Újra itt vannak a ’20-as évek?

  • Németh Viktória Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 10 perc   

Amikor a ’20-as éveket emlegetjük, akkor a száz évvel ezelőtti korszakra gondolunk; miközben tegnap elkezdődött a 2020-as évtized. Ilyen kerek évforduló alkalmával hajlamosak vagyunk a párhuzamok keresésére. Vajon a most kezdődő ’20-as években megismétlődhetnek a száz évvel korábbi események? A jelenleg várt gazdasági lassulás különös apropót ad ezeknek az összevetéseknek. A másik párhuzam talán a gazdasági befelé fordulás és a zártabb kereskedelmi rendszer kialakulása. A hasonlóságok mégsem jelentenek ismétlődést. Érdemes inkább folyamatokban gondolkozni, akár százéves keretben is. Továbbá érdemes azt is megnézni, hogy miért fordulunk a történelemhez.

A gazdaságtörténet vizsgálatakor aktuális gondolatainkat helyezzük perspektívába, összefüggéseiben láthatunk nagy folyamatokat, továbbá megfigyelhetünk ciklikusságokat, vagyis bizonyos ismétlődéseket (ezt megtehetjük saját életünk és gazdasági döntéseink kapcsán is). A visszatekintéssel teljesebb képet kapunk; innen pedig már könnyebben tervezhetjük a következő időszakot, illetve hozhatunk meg fontos döntéseket.

Az 1920-as évek rendkívül mozgalmas időszakot jelentettek, sok emlékezetes momentumot hoztak. Történelmi és politikai szempontból fontos, hogy 1920-ra alakult ki az első világháborút lezáró békerendszer, amely véglegesítette a világrend átalakulását. Amerika gazdasági nagyhatalmi szerepe kézzel foghatóvá vált, az európai birodalmak pedig a háborús veszteségeken igyekeztek túllendülni. Azonban a ’20-as éveknek van egy másik arca is: az autók, a divat, a jazz zene és a tánc, a szürrealizmus, az Art Deco és szecesszió fénykora. A gazdasági élet is nagy fordulatokat hozott. A 19. századi alacsony vámok után, az első világháborúval újra egy zártabb kereskedelmi rendszer alakult ki. Az évtized végén pedig beköszöntött az 1929-es nagy gazdasági válság.

A ciklikusságról már korábbi blogbejegyzésekben esett szó: a nemzetközi politikai rendszer és a technológia periódusairól. Milyen folyamatok indultak el 100 évvel ezelőtt?

A világrend és politikai rendszer szempontjából ilyen meghatározó esemény volt a Szovjetunió létrejötte és a kommunista mozgalmak előretörése (Európától Kínáig, de az amerikai munkásmozgalmak is ide sorolhatóak). Ez azonban még csak előszobája volt a hidegháborús korszaknak, akkor még nem lehetett látni, mivé alakul a kommunista fordulat után Oroszország.

Amerika még csak mint gazdasági nagyhatalom jelent meg és jóval kevesebb figyelmet fordított a nemzetközi rendszerre, mint a második világháború után. Befelé fordulását olyan események is jellemezték, mint a ’20-as évek alkoholtilalma és az ennek kapcsán kialakult csempészettel való küzdelem. 1924-re a bevándorlást is szigorították. Az amerikai álom viszont már megszületett és a kibontakozó tömegkommunikációs eszközökön keresztül világhódító útjára indult (Amerikai puha hatalmi potenciálja megszületett).

Az európai országokban a birodalmak romjain a gazdaság újraindítása mellett pezsgő társadalmi és kulturális élet jött létre. Az évszázadokig fennálló brit birodalom széthullása elkezdődött, Írország függetlenedésétől Mahatma Gandhi indiai polgári engedetlenségi mozgalmáig. Számos európai ország ebben a korszakban jött létre vagy vált függetlenné. Közöttük több ország gazdasági csodákat valósított meg a 20. század második felében vagy a 21. század elején, így Írország, Finnország, Észtország és több közép-európai ország is. Emellett az ideológiák és eszmények kavalkádja is megfigyelhető volt, de a korábbi ideológiák is átalakultak.

Jelentős fordulat volt a nők bekapcsolódása a politikai életbe; ezzel párhuzamosan a női társadalom különösen nagy átalakuláson ment végbe a ’20-as években. Ezt jelezte a viselet is, mint a térdig rövidülő szoknyák és a rövidre vágott női frizurák is elterjedése is. A művészetben pedig olyan ágazatok tükrözték a megváltozott világot, mint az avantgárd (Pablo Picasso) és a szürrealisták (Salvador Dáli, Joan Miró, René Magritte). A korszakban alkotott Franz Kafka, ahogy James Joyce is ekkor írta az Ulisszeszt, ahogy ez volt Ernest Hemingway illetve az amerikai „elveszett generáció” korszaka is. Pezsgett a sportélet is. Az évtized az 1920-as antwerpeni olimpiával kezdődött. 1924-re pedig külön váltak a téli és nyári játékok és nőtt a nagy sportesemények száma. A társadalmi átalakulás hatására az emberi pszichét is új megvilágításban kezdték látni. Ekkor már nem csak Freud praktizált Bécsben, de tanítványainak köre is kialakult, (köztük C. G. Junggal és Alfred Adlerrel).

