Mérlegen a választások előtt álló német gazdaság

A helyszín egy németországi kávézó, ahol egy férfi belekortyol a kávéjába, majd szól a pincérének: „Elnézést uram, ez a kávé hideg”, mire a pincér így válaszol: „Köszönöm, hogy szólt. Hozzáírom a számlához. A jeges kávé egy euróval több”.

Az előbbi vicc ízelítő a németekről és arról, hogy e nép nem feltétlenül a humoráról híres, sokkal inkább legendás sótlanságáról. Az idei év talán mégis az izgalmakról szól Németország vonatkozásában. A 2021. szeptember 26-i szövetségi választások alkalmával kiderül, ki követi hivatalában az immár 16. éve Németország kancellári posztját betöltő, és most visszavonuló Angela Merkelt. Vajon a viccben szereplő ország gazdaságpolitikája milyen? Mit mutat a mérleg az elmúlt 16 évről? Tényleg a sztereotípiák és így a magyarosított német szó, a smucig írja le a németek pénzhez való viszonyát? A kifejezés magyarul a zsugori szinonimája, bár eredetileg a schmutzig szó piszkosat jelent a bajor és osztrák nyelvjárásban. Mi vár ránk az új korszakban? A sótlanság mítosz vagy valóság, és a gazdaságpolitikai fordulatokra is igaz? Mégis miért fontos ez nekünk, többi európainak?

A kérdések megválaszolásánál vegyük előre az európai relevanciát. Így már annak tudatában olvashatunk a német gazdaságpolitikáról, hogy az miért fontos nekünk, többieknek. Emellett megjegyzendő az is, hogy a választások előtt álló Németország helyzetét későbbi blogbejegyzésekben is vizsgálni fogjuk az amerikai elnökválasztásról készült blogsorozatunkhoz hasonlóan. Kitekintünk olyan témákra is, mint Európai Unió és Németország, valamint a magyar-német gazdasági kapcsolatok gazdasági összefüggései. A német részvénypiac híreiről pedig már több alkalommal beszámoltunk (itt, itt, itt és itt).

Fontosak a német választások Európa számára?

Európai szempontból, de közép-kelet-európai térség és benne hazánk szempontjából is kiemelten fontosak a németországi események. Egyebek mellett azért, mert Németország számos európai ország, közöttük Magyarország elsőszámú külső partnere. Másrészt Németországnak döntő szava van az Európai Unión belül is, de a világ politikai és gazdasági térképén is fontos helye van.

Mégis mekkora változással számolhatunk 2021 szeptembere után?

A német pártrendszertől nem idegen a nagykoalíció, vagyis a jobb-bal skála két nagypártja (szociáldemokraták és a kereszténydemokraták) képesek együtt kormányozni. Emellett a kisebb pártok jelentősége is megnövekedett az 1980-as évek óta. A szociáldemokratáknak van baloldali kihívója, a zöldek vagy a markánsabb baloldali értékeket valló Die Linke. Továbbá a sok esetben a mérleg nyelvének számító liberális párt is erős. A jobboldalon pedig a 2010-es években létrejött és megerősödött az euroszkeptikus AfD (Alternatíva Németországért) nevű párt, amely képes a szavazók nem is elhanyagolható, 10% körüli hányadát megszólítani. E körülmények között nincs olyan politikai erő, amely képes lenne egyedül kormányt alakítani, vagyis a pártoknak nyitniuk kell a többiekkel való együttműködés felé. Így a német kormányzásképes pártok középre húznak. E jelenség csökkenti a drasztikus változások esélyét.

A következő ábra a 2017-es választások eredményét hasonlítja össze a 2021. március 19-i közvéleménykutatási eredményekkel. Az ábra színei a következő pártokat jelölik: fekete: CDU-CSU (kereszténydemokraták), piros: SPD (szociáldemokraták), zöld: Zöldek, sárga: FDP (liberálispárt), lila: die Linke (baloldali párt).

• 

Angela Merkel évei gazdaságpolitikai szempontból

A német kancellár 16 éves regnálása bővelkedett a válságmenedzselésben. Hivatali idejének első komolyabb kihívást a 2008-ban kirobbant gazdasági világválság jelentette. A krízis utáni években (2010: 2,1%, 2011: 4,0%) úgy tűnt, a német kormányzat jól kezelte a válságot, a költségvetési ösztönző csomagok hatására a gazdaság gyorsan visszatért növekedési pályájára (4. sz. ábra), és a munkanélküliséget is sikeresen visszaszorították (rövidített munkaidő bevezetése nyomán).

Kiemelt törekvése volt az elmúlt évtizedben a gazdasági növekedés beindítása mellett, hogy költségvetési hiányt leszorítsa. Már 2009-ben (tulajdonképpen a krízis időszakában) csupán -0,9% volt a deficit az Eurostat adatai alapján, 2012 és 2013-ban 0%, majd 2019-ig rendre enyhe szufficittel zárt a német költségvetés (2014-ben 0,6%, majd rendre 1% feletti többlettel).

A 2010-es évek elején úgy volt többlet a német büdzsében, hogy az eurózóna és az európai országok többsége elhúzódó válsággal küzdött. Németország képes volt a kedvező számokat tartani a koronavírus-járvány kitöréséig, amikor is hosszú évek után először alakult ki deficit, amely a maastrichti 3%-os kritériumot is meghaladta, GDP arányosan 4,2% volt hiány mértéke.

