Vasból fakarika?

  • Németh Viktória Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 7 perc   

A jövőben játszódó filmek általában sötét képet festenek elénk a szennyezett levegőjű városokkal, amelyeknek már csak a légterében lehet élni és közlekedni. Eközben kialakult egy másik jövőkép is. A zöld gondolkodásmód világszerte egyre inkább teret hódít. Elképzelhetővé váltak olyan jövőbeli városok, ahol mindenki okos és ökologikus házakban él (ilyen helyszín egyébként már létezik, a nem is olyan távoli Bécsben, Seestadt városrészben). Elképzelhetünk olyan országot is, ahol már csak alternatív energiahordozók termelik a felhasználásra kerülő áramot (Norvégiában az ún. tiszta energiaelőállítás az ország 98-99%-ra jellemző). 2040-re pedig már lesz olyan terület, ahol tilos fosszilis energiahordozókat bányászni (pl. Franciaország). A közeljövőben már kialakulhat olyan régió is, ahol mindent papírba csomagolnak, mert már nem szabad műanyagot használni (az EU 2021-től betiltja az egyszer használatos műanyag eszközöket). Ezeknek az irányoknak a megvalósulása a zöldgazdaságon alapul.

Mi a zöldgazdaság?

A zöldgazdaság alatt a károsanyag-kibocsátást, illetve környezeti kockázatokat redukáló gazdasági tevékenységet értjük, ahol a gazdasági növekedés fenntartható módon (a természeti értékek megóvására tekintettel) történik. A zöld gazdasághoz tartozik a természeti erőforrásokat kímélő technológiák és eljárások alkalmazása, a tervezéstől a kitermelésen át gyártásáig. Emellett a hulladék kezelése és újrahasznosítása is fontos szempont. Amennyiben ezek az elemek a teljes folyamatot lefedik, körforgásos vagy körkörös gazdaságról (circular economy) beszélhetünk (ld. következő ábra). Az erőforrás-hatékony körkörös gazdaság a pazarlás kikerülésére törekszik. A folyamat kialakításában kulcsszerepe van a tervezésnek, amely lehetővé teszi a termékek javítását (például energiahatékonnyá tételét vagy csökkenti az előállításhoz szükséges nyersanyagot), gyártását, végül pedig újrahasznosítását.

Forrás: Danube Capital, Európai Bizottság (2017)

Európa tényleg zöldnagyhatalom?

Általánosságban elmondható, hogy az európai országok vezetik a fenntartható fejlődési és zöldgazdasági rangsorokat.

Forrás: Danube Capital, Dual Citizen LLC, Green Growth Knowledge Platform, UN Partnership for Action on Green Economy
Global Green Economy Index (2018) – számos tényezőt vesz figyelembe (környezet állapota, környezetpolitikák, iparszerkezete s fejlődési irányai, valamint befektetések; értéke 0 és 1 közötti, a magasabb szám a kedvezőbb)

Ennek hátterében több tényező áll. Európa viszonylag szegény nyersanyagokban. Ugyanakkor a fejlett európai országok nagy ökológiai lábnyommal rendelkeznek. Ezt sok esetben olyan tényezők kompenzálják, mint például az északi országok jelentős erdős területei. Így összességében nettó ökológiai lábnyomuk viszonylag kicsi. Az ökológiai lábnyom csökkentése pedig központi kérdéssé vált ezekben a fejlett gazdaságokkal rendelkező társadalmakban. A szándék mellett pedig rendelkezésre állnak tudásintenzív ágazatok, amelyeknek új lendületet adhat az ún. tiszta technológiák fejlesztése.

Milyen egy európai zöldgazdaság?

Ha az általánosságoknál közelebb akarjuk hozni, hogy milyen is egy zöld gazdaság, akkor ennek kézzelfogható példáját találjuk Finnországban. A finn társadalom attitűdje mellett a földrajzi adottságok és a gazdaságtörténeti fejlődés is segítette a gazdaság zöldülését. Finnország területének 86%-át erdő borítja. Ez a tény különös lehetőséget adott a természettel szimbiózisban működő gazdaságnak. A faipar a finn export 20%-át teszi ki. Az erdőgazdálkodás esetében fontos szempont a fenntarthatóság, a kitermelt fák újratelepítése. Másrészt a fára több iparág épült, a papír- és csomagolóanyagok mellett kiemelt szerep jut a vegyipar ökologikus fejlesztésének: a kozmetikai cikkektől a műanyagok új típusáig (könnyebben lebomló, cellulóz alapú műanyagok kifejlesztése). A fa a megújuló energiának minősülő biomassza-erőműveket is ellátja alapanyaggal.

Más iparágak is közvetve-közvetlenül hozzájárulnak a zöldgazdasághoz, Finnország még az óriás telefongyártó vállalatának kudarca után is élen jár a tudásintenzív iparágakban és a technológiai fejlesztésekben. A 2010-es évek közepén a finn politika irányvonalai közé emelte az említett gyártó csődje utáni gazdasági szerkezetváltás új irányát, amelybe a zöldtechnológia előtérbe került. Az országban a nagy tudásigényű, zöldtechnológiai fejlesztések között még olyan extrém példa is van, mint az elektromos autó gyártása. A cég kis darabszámban gyárt exkluzív elektromos autókat (Toroidion). Az alternatív energiatermelés tekintetében pedig Finnország az Európai Unió élvonalába tartozik, a megújuló energia aránya 40% körüli (évről évre az európai rangsor második, harmadik helyén áll e tekintetben). A biomassza mellett jelentős szerepe van a vízerőműveknek, amelyekhez igen kedvezőek az ország adottságai. A finn példa egyik legfontosabb tanulsága is éppen ez, az adottságok kedvező kihasználása.

Magyarországon milyen gazdasági ágazatok zöldíthetők?

A finn példa rendkívül kézzelfogható képet ad a zöldfejlődésről. A különleges jellemzők miatt mégsem adaptálható a példa a legtöbb ország számára. Ugyanakkor vannak olyan fejlesztési lépések, amelyek könnyebben átvehetőek. Az alternatív energia termelés kialakítása mellett a tervezésnek fontos szerepe van abban, hogy egy termék előállításához és gyártásához kevesebb nyersanyag/energia legyen szükséges. Az újítások a gazdasági szempontból vett hozzáadott értéket is emelik, illetve elősegítik a technológiai újításokat. Másrészt a zöldgazdaság sok esetben a kisebb helyi termelőket is erősíti.

A hazai vállalkozásoknak is érdemes elgondolkozni a zöld fejlesztéseken, mivel az Európai Unió is igyekszik ezeket az irányokat támogatni, kihasználni a kontinensen felhalmozott tapasztalatokat és a kedvező adottságokat. Adott esetben olyan tiltó intézkedések is elképzelhetőek, mint a fent említett egyszer használatos műanyagokra vonatkozó irányelv vagy a CO2-kvóta. Másrészt a zöld termékek egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek. Európai országokban és Amerikában végzett felmérések alapján minden második vásárló hajlandó többet fizetni egy termékért, ha az környezetkímélő. A jövő a hagyományos nehézipar helyett a tudásintenzív és környezettudatos irányvonal lehet.

Szeretne hasonló cikkekről folyamatosan értesülni?

  • Engedélyezze a böngésző általi weboldal-értesítéseket, így az új blogbejegyzéseinkről azonnal értesülhet.
  • Iratkozzon fel hírlevelünkre ezen a linken, így az új blogbejegyzéseinkről havonta, e-mailben értesülhet.