Betty Compson, az 1920-as évek legkeresettebb színésznője

A ’20-as évek technológiai korszakváltást is hozott. Ez volt az elektromosság és vegyipar forradalmának korszaka. A 19. századi vegyipari újításoknak köszönhetően a ’20-as évekre már kiterjedt volt az iparág és sorban jöttek létre a nagyvállalatok. Ekkoriban olyan újdonságokat találtak fel, mint a penicillin. Az élelmiszeriparban az évtized végén érkezett el az áttörés: a fagyasztott élelmiszer. A ruhák és cipők esetében is elindulhatott a tömegtermelés az új típusú anyagoknak és technológiának köszönhetően. Az elektromosság területén is nagy változások történtek. A ’20-as évekre már elterjedt a közvilágítás, a telefon és ekkor indult hódító útjára a Ford T modell. A bicikli már népszerűsége csúcsán járt Európában, Amerikában pedig kezdett gyermekjátékká válni. A repülés történetében az 1927-es év hozott áttörést az Atlanti-óceán átszelésével. A mozi és a némafilmek korszaka is ez volt, illetve feltalálták a hangosfilmet (1926 Don Juan, majd 1927-ben A dzsesszénekes). Walt Disney első animációs rövidfilmje, a Mickey egér 1928-ban mutatkozott be. Már a televízió is létezett, – sőt 1928-ben feltalálták az első, kezdetleges színes televíziót – de ezek csak sokkal később váltak elterjedté. A gramofont felváltó fonográfokon már mindenhol szóltak a korszak népszerű jazz-slágerei és közöttük a fiatal Louis Armstrong zenéi. Sőt , már kereskedelmi rádiót is hallgathattak az emberek 1920-tól, amikor Ditroitban és Pittsburgh-ben elindultak az első csatornák. Európában a BBC adása volt az első 1922-ben. Ez a szórakoztatóipar mellett a tömegmédia kialakulásának korszakává is tette az évtizedet.

A New York Times szerkesztősége

A gazdasági élet is átalakult, a korábbi háborús berendezkedésről vissza kellett vezetni a gazdaságot a békeidős üzemmódba. Több kísérlet is történt a magas infláció leküzdésére: valutacserével, az aranyalaptól való elválással és fedezet nélküli pénznyomtatással. Európa-szerte újjáépítések váltak szükségessé, miközben több ország jóvátétel fizetési kötelezettséggel is rendelkeztek. A háború a termelés csökkenését hozta, egyebek mellett az élelmiszeriparban. Sok árut a tengeren túli gyarmatokról szállítottak Európába, ahol a fizetőképes kereslet hiányzott. Ez az árak csökkenéséhez vezetett. Később a helyzetet tovább nehezítette az európai termelés felpörgése és a túltermelés kialakulása. A megoldás a nagyobb állami szerepvállalás és a vámok megemelése, illetve a protekcionizmus lett (eközben a gyarmatok gazdasága megerősödött és felismerték, hogy az európai hatalmak nem legyőzhetetlennek. Ez már előrevetítette a gyarmatbirodalmak felbomlását).

A gazdasági problémák az évtized végén tetőztek: a nagy válsággal. Ez részben tőzsdei összeomlásban, túltermelésben, hitelezési válságban, illetve a világháború utáni helyzetben gyökerezett. A válságból az 1930-as évek közepére sikerült kilábalni. A folyamatok elvezettek a világrend végleges átrendeződéséhez, ami mellett mai életformánk alapjai megteremtődtek (technológiai vívmányok és az életvitel átalakulása). A megelőző és a ’20-as éveket követő évtizedek is hozzájárultak korszakváltáshoz, de a száz évvel ezelőtti események csúcspontját jelentették a világpolitika, társadalom és gazdaság átalakulásának.

2020 második napján még nem tudjuk pontosan, hogy mit hoznak az újabb ’20-as évek. Vajon hasonló pezsgést, illetve nagy társadalmi és gazdasági fordulatokat várhatunk? Most is láthatjuk a különbségeket (például nincs háború utáni helyzet és a tíz évvel ezelőtti válság meg sem közelítette a ’29-es erejét). Hasonlóságok is akadnak (újabb technológiai forradalom, társadalmi átalakulások, és a világrend változása), miközben új kihívást jelent a klímaváltozás. Annyi bizonyos, hogy idén is érdemes lesz figyelemmel kísérni az eseményeket. A Danube Capital blogja idén is elhozza olvasóinak azokat a témákat, amire érdemes odafigyelni.

Szeretne hasonló cikkekről folyamatosan értesülni?

  • Engedélyezze a böngésző általi weboldal-értesítéseket, így az új blogbejegyzéseinkről azonnal értesülhet.
  • Iratkozzon fel hírlevelünkre ezen a linken, így az új blogbejegyzéseinkről havonta, e-mailben értesülhet.