Hazánk mezőgazdasági adottságai és a globális kereslet alakulása

A mezőgazdaság és a növénytermesztés elsődleges célja a megfelelő minőségű és mennyiségű élelmiszer- és takarmány-alapanyag előállítása, a szükséges készletszintek biztosítása. A megfelelő mennyiségű és minőségű alapanyag előállítását számos tényező befolyásolja.

Magyarország mezőgazdasági adottságai átlag felettiek, domborzatát tekintve nagy az alföldek aránya. Éghajlatát tekintve hazánk a száraz és nedves kontinentális éghajlat határvidékén helyezkedik el. A klímaváltozásnak hazánk különösképpen kitett országnak számít, gyakrabban lépnek fel tartós hőhullámok, amelyek gyakran aszállyal párosulnak, egyre gyakoribbak a nagyobb, hevesebb időjárási események, amik özönvízszerű esőzésekkel és erős széllökésekkel járnak. 

A tartós aszályos időszak következtében bekövetkező károk és a klímaváltozás hatásainak mérséklésének érdekében a nagy esőzésekből, felhőszakadásokból származó vizeket úgy kell visszatartani, hogy az esetleges aszályos időszakokban a korábban összegyűjtött csapadék mennyiséget öntözésre és az aszálykár mérséklésére fel lehessen használni. Ugyanakkor a magyar kormányzat a mezőgazdasági ágazat szereplőinek segítése érdekében egy öntözésfejlesztés-beruházási csomagot fogadott el, amely alapján a felszíni vízkészleteket figyelembe véve évente 17 milliárd forintért létesül a gazdákhoz a vizet eljuttató infrastruktúra.

Az időjárás változékonyságán túl a talaj minőségének megóvására is kellő hangsúlyt kell fektetni a jövő generáció számára. Hazánkban a termőtalaj általában jó minőségű, különösen a mezőségi talaj jó termőképességű, de a nyugat-európai talajokhoz mérten a barna erdőtalaj is hasonló termőerővel bír. Ugyanakkor a földek művelése nem csak az adott évi termelést szolgálja, hanem a talaj minőségének megőrzését is, ugyanis a parlagon hagyott területeket egy idő után nehéz újra termelésbe vonni.

Hazánkat jelenleg sok mezőgazdasági termékünk alacsony feldolgozottsági szinten hagyja el, ami által a külföldi élelmiszer feldolgozóknál és kiskereskedelmi láncoknál nagyobb érték realizálódik, mint a hazai termelőknél. Ha a jövőben sikerül tovább fejleszteni a hazai élelmiszeripari feldolgozókat, valamint a friss áruknál a tartósítást, megfelelő csomagolást a hazai mezőgazdaság a jövőben még jobban hozzá tud járulni az ország teljesítményéhez.

Finanszírozás

Mindenki, aki finanszírozza a hazai agráriumot, egyben hozzájárul ahhoz, hogy a vidéki életmód és népesség megmaradhasson, illetve, hogy a városi környezetben is olyan minőségi élelmiszer kerülhessen az asztalra, amelynek előállítása GMO mentes módon, hazai termelőknél valósul meg. Ez is indokolja többek közt az EU-s és Állami támogatásokat az ágazatban, hiszen az évente megtermelt jövedelmek szintjén a mezőgazdaság 38%-a saját jövedelem, és 62% az EU-s, vagy pedig állami támogatás. A mezőgazdaság külső finanszírozása azért is sajátos, mert az évszakos munkához igazodva alakulnak a kiadások és a bevételek, jellemzően sok befektetett idő és anyagi input csak később, az aratást követően hoz pénzügyi bevételt. Kevés ennyire szezonális ágazat van, de ehhez igazodnak a külső finanszírozók is, például a hitel és a lízing törlesztések ütemezésével.

Keresletfejlődés nemzetközi szinten

Alapvetően két fő keresletfejlődési irányt különböztethetünk meg: a bővülő világnépesség (Kína, India, Afrika) miatt van egy állandó mennyiségi kereslet, amit a tömegtermelésű élelmiszerekkel igyekeznek kielégíteni, ami ugyanakkor érzékenyen reagál a vámokra, korlátozásokra és a devizaárfolyamokra is. A másik irány a minőségi élelmiszerek iránt a nyugati társadalmak szintjén a tudatos fogyasztók egyre magasabb igényeket fogalmaznak meg, amely révén mennyiségben nem feltétlen nő a kereslet, de értékben annál inkább.

Azonban ahogy nő egy gazdaság, társadalom jövedelmi szintje a stádiumokat követi az élelmiszer előállítás és fogyasztás is. A fejlődő gazdaság miatt egyre kevésbé éri meg az embereknek az élelmiszer háztáji előállítása, így elindul a nagyobb gazdaságok, élelmiszeripar, és bolti kiskereskedelem fejlődése miközben látványosan csökken a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya. Hazánkban is óriási problémát jelent az élőmunkaerő beszerzése és biztosítása a termelőknek, a közmunka program is nagy mértékben megnehezítette, hogy a termelők mezőgazdasági munkást találjanak.

Ahogy tovább bővül a gazdaság/városi népesség a rohanó világunkban lecsökkent az étkezésre fordítható idő, elterjednek a standard gyorséttermi megoldások (Kína, India). A fejlett társadalmakban az otthoni meleg táplálkozást felváltják a mirelit, előfőzött ételek, amelyeket könnyű elkészíteni, de egyre nagyobb hűtő szükséges a tárolásukhoz (Nyugati és fejlett országok jelentős része). A fejlődés egy szintjén a fogyasztók, a szabályozók is ráébrednek, hogy nem egészséges a magas feldolgozottságú, de nem egészséges tápanyag összetételű élelmiszerek fogyasztása, így a friss, BIO, GMO mentes ételek iránti kereslet kezd el bővülni.

Szakértőink korábban a hazai mezőgazdaság finanszírozásáról, a mezőgazdaság jelenéről, jövőjéről az EchoTV 1×1 című műsorában is beszéltek: