Hetedik szabály: minden küzdelem addig tart, ameddig tart

  • Németh Viktória Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 9 perc   

Ha minden a megszokott kerékvágásban halad az idei évben, akkor már javában zajlana a tokiói olimpia és talán „menetrendszerűen” az első érmeket várnánk a magyar vívóktól (mivel a vívás mindig a játékok elején kap helyet). A legutóbbi, Rio de Janeiro-i olimpián több százezren szurkoltak a döntős magyar vívóknak, miközben a sport szabályait és történéseit kevesen érezték magukénak.

Ez az analógia a globális gazdaság helyzetéhez kapcsolódik? Hogyan? Nos, a koronavírus az olimpia és a globális gazdaság forgatókönyvét is felülírta. Most pedig a hírek cunamijában értetlenül állunk az események előtt, éppen ahogy a vívás kívülről bonyolultnak tűnő szabályai előtt is. Jelenleg hogyan áll a koronavírus és a globális gazdaság asszója? Idén még a vírus vezethet néhány tussal. Jövőre V-alakú kilábalás esetén már a gazdaság növekedését láthatjuk?

Hogy áll a nagyhatalmak versengése?

A koronavírus-járvány hatásai mellett, illetve azok következtében középpontba kerültek a nagyhatalmi pozíciók és különösen az Egyesült Államokban zajló folyamatok. A koronavírus-járvány új helyzetet teremthet a nagyhatalmak versengésében. Amennyiben Kínának sikerül a gyors V-alakú kilábalás, kedvező pozícióba kerülhet a társadalmi feszültségek (Black Lives Metter, munkanélküliség, elnökválasztás miatti felfokozott hangulat) és a járvány által is jelentősen sújtott USA-val szemben.

Az USA-ban tapasztalható társadalmi feszültségekben jelentős szerepe van a vírus nyomán kialakult, történelmi magasságokba ugró munkanélküliségnek, amiről a Negyedéves Makrogazdasági Kitekintőnkben is írtunk. Emellett a vírus hatására kialakult gazdasági válság olyan nagyhatalmi konfliktusokat is kiélez, mint az USA és Kína között zajló kereskedelmi háború.

Merre tovább? Szabadkereskedelem vagy erősödő lokalizáció?

A Kína és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi háborúnak szintén táptalajává vált a vírushelyzet és a világszerte bevezetett karanténok. Kérdés, hogy a globalizációval szemben felerősödnek-e a lokalizáció folyamatai. A kereskedelmi háború nagyhatalmi vetületeiről, a folyamatairól, az ezzel összefüggő technológiai versengésről és a szabadkereskedelemmel kapcsolatos dilemmákról már korábban is publikáltunk a blogon.

Hogy alakul a gazdasági növekedés?

A koronavírus-járvány már eleve egy lassuló globális gazdasági növekedés mellett érte a világot és hozott nem várt gazdasági visszaesést. Az elmúlt évtizedben tapasztalt aktív monetáris és fiskális politikai élénkítés nagyobb lendületet vett, növelve a deficit és államadósság mértékét világszerte. Kérdés, hogy ez a bőkezűség hosszú távon fenntartható-e?

A válság lefutásának alakja (V, U, L, W) szintén összekapcsolódott azzal a kérdéssel, hogy mikorra cseng le a járvány. Ezt a bizonytalanságot erősíti, hogy a koronavírusnak lesz-e újabb hulláma az év hátralévő részében. Esetleg függetlenül a járvány terjedésétől a gazdaság megtanult alkalmazkodni az új helyzethez? Jelenlegi tudásunk szerint a második negyedév mutathatja a legkedvezőtlenebb adatokat.

Az idei recesszió mértékéről nincs egységes álláspont a legnagyobb nemzetközi szervezeteknél sem (ld. lenti táblázat), mutatva a jelenleg uralkodó bizonytalanságot. Mindeközben a 2021-es visszarendeződés még nagyobb kérdés, és még inkább megosztja a nemzetközi szervezetek és elemzők álláspontját a helyzet képlékenysége miatt, úgymint a járvány lefutásának előrejelezhetetlensége, az egyes ágazatok esetében tapasztalható folyamatok (széles a skála a turizmus leállása, az IT-szektor fejlődéséig), digitalizációs forradalom, átalakuló munkakörülmények (home office és atipikus foglalkoztatási formák hirtelen elterjedése és tartóssága). Annyi azonban bizonyos, hogy a koronavírus-járvány hatására a világ jelentősen átalakul(t).

Az IMF szerint a világ 4,9%-os GDP-visszaesést szenvedhet el 2020-ban, a fejlett világ ennél nagyobb, átlagosan 8%-os, a fejlődő világ pedig 3%-os recessziót.

Ugyanakkor a koronavírus-járvány új megvilágításba helyezte a GDP-növekedés kérdését. Ismét elgondolkozhattunk azon, hogy valójában mi a gazdasági növekedés, illetve fejlődés, ahogy erről korábbi blogbejegyzésemben publikáltam. Vajon a gazdasági bővülés kérdését más szempontok váltják fel a jövőben? Például egy környezettudatosabb fejlődési út? Esetleg olyan szempont, amire ma még nem gondolunk?

