Mik a hazai élelmiszerárak fő mozgatórugói 2020-ban?

Összességében 2019-ben jó évet zárt a hazai mezőgazdaság, az ágazat kibocsátásának növekedése meghaladta a 3%-ot (a mezőgazdasági kibocsátás árindexe 3,9%-kal nőtt), miközben a termésmennyiségek érdemben nem változtak a tavalyi évhez képest. A főbb termények esetében az összes termés mennyisége meghaladta a 2018-ban betakarítottat.

A hazai agrárium kibocsátása tartós növekedési pályán van: 2012 óta 28,5%-kal bővült az ágazat kibocsátása (az ágazat kibocsátási értéke 2019-ben 2789 milliárd forintot tett ki), a kibocsátási érték legnagyobb mértékű bővülése az állattenyésztésben volt megfigyelhető (32,6%). Bár a tavalyi évben jól teljesített az agrárium, ugyanakkor számos kihívással kellett szembenéznie; elég csak a sertéspestisre vagy a száraz, majd csapadékos időjárásra gondolni.

Ahogy a tavalyi évben, úgy idén is számos nehezítő körülmény vár a mezőgazdasági szereplőkre. Az első negyedévben az ágazatnak egy korábban nem látott kihívással kellett szembenéznie egy világméretű járvánnyal, a Covid-19-el, erről már korábbi bejegyzésben is szó esett: beszűkültek az agrártermékek szempontjából releváns piacok, szállítási nehézségek léptek fel, a HORECA-szektor lényegében megszűnt; a német, spanyol vendéglátóipari szektor szintén (emiatt Kelet-Európába áramlanak a húsipari termékek, amik leverik a hazai árakat). Számos egyéb tényező hátráltatta már az év elején az ágazatot és bár már újraindulóban van világszerte sok ország gazdasága, azonban a teljes kapacitás elérésére még várhatóan (egy esetleges második hullám függvényében) hónapokat kell várni.

Most a tavaszi mezőgazdasági munkák megkezdését követően a másik nagy kihívás a száraz időjárás; mivel az elmúlt időszakban nem esett jelentős mennyiségű csapadék. Idén április 20-án a vízgazdálkodásért felelős belügyminiszter a hivatalos értesítőben kihirdette a tartósan vízhiányos időszak kezdetét, amit többnyire a hidrometeorológiai előrejelzések figyelembe vételével tesznek meg rendszeresen. A tartósan vízhiányos időszak kihirdetésével a gazdálkodók vízdíjterhei minimalizálhatók.

Az elmúlt néhány évben rendre szárazan indult a tavasz és abban, hogy ez a jövőben nagy mértékben jobbra forduljon, egyelőre nem érdemes reménykednünk. Az elmúlt években a hazai mezőgazdaság a termésszámokat tekintve többnyire szerencsés volt még a nehezítő körülmények ellenére is, ugyanakkor a klímaváltozás megélénkülésével együtt az ágazatot érintő intézkedések (pl. öntözésfejlesztés, tározók építése) felgyorsítására lenne szükség.

Az elmúlt évtizedekben intenzív melegedés indult meg globálisan, ami hazánkat is jelentősen érinti. Hazánk nyári középhőmérséklete az elmúlt közel négy évtizedben több, mint két fokot emelkedett. Nő a forró, hőhullámokkal érintett napok száma, miközben a fagyos napok száma csökken (ami a tavaszi virágzás időszakában persze jó hír lehet, ugyanakkor a téli, őszi időszakban már kevésbé). A csapadékmennyiségekben is nagyobb változékonyság látszik.

Hazánkban is megjelent a sertéspestis, ugyanakkor eddig csak a vaddisznóállományban mutatták ki. Azonban már így is jelentős hatást gyakorolt hazánk sertéságazatára. A betegség miatt hazai sertést már nem tudunk számos exportpiacra szállítani, így például Kínába és Japánba, valamint Dél-Koreába sem. Vannak országok, ahol még szigorúbb egyedi elbírálásokhoz kötik a sertéshús, illetve az ezekből készült termékek importját, míg egyes országok teljesen megtiltották a hazai sertéshús bevitelét. Ezek mind jelentős hatást gyakorolnak a hazai sertéságazatra. Bár közeledik a betegség Németországhoz, az országban még nincs jelen a vírus, ugyanakkor az országban egy esetlegesen megjelenő tömeges megbetegedés jelentős hatást gyakorolhatna az így is tekintélyes változásokon átmenő globális sertésszektorra. Németország jelentős beszállítója lett Kínának, az európai árakat pedig többnyire ez befolyásolja, idén februárban a vágósertés felvásárlási ára közel 50%-kal haladta meg az egy évvel korábbit.

Az Európai Unióból a Kínába exportált mennyiség számottevően nagyobb volt az egy évvel korábbihoz képest januárban, ugyanakkor elmaradt a tavaly novemberi exportált mennyiségektől. Ez azt jelentheti, hogy vélhetően még ha kis mértékben is, de csökkent az ázsiai ország importigénye. De a koronavírus is hatást gyakorolt a keresletre, ami a korlátozások feloldásával ismét élénkülni kezdett. Ezek mind nagymértékben hatnak a hazai sertéságazatra: 2002 óta közel 62%-kal nőtt a vágósertés felvásárlási átlagára idehaza, de a tavalyi évhez képest is jelentős, 22,5%-os átlagár-emelkedés ment végbe.

A sertéseket érintő vírus után az agráriumra további súlyos kihatásokkal lehet még egy állati eredetű megbetegedés, a madárinfluenza. Ez a vírusos betegség a házi és a vadon élő madarakat egyaránt érinti, továbbá a kórokozó változékonysága miatt a vírusnak kialakulhat olyan változata is, amely az embereket is képes megbetegíteni. Mindazonáltal Európában ennek kicsi az esélye a szigorú állattartási gyakorlatok és a baromfiból származó termékek fogyasztási szokásai miatt (pl. hőkezelés).

Mindezek ellenére az érintett ágazat szereplőinek érdemes felkészülniük és követni a Nébih oldalán található teendőket a járvány elterjedésének megfékezése érdekében, mivel az epidémia legutóbbi hazai megjelenésének (2016-2017-ben) 17-19 milliárd forintnyi kár és több, mint 3,2 millió leölt állat lett az eredménye. A kár jelentős része a leölt állatokból adódó veszteségek, a telepek felszámolása után kötelezően végrehajtandó fertőtlenítés, valamint az exportpiacok beszűküléséből származott.

Európa számos országában felütötte már a fejét a madárinfluenza, így 2019-ben Németországban, Franciaországban, Dániában, Lengyelországban, Olaszországban, az Egyesült Királyság területén, valamint Bulgáriában és Szlovákiában is. A legnagyobb problémát az állatok leölésén túl az exportpiacok beszűkülése vagy bezárása jelenti; bár ahol az EU-ban alkalmazott reorganizációs elveket elfogadják, ott jelenleg nem került veszélybe a hazai baromfik értékesítése. Vannak azonban olyan piacok, amelyek már bezártak a hazai baromfitermékek előtt, ilyen Ázsia nagy része.

Ebből kifolyólag idehaza két hatás lesz érzékelhető: míg egyik oldalról a piacok szűkülése miatt a legtöbb tenyésztő idehaza próbál majd meg piacot találni a baromfitermékeknek, ezáltal a többlet miatt csökkenhetnek az árak; addig a másik oldalról megjelenhet egy hiány is a jelentősebb állományok leölése esetén, ami pedig árfelhajtó hatásként jelentkezne az élelmiszerárakban.