Az ötlet korunk legértékesebb nyersanyaga?

Napjainkban a startupok korát éljük, az ötletek ugyanakkor az egész gazdaságtörténet szempontjából fontosak. Akár azt is mondhatjuk, hogy az ötletek a gazdaság és a történelem mozgatórugói. Sokan az ötleteket a jelenlegi gazdaság legértékesebb nyersanyagaként tartják számon. Ennek ellenére számtalanszor tapasztalhatjuk, hogy a vállalkozások alapításánál még nem az ötlet kivitelezése az elsődleges motiváció, hanem a jobb megélhetés, kényszerhelyzet (például: munkanélküliség elkerülése, számlaképessé válás) vagy az önállóság és rugalmas munkaidő biztosítása a fő szempont.

A magyar fiatalok szívesen vállalkoznának és sok esetben még ötletük is lenne, de a kockázatvállalástól való félelem visszatartja őket a megvalósítástól. Jelenleg Magyarországon a vállalkozási kedv csökkenő tendenciát mutat (négy év alatt körülbelül 8%-kal csökkent a KKV-k száma és közel 20%-kal kevesebb új vállalkozás indult). Emellett a rendszerváltás utáni első vállalkozói generációt egyre jobban érinti az átadás kérdése vagyis a generációváltás. Kérdéses, hogy lesz-e kinek átadni a stafétát? A felmérések a nagyobb vállalkozások esetében is azt mutatják, hogy a vezetők hiába vannak tisztában az új ötletek fontosságával, mégis a másodlagos prioritású kérdések között kezelik azokat.

Az innovatív vállalkozások általában abszolút és relatív értelemben is sikeresebbek. A kutatások alapján jobb pénzügyi és gazdasági mutatókkal rendelkeznek (magas átlagos piaci nyereség, innovátor hírnév vagy a márka gyors terjedése). Az innovatív vállalkozók és cégvezetők is sikeresebbnek élik meg magukat a megvalósítással együtt járó öröm miatt.

A történelem során kiemelt szerep jutott az ötleteknek és az inspirációnak. Érdemes néha a régebbi korok folyamatait is áttekinteni. A különféle ötlet időszakról időszakra átírta a történelem menetét (az őskori tűzgyújtástól napjaink digitalizációs hullámáig, de gondolhatunk korunk innovációira is: az okostelefontól a jól megtervezett sporteszközön át a 3D nyomtatásig). A 20. század elejétől már az ötletek történetét is számon tartják, amely magában foglalja a filozófia, a tudomány és az irodalom területét is. Ugyanakkor a gazdaságot nem csak a történelmi jelentőségű ötletek mozgatják. A nemzetgazdaságok és a vállalkozások saját élete szempontjából is fontosak a kisebb léptékű újítások.

Számos tippet és tanácsot olvashatunk a kreativitás fejlesztéséhez és az ötletek világra segítéséhez. Eközben maga az ötlet mibenléte is megfoghatatlan. Alapvetően hirtelen támadt, váratlan, sokszor meglepő gondolatot jelent. Emellett az ötlet cselekvésre és megvalósításra ösztönöz.

A közgazdaságtan Schumpeter óta az innovációkat (kreatív ötletből születő folyamat) több csoportba különíti el, amelyek lényegében új terméket, előállítási módokat jelenthetnek. Az új nyersanyagok felhasználását, az új piacok felé való nyitást is ide sorolhatjuk ugyanúgy, mint az egyes iparágak átszervezését. Hiába van minden terméknek vagy folyamatnak egy életpályája (felfutása és hanyatlása), az újdonság evolúciós okokból félelmet kelt az emberekben, stresszt és alkalmazkodási kényszert jelent. Az innovációk technológiai, működési vagy piaci kockázatot jelentenek.

Ha egy innováció megvalósítása ilyen stresszes folyamat, akkor mit tehetünk? Az ötletek menedzseléséhez hozzájárulhat a viselkedési közgazdaságtan; azáltal, hogy reálisabban vizsgálja az emberi természetet, segít megérteni az emberi viselkedés mozgatórugóit. Ez esetben is érdemes elemezni a döntéshozatal módját (tudatos vagy tudattalan döntések) és annak lépéseit. A viselkedéstudományi szemlélet rámutat arra is, hogy miért kerülhetnek háttérbe az új ötletek. A kreatív ötletek és az innovációk megvalósítása sokszor tényleges kockázatot jelent a vállalatok számára. Ez azt jelenti, hogy alapos tervezés, kockázatkezelés, illetve diverzifikáció válhat szükségessé.

Az újítások bevezetése ugyanakkor alkalmas lehet arra is, hogy egy vállalat működését monitorozzuk. A viselkedési gazdaságtan szemlélete alapján ha az innováció folyamata nehézkesen megy keresztül egy szervezeten, akkor az a döntéshozatali vagy működési mechanizmusok hatékonytalanságát jelezheti – vizsgálandó, hogy a működési struktúrán belül hol és miért akad el az újdonság?

Egy új terméket vagy folyamatot el kell fogadnia a vezetőknek és azoknak a munkatársaknak is, akik később dolgozni fognak vele. Tehát elfogadottságra és egységes fellépésre van szükség. Össze kell hangolni az elképzelést és a realitást. Az innováció a komfortzóna határának feszegetését is jelenti. Így a sikeres innovációkhoz a kockázatkezelés mellett félelmeinket is meg kell tanulnunk kontrollálni. Az új termék bevezetésének végső fázisánál a társadalmi elfogadottság biztosítása fontos. Ebben a különféle marketingtechnikák segíthetnek. Az új termékek vagy ötletek esetében fontos, hogy tudjuk kapcsolni identitásunkhoz vagy egy ismerős gondolathoz, termékhez.

A történelmi példák, illetve mindennapi tapasztalataink alapján sem csoda, hogy az a vállalat jut előnyhöz, amely képes megújulni és innoválni. Az üzleti döntéseink áttekintése során új perspektívából tekinthetünk az ötleteinkre is. Ha az isteni múzsa mégsem csókol minket homlokon, akkor érdemes figyelni a világ trendjeit (a zöldülő gazdaságot, digitalizációt és az egyes ágazatok legfrissebb folyamatait), és ebben természetesen szakértő segítségét is igénybe vehetjük.