Mi is az 5G és miért kell ez nekünk?

Sokat hallani az utóbbi időben különböző mobil generációkról: először is érdemes tisztázni, hogy mit takarnak ezek a generációk, hogy aztán megérthessük, hogy mi lesz a különbség a jelenlegi negyedik és a közelgő ötödik generáció között. A G-k a mobiltelefonálás generációt jelölik.

Az első generáció 1979-ben kezdődött, amely a rádiófrekvencián keresztüli hangtovábbítást jelentette, mely ennek következtében könnyen lehallgatható volt. Ezt felváltotta az 1980-as évek végétől a második generáció, amely már digitálisan közvetítette a jeleket, így biztonságosabb is volt; továbbá képes volt kis méretű adatcsomagok továbbítására is és lehetővé tette az SMS-ek megjelenését.

A következő generáció, a 3G hozta el a mobilinternetezést, köszönhetően a nagyobb adatforgalomnak és a csomag alapú díjazásnak, melyben már nem az interneten eltöltött idő után, hanem az adatforgalom után kellett díjat fizetni. Ahogy fejlődtek a weboldalak és a mobil tartalomfogyasztás is egyre jobban elterjedt, már nem volt elég gyors a 3G által biztosított sávszélesség, így a 4G sztenderdben meghatározott akár 1 Gbps sebesség elhozta az okostelefonok és a mobilinternet egy új korszakát, még ha a felhasználók nem is élvezhették ki ezt a sebességet, csak ennek töredékét. (Magyarország az EU élmezőnyébe tartozik a majd 40 Mbps-os átlagsebességgel.)

Itt tartunk ma, pontosabban az 5. generáció kapujában. Bemutatjuk, hogy a szabvány milyen újításokat hoz, illetve megvizsgáljuk, hogy ezek milyen innovatív megoldások elterjedését segíthetik a gyakorlatban.

Az első változás, hogy akár tízszer, százszor gyorsabb lehet elődjénél, hiszen 1-10 Gbps sebességet élvezhetnek majd a felhasználók. Ez a sebesség hétköznapi ember számára nehezen érzékelhető, a mai médiafogyasztási szokásokat tekintve nem hoz nagy változást, hiszen ez a letöltési sebesség azt jelenti, hogy egy 4K felbontású filmet pár másodperc alatt tudna letölteni a felhasználó.

A sebességhez kapcsolódik, azonban jóval észrevehetőbb változást fog hozni a válaszidő drasztikus csökkenése: a 4G szabvány 50 milliszekundumáról 1 milliszekundumra. Habár önmagában ez ember számára nem érzékelhető, többek között ez fogja lehetővé tenni rengeteg IoT (Internet of Things) eszköz elterjedését. Elég az orvosi műszerek távoli irányítására vagy a járművek egymással történő kommunikációjára gondolni ahhoz, hogy megértsük, miért olyan fontos a válaszidő csökkentése. 90 km/h sebességnél a 4G által biztosított 50 ms alatt 1,25 métert tesz meg egy autó, míg az 5G technológiával ez 2,5 centiméterre csökken.

Az 5G technológiának sokkal nagyobb a kapacitása, ami jól érzékelhető lesz olyan esetekben, amikor rengeteg ember gyűlik össze egy helyre. A 4G-s telefonok esetében ilyenkor előfordulhatott, hogy nem volt hálózat, ez azonban az 5G esetében már nem jelent majd problémát. Ennél talán fontosabb, hogy hozzájárulhat az IoT eszközök elterjedéséhez, hiszen nem lesz már akadályozó tényező a hálózathoz való hozzáférés. Ezen eszközök elterjedését segíti továbbá az is, hogy az 5G technológiának kisebb lesz az akkumulátorigénye, mint elődeinek, így olyan apró szenzorok is csatlakozhatnak majd a hálózatra, amelyek eddig erre nem lettek volna alkalmasak.

A fentiekből látszik, hogy a korábbi generációváltásokkal szemben várhatóan kevésbé radikálisan fogja megváltoztatni a mobiltelefonozási szokásainkat, hiszen a 4G a jelenlegi felhasználói szokásokból fakadó elvárásokat teljesíti. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mindez ne lenne egy jelentős lépés a jövő irányába. Az IoT eszközök térnyerése, a bennük rejlő potenciál kihasználása, az önvezérlő autók ma még nehezen megjósolható, de minden bizonnyal a mindennapjainkra erős hatást gyakorló tényezők lesznek.