Fontos tényezőre világított rá a koronavírus: ez is kell a versenyképességhez

Talán soha nem is volt még ennyire kiélezett a helyzet egészségünk megőrzésével kapcsolatban, mint napjainkban. Létfontosságú a munkáltatóknak, hogy dolgozóik a megfelelő létszámban és vitalitásban végezzék mindennapi munkájukat; ha megoldható, akár még otthonukból is. Az elmúlt időszak még inkább rávilágított, hogy a vállalatok működésének alappillére a megfelelő létszámú egészséges és motivált munkaerő.

A betegszabadságon töltött idő komoly gazdasági kiesést jelent a szervezet számára. A táppénzes napok száma évről évre növekszik, 2018-ban a statisztikai adatok szerint 26,5 milliót is meghaladta. A betegség miatt kieső munkaerő nagy terhet ró a munkáltatóra, a feladatátszervezéssel kapcsolatos teendők további munkatársak kapacitását érinti, növelve a terheltségüket.

A koronavírus megjelenésével és a járvány elterjedésével kapcsolatos eshetőségekre kevesen készültek fel. A vezetők kérdések egész sorával szembesültek. Például, hogy tömeges távolmaradás esetén milyen eljárásokat alkalmazzanak? Hogyan tudják megszervezni operatív működésüket – fennállásuk során gyakran először – teljesen távolról dolgozó és így remélhetően egészségesen maradó csapatokkal? Milyen egyéb új egészségmegóvó intézkedések bevezetésére van szükség? Hogyan fogják biztosítani a megfelelő szolgáltatás ellátását, a termelékenységet? Milyen hatással lesz mindez versenyképességükre?

A kialakult helyzetben tehát a munkavállalók egészségének megőrzése még inkább a középpontba kerül. A folyamat nem új, hiszen a kérdés fontossága az elmúlt években a munkaerőpiaci helyzet átalakulásával folyamatosan erősödött. A cégek egészségtudatosságot jutalmazó politikája a munkáltatói márkát is támogatja. A gondoskodó és egészségtudatos szemlélettel megválasztott juttatási rendszer egyben önmaga jutalma is.

Milyen jól bevált eszközöket alkalmaznak az egészségtudatos munkáltatók?

• Egészségügyi szűrővizsgálatok biztosítása;
• rendszeres egészségpénztári hozzájárulás a munkavállaló egyéni számlájára;
• ingyenes vitaminkészítmények, friss gyümölcs;
• biciklivel munkába járás jutalmazása;
• szakértői (dietetikus, mozgásszakértő, pszichológus) előadások és tanácsadás;
• rendszeres irodai masszázs;
• kedvezményes sportolási lehetőség biztosítása;
• ergonomikus munkaterek kialakítása;
• dohányzásról leszokás díjazása.

Fentiek együttes alkalmazása a biztos siker záloga, de mivel a cégek eltérő profilúak és megvannak a sajátosságaik, ezért nézzünk meg két teljesen eltérű profilú és nagyságú szervezetet, hogyan oldották meg saját eszközeikkel az egészségtudatos munkáltatói kihívást:

Tolna megyében működő 40 főt foglalkoztató gyártóüzem vezetése

Évről évre kimutatható volt a táppénzes napok számának emelkedése, így tudatosan kezdtek foglalkozni kollégáik egészségével. A csoportvezetők bevonásával összeállt egy több elemből álló egészségtámogató csomag. Béren felüli juttatásként bevezették a munkavállalóik egészségpénztári számláira történő havi befizetést, célzott szolgáltatás keretében szűrővizsgálati csomagokat biztosítottak, zárható kerékpártárolót telepítettek az üzem területére és a sportos kollégákat havonta jutalmazták jelképes munkaidő elengedéssel.

A bevezetést követő évben 10%-kal visszaesett a táppénz miatt kieső napok száma, csökkent a fluktuáció és nőtt a kollégák elégedettsége. A dolgozói visszajelzések alapján folyamatosan ’tökéletesítik’ a konstrukciót. Az egészségtudatos elemekkel kibővített juttatási csomag pedig versenyképesnek mutatkozott az új munkatársak keresésében.

Nemzetközi multinacionális vállalat magyarországi igazgatósága

Több, mint 250 fő munkavállalóért felelnek. Itt a problémát a növekvő fluktuáció és a jellemzően speciális szaktudást igénylő pozíciók hosszadalmas és sokszor csupán ideiglenes betöltése jelentette, ami ezáltal sok pénzügyi és humán erőforrást igényelt. A HR igazgatóság feladata nem volt könnyű, viszont az irányt megadta a nemzetközi anyavállalat elkötelezettsége az egészséges és környezettudatos életvitel mellett.

Elkészült egy munkahelyi egészségfejlesztési akcióterv, amely a munkavállalói igényeket felmérő kutatás eredményein alapult. A kidolgozott stratégiában kiemelt szerepet kapott a prevenció és az általános egészségre közvetlenül ható intézkedések. Így bevezették az egészségügyi kiadások támogatását egészségpénztáron keresztül, valamint prevenciós célzott szűrővizsgálatokat tettek elérhetővé, mint például mozgásszervi-, szív- és érrendszeri-, gasztroenterológiai-, ételintolerancia-, nőgyógyászati-, urológiai-, pajzsmirigy-, menedzser szűrés.

Az egészségesebb táplálkozás céljából megállapodtak az irodai étkezdék üzemeltetőivel, ezáltal növelték a választható alacsony szénhidráttartalmú ételek számát és csökkentették a hozzáadott só és cukor felhasználását. Ingyen biztosítottak friss idénygyümölcsöket hetente egyszer. Több konditeremben elérhetővé tettek a kedvezményes bérleteket. Az egészségfejlesztés érdekében megtett lépések már az első pillanattól kezdve népszerűnek bizonyultak. Az intézkedések a munkaerő megtartására közvetlen hatást gyakoroltak, valamint az egészségtudatos munkáltató szerepkörben már az új munkavállalók akvirálása is gyorsult.

A fenti példák is jól mutatják, hogy versenyelőnyhöz jutnak azok a cégek, akik munkavállalóik egészségébe fektetnek. Hogy mennyire fontos mindez, azt napjainkban, a koronavírus által sújtott gazdaság szereplőiként, cégvezetőként, de magánemberként, munkavállalóként is sajnos valamennyien tapasztaljuk. Szomorú helyzet és egyben emlékeztető is: az egészség a legnagyobb kincs.

Dr. Nagyiványiné Fodor Katalin az MKB-Pannónia Egészség- és Önsegélyező Pénztár ügyvezető igazgatója.