Nélkülözhetetlen a digitalizáció az agráriumban

Egy 2019 júniusi ENSZ-jelentés szerint a globális népesség 2100-ra elérheti a 10,9 milliárd főt, amely jelentős ugrás az aktuális 7,7 milliárdos lélekszámhoz képest. Ezért elengedhetetlen lesz a fenntartható élelmiszerellátás biztosítása, azonban ekkora népesség élelmiszerrel való ellátásához a jelenlegi mezőgazdasági kibocsátás megduplázására lenne szükség.

A klímaváltozás és a növekvő beépítettség miatt a megművelhető területek aránya globálisan csökken, ám a népesség rohamtempóban bővül, ezért egyre fontosabbá válik a termelési hatékonyság növelése. De további kihívásként jelenik meg a mezőgazdaságban az alacsony jövedelem, de ide sorolhatjuk a generációváltás kérdését is, illetve globálisan a mezőgazdaságban dolgozók számának csökkenését.

Érdekesség, hogy míg az 1900-as években az Egyesült Államok lakosságának megközelítőleg a 14,3%-a dolgozott a mezőgazdaságban, mára ez kevesebb, mint 2%-ra csökkent. Napjainkban a több, mint 325 milliós lakosságú Egyesült Államokat belföldön megközelítőleg csak 6,5 millió farmer látja el élelemmel.

A modern technológiák, az IoT (Internet of Things) eszközök alkalmazásával a termelési hatékonyság növelhető és könnyeben kezelhetővé válnak az olyan súlyos problémák is, mint a klímaváltozás, a munkaerő-hiányból adódó nehézségek; továbbá teljes mértékben nyomon követhetővé válhat az élelmiszer egészen a termőföldtől az asztalig. A technológia fejlődésével olyan új eszközök és folyamatok jelennek meg, amelyek alapjaiban változtatják meg a mezőgazdaságot.

Ugyan már Magyarországon is megjelentek a mezőgazdaságban az informatikai megoldások, de ezek többnyire egymástól elszigeteltek és köztük a kapcsolatot a humánerőforrás biztosítja. A precíziós mezőgazdaság hazai költségcsökkentő hatásáról jelenleg nem áll rendelkezésre információ, ugyanakkor EU-s adatok alapján akár 2 euró/hektár megtakarítás is elérhető ezen megoldások alkalmazásával. Amennyiben a legtöbb folyamatot sikerül modernizálni, automatizálni – többek között figyelembe véve a talaj tulajdonságait, az időjárási feltételeket stb. -, akkor ezek megvalósításával a mezőgazdasági tevékenységben a megtakarítás hosszú távon elérheti az akár 50-80 eurós/hektár szintet is.

Az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) által 2016-ban kiadott Digitális Agrár Stratégia szerint hazánkban az új okos megoldások alkalmazása várhatóan jelentős, akár 10 százalékos jövedelemnövekményt is eredményezhet az ágazatban.

Mindazonáltal már hazánkban is rendelkezésre állnak olyan szolgáltatások, termékek, amelyek segítségével a termelők egyebek mellett drónok segítségével nyerhetnek információkat a termőföld nedvességtartalmáról, a gyomnövények elterjedéséről; de képesek lehetnek tőszámlálásra vagy akár a vadkárok felmérésére, valamint a belvízzel elöntött területek felmérésére is. A következő lépés a drónok segítségével történő célzott permetezés vagy öntözés lehet – egyre nagyobb számban jelennek meg ugyanis a piacon az ezekre alkalmas pilóta nélküli repülők – ám hazánkban ezeknek a tartós, rendszeres használatára (kísérleti engedélykérelemmel alkalmazható drón permetezésre) csak a jogi környezet kialakítása után kerülhet sor a Nébih közleménye alapján.

A hatályos jogszabályok szerint Magyarországon minden növényvédelmi gépet típusminősítési eljárásnak kell alávetni, ahol megvizsgálják, hogy a gép megfelelően működik-e, szórásképe egyenletes-e, valamint, hogy nem okoz-e túlzott környezetterhelést az adott eszköz. Jelenleg a drónokra vonatkozóan nem alakították ki még a megfelelő típusminősítési eljárást. Ennek megoldásán jelenleg a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Mezőgazdasági Gépesítési Intézete, valamint a Nébih közösen dolgozik.

Ahogy a személy-, valamint a tehergépjárművek esetében úgy a mezőgazdasági gépeknél is megjelentek az önvezető mezőgazdasági vontatók első prototípusai, ezáltal a jövőben GPS-alapú útvonal kijelölés alapján önvezető munkagépek is elvégezhetik a vetést, a termények betakarítását vagy akár a termény gondozását a telepített időjárási szenzorok által szolgáltatott adatok alapján. Mindezt automatikusan, akár emberi beavatkozás nélkül.

Azonban a Farming 4.0 modern megoldásai nem csupán a növénytermesztést, hanem az állattenyésztést és az élelmiszeripar hatékonyságát is növelhetik. Az állattartók alkalmazhatnak különböző szenzorokat, amiket az állatokon elhelyezve vagy az állatokba ültetve valós képet kaphatnak arról, hogy éppen milyen egészségügyi állapotban van az adott jószág vagy hogy mikor van szükség arra, hogy módosítsanak az állat étrendjén, életmódján.

Fontos szem előtt tartani, hogy ezek a technológiai újítások igen nagy méretű adathalmazt (big data) eredményeznek, amelyeket nem elég csupán tárolni és rendszerezni, hanem érdemes a különböző adatelemzési szoftverek segítségével feldolgozni a megfelelő eredmény és hatékonysági fok érdekében.

Összességében elmondható, hogy ha fel akarjuk venni a versenyt a jövő kihívásaival (népességnövekedés, klímaváltozás stb.), ha növelni akarjuk a mezőgazdaság jövedelmezőségét, kibocsátását; akkor törekednünk kell arra, hogy digitalizáció a lehető legnagyobb mértékben jelen legyen a mezőgazdaságban és az ipar egyéb területein is.