Elszálló élelmiszerárak és ami mögötte van

Ahogy azt az előző blogbejegyzésben részletesen kifejtettük, várakozásaink szerint májusban az árak 5,6%-kal emelkedtek éves alapon. Az élelmiszerárak havi szinten, összehasonlítva a 2020. évi adatokkal folyamatosan emelkedtek 2-4% közötti mértékben, mely mögött természetesen számos tényező áll.

Az utóbbi hónapokban azonban volt egy termékcsoport, mely árának emelkedése markánsan és több csatornán keresztül is maga után húzza a fogyasztói árakat, ez a termékcsoport pedig a takarmány.

Minden innen ered: a gabona

Ahhoz, hogy jobban megértsük jelenleg mi történik az élelmiszerárak frontján, lépjünk vissza kettőt. Kínában 2018-ban felütötte a fejét a sertéspestis, melynek következtében az ágazat jelentős veszteségeket szenvedett el. Kínában a becslések szerint a sertéshús-termelés 30-40%-a esett ki 2019-ben, ez a globális termelés 20%-át jelenti. Mivel az állatállomány jelentős részét a pestis következtében meg kellett semmisíteni, így Kína takarmánygabona iránti kereslete is csökkent az említett időszakban.

Mára azonban Kína sertéságazata kezd magára találni, jól mutatja ezt az is, hogy a kínai Muyuanfoods vállalat az idei évre tervezi felépíteni a világ legnagyobb sertéstelepét, melyen éves szinten 2,1 millió sertést akarnak felnevelni. Összehasonlításképp, Magyarországon a KSH adatai szerint 2020 decemberében a sertésállomány nagysága 2,8 millió db egyed volt, szinte ugyanezt a nagyságrendet akarja Kínában egy vállalat egy telepen elérni. Megjegyzendő, hogy Kínában 2017-ben 441 millió db volt a teljes sertésállomány nagysága.

Természetesen, ahogy Kína szépen lassan bővíti sertésállományát, úgy élénkül kereslete is a gabonatermékek, főként a kukorica, illetve a búza, valamint a szójabab iránt. Növekvő keresletét mutatja, hogy az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) Kínába irányuló export előrejelzését a februári 3,5 milliárdról 35 milliárd dollárra módosította. Az USA-ból Kínába exportált mezőgazdasági termékek már most 75%-kal meghaladták az előző év azonos időszaki adatokat. A kukorica iránti példa nélküli kereslet továbbra is magas szinten marad az USDA várakozása szerint. 

Nem kizárólag Kína növekvő kereslete, hanem a rossz termés is közrejátszik az árak emelkedésében; a tavalyi, egész Európát érintő aszály következtében Európában több, mint 12%-kal csökkent a megtermelt búza mennyisége.

Felmerül a kérdés, hogy a fentiek globális folyamatok és mi köze van Kínának a magyar gabonaárakhoz. A mai globalizált világban a magyar gazdák sem függetlenítik magukat a globális folyamatoktól, a nemzetközi árutőzsdéken látható trendek előbb-utóbb begyűrűznek a magyar piacra is. Jól látható ez az alábbi ábrán, mely a magyarországi takarmányok termelői áraira vonatkozik:

Idén az étkezési búza termelői ára 9%-kal, a takarmány búza 11%-kal és jelentős mértékben, 41%-kal emelkedett a takarmány kukorica termelői ára, továbbá a takarmány árpa ára is emelkedett 7%-kal. A takarmányárak emelkedése nem idén kezdődött, már 2020 év végén is megfigyelhető volt az áremelkedés, drasztikus mértéket azonban idén öltött.

Takarmányoktól az élelmiszerekig

Ahogy a cím is jelzi, jelen bejegyzés az élelmiszerárakról szól, de hogyan jutunk el a takarmányáraktól az élelmiszerárakig? A válasz, hogy az állattartók egy idő után nem fogják tudni a megemelkedett alapanyagköltségeket „lenyelni”, így azt tovább kell hárítaniuk, mely meg fog jelenni az élő állat árában, illetve az állattenyésztés során előállított termékek árában.

Azért, hogy jól látszódjon, a tejelő szarvasmarha esetében az állattartás teljes költségének 46%-a takarmányköltség, sertéshizlalás esetében ugyanez az arány 47%. Az arányok is jól mutatják, hogy a takarmányárak megemelkedése jelentős nyomást helyez az állattartókra.

Amennyiben az állattenyésztők továbbhárítják a takarmányárak emelkedését, már csak az a kérdés, hogy az mely termékeket fogja érinteni. Elsődlegesen a hús árában, illetve egyéb húsipari termékek esetében lesz tetten érhető az áremelkedés. Továbbá érinti a tejipari termékeket is. Az állati eredetű termékek mellett azonban ne feledkezzünk meg arról, hogy a tavalyi rossz termés következtében az étkezési búza ára is emelkedett, mely a sütőipari termékek árában jelentkezik.

Vessünk most egy pillantást arra, hogy a KSH élelmiszerár adatai szerint hogyan változott egyes termékek fogyasztói ára az idei évben:

A kiválasztott termékek esetében csak az idei évben a rövidkaraj 4%-kal, a csirkecomb 7%-kal, a tartós tej 3%-kal, a trappista sajt 2%-kal és a kenyér kilogrammonkénti ára 5%-kal emelkedett. Amennyiben a 2021 áprilisi adatokat vetjük össze a 2020 januári adatokkal, úgy a legdrasztikusabb, 21%-os emelkedést a kenyér esetében látunk. A sertéskarajon kívül, mely ára 4%-kal csökkent, a többi termék ára 5-9%-kal emelkedett.

Természetesen nem mondhatjuk azt, hogy az élelmiszerárak emelkedését kizárólag a takarmányárak mozgatják, hiszen vannak egyedi tényezők is pl. a sertéshús esetében tavaly a sertéspestis mozgatta az árakat, azonban kétségkívül szoros összefüggés áll fenn a takarmányok és az állati eredetű élelmiszeripari termékek árai között.

Bár már látható, hogy egyes termékek ára folyamatosan emelkedett az elmúlt időszakban, egyes szakértők további áremelkedést valószínűsítenek. Ennek egyik oka, hogy sok állattartónak még voltak tavalyi, kedvezőbb árú beszerzésből takarmány tartalékai, melyek azonban mára már elfogytak, így kénytelenek lesznek a jelenlegi magasabb árakon beszerezni a szükséges inputokat. Másrészt az állattenyésztők számára már tarthatatlanná válik a folyamatos takarmányár emelkedés, mely úgy tűnik, hogy a fokozódó kereslet miatt nem fog enyhülni, így nincs más választásuk, mint az elkerülhetetlen áremelés.

Összességében a kereslet élénkülése következtében nem várható, hogy a közeljövőben drasztikusan csökkennének a takarmányárak, mely az élelmiszerárak emelkedésének is további lökést adhat. Szkeptikus vélemények szerint tartósan magas élelmiszer árakhoz kell majd hozzászoknunk.