Eladósodik a világ?

Jelenlegi tudásunk szerint a világ csupán néhány hónapra állt le, a teljes 2020-as évet tekintve 5% körül alakulhat a GDP-visszaesés globális szinten. Eközben az államok eladósodása radikálisabb mértékben ugorhat meg. Az előző, 2008-as válság és az elmúlt évek borús gazdasági kilátásainak kezelése miatt a legnagyobb gazdaságok államadóssága átlagosan 1,5-szeresére nőtt. Jelenleg az IMF becslése szerint 20%-ponttal is emelkedhet a GDP-arányos államadósság mértéke 2020-ban globálisan, a fejlett gazdaságok esetében pedig 25%-pontos bővülés is elképzelhető.

Eközben az EU közös hitel felvételéről döntött. A 750 milliárd euró értékű a helyreállítási alappal (NextGenerationEU), amely összeget az Európai Bizottság a kötvénypiacokon vehet fel, megvalósul az európai szintű közös adósságkibocsátást. A 750 milliárd eurós összeg egyébként a hétéves közös EU-s költségvetés 70%-nak felel meg.


Államadósság: A kormányzati szektor (központi kormányzat és általa irányított intézményei) hitelfelvétele segítheti a forráshiány miatt meg nem valósítható beruházások létrejöttét. Formája általában állampapír vagy kötvény, amely az állam által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. A befektetői kör igen széles: hazai kisbefektetők (háztartások), hazai nagybefektetők (bankok, nyugdíjalapok, biztosítótársaságok), külföldi intézményi nagybefektetők (külföldi bankok, nyugdíjalapok és biztosítótársaságok), illetve a nemzetközi szervezetek (IMF, EU). Nagyságrendjét általában a GDP-hez viszonyítják, ezt érdemes lehet a központi költségvetéssel is összevetni. Az államháztartás gazdasági jelentősége az államháztartási összbevételnek és összkiadásnak a GDP százalékában kifejezett értékével mérhető. 2018-ban az EU-ban az államháztartási összbevétel a GDP 45,0%-át tette ki. Az adósságfinanszírozás a World Bank adatai szerint átlagosan a GDP 6%-t éri el. Az állami költségvetéshez az adókon keresztül minden gazdasági szereplő, illetve adófizető hozzájárul.


Már a munka sem lesz a régi?

A koronavírus-járvány jelentősen átalakította a munkaerőpiacot is: a munkanélküliségi ráta hirtelen megugrott és világszerte jellemző kedvező foglalkoztatási adatokat írt felül, illetve az atipikus foglalkoztatási formák is teret hódítottak. A kormányzati csomagok támogatták a munkavállalók részmunkaidőben történő megtartását és a home office is rohamosan elterjedt azokban az ágazatokban, ahol a személyes kontaktus elkerülhető volt.

A munkanélküliség 2020 februárjában még történelmi mélységben állt az USA-ban (3,5%), majd márciusban 4,4%-ra, áprilisban pedig 14,7%-ra emelkedett (2009. októberében 10%-on tetőzött). Az Európai Unióban a munkanélküliségi ráta történelmi mélypontról (6,2%) emelkedett júniusra 7,4%-ra, a foglalkoztatottsági ráta közel 70%-os csúcsértéken állt még az első negyedévben. Ugyanakkor a korlátozások feloldásával és a gazdaság visszarendeződésével a munkaerőpiac helyreállása is várható. Ezt azonban befolyásolhatja a járvány második hulláma, amely hatására a munkanélküliség ismét emelkedhet majd.

A hetente bejelentett munkanélküliek száma az USA-ban

Összefoglaló: a koronavírus-járvány rávilágított a korábbi gazdasági szerkezet sérülékenységére: évek óta lassuló ütemű gazdasági növekedés, a gazdaság állami szerepvállalástól való erős függés (laza monetáris politika és bőkezű fiskális élénkítés), illetve a fenntartható fejlődés dilemmája. Ugyanakkor a járvány teret engedett korábbi újítások, azaz a digitalizáció vagy az atipikus foglalkoztatási formák elterjedésének. A jelenlegi helyzet legnagyobb kérdése talán mégsem a GDP vagy más gazdasági mutatók alakulása, hanem az, hogy milyen tartós átalakulás következhet be a mindennapjainkban. Az átalakulás végén a globalizáció vagy lokalizáció tendenciái érvényesülnek erőteljesebben? Vajon átállhatunk-e környezeti szempontból fenntarthatóbb életformára? Tartós és tömeges jelenség marad a részmunkaidős foglalkoztatás vagy a távmunka?

Szeretne hasonló cikkekről folyamatosan értesülni?

  • Engedélyezze a böngésző általi weboldal-értesítéseket, így az új blogbejegyzéseinkről azonnal értesülhet.
  • Iratkozzon fel hírlevelünkre ezen a linken, így az új blogbejegyzéseinkről havonta, e-mailben értesülhet.