Mit hozhat az zöldítés a mezőgazdaságra?

  • Nagy Zsófia Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 7 perc   

A zöld, fenntartható gazdaságra való átállás lassan, de biztosan minden iparágba kezd beszivárogni, nincs ez másként a mezőgazdaság esetében sem, mivel az ágazat is jelentős mértékben hozzájárul az üvegházhatású gázok kibocsátásához. Kérdés ugyanakkor, hogy milyen hatásokkal jár majd az ágazat zöldítése.

A mezőgazdaság 2018-ban 11%-kal járult hozzá a teljes magyarországi üvegházhatású gázkibocsátáshoz, melynek legfontosabb forrásai a termőföldek dinitrogén-oxid (N2O) kibocsátása, a trágyakezelés emissziója (N2O és metán – CH4) és a haszonállataink emésztése (CH4). Az EU egészét tekintve ugyanezen adat 2019-ben 10,3% volt, mely kibocsátás uniós szinten is nagyrészt az állattenyésztésből származott.

Mind az EU, mind a magyar kormány stratégiai céljai között szerepel a mezőgazdaság ÜHG-kibocsátásának csökkentése. Az EU főbb törekvései a Zöld Megállapodásban és a Farm to Fork stratégiában kerültek kifejtésre, melyek értelmében kiemelt cél, hogy 2030-ig a műtrágya felhasználás 20%-kal, a növényvédőszer felhasználás 50%-kal csökkenjen, valamint a mezőgazdasági területek 25%-a kerüljön ökológiai termelésbe.

A célok megvalósítását a Közös Agrárpolitikán (KAP) keresztül is támogatni kívánja a Bizottság, a KAP-on keresztül is ösztönöznék a gazdákat a fenntartható működés elérésére, illetve a mezőgazdaság ÜHG kibocsátásának csökkentésére.

Az EU-ban idén kezdetét vette az új költségvetési ciklus, így megkezdődött a KAP új, hét éves ciklusa is, amely egy 2 éves átmeneti időszakkal kezdődik. Ez alatt az idő alatt a korábbi ciklus szabályrendszere alkalmazandó, 2023. január 1-jén azonban új szabályrendszer veszi kezdetét, mely kiemelten kezeli majd a fenntartható fejlődésre való áttérést és a környezetvédelmet. Az új szabályokról június 25-én született megállapodás az EU Tanács és a Parlament között. A következő lépés, hogy a megállapodás konkrét jogszabályba legyen foglalva, melynek elfogadását az Európai Parlament 2021. novemberre időzíti, így a pontos részletszabályok akkor lesznek ismertek.

A Zöld Megállapodásban és a Farm to Fork stratégiában kitűzött célok éles vitákat generáltak a mezőgazdaság szereplői, valamint a politikai döntéshozók között, sőt több uniós tagállam kormányzata is bírálta ezen törekvéseket. Szkeptikus vélemények szerint a tervezett intézkedések bevezetésével az EU-ban csökkenni fognak a terméshozamok és a mezőgazdaság teljesítménye is romlani fog, mely az élelmiszerárak emelkedéséhez vezet. Továbbá emelkedni fog az élelmiszerimport, mely felveti annak a lehetőségét, hogy olyan országból származó élelmiszerek érkeznek az EU-ba, melyek környezetszennyező módon kerülnek előállításra.

A kitűzött célok jelentette kockázatokra ugyanakkor nem csak a gazdák hívták fel a figyelmet, hanem az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) is. Az USDA elemzése szerint 2030-ra az EU mezőgazdasági termelékenysége 12%-kal fog csökkenni a stratégiák bevezetését megelőző állapothoz képest. A termelés visszaesése a fogyasztói árak emelkedését vonná maga után, az USDA várakozásai szerint az EU területén átlagosan 17%-os áremelkedést indukálna.

