Pénteken közel egy év halasztás után az Egyesült Királyság kilép az EU-ból

Sokáig húzódott az Egyesült Királyság kilépése az Európai Unióból, de pénteken végre pont kerülhet a történet első fontos szakaszának végére.

MI TÖRTÉNIK JANUÁR 31-ÉN?

Az elmúlt hetekben – kis „pingpongozást” követően – a brit parlament alsó- és felsőháza is elfogadta az Egyesült Királyság EU-ból való kiválásának feltételeit rögzítő megállapodást, melyet II. Erzsébet királynő is jóváhagyott; így a megállapodás törvényerőre emelkedett az Egyesült Királyságban. Ezt követően a Brexit-megállapodásról az Európai Parlamentnek is szavaznia kell, melyre előreláthatóan idén január 29-én kerül sor.

Így az Egyesült Királyság formálisan (jogilag), rendezett körülmények között lép ki az Európai Unióból 2020. január 31-én, pénteken (brit idő szerint este 23 órakor, közép-európai idő szerint aznap éjfélkor). Azonban fontos látni, hogy ezzel még nem ér véget a Brexit : az Egyesült Királyság egy ún. átmeneti időszakba lép be 2020. december 31-ig.

MIT JELENT AZ ÁTMENETI IDŐSZAK?

A február 1-jével kezdődő átmeneti időszak alatt az Egyesült Királyság jogilag már nem tagja az EU-nak, azonban jórészt továbbra is a jelenlegi szabályrendszer maradna érvényben a szigetország és az Unió között. Mindez azt jelenti, hogy az Egyesült Királyság január 31-én jogi értelemben, míg az átmeneti időszak végén (jelenlegi állás szerint december 31-én) gazdasági értelemben lép ki az Unióból.

Az átmeneti időszak alatt az Egyesült Királyság már nem vesz részt az uniós intézmények munkájában és az uniós döntéshozatalban (pl. Európai Bizottság, Európai Parlament) és továbbra is befizető marad az EU közös költségvetésébe. Az Uniós joghatóság ugyancsak kiterjed majd a szigetországra (Európai Unió Bíróságának hatásköre).

Az átmeneti időszakban új tárgyalások kezdődnek az Egyesült Királyság és az EU között, melyek a jövőbeli kapcsolatok kialakítását célozzák. Az időszak legfontosabb feladata a felek közötti szabadkereskedelmi megállapodás megkötése. Ha adott határidőn belül ez nem sikerül, akkor az átmeneti időszak lejártát követően az Egyesült Királyság külső országnak számít majd ilyen megállapodás hiányában és a WTO kereskedelmi szabályrendszere lép életbe (magas vámok, adminisztratív korlátok).

Az átmeneti időszakot meg lehet hosszabbítani egy vagy két évvel (tehát legfeljebb 2022 év végéig), amelyet 2020. június végéig kell kérnie az Egyesült Királyságnak az EU-tól. Ehhez az EU-ban maradó 27 ország egyhangú beleegyezése is szükséges. Boris Johnson brit miniszterelnök elzárkózik az átmeneti időszak meghosszabbításától, azonban az EU részéről kételyek merültek fel, hogy 11 hónap alatt ki lehet dolgozni egy teljes körű brit-uniós megállapodást.

HOGYAN ÉRINTI EZ A VÁLLALATOKAT?

A kereskedelmi kapcsolatok változatlanok maradnak az Egyesült Királyság és az EU között az átmeneti időszak alatt: továbbra is részt vesz az ország a vámunióban és az egységes piacban, ideértve mind a négy alapszabadságot (áruk, tőke, szolgáltatások és a személyek szabad mozgása); továbbra is meg kell majd felelnie az uniós kereskedelempolitikának, alkalmaznia kell az uniós vámtarifát és folytatnia kell az uniós vámok beszedését.

A szigetországgal üzleti kapcsolatban álló magyar vállalatok számára tehát semmilyen lényegi változás nem történik az átmeneti időszak kezdetekor (2020. január 31. után). A változások az átmeneti időszak után várhatók, a később megkötendő szabadkereskedelmi megállapodásban foglaltak alapján.

HOGYAN ÉRINTI EZ A LAKOSSÁGOT?

Az átmeneti időszak végéig (2020. december 31.) lényegében minden az eddigiek szerint zajlik. Az Európai Unió tagországainak állampolgárai, így a magyar állampolgárok továbbra is szabadon utazhatunk az Egyesült Királyságba és egyetlen kint élő magyar munkavállalónak vagy diáknak sem kell elhagynia az országot. Továbbra is elegendő lesz a személyi igazolvány az országba való be- és kilépéshez.