A német gazdaságpolitika szempontjából a 2008-as válság hatásainak csillapodása utáni időszakban fontos cél maradt a foglalkoztatáspolitika és a munkavállalók körülményeinek javítása. E téren áttörést jelentett, hogy 2015-ben bevezetésre került az óránkénti minimálbér. Az intézkedés a bérek közötti egyenlőtlenséget és a hosszú ideje változatlan béreket volt hivatott javítani.

Ugyanakkor a kancellár hivatali ideje utolsó harmadában is nehézségekkel szembesült, amely részben, mint európai szintű menekült válság jelentkezett, részben pedig a menekültek németországi integrációja jelentett kihívást. Az országban menedékjogot kérők egészségügyi- és szállásszolgáltatásokban részesültek, valamint a német nyelv elsajátításához is lehetőséget biztosítottak nekik. Eközben a munkaerőpiaci integráció lassan haladt előre, alacsony volt azok aránya, akik képesek voltak állást találni.

Eltérő, hogy az egyes országokból érkező menekültek, milyen arányban találnak munkát. 2018-as adatok alapján a 2015-16-ban érkező szíriai menekültek 72%-a nem dolgozott, míg a legkedvezőbb helyzetben lévő pakisztániak 56,4%-a. E kérdéskör ellenpontja, és a társadalmi válság másik fele, hogy kihívást jelent Németország számára az elöregedő lakosság. A nyugdíjrendszer fokozott terhelése mellett ez több millió dolgozó elveszítését jelenti. Így a bevándorlók munkaerőpiaci integrációja még inkább releváns ügy a német politikai döntéshozók számára.

Angela Merkel európai uniós politikáját a szorosabb integráció és a költségvetési fegyelem többi tagállamra való kiterjesztése jellemezte. A kancellára 16 éves hivatali élete szinte folyamatos válságkezeléssel szembesült európai uniós szinten is. A 2008-9-es pénzügyi krízis és a nyomán kialakult eurózónaválság után a menekülthelyzet kezelése, majd a koronavírus-járványgazdasági következményeinek menedzselése is összefonódott nevével.

Merkel mindegyik válság során a német politika Európára való kiterjesztését képviselte. A költségvetési szigort és megszorítást látta központi kérdésnek a 2008-as válság megoldásában, amelynek kritikája leginkább a görög és dél-európai országok gazdasági gyengélkedéséből fakad. A menekült kérdésben a befogadás politikája szintén éles európai vitákat generált, és ismét megmutatkozott a német politikaformálás sajátossága.

A viták az álláspont felpuhításához és annak kettősségéhez vezetett (befogadáspolitika és erősebb határvédelem együttes megfogalmazódása). A járvány helyzetben pedig a közös költségvetés mellett a helyreállítási alap tető alá hozása állította kihívás elé az Európai Uniót, amely vitát éppen a 2020. második felére eső német elnökség alatt kellett rendezni. Miközben a tavaly év végéig lezárandó, és az utolsó pillanatig pengeélen táncoló Brexit-megállapodás fűszerezte ezt a helyzetet. Felmerül a kérdés, hogy mit várhatunk a kancellár visszavonulása után?

Várható gazdaságpolitikai irányok

Jelen pillanatban a közvéleménykutatások alapján még nincs lefutva a választások végeredménye, hiába az idei első két tartományi választás eredménye. Nem kizárható az sem, hogy marad a jelenlegi kereszténydemokrata-szociáldemokrata koalíció. Ha hajszállal is, de még mindig a CDU-CSU az elsőszámú politikai erő. A kereszténydemokratákat Armin Laschet vezetheti Angela Merkel után. A várakozások alapján Laschet követheti majd elődje által képviselt politikai irányokat. Magyar szempontból Laschet személyének hátránya lehet elődjéhez képest. A kancellár kelet-német hátterével talán jobban értette az egykori keleti blokk országait, mint a nyugat-német Laschet.

Van esélye egy baloldali koalíciónak is, bár valószínűig a jelenleg megtépázott népszerűségű kereszténydemokraták még mindig a legtöbb szavazat megszerzésére képes, és így megkerülhetetlen párt lehetnek. Ugyanakkor a baloldallal komolyabban kell számolni, mint a korábbi választások alkalmával. A zöld párt megerősödött, 2018 óta már a második legnagyobb szavazótáborral rendelkezik a közvéleménykutatások alapján. Ez a zöld témák előtérbe kerülését jelzi. Mindazonáltal a baloldali politika irányvonal megjelenése az állam újraelosztó szerepének és a kiadások növekedésének jele, emellett tovább emelkedhet minimálbér. A bővülő állami kiadásokat a magasabb jövedelmek vagy vállalatok esetében emelkedő adókulcs ellensúlyozhatja. Azonban a költségvetési fegyelem lazulása sem kizárható.

A következő ábra a lehetséges német koalíciókat mutatja be, a bundestagswahl-2021.de politikai elemző portál gyűjtésében, 2021. március 28-i közvélemény-kutatási adatok alapján. Az ábra színei a következő pártokat jelölik: fekete: CDU-CSU (kereszténydemokraták), piros: SPD (szociáldemokraták), zöld: Zöldek, sárga: FDP (liberálispárt), lila: die Linke (baloldali párt).

• 

A választások jelenpillanatban még nem lefutottak. Érdemes a fejleményekre figyelni, és más szempontból is megvizsgálni. További német választásokhoz kapcsolódó témákról a következőkben számolunk be a blogon.

Szerkesztett formában megjelent a G7.hu oldalon 2021. április 8-án.