A válságok új technológiai korszakhoz vezetnek?

  • Németh Viktória Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   

Néhány hónap alatt gyökeresen átalakult a világ a koronavírus-járvány miatt. Az első benyomásokkal szemben talán nem csupán egy átmeneti befagyásnak, hanem gazdasági szerkezetváltásnak lehetünk szemtanúi. Jelenleg ebből még csak annyi a kézzelfogható, hogy volt, akit közvetlenül negatívan érintett a járvány és az annak nyomán kialakult korlátozások. Mások számára (talán csak látszólag) régóta vágyott időszak érkezett el: amikor nem kell bejárni munkába, otthonról is végezhetőek a feladatok, van lehetőség pihenni, nincs tömegközlekedés, sorban állás, mivel a legtöbb ügy megoldható az online ügyintézéssel és több lehetőség adódik a családtagokkal lenni vagy sportolni. Az emberek egy része számára ez mégsem a paradicsomi állapotokat jelenti. Sokan szenvednek elzártságtól vagy összezártságtól, a változástól való ijedtséget tapasztalunk a vírussal kapcsolatos félelmek mellett. Mégis, ki nyerhet ezzel az új világgal?

Ahogy az emberek egyéni életében a krízisekre többféle reakciót adható, így van ez a vállalkozások esetében is, (korábbi bejegyzésünkben már írtunk a változásmenedzsmentről). A válsághelyzet vezethet megtorpanáshoz, de új, kreatív megoldásokhoz is; amelyek tovább viszik a vállalkozást vagy az egyént saját fejlődési útjukon. Ezek az újítások pedig akár új technológiai korszakhoz is vezethetnek. A koronavírus-járvány kapcsán pedig éppen ehhez hasonló jelenségeknek lehetünk tanúi.

A következő ábra szemlélteti, miként képes adaptálódni az ember a változáshoz:

Forrás: Danube Capital

Látszólag ellentmondás feszülhet aközött a tény között, hogy a krízis megújulást hoz; vagy hogy a válság, amely sokszor megszorításokkal jár, új és innovatív megoldásokhoz vezet. Az ábrán is látható, hogy a nehézség először valóban tagadást, stresszt és elkeseredést hoz, de ezt leküzdhetjük és továbbléphetünk egy új szintre. Ebben segíthet például kreativitásunk, ahogy erről már szintén írtunk a blogon.

Hogyan működik ez a vállalkozások esetében?

Egy európai vállalkozásokra vonatkozó kutatás készült a 2008-as válság tapasztalatairól. Ez alapján azt láthatjuk, hogy a vállalatok nehéz helyzetben igyekeznek megspórolni az innovációs kiadásokat. Alapvetően a működő vállalkozásokra igaz ez az állítás. Míg a válság után megjelentek olyan új kisvállalkozások, amelyek a korábban megszokottakkal szembemenő termékeket vagy szolgáltatásokat vezetnek be. Megjegyzendő az is, hogy a statisztikák alapján sokszor azok a vállalkozások lesznek sikeresek, akiknek már volt korábbi kudarcos vállalkozási tapasztalata.

A jelenlegi válság mégis sok szempontból egyedi jellegzetességeket mutat. A korlátozó intézkedések lehetőséget adtak bizonyos újítások elterjedésének már a krízis időszakában. Kiemelkedő szerep jutott a digitalizáció adta lehetőségek kihasználásának: a home office elterjedése, az e-kereskedelem mellett egészen kreatív megoldások születtek az online borkóstolótól a virtuális edzésekig. Egyes éttermek vagy büfék elviteles üzemmódra álltak át, az e-kereskedelem pedig a kiszállításnak is kedvezett. Talán most még inkább igaz, hogy az ötlet korunk legértékesebb nyersanyaga. Emellett a vevői igényekre szabott gondolkozás elterjedése is könnyebben megvalósult, vagyis fejlődött a szolgáltatás design.

Nagyobb léptékeket tekintve a gazdaságnak és technológiának is vannak korszakai. Egy korábbi írásban bemutattuk a Kondratyjev-hullámokat: a Kondratyjev-hullámok olyan korszakok, amelyek során egy-egy világgazdaságot meghatározó technológiai vívmány elterjed, majd visszaesik, végül hanyatló korszakát éli, amíg egy új innováció fejlődése útnak indul. A kérdéssel foglalkozó kutatók szerint jelenleg a zöldgazdaság mellett a holisztikus egészség korszaka jöhet el.

https://danubecapital.hu/wp-content/uploads/2019/09/kondratieff.png
Forrás: Danube Capital

A koronavírus-járvány teremtette helyzet úgy tűnik, kedvezhet mindkét tendenciának. A vírus ráirányította a figyelmet a környezetszennyezésre, például azzal, hogy a globális értékláncokon keresztül történő kereskedés, illetve a számtalan repülőút átmeneti megszűntével kitisztult a légkör. Sokakban talán felmerül a kérdés, hogy érdemes-e az autót talán biciklire cserélni, vagy az utazásokat visszafogni. Az ellátásbiztonság és a termelők megbízhatósága miatt pedig helyi termékeket venni. Másrészt az emberi egészség az eddigieknél jobban fókuszba került.

Már az elmúlt években óriási iparág kezdett kiépülni a megelőzésre és az egészségmegőrzésre (a Global Wellness Institute becsélése alapján az egészséges életmódra épülő iparágak piaca a wellness turizmustól egészséges étkezésig a világ GDP-nek 5%-t is eléri), de az olyan mozgásformák mint a jóga is nagy léptekben terjedtek világszerte (ma a 10 legnépszerűbb mozgásforma között van). Ezek jelenleg az online térbe is berobbantak. A lelki egészség kérdését pedig szintén előtérbe hozták a korlátozó intézkedések. A pszichológus, tréner és coach hazánkban is egyre beváltabb és elfogadottabb foglalkozássá vált. Jelenleg pedig a bezártság okozta pszichés zavarok kapcsán valószínűleg még elterjedtebb szolgáltatásformává válik. Különösen úgy, hogy ezek az eljárások is könnyedén terjedhetnek az online térben.

Elképzelhető, hogy a hagyományos iparágak mint amilyen a feldolgozóipar, még inkább háttérbe szorulnak, a szolgáltató szektor pedig új lendületet vesz. Talán a jövő gazdaságának még az elmúlt száz év drasztikus változásait is sikerül túlszárnyalni a legújabb ’20-as években. Esetleg bekövetkezhet a gazdasági növekedés utáni világ?

Szeretne hasonló cikkekről folyamatosan értesülni?

  • Engedélyezze a böngésző általi weboldal-értesítéseket, így az új blogbejegyzéseinkről azonnal értesülhet.
  • Iratkozzon fel hírlevelünkre ezen a linken, így az új blogbejegyzéseinkről havonta, e-mailben értesülhet.