyítésének híve, mindazonáltal az EU-s politikaformálásában saját érdekei is megjelennek. Így például a külpiacokhoz való könnyebb hozzáférés (mint az európai külgazdaság kulcsszereplője), közös fizetőeszköz fenntartása, vagyis az euró feltételeinek biztosítása. Ennek zálogaként az összehangolt, szigorú költségvetési politikát látja.

Ahogyan az előző blogbejegyzésben is szerepelt, az államháztartási fegyelem mintaországa Németország, amely nem csak betartotta a maastrichti kritériumok (-3% alatti deficit és 60% alatti, vagy folyamatosan csökkenő államadósság), képes volt közel egy évtizedig szufficitet termelni. Ilyen módon a Németország mintaként is szolgál más európai országok számára.

Mindazonáltal a költségvetési fegyelem uniós szinten már minden európai országtól elvárt és ebben a német szigornak is jelentős szerepe van. Amennyiben Németországban változnak a politikai irányok (ld. előző blogbejegyzés), a járványkezelés hatására megnövekedett államadósság kompenzálására, vagy egy magasabb újraelosztás miatt, az megint csak követendő lehet más európai országok számára.

Németország integrációs politikájának várható irányai

A választások után bármely kombinációban alakuljon is kormányzó koalíció, annak lehetséges tagjai, azaz a kereszténydemokraták, zöldek, szociáldemokraták és a liberális párt is elkötelezett az európai integráció mellett. E tekintetben inkább az unió mélyítésének kérdése merül fel, vagyis a fiskális unió felé való lépések megtétele.

A közös fizetőeszköz fenntarthatósága felveti a fiskális, vagyis költségvetési közösség kérdését. A koronavírus-járvány kezelésére létrehozott helyreállítási alap (NextGenerationEU) közös kötvénykibocsátással, vagyis közös adósság is jár. Ez lényegében a költségvetési közösség felé vezető lépés.

Ugyanakkor a német politikán belül sincs egyértelmű elköteleződés a fiskális unió létrehozása mellett; sem a kereszténydemokraták, sem a szociáldemokraták részéről. E tekintetben a zöld párt a legelszántabb. Fontos azonban látni, hogy kisebb pártként e politikáját csak koalíciós partnerével egyetértésben tudná képviselni az állami vezetők részvételével működő uniós fórumokon. Így a jelenlegi ismeretek birtokában nem várható gyors előrelépés a fiskális unió irányába.

Németország esetében az Európai Központi Bankkal (ECB) kapcsolatos elképzelések és irányok is fontosak. Az ECB stratégiájának felülvizsgálata folyamatban van. A következő időszakra várt fokozódó inflációs nyomás miatt nem elképzelhetetlen, hogy a Fedhez hasonló átlagos infláció kerül meghatározásra, mint a jegybank horgonya. Ez segíthet kiküszöbölni a hirtelen megugrások és egyszeri tételek miatti monetáris politikai reakciókat.

Fontos azt is látni is, hogy jelen esetben a kereslet élénkülése, illetve a gazdasági növekedés beindulása vonja maga után az infláció gyorsulását. Összességében a kevésbé szigorú inflációs céltartás a növekedés támogatására szolgál. Az euróövezetben azonban kisebb esélye van az infláció tolerancia szint (2%) fölé gyorsulásának.

Az ECB márciusi előrejelzése szerint az infláció az idei negyedik negyedévben 2%-ra gyorsulhat, viszont az idei egyedi gyorsító tételek kiesésével a mutató 1%-ra eshet vissza 2022 elején, mielőtt fokozatosan 1,4%-ra emelkedne 2023-ra. Éves átlagban a jegybank prognózisa szerint az infláció 2021-ben 1,5%-on, 2022-ben 1,2%-on, 2023-ban 1,4%-on alakulhat az eurózónában.

Az ECB jövőbeli irányait tekintve szintén a zöld párt rendelkezik a legegyedibb elképzelésekkel. E szerint az árstabilitás fenntartásán túl a vagyon és a munkahelyek biztosítása is az ECB által figyelt indikátor lehetne, a Fedhez hasonlóan. Azonban ennek az álláspontnak is jelentős gátja, hogy a az esetleges koalíciós partnert is meg kellene győzniük, aminek az esélye rendkívül csekély. Ugyanakkor a zöld témák az ECB esetében is előtérbe kerülhetnek.

Németország mint gazdaságpolitikai minta

Ennek megnyilvánulását láthattuk a költségvetési politikáról alkotott közösségi szintű szigorú elképzelésekben, ahogy ez a fentiekben is említésre került. Maga a német költségvetési politika is egyre restriktívebb lett, és az unió tagjaival szemben is a deficit-szabályok fegyelmezettebb betartása lett az elvárás. Így a koronavírus-járvány nyomán kialakult válság alatt elszálló hiányokkal inkább csak átmenetileg lesz elnéző az Európai Unió.

Bármi legyen is a német választások kimenetele, Németországban az adóemelésnek jó esélye van. A kereszténydemokrata vezetés alatt a fegyelmezett költségvetés fenntartása lehet ennek a motivációja. Amennyiben baloldali koalíció jön, akkor a költségvetési fegyelem kevésbé hangsúlyos, és a magasabb állami újraelosztás ellensúlyozására jöhet az adók emelése. Ha pedig Németország a magasabb adóterhek irányába fordul, az iránymutatás lehet a többi európai ország számára is.

Ugyanakkor az adóemelés mellett a politikai fordulatok más trendeket is hoznak. Amerikában előtérbe került a zöldgazdaság, és a német választások nagy nyertese is a zöld párt lehet. Korábban a Danube Capital blogján írtunk róla, hogy a zöld gondolatok komoly lendületet kaptak a járvány nyomán.

Szeretne hasonló cikkekről folyamatosan értesülni?

  • Engedélyezze a böngésző általi weboldal-értesítéseket, így az új blogbejegyzéseinkről azonnal értesülhet.
  • Iratkozzon fel hírlevelünkre ezen a linken, így az új blogbejegyzéseinkről rendszeresen e-mailben értesülhet.