Az USDA elemzése szerint a termelés és a kereskedelem visszaesése, valamint az élelmiszerárak emelkedése jelentősen csökkenteni fogják az EU GDP-jét, 2030-ra a visszaesés mértéke elérheti a 71 milliárd dollárt, amely 0,3%-os GDP visszaesést jelent azzal az állapottal összehasonlítva, ha nem kerül alkalmazásra a stratégia. Mindezek mellett az élelmiszerellátás biztonsága is veszélybe kerül az élelmiszerárak emelkedése miatt, ez jellemzően az alacsony és közepes jövedelmű országokat érintené. 2030-ra az EU-ban az élelmiszerellátás bizonytalanságával érintett emberek száma 22 millióval lenne magasabb, mint a tervezett stratégiák bevezetése nélkül.

Az USDA mellett az EU tudományos központja, a Joint Research Centre (JRC) is publikálta hatástanulmányát arról a lehetőségről, ha a Farm to Fork és a Biodiverzitás stratégiák célkitűzései egyaránt megjelennek a KAP-ban. Az eredmények szerint az ökológiai gazdálkodás növelésével és a növényvédő szerek csökkentésével a termésmennyiség csökkenni fog. A termelői árak az előrejelzések szerint átlagosan 10%-kal fognak emelkedni. A tanulmány arra is rámutatott, hogy ezen eshetőség esetében 2030-ra 28,4%-kal csökkenne a mezőgazdaság ÜGH-kibocsátása, azzal az eshetőséggel összehasonlítva, mikor nem történnek lépések.  

Azonban mielőtt dühösen kapát-kaszát ragadva ítéletet mondanánk a Zöld Stratégia és egyéb uniós törekvések felett, érdemes megnézni az érem másik oldalát is. A Greenpeace 2015-ben publikált kiadványa többek között arra hívja fel a figyelmet, hogy a jelenlegi mezőgazdasági rendszer vegyszerek és fosszilis energiahordozók jelentős mértékű felhasználásán alapszik, mely révén szennyezi és károsítja a vizeket, a talajt és a levegőt, valamint rombolja az élővilág sokszínűségét. Érdemes továbbá azt is figyelembe venni, hogy a növényvédőszerek az emberekre is káros hatással bírnak, egyes növényvédő szerek a szervezet hormonháztartását és az immunrendszer működését is felboríthatják, rákos megbetegedést okozhatnak, illetve károsítják az idegrendszert, ezzel növelve a Alzheimer- vagy a Parkinson-kór kialakulásának az esélyét. .

A teljes képhez érdemes azt is megvizsgálni, hogy az elmúlt években milyen mértékben emelkedtek a fogyasztói, illetve a termelői árak, összehasonlítva az előrejelzéssel, miszerint 2030-ig a fogyasztói árak 17%-kal, a termelői árak 10%-kal fognak emelkedni a stratégiák következtében. 2015. évi bázissal számolva az élelmiszerárak 2020 decemberéig 20%-kal voltak magasabbak Magyarországon, míg az EU egészét tekintve az áremelkedés mértéke 8% volt. A termelői árakat tekintve ugyanezen adat Magyarország vonatkozásában 15%, az EU tagállamait tekintve pedig 7%. Az összevetés alapján úgy látszódik, hogy az előrejelzés számai az elmúlt években tapasztalt áremelkedésnél nem vázolnak sokkal drámaibb jövőt.

Összességében, bár sem az USDA, sem a JRC sem festett rózsaszín képet az EU mezőgazdaságának a várható alakulásáról, azonban tudatosítani kell, hogy ha mérsékelni kívánjuk a klímaváltozás negatív hatásait és el akarjuk kerülni a klímakatasztrófát, akkor ahhoz mindannyiunknak és minden ágazatnak lépéseket kell tennie és be kell látni, hogy a korábban megszokott módszerekkel, változás nélkül nem lehet elérni a klímasemlegességi célokat.

Szeretne hasonló cikkekről folyamatosan értesülni?

  • Engedélyezze a böngésző általi weboldal-értesítéseket, így az új blogbejegyzéseinkről azonnal értesülhet.
  • Iratkozzon fel hírlevelünkre ezen a linken, így az új blogbejegyzéseinkről rendszeresen e-mailben értesülhet.