Lendületben a magyar gazdaság

  • Plósz Dániel Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   

Az utolsó, 2020 decemberében publikált előrejelzésünk óta a koronavírus-járvány második hullámát követően – a járványügyi szigorítások ellenére – megjelent a harmadik hullám globálisan, Európában, illetve Magyarországon is. A harmadik hullám során a különböző vírusvariánsok megjelenése és a vakcinafejlesztés, az átoltottság közötti verseny lehet a meghatározó.

A járványkezelés stratégiája kettős: a gazdaság működőképességének fenntartása időszakos részleges/teljes lezárások alkalmazásával, az egészség megőrzése, az emberi élet védelme mellett. A második hullám felénél, illetve a harmadik hullám során megtörtént a közösségi terek, vendéglátó- és szálláshelyek, valamint az oktatási intézmények (részleges, illetve átmeneti) lezárása, korábbi feltételezéseinknek megfelelően. A védekezés fő elemei a kötelező védőeszközök használata, a megfelelő távolságtartás elrendelése, a tesztelések számának növelése, a lokális gócok azonosítása és kezelése, illetve a társadalmi átoltottság növelése, a vakcinafejlesztés, vakcinagyártás felgyorsítása.

Bár a járvány körüli bizonytalanság továbbra is fennáll, merőben más a helyzet most, mint egy évvel ezelőtt, a járvány első hullámának kezdetekor volt. Egy évvel ezelőtt nem voltak bevált kezelési módszerek, gyógyszerek, kifejlesztett oltóanyagok. A vakcinafejlesztés és -gyártás folyamatos, de az egészségügynek és a gyógyszeriparnak most az új vírusvariánsokkal is lépést kell tartania.

Az oltások globálisan zajlanak, igaz eltérő intenzitással, a gyártás és a szállítás terén azonban vannak (átmeneti) problémák. A gazdaságok (fokozatos) újranyitására megfelelő (szakértők szerint 50%-70%-os) átoltottság mellett kerülhet sor. A globális kötvény- és részvénypiacokon már érezhetők az újranyitással kapcsolatos pozitív várakozások, a globálisan is emelkedő inflációs várakozások mellett.

Továbbra is folyik a járvány elleni küzdelem Magyarországon, illetve a szomszédos országokban, egyes országokban (Ausztria és Szlovénia) újabb járványügyi szigorítások léptek életbe. A koronavírus-járvány harmadik hullámának tetőzésére (Izraelt leszámítva, ahol 70% körüli az átoltottság) globálisan, de még Európában sem került sor.

Várakozásaink szerint az idei év második negyedévének végén – harmadik negyedévének elején kerülhet sor a teljes újranyitásra Magyarországon, de a részleges újranyitás – az átoltottság és a fertőzöttség függvényében – már hamarabb, a második negyedévben megkezdődhet. Jelenlegi előrejelzésünk alapját az előbb felvázolt feltételezések képezik. Előrejelzési pályánkon 2021-ben 5,6%-os, 2022-ben pedig 5,9%-os gazdasági növekedésre számítunk idehaza.

Főbb üzeneteink a hazai gazdaság kapcsán:

  • A koronavírus-járvány harmadik hulláma következtében 2020 decemberéről 2021 januárjára a foglalkoztatottak számának csökkenése volt megfigyelhető (-97,2 ezer fő), az évváltások kapcsán bekövetkező mérséklődés azonban nem egyedi (2019 decembere és 2020 januárja között 34,5 ezer fővel csökkent a foglalkoztatottak száma).
  • Az idei markánsabb visszaesés azonban tükrözheti a koronavírus-járvány elhúzódásával kapcsolatos korlátozásokat, melyek elsősorban a turizmus, vendéglátás, szabadidő szektorokat sújtotta. A koronavírus-járvány elhúzódásából kifolyólag – decemberi előrejelzésünkhöz képest – 2021-ben a nemzetgazdasági foglalkoztatás alacsonyabb (0,6%-os) bővülésére számítunk.
  • 2022-ben azonban a gazdasági dinamika helyreállásából adódóan kis mértékben kedvezőbben alakulhat a nemzetgazdasági foglalkoztatás bővülése (0,9%) decemberi várakozásunkhoz képest. 2023-ban is magasabb foglalkoztatásbővülésre számítunk (0,7%).
  • A korábbi években megfigyelhető magas, két számjegyű bérdinamika az előrejelzési horizonton egy számjegyűvé válhat, 2021-ben az átlagbér 7,1%-os emelkedésére számítunk. A bérdinamika csökkenő tendenciát követhet, 2022-ben 7%-os, 2023-ban 6,6%-os átlagos béremelkedést várunk idehaza.
  • A fogyasztást illetően – részben bázishatásból adódóan is – 2021-re 4%-os bővülésre számítunk, amely dinamika 2022-ben érheti el csúcspontját az előrejelzési horizonton (4,3%). 2023-ban is fennmaradhat a magasabb dinamika, azonban kissé alacsonyabb szinten (3,9%).
  • 2020-ban a koronavírus-járvány negatív hatásai következményeként a vállalati és a kormányzati beruházások is visszaesést mutattak. Az idei évtől a gazdaság fokozatos helyreállásával párhuzamosan mind a privát beruházások (vállalati és lakossági beruházások), mind a kormányzati beruházások dinamikus emelkedést mutathatnak. A beruházási dinamika 2021-ben 11,1% lehet, 2022-ben érheti el maximumát (17%), de még 2023-ban is intenzív maradhat (13%).
  • Bár a tavalyi évben az export összességében visszaesett, hazánk tudta növelni exportpiaci részesedését. 2021-től kezdődően mind a külpiaci kilátások, tehát a külső kereslet, mind az exportpiaci részesedésünk bővülése érdemben támogathatja a kivitelt. A gazdasági kilábalást a költségvetés oldaláról a fiskális stimulus erőteljesen támogathatja az elkövetkezendő egy-két évben.

Szeretne hasonló cikkekről folyamatosan értesülni?

  • Engedélyezze a böngésző általi weboldal-értesítéseket, így az új blogbejegyzéseinkről azonnal értesülhet.
  • Iratkozzon fel hírlevelünkre ezen a linken, így az új blogbejegyzéseinkről rendszeresen e-mailben értesülhet.